Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-26 / 172. szám

A l is» w •* 7 e« «9 ^ 1 , i _ zalalovoi Vörös Zászló usz 300 mázsa gabonát ad az álla mnak * A «la!óvói Vörös Zajzíó ter­melőszövetkezet gazdaságának ud- varán egymást érik a gabonát hordó szekerek. A szekérről a gépre kerül a gabona. Megelége­dett, mosolygó arcokat látunk. — Amíg egyénileg gazdálkodtunk, ilyen termésünk sohasem volt — mondja Lebics István tsz-tag. — Rozsból 10, búzából 12 mázsát várunk holdankint. A próbacséplés is ezt bizonyította. Gyorsan telnek a zsákok, több­ször ellenőrzik, hogy elég száraz-e, tárolható állapotban van-é a ga­bona? _ Megdőlt az ellenség állítása, ho gy ne hordjunk, ne csépeljünk, mert nedves. ne szántsunk, no vessünk, mert puha és elsüllyed a traktor cs az állatok. Nem hall­gattunk rájuk — mondja Dekker István, brigádvezető. — A tarló- hántást 85 százalékban, a másod­növények vetését 80 százalékban befejeztük. Ezzel példát mutattunk az I. tipusu csoport tagjainak és az ellenségre is súlyos csapást mértünk. Közben három kocsi odajár a zsákokban lévő gabona mellé és Török István elnök bejelenti, hogy a'gabonát egyenesen .a géptől szál. Híják a raktárba, hogy elsők le­gyenek a gabonabeadásban. És a gép mellől felvirágzott kocsikou elindul az első termés, az első küldemény. Amerre halad­nak a félvirágzott szekerek, az emberek megállnak egy pillanatra. Horváth Piroska DISz-fiatal tartja a vörös zászlót. Magasra emeli és zászlóval üdvözli az ál­lami gazdaság dolgozóit, akik ba­rátságosan integetnek a cséplőgép mellől. A szekerek haladnak tovább és csakhamar befurakodnak a ter­ményraktár udvarába. Az udvaron nagyszámú dolgozó gyűlt már össze. Eljöttek az üzemek küldöttei: a téglagyári munkások, vasutasok. Földművesszövetkézet, állami gaz­daság küldöttei, a járási Pártbi­zottság és járási tanács küldöttei, hogy jelen legyenek az első gabona ünnepélyes átadásánál, és átadják üzemük dolgozóinak harcos üdvöz­letét az első . beszolgáltatóknak, a Vörös Zászló termelőszövetkezet tagjainak. A termelőszövetkezet elnöke, Török István keresetlen szavakkal mondja: —- Nem véletlen, hogy mi va­gyunk az első beszolgáltatok. Mi kaptunk a legtöbbet Pártunktól, dolgozó népünktől. Ennek a hatal­Kiskomárom nem áll meg a 200 százalék alatt! Sürü esőzés kiséri a be­hordást és cséplést, Kiskomárom községben mégis javában folyik a munka. Nem feledkeztek meg a tarlóhántásról és a másodnövények vetéséről sem. A tarlóhántást 70, a másodnövények vetését 68 szá­zalékban végezték el eddig. A kiskomáromiak munkáját nem tudja meggátolni a szeszélyes idő­járás sem. Hogy minél előbb vé­gezzenek, öten-hatan társultak és igy közösen végzik el a béhordást, cséplést, (tar lószánt ást és másod- növények vetését is. így segít egy­másnak Gerencsér László, Börcz József, Kis László. Varró József és Vastag János. Kora hajnalban már tarlóhántást végeztek. A dél­előtti órákban a nedves kepéket szedték szét száradni, délután már behordják és asztagba rakják. így érték el, hogy mind az öten első­nek végeztek a behordással, a tar­lóhántással és a másodnövények vetésével. A többi dolgozó paraszt sem nézte tétlenül az esőzéseket. A legrövidebb száraz időt is kihasz­nálják: behordanak, a gabonát rakják asztagba. Igyekeznek, ho£y gyorsan csépelhessenek, mórt ver­senyben állanak Komárvárossal, amelytől évek óta nem sikerült el­nyerni a cséplési versenyzászlót. Az idén elhatározták: a vándor­zászló Kiskomáromé lesz! És nem­csak a cséplést akarják megnyerni — elsők akarnak lenni a beadás­ban is. Tavaly a község 180 száza­lékra teljesítette beadási kötele­zettségét. Az idén a bőséges ter­mésből 200 százaléknál többet akarnak elérni. Érdemes ideiében éleget tenni ja 'kötelezettségünknek — mondja Hatos János 4 holdas dol­gozó paraszt —, mert elsősorban többszörös őrlési engedélyt ka­punk, ha augusztus 20-ig beadjuk a gabonát, akkor négy forint gyorsbe-adási jutalom is jár. Ha októbt;- 1-ig, akkor már csak két forint, utána pedig megszűnik a gyorsbeadási jutalom. Számítunk arra is, hogy a beadási verseny győzteseinek járó hárommillió fo­rintos jutalomból is jut községünk­nek. A cséplés végeztével a gabonát ponyvára öntözik, úgy szárítják. És ahogy szárad a gabona, úgy szállítják be az átvevőtelepre. Hatos János háromszor is fordult, beadásának eddig 133 százalékban tett eleget. De megmondta: 200 százalékon alul meg sem áll. Nagy Béla 5 holdas, Nagy Péter 7 hol­das dolgozó parasztok, amint egy zsák elkerül a gép alól, viszik a magtárba. Mindketten elkerülték már a 100 százalékot, de 200 szá­zalékon alul ők sem állanák meg. A társadalmi bizottság úgy se­gíti a versenyt, hogy gondoskodik a szárogatáshoz . szükséges pony­vákról és a csépléshez szükséges zsákokról. így tudják elérni, hogy beadási kötelezettségüket az esőzé­sek ellenére is határidőre teljesí­teni tudják. Gyűjtsük a hullott, éretlen almát Az utóbbi napokban a szeles, esős időjárás következtében gyü­mölcsöseinkben nagyobb mennyi­ségű zöldalma került a földre, ami étkezésre még nem" alkalmas, A hullott, éretlen alma azonban ér­téket jelent a dolgozó parasztság és népgazdaságunk számára is, hiszen az iparban oly fontos nyers­anyagot, a pektint tartalmazza. Dolgozó parasztságunk érdéke, hogy a hullott almát maradéktala­nul összegyűjtse és beszállítsa a földművesszövetkezethez, ahol má­zsánként 50 forintos árat kap érte. Az a kötelességünk, hogy megbirkózzunk a megnövekedett feladatokkal Az Ásványolaj Gépjavító válasza Bázakerettyéhez A Zala julíus 14-i számában közöltük a bázakerettyei gazolin­telepi dolgozók elvtársi levelét, amelyben a nagykanizsai Ásvány­olaj Gépjavító Vállalat dolgozói­tól pontosabb munkát, 5 a meg­állapított határidők feltétlen be­tartását kérték. A Vasvázas dol­gozói most válaszolnak a hozzájuk intézett elvtársi levélre. ,,Kedven Elvtársak! Valamennyien egyformán első­rendű kötelességünknek tartjuk, hogy népi demokráciánkban a szo­cializmus mielőbbi felépítése ér­dekében munkánkat állandóan ja­vítsuk és úgy tegyük tervszerűbbé, hogy azáltal megrendelőink terv­szerű munkáját is biztosítsuk Ennek sikere érdekében kommu­nista öntudattal és köszönettel fogadunk minden építő kritikát végzett munkánkkal kapcsolatban még akkor is, ha ez — mint most részetekről történt — a velünk való előzetes megbeszélés nélkül történik a nyilvánosság előtt. Nem álliliuk ~ mert, ha ezt tennénk, súlyos hibát követnénk el —, hogy munkánkban feszített f*roHnk teljesítése közben nem csuszánk b'é hiányosságok és nem követünk el kisebb, nagyobb hibá­kat. Nem állítjuk azt sem, hogy üzemünkben ma már kifogástalanul működik a minőségi ellenőrzés és nincs ezen a téren még sok javítani valónk. Azonban ha figyelemmel kiséritek törekvéseink eredményeit, látnotok kell, hogy reklamációs selejtünket a megvalósított munka­számok 3 százaléka alá. termelési értékben pedig 2 százalék alá si­került szorítanunk. Idejében és minden esetben hozzánk is eljutta­tott észrevételeitek jelentős támo­gatást nyújtanak számunkra ab­ban, hogy munkánkat mindig job­ban és jobban végezhessük. Teljesítéseink határideje körül kétségtelenül mutatkoznak kése­delmek. Ezek. oka főként az a kö­rülmény, hogy sok a terven felül jelentkező. azonban a nyersolaj- bányászat elsőrendű érdekei miatt mindenkor figyelembeveendő mun­ka. Mint erről a legutóbb Lovászi­ban megtartott műszaki értelmi­ségi ankéton is megemlékeztünk, ilyenek következtében éves terme­lési tervünk mintegy 30 százalék­kal emelkedett. Részetekről, de általában az olajipar dolgozói részéről gyakran elhangzik az a kérdés, hagy az Ásványolaj Gépjavító Vállalat más ipari szektorok részére vállalt kö­telezettségei folytán nem szorul­nak-e háttérbe az olajbátiyászati érdekek. Ennek a kérdésnek a megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az ilyen szerződéses kötelezettségek elvállalásakor an­nakidején az éves terv készítésénél ezek számára jelentkezett kapa­citás. Részben azért, mert bizo­nyos követelmények az olajbányá­szattal kapcsolatban még nem ál­lottak fenn; de elsősorban azért, mert az olajbányászán üzemek nem készítették eléggé elő válla­latunk felé a tervüket. így állha­tolt elő az, hogy nemcsak a mi vállalatunk, de a Ti vezetőiteknek a megállapítása szerint is utólag kaptunk olyan megrendeléseket, melyeket alaposabb előkészítés esetén már akkor tervünkbe iktat­hattunk volna. A jelenlegi hely­zetet nézve pedig meg kell értene­tek. hogy a más iparági szektorok felé vállalt munkáink ezen ipar­ágak beruházási programié és tervteljesítése szempontjából ugyan­csak elsőrendű fontosságúak, te­hát nem lehet azokat a tervgaz­J!i történi a termelési értekezleten elhangzott javaslatokkal? Üzemeinkben mar mindenütt megtartották a lermdesj értekez­leteket, Ezekem az értekezleteken tömegesen vetődtek fel a dolgo­zók részéről olyan javaslatok, amelyek a termelésnek uj lendü­letet adva, elősegítik, megkönnyí­tik a terv időelőtti teljesítését. Ehhez azonban szükséges, hogy az üzem vezetősége a jó javasla­tokat necsak meghallgassa, hanem 9i tehetőség szerüt meg is való­sítsa. A KONFEKCIÓ vállalatnál. Mihei Kálmán javasolta a minő­ségi munka megjavítását, amit a béléseknél elkövetett, úgynevezett jnűcsere“ megszüntetésével rész. ben ej is érhetnének. Rámutatott, hogy, ez a hiányosság a műszakok váltását is megnehezíti, mert' az uj műszak — jogosan — nem akarja átvenni a befejezés előtt álló selejtes árut. A sok beszéd, vita hátráltatja a munkaidő ki­használását. Miilei Kálmán javaslatát meg­valósították Valóban előfordult, hogy a kabát bélése, bár egy anyagból állt, festési hiba miatt többszínű volt. A dolgozók erről nem tehettek. Az ilyen, hibásan festett anyagot most már nem használják fel, visszaadják a gyár. nek. — Azóta jobb a munkaidő kihasználása is, 1 Déi’i Péter abban látja a minő­ségi munka egyik hiányosságát, hogy a teremmester és a szalag- vezetők nem ellenőrzik a rejtett gombolás tűzéseket. Javasolta. & szalagvezetők több gondot fordít. s?nsk a minőség ellenőrzésére. Azóta a szalagot átszervezték. Most a rejtett gombolásUteést egy kéz végzi, a tűzésért egy dolgozó felel s igy a hiányosságot meg­szüntették. Szilágyi Lajos elvtárs javasol­ta. hogy a szalagvezetők negyed­órával a váltás előtt jöjjenek be, hogy az előző műszak vezetőivel megbeszélhessék a tennivalókat, A vállalat vezetősége a javasla­tot megvalósította. Ma már a sza­lagvezetők rendszeresen kicserélik tapasztalataikat. A megbeszélések eredményeként sikerült csökken­teni a szalag-állásokat. Megvalósították azt a javasla­tot is, hogy a szalag minden egyes dolgozója vizsgálja meg a munka, darabot, amikor az előtte lévőtől átveszi, hogy azon a reá eső részmunkát elvégezze. Ezzel elér­ték, hogy a dolgozók nagyobb gondot fordítanak munkájukra. A dolgozók javaslatainak megvalósí­tása, a helyes kezdeményezések dálkodás keretén belül egyszerűen csak elejteni, vagy háttérbe szorí­tani. Az előállott helyzetben nekünk az a kötelességünk, hogy megbir­kózzunk a megsokasodott, megnö­vekedett feladatokkal. Ennek so­rán adódnak azok a késedelmek, melyeket felhoztatok, s amelyek a Ti munkátok szempontjából kétség­telenül nehézségeket is jelentenek. Ha azonban a problémákat —- fő­ként vállalásaitok megtétele alkal­mával — velünk megbeszélitek, meggyőződésünk, hogy megtaláljuk minden esetben annak a módját, hegy munkánkat lehetőség szerint a legjobban végezzük el. Célunk, hogy a jövőben a lehető legjobb minőségű munkát végez­zük. Ennek érdekében Titeket is kérünk arra — bár részetekről vem sokszor fordult elő ilyen hiba —, hogy megrendeléseiteket pontosan körülírva és teljes doku­mentációval ellátva küldjétek meg, kogy előkészítése gyorsan mehes sen, vagy a felmerülő pótmunkák és átdolgozások ne jelentsenek ké­sedelmei okozó pótráf ordításokat. Mi azt reméljük, hogy levélvál­tásunk jelentős mértékben járul hozzá munkánk és' együttműködé­sünk megjavításához és ezzel éves tervünk eredményesebb teljesítésé­hez, a szocializmus, építéséhez;. Elvtársi üdvözlettel az Asuápyolaj Gépjavító Vállalat dolgozóié' felkarolása segíti a Konfekció Vállalat dolgozóit a, harmadik oe. gyedévi terv teljesítéséért vívott harcban. A MEGYEI TATAROZÓ VÁLLALATNÁL munkahelyek szerint tartották meg a termelési értekezleteket. A fes­tőrészlegnél Bertók Anta* felszó­lalt s javasolta, hogy he lén kén tartsanak röpgyülést a dolgozók politikai tájékoztatására. A javaslat elhangzása óta Mere nies elvtárs. a munkavezető, is mert éti a dolgozókkal a kül- és e belpolitikai helyzetet és tájékoz­tatót ad a termelés állásáról is, A Tatarozó Vállalat zalaszent- gróti építkezésénél Nérner József kőműves rámutatott néhány hiá­nyosságra, amelyek hátráltatják a termelést és lefékezik a munkaver­senyt. Többek között megemlítet­te a nyersanyaghiányt, amely nem abból származik, hogy nincs épí­tőanyag, hanem, hogy a vállalat nem gondoskodik a szállításról. A szükséges kő mindig késve érke­zük és a dolgozóknak várakoznak kell. Nérner József elmondotta, hogy a dolgozók teljesíteni akar­ják az alkotmányunk ünnepére tett vállalásukat, de ha a válla­lat csak igy gondoskodik a szál­lításról, akikor még a tervet sem tudják határidőre teljesíteni. A vállalat eleget' tett a jogos kérés­nek — a h%át kijavították, ma már időben érkezik meg az építő­anyag, A javaslatok többségét azonban még nem valósították meg a Tatarozó Vállalatnál. A pakedi építkezésnél Kovács Ferenc kőműves felvetette, hogy a műszaki vezetőség nem segíti a dolgozókat, nem adja meg a szükséges útmutatásokat, egyszó­val nem törődik velük. Javasolta, hogy a műszakiak tegyenek kísér­letet a fizikai dolgozókkal való szorosabb együttműködésre, hogy ezzel a vállalat tervteljesitését mi­nél’ jobban elősegíthessék. A javaslat elhangzott, de a mű. szakiaknál azóta sem mutatkozik különösebb hajlandóság a7. együtt­működésre. Nem figyeltek fel, nem szívlelték meg Kovács Fe­renc kőműves szavait. Pedig, ha több gonddaj kezelnék a dolgozók javaslatait, nem fordulna elő olyan eset, mint az MMG.nél tör­ténő építkezésnél is, ahol hosszabb ideig nem vezették a munkahely­naplót, s most nem tudják ellen­őrizni a munkát. Ugyancsak termelési értekezle­ten hangzott el az a javaslat is. hogy a, Tatarozó Vállalat munkáját meg lehetne javítani, ha tizes bi­zalmi csoportokat szerveznének, amelyek ellenőriznék a dolgozók munkáját és politikai magatartá­sát. — Még ezt a javaslatot sem hajtották végre, de Kellerman Já. nos asztalos javaslatára is . a le­zárt asztalfiók sötétje borul, mert a versenyek értékelése még min­dig hiányos, pedig Kellerman Já. nos helyesen és érthetően mondot­ta el, milyen nagy jelentősége van a verseny nyilvánosságának a termelés fokozásánál és a minő­ségi munka javításánál. * _★ ' Hogy Harmadik negyedévi fér- vünket teljesíthessük és túltelje­síthessük, keményen és becsülete­sen helyt kell áUanunk. Nagy és nemes feladatokat kelj megvaló­sítani. ami azonban csak úgy le­hetséges, ha a vezetők felhasznál* ják a dolgozók javaslatait. MOZI Csütörtöktől—vasárnapig ELSŐ START Csütörtök, 1951. jut. 26. más segítségnek egy részét Hálál­juk most. vissza. Elmondja, hogy 10 hónapja a la kult a szövetkezet és most már van 60 tehenük, 0 lovuk és 10 szarvas- marhájuk. Az első évbén már jc termést. értek el, bíborból 5.2 mázsát, őszi árpából 11 mázsát búzából 12 mázsát, rozsból IC mázsa átlagtermést holdankint ami 2 3 mázsával több az egyéni dolgozók átlagtermésénél. Bejelen­tette, hogy 300 mázsa gabonát fognak az államnak beadni, ame­lyet egyenest a cséplőgéptől szál­lítanak be. Megígérte, hogy ezek után mái nagyobb eredményeket érnek cl hogy ezzel is hozzájáruljanak fel emelt 5 éves tervünk mielőbbi meg. f valosita-sához, a beketabor. erősíté- ! séhez éjs csapást mérjenek az ím- neriahspa háborús müítókra. • i A lel kés ünnepélyt Papp István elvtárs járási pártbizottí ági tag j zárta b e. Rámutatott arra, hogy Zalalóvr ■) dolgozó parasztsága meg­értette Pártunk útmutatását, Rá­kosi élv társ tanítását a nagyüzemi gazdáik odás előnyéről. Ma már szövetk ezeti község Zalalövö, ehhez a névh ez méltóan kell a békeharc jegyébc.-n elvégezni a cséplési, tar- lőhánt.ísi. má-sodveitósi és termény- begyiii kési munkákat, s c harc si­keres i negv.ivásával ünnepeljük al- kotmán yunk nagy ünnepét, augusz­tus 20- át. FÖDELMESI JÁNOS járási mezőgazdasági osztály.

Next

/
Oldalképek
Tartalom