Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-21 / 168. szám
A salaegerssegi téglagyár dolgozóinak harca a minőségért Népnevelőink feladatai „a begyűjtési törvény sikeres teljesítéséért ( A vasárnapi népnevelő értekezlet anyaga ) LA magas part oldalában mer edeken lejlősödö fal — ez a zalaegerszegi téglagyár agyagbányája• Értékes nyersanyaggal meq- rakoa gördülnek á csillék a magasba épifctfl prés felé, ahová mar nem emberi erő, hanem a. felvonó gép viszi fel az agyaggal telkeit súlyos csillét. , innen, a bánijából indul cl a nyersanyag, hogy a keverögé- por, a présen, a száritó és a z égetőkemencén át jutva, épító- anyag, tégla váljon belőle és elin dúljon, Dunapentelére, az épülő gyárakhoz és szerte az ország sok- sok építkezéséhez. As agyagbányánál A zalaegerszegi téglagyár vezetői és fizikai dolgozói egyaránt büszkék arra, hogy 7 százalékról 0.3 százalékra szorították le a seiejtet- Mi ennek a titka, hogyan érik ezt el? Hogy küzdenek a selejt csökkentéséért a bányászok? — Én már régi téglagyári munkás vagyok, megtanultam mire kell vigyáznunk — mondja Szalai József. — Előfordulhat, hogy a se Lejt a bányászok gondatlansága miatt női meg, mint ahogy ez már régebben meg is történt. — Hosszú, régi fagyökeret húz ki az agyagból. — Ha ez a présbe kerül — magyarázza —, kész a delejt. A vágó az agyagot elvágja, de a gyökeret nem s igy egyszerre több nyerstégla is megrongálódik. Lovonyák István arról beszél: milyen nagy hiba. ha a bányászok nem figyelmeztetik a vezetőséget. amikor mészkövei találnak. — A mészkő nagyon veszélyes —■ mondja. — A tégla, égetés után szétrnálik, mert a mészkő égési folyamatot idéz elő. Itt a bányánál pontosan jegyzik azt Is, hogy a csillét milyen agyaggal töltik meg. a keverés nagyon fontos. Ha erre nem ügyelnének. tömegével gyártanák a selejttéglál. Az agyag, igy, gondosan kivá. lasztva. idegen anyagoktól megtisztítva a zuzóha. majd a prés. be kerül. Itt a viz helyes adagolása a fontos, itt nincs «elejt. Más a helyzet a leszedőknél. a kocsikázóknál és a falazóknál. A leszedőknél, a falasóknál A háromrskeszü kocsik egymásután gördülnek a keskeny vágányokon arra a területre, ahol már egész sor nyerstéglából rakott fal sorakozik egymás mellett. A téglát hármasával rakják a kocsira, hármasával fogják a falazók is és helyezik el úgy a sorok felett, hogy a sarok meg ne sérüljön $ ujjuk bele ne nyomódjon a félkemény, de inkább lágy téglába. Németh Mária, ahogy igy hármasával rakja a présből kikerült nyerstéglát, ügyel arra. nehogy a szélénél fogja meg. — Három kézen megy át. amig a falhoz kerül — mondja —, ha nem ügyelnénk a munkánkra, akkor a két szélső téglán csupa ujjnyomot lehetne látni. — Baranyák József, bár a keze gyorsan jár. olyan vigyázva dolgozik, mintha törékeny üveget rakná egymásba. — Élég sok kárt csinált az eső — mondja és egy régebben rakott falra mutat. — Hiába takartuk felülről és hiába óvtuk a fal egyik oldalát, az eső becsapott bennünket, mert a másik oldalról jött. Selejt, Nagyon sok selejt. Ha volna elegendő- fedett szárító, az ilyesmi nem fordulna elő. A gyártott nyerstéglának csak egy tizedét tudják fedett száritóban elhelyezni. A kocsisoknál Baranyák Imre koesiitoló sebesen közeledik megrakott kocsijával, de a fordítónál hirtelen leáll és igazgatja a téglákat- — Félrftcsuszott — mondja. Nincs azért semmi hiba. Időben észrevettem, nem esett le, nem törött össze. Kárnán József a lerakásnál észreveszi, hogy a három, egymás mellett lévő tégla sérült. ♦ gyökér volt benne és a présnél elkerülte a leszedő figyelmét. — Tegyétek azt vissza a kocsira — figyelmezteti a falazókat. — Ez nem jó. Vissza kell vinni a préshez. — Kómán József, bár csak mostanában került a téglagyárhoz, megtanulta a raunkafegyel- met Nem a*t tekinti, hogy a selejt számára már megdolgozott darabszám s hogy a többiek úgysem vették volna észre, egyszerűen, az öntudat szavára hallgatva cselekszik. A kemence végénél egy rakás vasas téglát raktak össize. Selejt. a termelésnek körülbelül 0.1 százalékát teszi ki. — Tul- égetés — mondják a dolgozók. Tanulnak az ui oktató Horváth István elvtárs a jegyzetei fölé hajol és ír, majd újra figyelmesen hallgatja' az előadást. Az előadó a pártépítés elvi és gyakorlati kérdéseiről beszél. A többi hallgatók is figyelmesen hallgatják az előadást. A Politikai Bizottság határozata ny°~ mán Zalaegerszegen a Közgazda- sági Gimnáziumban megkezdő- deli a propagandistákat képző esti iskola, Horváth elvtárs tavaly mint középfokú politikai iskola1 hallgatója fejlesztette az elméleti tudását. Most azt a megtisztelő fel“ adatot kapta, hogy a középfokú propagandista iskolán tanuljon, majd később mint előadó, átadja hallgatóinak az iskolán tanultakat- , , ... Horváth elvtárs így vélekedik a múlt évi tapasztalatairól'. __ Az iskolán eleinte sok volt a lemorzsolódás. Az előadó elvtárs nem tudta, miként szüntesse meg az állandó hiányzásokat. Mikor aztán egyénileg foglalkozott az elvtársakkal és mi, akik nem hiányoztunk, ugyancsak beszélgettünk velük -- szép eredményeket. értünk el. Megmagyaráztuk az elvtársaknak, hogy ha nem képezik magukat elméletileg, akkor a gyakorlati munkában is I elmaradnak. Azután már csak nagyon ritkán fordult elő hiány- zás az iskoláról. Gyakran a vita sem volt kielé. gítő. Az elvtársak nem nagyon akartak hozzászólni az anyaghoz, eleinte jómagam is így voltam. Akkor az előadó elv társ gyakorlati példákkal támasztotta alá a kérdéseit, s így már élénk vita alakult ki és sok esetben mindenki hozzá akart szólni egy-egy kérdéshez. Én magam az előadóm tapasztalatait is felhasználom a politikai iskolán, amelynek én leszek a vezetője. Horváth István elvtárs komolyan kezdett a tanuláshoz. Már az első előadáson jelentkezett: kiselőadást tart majd. Horváth elv- társ tudja, hogy Pártunk milyen felelősségteljes megtisztelő feladattal bízta meg Egy másik teremben az alapfokú politikai iskolák propagandistái tanulnak. A középfokú politikai iskolák propagandistáihoz hasonlóan fi gyelmesen jegyzik és hallgatják az előadást. Köztük van Gelencsér László elvtárs, aki már a múlt oktatási évben is mint propagandista vet; részt az oktatásban. Gelencsér elvtárs így beszél a múlt évi tapasztalatairól; — Eleinte nem tudtam mire vélni, hogy a hallgatók nem vitáznak a- kérdéseim féled. Később néhányan elmaradtak az iskoláról. Ezen úgy változtattam, hogy azokkal az elvtársakkal, akik ritkán vettek részt a vitákban, egyénileg kezd em foglalkozni. Könnyebb kérdéseket tel;em fel és ezen keresztül szoktattam őket a beszélgetéshez. Ezután már könnyebben ment az oktatás. Gyakorlati példákkal egészítettem ki az előadásomat és a kér- 1 déseket is gyakorlati példákon Ezek a téglák kőkeményre égtek. összegörbülték, tehát használhatatlanok. Ilyen hibák még előfordulnak- Arrébb hatalmas rakásokban áll a sötétvörös és a szilvakékre égett tégla. Minőségi áru. Ha az ember kemény 'tárggyal meg koppantja, peng), mintha fémből volna. Ilyen téglát kapott a duna.pentelei építkezés is- Ezért dicsérték meg a zalaegerszegi téglagyárat. Büszkék erre .a dicséretre a dolgozók. Azóta még több gondot fordítanak arra, hogy minél kevesebb legyen a selejt és minél több kiváló minőségű téglát állíthassanak elő. T. E. si év prspagandfstái keresztül, vitattuk meg a hallgatókkal- A hiányzó elvtársakat pedig felkerestem a lakásukon is. Az egyéni foglalkozásnak lett az eredménye, hogy a politikai iskolán ezután már ieljes létszámmal résztvettek a hallgatók. Gelencsér László elv ( ars ezeknek a tapasztalatoknak felhasználásával kezdi meg a tanulási, hogy ezáltal a mul|, oktatási év hibáit kijavítsa és ,a legjobb tudását tudja nyújtani a politikai iskola ha 1 Igatóinak, A többi propagandista is így vélekedik és ez biztosíték arra, hogy a Pártunk tagjai és a legjobb pártonkívüli dolgozók elsajátíthatják a marxizmus'leniniz- mus elméletét, amellyel előbbre tudjuk vinni a felemeli ötéves terv teljesítését A fitoisfák — a koreai nép gyilkosainak bűntársai Belgrádi jelentés szerint az „Avanti“ című lap közli: A jugoszláv csetnikek és usztasák sok családja, amelyeket NyugaLNé- meterszágban és Ausztriában internáltak a háború után az amerikaiak, nemrégiben értesítést kaptak a Nemzetközi Vöröskereszttől, hogy hozzátartozóik, mint „önkéntesek“ a koreai háborúban „hősi halált! haltak1*. .,Az amerikai hatóságok Nyu- gat-Németországban és Ausztriában — írja ip lap —már régóta toborozzák ezeket a szét telepítet)-, személyeket a koreai földön harcoló hadseregbe. Azt ígérték nekik, hogy a háború után szabadok lesznek, haza mehetnek Jugoszláviába és amnesztiát kapnak a régebben elkövetett, gaztettekért. Ezt az ígéretet a tit°i£ta kormány garantálta'*. Ez a '-érry is világosan mutatja, hogy M titois ta fasiszta-banda egészen nyíltan együttműködik ez amerikai ragadozókkal. — A GÖRÖG KOMMUNISTA PÄRT és a Görög Agrárpárt közös választási programmot dolgo zott ki és fogadott el. — KELET-KIN ÁB AN . befejezték a földreformot. amelynek során mintegy 15 millió 'paraszt- k.,Jr VO+1 földet. A következő népnevelő értekez. létén az alapszervi titkár elvtár s:ik ismertessék a begyűjtési törvényt, felhasználva az alábbiakat: Az aratás gyors befejezése népnevelőink jó munkájának is eredménye. Pártunk a következő nagy feladatoknál, terménybegyüjtés. nél továbbra is számit népnevelőink áldozatkész munkájára, mert az eddigi tapasztalatok százszorosán bebizonyították, hogy a győzelem egyik alapfei.tétele: a szívós, meggyőző, felvilágo- sifó munka. Népnevelőink ennek tudatában in., dúltak harcba a begyűjtési terv sikeres teljesítéséért. Felvilágosító munkánk azonban csak akkor eredményes, ha érveinket saját példamutatásunkkal támasszuk alá. Gazsi J. dióskád dolgozó paraszt is azért tud eredményes felvilágosító munkát végezni, mert saját árpabeadási kötelezettségét példamutatóan 110 százalékban teljesítette. Az aratás tapasztalatai ismét bebizonyították, hogy a verseny nélkülözhetetlen lenditője a munkáknak. A begyűjtés sikere is nagy mértékben függ attól, hogy dolgozóink egészséges versenylen. dületét mennyire tudjuk értékesíteni, Népnevelőink legyenek maguk is szervezői, résztvevői a versenynek, s történjen minél több verseny- vállalás, kihívás az értekezleteken. Népnevelőink biz/tositsák a versenyeredmények nyilvánosságát, népszerűsítsék az élenjárókat, használják fel -a szemléltető agi- tiáció módszereit, (versenytáblák, híradók, villámok, stb.) A begyűjtés hazafias kötelesség, amellyel dolgozó parasztságunk viszonozz1? a nép államának támogatását, az 5 éves terv nagyszerű alkotásait és biztosítja, hogy a' jövőben még több iskolát, traktort, gépet tudjon a terv adni a falvak dolgozóinak, A kötelezettség teljesítése ál. lampolgári kötelesség. Aki azonban igazán szereti haz% ját, az enné-l többre is kész, az túlteljesíti kötelezettségét, mint Búj- tor Lajos gutorföldi dolgozó, aki válíMta, hogy a békéért, családjáért 500 százalékban teljesiti be adási kötelezettségéi. A dolgozó parasztság saját érdeke, hogy beadási kötelezettségét minél előbb teljesítse, — mert a több gabonáért több árut, iparcikket, több ruhát, cipőt kap vissza. Gondoskodás történik arról, hogy A napokban fejeződött be Ki- evben az építés hetedik napján az egyik hatemeletes ház harmadik emeletének elkészítése A házban, amelynek építésén mindössze 16 ember dolgozik, 63 nap múlva beköltözhetnek a lakók. A klevi Lakásépítési Vállalat Ukrajnában első ízben alkalmazta a ház- építésénél a folyamatos a begyűjtési tervünkéi időben tel, jesifő községek a szokásos áruéi, látáson fejül 30 százalékkal több iparcikket kapjanak. Népnevelőink ismertessék azokat a kedvez« ményeket, amelyeket a begyűjtési törvény biztosit a kötelezettségüket jól teljesítő dolgozó parasztok számára. A gyors beadásért járó 4 forintos jutalom mutoitja meg legjob ban, hogy áltatnunk mennyire megbecsüli a kötelességüket teljesítő dolgozó parasztokat. A gyors beadás megmenti a gazdát a felesleges zsákolástól, a szemapa. dás sem okoz kárt, mindenképpen jól jár ez, aki a géptől azonnal' a begyüjtőhelyre viszi a hazának felajánlott gabonája*. A terményfelesleg beadása C- véteji jegyre még több kedvez ményt biztosit dolgozó parasztságunknak; őrlési és korlátlan érté. kesitési lehetőséget a fejadagon felül a beadott gabona arányában. Saját maga ellensége, dki nem él ezekkel a kedvezményekkel. A begyűjtési terv h*roi f« adat, csak a Tito-ügynök kulákok ejleni harc közben valósíthatjuk meg. A. kulákok most arról suttognak, hogy kevés a gabona, nem érde mes beadni, — minden aljas esz közt. megragadnák, hogy » be gyűjtés szabotálásával is gyengít sék a dolgozó nép hatalmát. Első sorban a kommunisták, — a nép nevelők feladata, hogy felvegyék a harcot a kulákok kártevő kísérleteivel szemben, és leleplezzék a nén ellenségeit, — mint a bajosai népnevelők tették Varga Géza ku- lákkal, ?iki zsizsikes gabonát akáU beadnál, hogy megfertőzze a gabo. narakfárat. A kulákok és cimbo ráik gyermekeink, családunk jövője ellen törnek, — saját érdeke minden dolgozónak, hogy harcoljon ellenük. A begyűjtés nem kampány- feladat. Most „ gabonabeadás a legfőbb feladat. de ezzel egvidőben felvilágosító munkát kell végezni a népnevelőknek a tojás, baromfi, széna stb, begyűjtés teljesítéséért is. Legyen rendben minden gazda begyűjtési könyve. Teljesítsük határidőre begyűjtési kötelezettségünket, — a békéért harcolunk. 5 éves tervünk megvalósítását gyor sitjuk meg. A népnevelőértefcezleten az elv- társak foglalkozzanak a tszcs fejlesztés kérdésével is. MDP MEGYEBIZOTTSAG ÁGIT PROF, OSZT. gyors módszereket. Vafameny- nyi munkát gépesítették, a vas. beton építőelemeket egyenesei a gyárból szállították id; kész formában. Téglafalak helyett kera- mitíapokkai burkolt kész falemezeiket állítanak be. A gyári utón elkészített hatemeletes ház mindössze 1100 alkatrészből áll. A termelőszövetkezetek jövedelemelosztását vitatták meg a leien vei járás termelőcsoportjainak elnökei A Idényéi járás termeloszövet. kezetei és termelöszöveikezeti csoportjai elnökei értekezletet tartót- tak, hegy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesz* ésévei kapcsolatos feladatokat és a mkiiszteranács a termelőszövetkezeti jövedelem igazságos elosztásáról szóló határozatát megvitassák. A termelőszövetkezeti csoportok képviselői egymásután mondották el: hogyan segíti a csoport életét a minisztertanács határozata. Az értekezlet határozatot hozott: Alkotmánymik ünnepének tiszteletére és méltó megünneplésére meg'erősitik a termetőcsoportoCkat. A csoportok legjobb dolgozóiból népnevelő hálózatot létesítenek és a még egyénileg dolgozó paraszt sagot állandó népnevelő munkával meggyőzök a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, Az értekezlet résztvevői távira*ban mondottak köszönetét Rá kosi elvtársnak azért, hogy mint mindenben, most is a tszcs-k segit- -r -égére _ sietett és a Szovjetunió j kolhozaiban jól bevált igazságos Jövedelemelosztási formát is meg. valósította. A távirat igy szólt: ,,Mi, a íejenyei járás termelő- szövetkezeteinek elnökei és könyvelői, köszönetét mondunk Rákosi elvíársnak és a Magyar Dofgozók Pártjának, hogy a termelőSzövet kezetek igazságos jövedelemeloss fásáról szóló minisztertanácsi határozatot megalkotta, mely hozzá segít bennünket a munka gyűrné'- esénefc szociális és igazságos elosztásához. A mai járási elnöki értekezleten megfogadjuk Rákosi elvtársnak, hogy további munkákkal és a ránkbfzotí feladatok végrehajtásával hitet leszünk dolgozó népünk igazi ügye, a szociaízmus felépítése melleft“. Szombat, 1951, jul. 21, Hatemeletes ház 63 nap alatt
