Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-19 / 166. szám

A karikatúra jó fegyver a békeharcban A „Magyar karikaturamüvészet“ kiállítás Zalaegerszegen A? assisién térkép, ágyú­val, tankkal* bombával, A térkép fölé hájéivá Truman és Achescm tervezgetnek. Velük szemben azonban e.gy, a világ népeinek erejét megszemSyesítö dolgozói áll, kalapáccsal a kezében, késsen arra. hogy bármely pillanatban lesújtson és megakadályozza Tru- manéfc háborús terveit. Másik kép: „az amerikai kényszerzub- beny“. Truman és Acheson egy amerikai dolgozót vonszol ,a ka- tanai egyenruha felé. A karikatúra erős fegyver a békéért folytatott harcban — ezt bizonyítják a Zalaegerszegen vasárnap megnyílt „Magyar ker rikaturaművészei“ c. vándorkiál­lítás kérpei is. A képek e karikatú­ra hatásos és szemléltető eszközei­vel leplezik le a háborús gyujlvga- fókat s bérenceiket. Látjuk TiM, aki közös zászlóval álcázza . rrm. gát, így igyekszik félrevezetni á jugoszláv népet. De látni azt- is, hogy a zászlót eladták az amerikai imperialistáknak. Leleplezik a képek a fran­cia, olasz, angol. Be-Ne-Lux álla­mok vezetőit is, gkik kiszolgál­tatták országaikat a tőkéseknek. Schwofá Lajos képe bemutatja ez ..Európa képtárthol a falon függnek az eladott országok tér képei, de a Schumanokfól, Béni­itektől számonkéri az országot a dolgozó nép Az- ámerik&iak mindent elkö­vetnek, hogy leigázzák a világot, a népek függetlenségéért cserébe rágódumit. ponyvairodalmat és — gengszterfilmeket adnak. Kasso- vxtz Félix-Kaján Tibor karikafw rája & valóságnak megfelelően mutatja be az amerikai kultúrát és az azt majmoló ,Jampec“-et, kit., nevetségessé tesz csönadrágja, csapolt váll kabátja és amerika- örülete. Az emelvényen hatalmas fo­tel, benne a tőke terpeszkedik, lá­bainál csúsznak az áruló szociál­demokrata vezetők, akik eladták népeiket az imperialistáknak, a szociáldemokraták a. tőke talpát nyalják. Szilágyi Jolán: .,A ku­tyák dala“ című karikatúrája azt a hűséges odaadást mutatja, mellyel a jobboldali szociáldemo­kraták a tőke iránt éreznek. A világ két táborra szakadj, a békeszerető népek, dolgozók és a háborús gyújtogatok táborára. „Malik elvtárs elnökei a Biz­tonsági Tanácsban“ — ez a címe Szűr Szabó István képének, mely megmutatja, hogy Malik elvtárs nincs egyedül, háta mögött a~ egész világ békeszerető és békére vágyó emberei sorakoznak, akik ha kell, eauemberként állnak ki a ófj. cioocuicaifj : BELGRAD MA Még alig ereszkedeit le az esti szürkület Belgrádira,' s az utcák már elnéptelednek- Mi­nél messzebre megyünk Belgrad főterétől, Terazietőí. annál kévét s>ebb járókelőt látunk a gyéren megvilágított és komoran hall­gató utcákon. Csak az Őrjára­tok léptei dönge lek; Tito geshn po-legényei vállukon átvetett géppisztollyal, kettesével őrzik a belgrádi hóhérklikk nyugalmát. Belgji'ádban nyugtalan, zakla- tertlr^iz élet. Az éjtszákai órák­ban a belgrádiak nem érzik ma­gukat biztonságban az utcán, még otthon sem. Még he .sem sötétedett, s a varason át — épp úgy, mint a hitlerista megszál­lás napjaiban —, fekete gépko­csik, Rankovics „halálautói“ vág­tatnak. Hol egyik, hol másik ház előtt állnak meg. Dörömbé­lés az ajtón. Asszonyok és gyer­mekek kétségbeesett kiáltozása hallatszik, s' a gépkocsi viszi a Glávnyacsáha Tito rémuralmá­nak &oronkövetkező áldozatát. A Glávnyacsa börtön, amelyből az emberek ritkái ke­rülnek ki élve. Csaknem a vá­ros középpontijában fekszik óriá­si, szürke kőfal veszi körül; a Glávnyacsa a mai Belgrad, a Tito-klikk fészkének borzalmas jelképe- S zaj r ól-szájra adják a baljóslatú híreket azokról az em­bertelen kínzásokról és középko­ri gyötrelmekről, amelyeket itt a letartóztatottaknak el kell szenvedni. A G i á v n y ács a m ag a s fa la m ö - gül a teljesen ártatlan emberek ezreinek sóhaja száll az égnek. « alig valamivel odébb, a Terazie- térrel határos 'kerületekben a Tito-mágnások orgiái folynak. A Majestic’1, étterem elé egymás­után gördülnek a Cadillacok és Buickok. A belgrádiak tudják, 'hogy honnan vannak a titoisfa előkelőségeknek amerikai autói. A „Majestic^-ben, a „Lotos“..bár- bau és más lebujokban folyik a titoisták és amerikai vendégeik — helyesebben gazdáik — dári­Z A L A A Magyar Dolgozók Pártja. £a)a megyei Bizottságának lapja. — Fele !<5p szerkesztő: Szántó Jenő —• Felelő- kiadó: Darabos Ivia — Szerkesztőség- V.>.' -grszeg. Kossuth La jós.utca i’-' Tol. 250. Nagykanizsa. Zrínyi M-u 29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalneger., szeg. Széchenyl.fér 4. Tel. lfi2. Nagy Vanlzsén Zrínyi M.-n. 29. Tel. 54. Ké. -'iilfc . Vasmegye nyomdában Szóin, i'st’iely, Kossuth L._n. 6. Tel: 75. — Feleli« vezető: Hegedű« Gyula, dója. Láthatunk ott egykori Ne­elies. és Pavelics-talpnyalckaf. régi, már háboruelőtti provoká­torokat és spicliket, akiket Tito már régen „feloldott bűneik alól.*’ Gyilasz, s az iszákos és szadis­ta Pijade a Tiío-banda más fő­kolomposaival együtt be-beuéz. nek a .,Majestic“-be,' bogy ,a belgrádiak szavával élve — kipi­henjék ,.mpnkájuk‘‘ fáradalmait, Belgrádban különösen fe&ztelenül érzik magukat az amerikaiak. Az amerikai követ­ség uj hatalmas épületbe költö­zött. közel a jugoszláv külügy­minisztériumhoz. A követség és a minisztérium a legszorosabb kapcsolatban áll, így hát kelle­mes, hogy nem kell messzire •menni- az USA követségének ■személyzete ezídőszerint mintegy 300 fő. A valóságban az CSA jugo­szláviai nagykövetének, a Wall Street lakájának, George Allen- nak irodájából irányítják most Tito külpolitikáját. -Innen irá­nyítják a temérdek amerikai kém tevékenységét. Ezek a ké­mek különféle • „szakembereknek’* és „tanácsadóknak“1 álcázva sza. badon utazgatnak az országban, kiképzik a jugoszláv hadsereget és provokációkat szerveznek a népi demokratikus országokkal közös határokon. Meggyőző, bizonyságául annak, hogy a -litoastáik hasoncsüsznak az amerikai imperialisták előtt, az utcákon, ár. üzletek kirakatai; ban Truman és MacArtbur képei díszelegnek. Sokba kerül a jugoszláv népnek Tito klikkje, amely eladla országát az amerikai monopolis­táknak. Az őrült fegyverkezési bajsza, s az ország egész gazda­sági életének átállítása háborús •vágányokra gazdasági katasztró­fába vitte Jugoszláviát. Mindenkit, aki Belgrádba ér­kezik, meglep a lakosság kime­rült külseje. Gyakori látvány az utcákon - a rongyokba csavart lábú ember és mezítlábas asz- •szony, A boltok dőli végtelen sorok állnak. A lakosság 2—3 hónapon át nem kap jegyére bust és zsi­radékot-' ..Talán holnap szeren­csénk lesz*' .— gondolják a sor- banállók. Ha azonban fel is tűn­nek az élelmiszerek a boltokban, rendszerint csak fél napra ele­gendők. A piacokon a városiak tömege \nszi körül a feljövő pa­rasztok fogatait. De az árak oly magasak', hogy nem mindenki, npk a zsebéből futja. • hiszen a béke szent ügye -nipßett. Ez ere, amivel nem számoltak a háborús gyújtogatok, Míg a tőkés országokban a dolgozók. nyomora egyre női s máról-holnapra, munkanélkü- liefe, ezrei kerülnek ez ut­cára, addig nálunk felemelt 5 éves tervünk megvalósításáért, a békés építés sikeréért dolgoznak az em­berek. A kiállítóvá képek hűen tükrözik azt a lendületet, mely- lyel dolgozóink 5 éves tervünk alkotáséit építik. A földalatti gyorsvasútit, a mátrahegyvidéki erőművet és a Sztalirrhidath büszke műveinket. Ifjúmunkások részére népi demokráciánk, 5 éves tervünk hatalmas, soha nem látott lehető­ségeket biztosít. Ezt fejezi ki Tor ez Tibor ötletes karikatúrája, ,,Szabad a päXyC“, hol szabadra állított vasúti jelző oszlop mel­lett, vasufi sirnek, futnak. A sinek az orvosi, mérnöki, tanári pályá­kat jelképezik. melynek azelőtt közelébe sem mehettek a dolgo­zók gyermekei, most valamennyi zyilva- áll számukra. A kiállítás érdekes, szórakozta- ó, ncvejöhafásu képei segítik épífő munkánkat, a békéért ví­vott harcunkat. Ezért keresik fe niindnagyobb) számban a zalaeger­szegi dolgozók. R. J. munkások bére nem haladja meg iá 2800—3500 dinárt, ami egy ki­sebb család létminimumának csak égytizedét teszi ki. A titoisták nemrégiben az ál­lam komolyságát megcsufoló trend eletet adtak !ki a kereskede­lemről és közeli áfásról. Ezután ia dolgozó emberek jelentős ré- iszét kivették az úgynevezett nor- maéllátásból, amely a legszemér. ímefclerebb csalást jelenti, mint­hogy a lakosság szükségleteinek alig 10 százalékát fedezi. A belgrádi vezetők, hogy ■eltitkolják az ország éhezésének igazi okait, hazugságokkal há­lózzák be a népet, s azt állítják, hogy mindennek az 1950. évi szárazság oka. _ De ki^ ne tud­ná Jugoszláviában, hogy nem az okozza a nyomorúságokat; a jugoszlávok haraggal és felhábo­rodással figyelik, hogy a búzá­val, tengerivel, vágóállattal, ba­romfiakkal, tojással megrakod gőzösöket és vasúti szállitmá- uyokat hogyan indítják útnak Angliába, Franciaországba, Nyu- igal-Nétme törsz ágba, Olaszország­ba és más marsballizált orszá­gokba. Iparcikkeket Belgrádban csak ia feketepiacai khet szerezni. E •cikkek a belgrádi kisemberek szá­mára elérhetetlenek. Valóban bOigy.au tudhatna a legmagasabb képzettségű munkás is felöltőt szerezni, ha az 50—60 ezer dinárba ikerül, vagy öltönyt, amelyért a spekulánsok 40—50 ezer dinárt követelnek? Hiszen ez az összeg meghaladja a munkás egész évi bérét'­(Folytatjuk) — Zala megye tanácsának vég rehajfőbizottsága felhívja a vá­rosok és járások területén lakó motorkerékpár-üzembentartókat hogy az üzemanyagellátás jobb és gyorsabb megszervezése érdeké­ben f. évi julius hó 25 tő1 az üzem. anyagutalványok kiadását az ille­tékes járási és városi tanácsoktól kérjék. Zala megye tanácsa vég­rehajtóbizottsága. Apróhirdetés BÚTOROZOTT szobát két nő ré szére különbé járattal keresünk Gim a nagvk.' nizsai kiadóban, (496) KIFOGÁSTALAN állapotban lévő 125 ös Csepe] motorkerékpár eb adó. 300-as, 325-ös, vagy 350.es motorkerékpár külsőgumit ve szék. Mojnár bszárüziet, Nagy­kanizsa, Ady E.-u. 12, (500) SPORT 2699 fő próbázott le eddig Zala megyében az MHK minden követelményéből A sport fejlesztési terv első fe­lének teljesítéséről a sportkö­rök jelentései beérkeztek a Me­gyei Sportbizottsághoz. A jelen­tésekből megállapítható, hogy az MHK-ra vonatkozó tervet ez. ideig meg nem sikerült telj esi té­rti. É rnek oka elsősorban az, hogy több helyen a sport- és, MHK-ve­zetőség még nem ismerte fel tel­jesen azt az erőt, amely az MHK testnevelési és sportrendszerben rejhk és ezért természetesen nem tudott sikeres felvilágosító 'munkát végezni. Nem véletlen például az. hogy a zalaegerszegi 'üzemi bajnokságban azok az üzemi csapatok kerültek a táb­lázat elejére, ahol az MIIK-ban jó eredmények vannak. A megyében 10.506 á jelentke­zők száma. Ez több, mint a terv. 'előirányzat. A hangsúly azonban a próbázásokon van. próbázók száma viszon 301-eI kevesebb, 'mint az előirányzat. A járások között a nagykani­zsai áll az első helyei. 1568 je­lentkező közül próbázott 700 fő, részlegesen (2—3 követelmény­ből) 800 fő. A második helyet a zalaegerszegi járás szerezte meg. 1591 jelenke. ző közül teljesen és részlegesen 700—700 fő próbázott, Harmadik helyre a letenyei já­rás került, ahol 915 jelentkező­ből a teljes és részleges próbá- zók száma 300—300. Letenye után, Zalaszentg.rót következik. Ebben a járásban £60 a jelentkezők száma. Min­den követelményéből teljésen le- •próbázott 33 fő, részlegesen pró- bázoft 700 fő. Végül a lenti járás következik 690 jelentkezővel, amelyből 120 fő próbázott le teljesen és -100 részlegesen. A két varos közül Zalaeger­szég áll az első helyen. 2543 je­lentkező (közül minden követel­ményből próbázott 800 fő, rész­leges próbát tett '1500 fő. Nagy­kanizsán 2861 a jelentkezők szá­ma. Közülük mindössze 46 pró­bázott le teljpsen. A részlegei próbázók száma 1445. Az MIÍK-ban a sporLteljjesitési tervét eddig egyedül Zalaegerszeg város teljesítette, illetve tultel- jesite'Jte. Az^ akadálypályák építésében sem lehet dicsekedni- az eredmé­nyekkel, mert a teljesítés csak 20 százalékos. Az akadálypályák építésében is a nagykanizsai já. rás yam az élen. 5 akadálypályát építettek. A zalaszentgróti já­rásban szintén 5, a zalaegersze­giben 2. a leien vei és lenti já­rásban 1—1 akadálypályát épí­tettek. Nagykanizsán és Zala­egerszegen 3—3 akadálypálya épült. A következő időszakban el kell ■érni, hogy a sportíejlesztési terv teljesítésében az MHK azt a he­lyet foglalja el, am el vet jelentő­sége megkíván: a legelsőt. ★ A megyei folyamuszóbajnoksá- go.t augusztus 5-én rendezik meg Z ala.egcrsze.qe n, MHK lömegversennyel egy­bekötve. A bajnokságban részt­vevők eredménye MHK próbá­nak számit. — 25., 50.. 100.. 200 és 300 méteres versenyek lesz. nek. A sportkörök vezetősége gon­doskodjék arról, hogy a bajnok­ságban minél több versenyző be­gyen részt és biztosítsa a részt­vevők alapos felkészültségét- ★ A zalaegerszegi úszók a városi uszodában szorgalmasan készül­nek^ vasárnapi férfi és női me­gyei uszóbajnokságra. A jó sportoló élenjár a termelésben is A nagykanizsai sportolók is ki­veszik _a részüket . az alkoimány ünnepére folyó munkaversenybőt A három nagy egyesület vala: mennyi sportolója uj munkafel­ajánlást fetf, hogy ezzel is be­bizonyítsák: nemcsak a sport­ban, de ;q - termelésben is megáll­ják a helyüket. ★ A Vasvázus lakatosműhelyében dolgozik Pápai József, a Szikra magyar ifjúsági bajnok ökölví­vója. Legutóbb 120 százalékos állagot ért A, augusztus 20-ra pedig 130 — 135 százalékra akarja emelni teljesítményét. — Mint sportcjónak — monclja - ‘elsőrendű kötelességem, hogy a munkából is a legjobb tudásom szerint vegyem ki részem, s hogy példát mutassak dolgozó társaim­nak. % Volt olyan hét. amikor 170 szá­zalékot is elért. Jelenleg az anyag takarékosságot és a selejt csökkentését tartja legfontosabb feladatának. — Be akarom bizonyítani — mondja —, hogy egy élsp°rtoló' nak mennyire segítségére vmt c. sport; hogy mennyivel jobban meg tudja állni a termelésben is o helyét. ★ Gazdag József, a Lokomotív labdarugója már május 1-e óta ,9 kanizsai vasútállomás isztaháno- ; visfa kocsirendezője. Brigádjával j vállalta, hogy augusztus 20TS. í 5.5-ről 5.2 százalékra csökkenti a ! kocsimozgalási cgységidöt. Gaz. dag e'vtáfs, mint brigádvezető ezzel ,is jó példát ak;-r muta‘-ni. Társai szeretik, mert nemcsak a maga munkáját végzi el eredmé­nyesen. hanem mindenkor kész segíteni munkatársain is. Az £pitők labdarugói között Szobocsán Lajos a legeredntcnye sebb dolgozó. Ö is a Gépjavító Válla/at lakatosműhelyében dolgo. j zik. Tel jesítménye állandóan Í30' —140 százarék. Szobocsán nsm- csak a sportban, de a munkájában is igyekszik példát mutatni, élen­járni. .Nincs oly“?n‘munka,-ami­ben ne segitene engem Szobocsán elvtárs“ — mondja Szabó István lakatos-tanuló. A csoportveze­tője pedig igy nyilatkozik ró. la: ..A legjobb dolgozók egyike. Ujtipusu sportoló, aki a munkapad mellett is megfele? a feladatoknak“. Ő maga ezt mondja: — Tudom, hegy nekem, mint sportolónak főbbet kell vállalnom, mint a többi dolgozóknak. Alkot­mányunk ünnepére ismét meg akarom mutatni, hogy a jó sportoló jól tud dolgozni is, mert ma az igazi sportoló élenjár a termelés­ben is és alaposan kiveszi részét a szocializmus építéséből. ★ A kanizsai sportolók :«5 utón haladnak: az uj, szocialista sport utján. Ug-y nevelődnek, hogy nem. csak a sportban, de a termelésben is élen akarnak járni és készek harcolni békénkért, hazánk füg­getlenségéért, népünk szabadsá gáért. Ujtipusu Sportolók, akiket a Párt' nevel. mozi Csüíör töktől—vasárnapig: TÁVOL MOSZKVÁTÓL Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MMGAlTfflS a Zalában i

Next

/
Oldalképek
Tartalom