Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-18 / 165. szám

ALKOTMÁNY UNK ÜNNEPÉRE Uj gyár épül Göcsejben Saaifargós, lejtős ut ve­zet a Bázakeretfyétől nem mesz- S2i<3 épülő Koromgyárhoz. Vala­mikor gróf Andrási birtoka volt itt. köröskörül a határ, ő vadász­atott a mesésen szép. végtelen göcseji erdőségekben Ma azonban itt. az erdővel borított dombok közöíit is uj élet lüktet. Az or­szágút közelében füst és korom szál] fel. és söté'en imbolyog a táj felett- Itt. a Koromgyár. A Koromgyár ötéves tervünk egyik 'legújabb alkotása. Ebben az üzemben készül a bázakerely- iyei olajjal együtt feltörő földL gázból festék és gumigyáraink számára nélkülözhetetlen korom. A többezer apró gázégőből áradó hőség megbamított3. a felszálló füst, korom fekeére mázolta a fák leveleit A koromtól feketék itt a madarak, a fák, az embe­rek Még épül c gyár. Még szere­lik az újabb termelőházakat — de a meglévőkben már folyik a lee­melés. Uj it: minden: az épületek, a felszerelések, de újak maguk a munkások is, legnagyobb része dolgozó parasztból lett uj ipari munkás. Az uj üzemben százféle nehéz­séggel küzdenek még Kevés a szakmunkás, még nem tudják mindenütt; biztosí'ani a zavarta­lan termelést. A dolgozók szá­mára még nem mindenütt, bizto- sí'ották a megfelelő munkafelté­teleket. Az uj munkások most ismerkednek feladataikkal. Most alakul, most formálódik az uj gyár, az uj kolleküva. Még laza a munkafegyelem Előfordul még, hogy Bár­sony Ferenc és brigádjának tag­jai: Molnár János. Bedő Lajos és Pintér Ferenc hosszú ideig tétle­nül beszélgetnek munka közben. Vagy Piánder János, Németh Jó­zsef. Marton János, Mafyuk György és még néhányat az éj­jeli műszak alatt elalusznak, így 20 százalékkal kevesebb az éjjeli műszak termelése, mint a nappali műszaké. A munkások még nem érzik munkájuk jelentőségét és felelősségét. Nem ismerik a mun­kafegyelmet. Itt van azonban már a minden nehézsége: leküzdő erő csírája. Az uj üzem uj munkásai körében kovácsolódik már Q kollektíva. Szakoly Gyula elvtárs, a termelési ház kezelője, munka'- közben gyakran beszél társainak a Pármól. a munkafegyelmröl, a munkások felelősségéről. De nem­csak beszél, hanem saját munka­körének alapos elvégzésével pél­dát is mulat. Az üzemben még nincs párti­szervezet. kevés a párttag. De a kommunisták már küzdenek azért, hogy az uj gyárral együtt formálódjanak az emberek. A vezetőség is most: ismerkedik csak az üzemmel, de már folynak a kísérletezések a föbbtermalés ér­dekében. Az első eredmény máris megszületett. A szereléseknél a gázégőket közel rakták a kormot felfogó Ha­vashoz. ezért a láng szétfutott és a korom egy ré?ze elszállt a le­vegőbe. Most az égőket távolabb teszik. így a láng éppen, hogy csak eléri az U-vasat és igy mini­den korom lerakódik Ezáltal a termelés nagymértékben meg- nől. A vezetők és a munkások még bizonytalanok egymáshoz, mos: ismerkednek. De vannak már, akik azérf fáradoznak, hogy mi­előbb jó harcostársak legyenek. Dalos mérnök s a vezetők közül mások is ebédszünetekben, de munkaközben is gyakran elbeszél­getnek ® munkásokká1- a nehéz” ségekről, biztatják és bátorítják őket. így épül és fejlődik a göcseji lombok közé épült Koromgyár. Idő kell még ahhoz, hogy kifori málödcrt, öntudatos munkások­kal rendelkező, a tervet teljesíte­ni tudó gyárrá váljon. Az idő MOZI Szerdán: veszélyes vizeken Har« & m%«esákna titkáért. azonban rövid. Fokozni kell a harcot, a munkafegyelem meg­szilárdításáért. aj termelékenység növekedéséért, hogy mielőbb szá*­molhasson az ország az olajüze­mek mellett a Koromgyár terme, lésével is. Hári Károly. A dolgozók javaslatai teszik eredményessé a termelési értekezletet — ez hiányzott a Gasparícs-ut* építkezésen A befonkev u'őgép leállt. A kő­művesek abbahagyták a vako­lást, a segédmunkások lerakták a saroglvákat és a vasszere.!ők is abbahagyták a kengyrivasak haj- 1 Ugatását­Ebédszünet s utána termelési értekezlet. Fél óra sem t eLt el, már összegyűltek a dolgozók az értekezletre. Bubics Zoltán építésvezető tartja a beszámolót. Elmondja, hogy tervüket az előző negyed­évben havonta változó eredmény­nyel teljesítették. Az áprilisi 138 százalékos átlagról májukban 112 százalékra estek vissza, de júniusban már ismét 133 százalé­kos teljesítményt értek el­A terv túlteljesítését az tetlte lehetővé, hogy az épít­kezésnél szépen kifejlődött a pá- 'rosverseny, s hogy a dolgozók hosszúlejáratú szerződéseiket kö­töttek. Amikor a takarékosságról szólt, nem mutatóéi; eléggé a hiányosságokra nem fejezte ki konkréten, hagy hol vannak a hibák melyik az a terület, ahol .a jövőben több gondossággal kell kezelni az anyagot, nem ne­vezte meg azokat, akik gondat­lanul bálibak az anyaggal, s ■akiknek a.z uj negyedévben fo­kozott gondot kell forditaniok a takarékosságra. Kevés szó esett az értekezleten a munkafegyelem hiányosságai­ról a munkafegyelem megszilár­dításáról is. Csupán a rendsza­bályokat említette meg Bubics Zoltán építésvezető, amelyekét ■azok elien léptetnek életbe, akik megsértik a munkafegyelmet. A tennivalókról keveset beszéltek ezen az értekezleten. Mindössze három hozzászólás hangzott el. Az egyik hozzászóló, Tamás János kőműves felvetette, hogy gyakran késve kapják meg fize­tésüket. Somogyi János azt javasolja, hogy az építkezésen dolgozó se­gédmunkásnők alakítsanak kü­lön női brigádokat, mert igy a munkafegyelmet jobban meg tudják szilárdítani. Kemendi Miklós raktárkezelő kifogásolja, hogy a szerszámot munkaidő alatt vételezik fel a dolgozók, s ez a munkaidőnél veszteséget jelent, Bubics Zoltán helytelennek tartja Somogyi János javaslatát. A női dolgozók 90 százaléka rö­vid ideje dolgozik az építőipar­nál. Nevelni, tanítani kell őket, 'hogy átvegyék a jó munkamód­szereket. A javaslattal ellenke­zőleg, a nőket jól dolgozó, erős brigádokba kell beosztani, hogy ott tanulhassanak. A hozzászólók csekély szánna azt mutatja, hogy az értekezletet nem készítették elő megfelelően. A bizalmiak népnevelők nem ismertették a termelési értekezlet célját, íelsdalait, Így a dolgozók nem segítették ja­vaslataikkal a terv teljesítését. A beszámoló nem pótolhatja a dolgozók egészséges javaslatait. A Gasnapics-utcai építkezésen beszéljék meg a dolgozókkal: amilyen munkával, milyen eszkö­zökkel lehet még jobb eredmé­nyeket elérni, a tervet tuíteljiesi- le.ii­fíázakerettye megelőzte Lovászit! Az aikoirnány ünnepére íet- felajánlások teljesítésében a bá- zakereflyei lermelő üzem száza- iékszerűep jobb eredményeket tud felmutatni. A bázakeretfyei üzem a páros­verseny keretében ielf felajánlá­sait július 10-ig 63.5 százalékra teljesít ette. Ezen belül a terv tel­jesítésre tett felajánlásokat 53.8 százalékra. anyagtakarékosságra vonatkozó felajánlásai: pedig 67.2 százalékra teljesítette eddig. A felajánlások teljesí ésében nagy szerepe volt annak, hogy az olaj lisz'áfalanságát a vállalat. 1 százalék helyetf 0.5 százalékra csökken1 ették. Az anyagtakaré_ kosságra tef.i felajánlások teljesí­tésében felmutatott eredmények elérésében közrejá-szob 3 fonna napraforgóolaj, valamint 7330 kg kenőolaj megtakarítása A rak­tári dolgozók 6675 forint értékű hengerola-jaf. vetitek használhatóvá. Ezf a hengerolajia-t már évek óta nem használták és már kidobásra szánták. A raktári dolgozók azon­ban addig tisztították, míg hasz­nálható nem lett. 47 fonna vas-és színesfémhulladék összegyűjtésével 6703 forintot lakarí otfak meg a kereftyei termelőüzem dolgozói. A hulladékanyagok felhasználása 68.564 forint megtakarítást ered­ményezett' Megtakarítottak ezen­kívül 33 ionná csőacélt is a cső­vezetékek újszerűén párosított kiépítésével. Lovászi ;S felajánlások teljesíté­sében. elmarad:; A párosverseny keretében tett felajánlásokat Szakmunkás leszek az Alkotmány biztosiba ezt számomra Egy gazolintelepi munkásnő levele Közeledik augusztus 20-a, alkot­mányunk ünnepe. Örömmel ké­szülök erre az ünnepre, amely nekünk, nőknek biztosította a, teljes egyenjogúságot. Büszkeség tölti el szívemet, amikor arra gon­dolok, hogy az Alkotmány. ame­lyet a mi nagy Pártunknak kö­szönhetünk, meghozta azt. amit a múltban hiába vártunk. Boldog vagyok, mert az Alkotmány he­lyet biztosított nekünk, nőknek is a szocializmus építésében, melyr ben nekem éppen úgy helyt kell állnom, mint egy férfinek. 1951 junius 1-e óta dolgozom a bázakerettyei gazolin telepen. Nagy kitüntetés ez számomra. Olyan helyen dolgozhatok, ahol a múltban nő legfeljebb csak se­perhetett volna. Többen dolgo­zunk itt nők és mi valamennyien szakmunkások leszünk, azzá ne­vel bennünket, a népi demokrá­cia Egy sorban állunk munka­helyünkön a férfiakkal és együtt harcolunk munkákkal a több és jobb termelésért. ígérem, hogy munkámat éberen és öntudatosan végzem, harcolok minden csepp olajért, mert ezzel is egy csapást mérhetek az áru­lókra, akik el akarták adni drága hazánkat az imperialistáknak és ki akarták szolgáltatni nekik dol­gozó népünket. A gazolintelepi dolgozó nők ne­vében köszönetét mondok Pár­tunk, népünk nagy vezérének, Rákosi élvtársnak. aki megterem­tette Népköztársaságunk Alkot­mányát, amely biztosítja a mun­kához való jogot minden becsü­letes, hazáját szerető nőnek is. RABJÁN ERZSÉBET Bázakerettye, gazolin telep. mindössze 47.1 százalékra, a ferv'- te'jesítésre tett felajánlásokat 46.1 százalékra, az anyagtakaré­kossági felajánlásokat, pedig 52.6 százalékra teljesítette az üzem. A tervteljesítésre tett felajánlá­sok teljesítésében nagy részük volt a sztahánovis'.a oklevélre felterjesztett gazol in telepi műszál- kos brigádnak, amely a gépek ki­használásában mutatott fel kiváló eredményt. A lovászi termelő­üzem dolgozói megtakarították 22.5 tonna hulladék vasat és szí­nesfémet. 1365 kg kenőolajat. 10.29 tonnái csőacé]t és 47.650 fo­rint értékű hulladékanyagoi használtak fel. A kulme'-egílő be­rendezések észszerű csoportosítá­sával 4 berendezés felhasználását tették szükségtelenné, ami 62.000 forint megtakarítást jelent. A felajánlások teljesítését hátt- ráltaitfák Papp Károly. Koczfán József. Tófh Pál és Cseresnyés Károly művezetők, akik hanyag munkájukkal 3 tonna cseppfo­lyós gáznak a termelésből való ki­esését okozták. Daliás lőtte, a Hngyár özenezel mérnöke ja munkávat riú a bekéért Dali os Illés elvtárs, a Korom­gyár üzemvezető mérnöke. Jó munkájával érdemelte ki a szta­hanovista címet és oklevelet. A vezetése alatt álló Koromgyár dolgozói az elmúlt hónapban 107.3 százalékra teljesítették a tervet. Három hónap alatti ISO mer forintos megtakarítást ériek el irányításával a koromgyári dolgozók. Dali os elvi ér s tapasztalatai f ■ ;“idsz,eresen továbbadja a ko1" romgyári dolgozóknak- Az uj gyárban úgy szervezte meg a munkát, hogy azt lényegesen ke­vesebb munkaerővel tudják elvé­gezni, mint hasonló külföldi üze­mek. Ezért dolgozta ki minden egyes munkás munkakörét és fek­tette le azt. írásban, hogy minden!* ki tisztán lássa feladata,if, és ter­melő munkában egy pillanatnyi fennakadás se legyen, Újítással oldotta meg a Korom- gyár egyik problémáját: az ólai állandósítását szárazgázzal. Újítá­sa segítségével 80.000 forintos megj- takarítást értek el a második ne­gyedévben, feleslegessé -ettek egy 100.000 forintos beruházást és ezen felül a fefszabsduló nedves- gázt a koromgyártásnál haszno­síthatják. Dallos elvtárs újítása erősebbé tette népgazdaságunkat, és eredményesebbé tette népünk­nek a tartós békéért vívott: har­cát. Egyre fénye§ebb élet vár a kolhozparasztokra Napról napra fejlődnek a koí- fcozfaiu emberei. Fejlődnek és növekszenek igényeik is. Az ifjú­ság nem látta és nem ismeri a forradalom elő-tti nyomorúságos falut, pedig a múlt megismerése nagyon hasznos számára. A múlttal való összehasonlítás a je- lerbt még ragyogóbbá, még fénye­sebbé. még drágábbá teszi a szovjet ember szivének. Nyikoláj Nyikitovics Samaz- lov. a pdolsziki terület - Pobeda“ kolhozának agitátora elbeszélge­tett a megnagyobbodott kolhoz központjává lett Nyikitszkoje ■község fiataljaival. Nyikoláj Nyi­kitovics már idős ember. Jól em­lékszik a parasztság. FORRADALOM ELŐTTI ÉLETÉRE Sz:?imeíáttára és az ő két dolgos keze nyomán is növekedett és erősödött meg a kolhoz, lett szebbé, gazdagabbá a kolhoz- parasztok élete­— Faiunk — mondotta Nyiko­láj Nyikitovics — semmiben sem különbözik más moszkvakör nyéki falvaktól. A forradalom előtt fele sem volt a mostaninak. Lakói földműveléssel foglalkoz­nak, fuvaroztak, vagy a kőzett kőbányában dolgoztak. Véres ve­rejtékkel keresitek a betevő fala­tot, de a legtöbbnek csak nyomo. ruság jutott osztályrészül. Mind­össze hat oÍ3-an gazda volt, akik nem éltek Ínségben, de ezek 'főleg kereskedéssel foglalkoztak. A sovány, trágyát a tla.n, faeké­vel megművelt föld nyomorúsá­gos termést adott és még a tél 'derekáig is alig futotta a ke­nyérből. Olyan szakemberekről^ mint a zootechnikus. traktorista, vagy kombájvezető, nem is hal­lottak a parasztok. Nem volt klub. olvasóterem, könyvtár, csak korcsma, A paraszt gyerekek fele sem járt iskolába. Al-ig cseperedtek fel, szüleikkel és testvéreikkel •együtt huziták az igát- Egyesek elvégezhették a falusi iskolát, ahol éppen csak megtanulták az írás és számolás alapelemeit. Az egész podolszki járásban egyetlen kórház műkódótt. A mi falunk közelében még bába sem volt. A mi paraszti sorsunk a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom előtt olyan vcC't, mint a fény telei, sötét éjiszaka. A FORRADALOM UTÁN a Párt utat mutatott nekürik és :a paraszti tömegek termelőszö­vetkezetben egyesültek. Gyökere­sen megváltozott az életünk, év­rői-évre jobbmóduvá, kulturál­tabbá válik. Vége a kézierővel' végzett nehéz, embernyomoritó anunk á n ak. S zár tó f öld j einkn ek több mint 90 százalékát géppel műveljük meg. Kolhozunknak, ha nem is számítjuk a gép- és tra'ktorállomás gépparkját, hat gépkocsija, két cséplőgép felsze­relése, magtisztító, magfejtő­gépe, sőt saját malma is van. Az élenjáró agrobiológiai tudomány útmutatásai szerint megművelt földeknek sokszorosan megnöve. kedett a termése. Egyre maga­sabb lesz a munkaegység. A viilanyeraergia ma már éltető ■elemünk. A munkák nagyi-észét villannyal hajtott gépek végzik. Hatalmas klubunk vau. ötezer íkötetes könyvtárunk és a szov­jethatalom. a Sztálini Alkot­mány meghozta a parasztság számára a művelődés jogát- Gyermekeink mind iskolába jár­nak. 32 földink szerzett szak­iskolai képesítést, Nina Ivanovna Zsuravljova tervezőmérnök. Na- gyezsda Petrovna Berezsinsz- kája tanítónő és még sokan má­sok. Megszűnt a nők kétszeres kizsákmányolása. Csak kolho­zunkból nyolc nőt válaszitottak: meg a helyi tanácsok küldött­jévé. A KÖZELJÖVŐBEN még fényesebb élet. vár ránk, ml is több szomszédos kolhozzal ha­talmas termelőszövetkezetté egye­sültünk. Már ezévben hatalmas építkezések indulnak. Hatalmas gépesített tehenészetet, sertés­tenyészetet, juh- és lótenyésztő- telepet építünk, kiégészitjük _ ba. romifitenyészétünket, két újabb 'siló- és trágyát elep és két több­ezer tonnás burgonya verem meg­építését vettük tervbe. Uj kolhoztelepünkön hatalmas kolhozklubot emelünk, kórházat, fürdőt és parkot építünk. Mind magasabb színvonalra emeljük mezőgazdasági kultúránkat, s ez. zel hatalmasan megnöveljük ter­melékenységünket is. Előzetes számításaink szerint gabonafélék­ből hektáronkint 27 métermázsát fogunk aratni. Hatalmasan megnövekszik majd a munkaegység értéke is. Hozzávetőleg 5 kilogramm gabo­na. 20 kilogramm burgonya, il­letve 10 kilogramm főzelék, vagy fél kiló hús és 10—15 rubel kész­pénz lesz egy munkaegység. Kol­hozunk jövedelme meg fogja ha­ladni a 2-5 millió rubelt. Lám, milyen lehetőségeket tár elénk a jövő. Tőlünk magunktól függ. hogy ki tudjuk-e használni eze­ket a lehetőségeket. A szervezett­ség. szilárd munkafegyelem, be­csületes és áldozatkész munka hazánk gazdaságát gyarapítja és meghozza számunkra a sikert, ■elvezet bennünket a jóléthez, a boldogsághoz és végső célunkhoz, a kommunizmushoz. Szerda, 1951. juhos 18,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom