Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

ELMÉLETI KÉRDÉSEK * A sztáúui nemzetiségi politikáról I. A nemzetek és az osztályharc Hazánkban csakúgy, mint a (öbbi testvéri népi demokrácia' ban a különböző' nemzeliségelí egymáshoz való viszonyát a le­ni ni-íztáűni nemzetiségi politika alapeivei, a proletár internacio­nalizmus szelleme hatják át. Ezt tükrözik az alkotmányban lefek- . tetet jogok és a gyakorlati intéz­kedések is. KözépEurópa egykor a nem* ze i viszályok puskaporos hordó'- ja volt — de ma a Szovjetunió példája nyomán, politikája alap­ján. egyre inkább átalakul a szabad nemzjek testvéri együtt­élésének virágos kertjévé. A burzsoá .,tudósok“ és poli­tikusok a társadalmi • kérdések homlokterébe a nemzetek harcát átírják. Szerintük a történelem nem más, min; a nemzetek, a fajok harca és ebben a harcban az erősebb legyűri és elnyomja a gyengébbet. Szerintük a kapitá­lis'a nemzetek teljesen egysége­sek, a nemzeteken belül béke ho­nol. Tudománytalan, politikai­lag reakciós, soviniszta elméle­tek ezek. céljuk az, hogy elterep jé/c a dolgozók figyelmét a társa­dalom igazi mozgató erőiről, az osztályok harcáról és eltérítsék a dolgozókat c szocializmusért ví­vott harc uf júról. A marxizmus-letiinizmus azt tanitja és az élet ezt nap, mint nap igazolja, hogy a nemzetek a ka; pitalizmusban különböző osztá­lyokra bomlanak, elsősorban a két alapvető, egymással ellenté­tes osztályra, a munkásosztályra és a tőkésosztályra. A magyar munkásosztály ér­dekei mindig kibékithetetlenül szembenáütak a magyar üralko'­dóoszjályokéval, és ugyanakkor megegyezlek ezek az érdekek a román, cseh, délszláv dolgozók érdekeivel! A marxizmus azt ta­nítja. hogy a kizsákmányoló és kiZ'ákmányolt osztályok érdekei cgv nemzeten belül mindig ellen­tétesek, de a' különböző nemzetek munkásainak, dolgozóinak érdr kei egyek, ' y.pcóiosuk az egész W tagon. Ez a' felismerés írta a kommunizmus zászlajára már 1347-ben. a tudományos szocializ­mus elméletének megszületése­kor, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek!“ A .szocializmus megvalósítása a dolgozók létérdeke. Az ut a szocializmushoz, minden nemzet munkásosztálya számára ,,saját burzsoáziájának megdöntésén ké­résziül vezet“. A szocializmu felé vezető u:on egymásra kell talál­nia, szoros harci szövetségben kell haladnia minden nemzet m ulakásosztályának, dolgozóinak. Ez a felismerés feltétele a szo­cializmus győzelmének a vilá­gon! Ez a felismerés csak a bur­zsoá áltudósok és politikusok reakciós, soviniszta elméletének szétzúzásán keresztül juthat el a dolgozók széles tömegeihez. II. A kapitalista po itika és a szocia- lista politika a nemzetek egymás közötti viszonyában és összefüg­gése a béke kérdésével A burzsoá ..tudosók“ és politi­kusok a nemzetek közötti harcot, a háborúkat, a nemzeti elnyo­mást, örök törvénynek tar!ják. Ezek a jelenségek a kapitaliz­musban törvényszerüek és a ka­pitalizmus nem is lehet meg nél­külük. Viszont az emberiség meg lehet a kapitalizmus nélkül. 800 millió ember építi már a szocia­lista társadalmat, olyan társa­dalmat. amely nem ismerj a nemzetek viszályát, sem a hábo­rút. sem a nemzeti elnyomást. A burzsoá áltudósok és politikusok, amikor a nemzeti viszályok, há­borúk elkerülhe.etlenségér hir­detik. tulajdonképpen igyekeznek leleplezni az angolszász imperia. ijsiák háborús elökészüle.einek igazi mozgatóerőit és világhódító terveik elő'ti megoldásra igye­keznek rábírni a dolgozókat. A mi feladd'vak leleplezni ezeket a törekvéseket és mozgósítani a tö­megeket a béke megvédésére, a szocializmus kivívására Ma az angolszász imperialisták eszeveszetten készülődnek az uj világháborúra. Világhódító törek­véseiké; elsősorban a felszaba­dult szocialista nemzetek rovásá­ra akarják végrehajtani, de. fe­nyegetnek minden gyengébb nemzetet. Az angolszász impe­rialisták ma mindent a háborús előkészületek szolgálatába állí­tanak. Különösen jó eszköz szá­mukra a nemzetek közötti viszá­lyok szitása, a soviniszta uszí­tás. Vadállali gyilkosságaikat, rombolásukat Koreában éppen a ,,haladottabb, felsöbbrendü faj“ fasiszta eszményével igyekeznek igazolni és leplezni. Döntő fel­adatunk, hogy leleplezzük hábo­rús uszító, soviniszta poliikáju- kal. Nekünk, magyar dolgozók­nak különösen feladatunk az, hogy leleplezzük: a tőszomszéd­ságunkban háborúra. készülő áruló Tito soviniszta, uszító pro' pagandája mögött az húzódik meg, hogy Jugoszláviában ma a kapitalizmus törvényszerűségei, imperialista, hódító törekvései érvényesülnek. Ju go szí áv i áb an egyre leplezetlenebbé folyik a kapitalizmus teljes visszaállítás­sá. a jugoszláv népnek jogából való megfosztása, amelyeket a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelme és saját felsza­badító harca eredményeképpen felszabaduláskar kivívod A ka­pitalizmus visszaállítását bizo­nyítják a munkásosztály, a dol­gozók véres fasiszta elnyomása, az 1945-ben államosított gyárak kiárusítása a tőkéseknek (főleg amerikaiknak). a kulák harácso- lás állami biztosítása (a Zadru- gákban, feketepiacok s;b.) — de ezt bizonyítja az imperialista érdekek érvényesülése a nemzeti politikában is. A Tarlós békéért, népi demokráciáért című lapban olvassuk: A felszabadulás; köve. ;ő időszakban Titoék kénytele­nek voltak „képmutató módon egyenjogúságot és önkormányzó bot. ígérni a Szövetségi Köztársa­ságnak nyilvánított, Jugoszlávia népeinek ,1...Bar.át&ági szerződé: seket kötöttek a Szovjetunióvá] és a népi demokratikus országok­kal“. A belgrádi judások az őket jellemző irockista kétszínű­séggel ma is gyakran hivatkoz­nak erre, de valóságos politiká" juk ma már az, hogy ,.uj lángra lobbantsák a jugoszláv népben- a bizalmatlanságot, a, gyűlölködést a szomszédos népekkel szemben... és a. nagy szerb sovinizmus feltá­masztása egyre jobban kiélezi a szerbek, horvátok és szlovének közötti, ellentéteket is“. Sovinisz1- ta uszítást folytatnak és folytat­ják a Jugoszláviában élő nemze­tiségek elnyomását. ,.Ezek a nemzeii kisebbségeket, mint meg­bízhatatlan elemeket kezelik, ez' révei telepítik lei lakóhelyeikről, a teljesíthetetlen mértékben kive­tett beszolgál látási kötelezel ségek be szolgálat á.s a címén tömegesen fosztják meg őket földjeiktől és a legkülönbözőbb ürügyekkel a nemzeti kisebbségi dolgozók ez­reit vetik börtönbe“. A belső ellenségeink, volt ki­zsákmányolok. kulákok, a Grősz- féle összeesküvők egyhuron per­dülnek Titóval, szocialista fejlő­désünket szabotálják, háborúra uszítanak és ebben egyik leg- főbb fegyverük a soviniszta mé­tely terjesztése. Ma két társadalmi rendszer áll egymás mellett. így termesze'e- sen kétféle törvényszerűség ér­vényesül: a k api fal-izmus hábo­rús. nemze;ellenes törekvése és a szocializmus nemzeti egyenjogú­sága és testvérisége, a békét szolgáló törekvések. Melyik tö­rekvés kerekedik felük megvéd­hető-e a béke ilyen körü-mények között? Ez a kérdés ma százmil­liók érdeklődésének homlokteré­ben áll. Sz álin elvtárs szavai választ adnak érre a kérdésre, erő; adnak a béke híveinek, a világ dolgozóinak: ,,A béke fenn­marad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzé­sének ügyét és végig kitartanak mellette“. 21 hónap a titoista fasiszta börtönökben Két évvel ezelőtt Merszin Meíajt, a belgrádi albán követ­ség tagját Rankovics hóhérai minden megokolás és bűn nél­kül letartóztatták cs bezárták. Az albán kormány minden tilta­kozása ellenére sem bocsátották szabadon. Végre ez év elején szabadlábra helyezték és igy módjában volt visszatérni ha­zájába. Az alábbiakban közöA jük feljegyzései^ amelyeket a börtönökben végzett és a „Zcri i popuibt“ c. lapban, az Albán Munkapárt központi lapjában jelentek meg. Aki nem látta saját szemével, annak nehéz elképzelni, hogy mi­lyen borzalmas a Ti'.o-rendszer és hogy milyen állapotok uralkod­nak Tifoék börtöneiben. Teljes joggal nevezte el a nép a börtönöket „halálfészeknek“. Aki egyszer oda bekerül, soha többé élve nem jut ki. Ezeknek a _ kör,önöknek a száma nap. mint nap növekszik. 1948 ó-a minden épületet, amelyet ál le­hetett alakítani kínzó kamrákra — rak:árakat, pincéket, műhe­lyeket. amelyeknek vastag fálai voltak,_ de még az iskolák nagy részét is Rankovics hóhérainak a kezébe adták át. Mindezek a ,.halálfészkek“ egy hatalmas bör­tön kazamatái, amellyé Jugo. szlávi át alakították át. Mint a gombák, úgy szaporodnak uj és uj kínzó épületek. A közelmúlt­ban csak Belgrádban egész sor börtönt létesítettek, mint pl. a dedinyei börtönöket, ObiRtyev Vénácon és a Zimonyban épülő börtönöket. A hazafiak és kommunisták ez­rei. akik hűek maradtak népük1- höz, a proletár internacionaliz­mushoz. a Szovjetunióhoz és Sztálin elvtárshoz, azok sínylőd­nek ezekben a ,,haljílfészkek“‘ ben. Nincs olyan nap, hogy Ran­kovics janicsárjai ne hoznának be ezekbe a börtönökbe uj áldo­zatokat. A titoista terror elhomá­lyosítja a hitlerista rémuralmat íi. Az UDB autói éjjel-nappal száguldoznak Jugoszlávia váro­saiban. A lakosság kétségbeesve nézi ezeket a zárt autókat, ame­lyeken minden éjjel-'szállítják a hírhedt „Gfavnyacsába“ az á1- dozatokai. Ezt a börtönt még a törökök építették, de a ütoisták alaposan kibővítették. A nép ,,Rankovics poklának“ nevezte el. Ebben a börtönben töltöttem 19 szörnyű hónapot. Ezután a 19 hónap után áttették Szremszka Mitrovicára. ahol további két hónapig vojiam. A Szremszka Mifrovica-i börtön egy egész váL rosi tesz ki hatalmas négyemele­tes beton épületekkel. Jugoszlá­via e legnagyobb börtönében ez­rével sínylődnek a foglyok. Soha nem fogom elfelejteni azt. amit Iá.lam és hallottam ezekben a börtönökben. Az őrök. felügye­lők és tisztek saját belátásuk szerint, kínozhatják, sőt megölhe­tik a foglyokat. E bőr.önökben állandóan üzemben vannak a kü­lönböző kínzóeszközök. A 21 hónap’ alatt, amelyet, a Glavny acsába n és Szremszka Mirovica börtönében töltöttem, minden éjtszaka hallgattam az emberek jajveszékeléséi éjtsza- kSnként vallattak és kínoztak. Az agyonkínzott emberek nem tud'-ak sem éjjel, sem nappal aludni. Mindenki állandó féle­lemben volt, hogy mikor jönnek érte, ami újabb középkori kínzá­sokat jelentett. Számtalan áldozatuk van Ran. kovics hóhérainak. Az egyik. áldozat, Branko Po- lyanac, a népfelszabadí'-ó harc tábornoka volt. Öt már régen le­tartóztatták és a Glavnyacsa 6. számú zárkájában külön felügye­let alatt, volt 1950 -juljűs 15-től augusztus 1-ig minden nap vas- rudra kötö ték ki. Csak éjtszaká- ra szed ék ]e, de akkor is csak azért, hogy más újabb-kínzások­nak vessék alá. Ez alatt az idő ala't úgyszólván semmi élelmet és vizet nem adlak neki. Vasárnap, 1951. jul. 8. Milos Banyacot. a népfelszaba­dító harc századosát, aki régi kommunista volt, miután letar­tóztatták és a Glavnyacsúba szállottak, hónapokon keresztül éjjel-nappal verték. Majd lán­cokkal összekötve akasztották fel a mennyezetre és iU folytat­ták a kínzásokat. Minden éjjel forró tűkkel szurkának a kör­mei alá. A hóhérok, akik ezeket a kín­zásokat végzik, emberbőrbe buj_ tatéit vadállatok. Buzgalmukkal nagyon kitűnnek Dubalics és Lepoglavics, akiknek a keze alatt nagyon sok jugoszláv hazafi halt meg. Zsarko Popara fogoly 1950-ben megőrült a kínzásokból. Három nap és éjjel volt hangos jajga­tásától a Glavnyacsa. A bebörtönzöttek között na­gyon sok olyan foífoly is van, akiket teljesen elszigetelve tar­tanak a többiektől már évek óta és Aég soha sem hallgatták ki őket. Ügyükben bélét sem volt. A 8. számú cellában egy orvosnő van. aki a népfelszabadító harc idején őrnagy volt. Már 1948 ó!a sínylődik- a börtönben, de még egyetlen tárgyalása sem volt. Mind a Glavnyacsában, mind pedig Szremszka Mitrovicán- a foglyok borzalmas körülmények között élnek. Kicsi, penészes cel­lák tömve vannak emberekkel. Úgyszólván semmi levegő és vi­lágosság nincsen bennük. Min­den beszélgetés és suttogás tiltva van. E rendelet legcsekélyebb megsértéséért áz őrök azonnal bezárják azt a csepp ablako. is, amelyen keresztül egy tds levegő szűrődik be a cellába. Ilyenkor fuldokoltunk és nagyon sokan az eszméletüket elvesztették. A foglyok többsége a sok kín­zás. és éhezés következtében tü­dőbajt kapott. • Sem ezek, sem mások nem kapnak semmiféle orvosi segélyt. A régi kommunisták, akik még Péter király és a fasiszta meg­szállás idején is voltak börtön­ben. azt mondják, hogy ilyen barbár kínzásokat és bánásmó­dot a legmerészebb álmaikban, sem tudlak elképzelni. De semmiféle kínzás nem tud­ja megtörni a jugoszláv kommu­nisták hitét, akik hűek népükhöz és hazájukhoz. A Glavnyacsa falain, amelyeken oft száradt az agyonkínzott kommunisták vére. jelszavak olvashatók, amelyet megkínzott emberek véstek a fa- lakba. Többek között a követke­zőket is olvastam: „Elvlársak, ne törjetek le! A mi ügyünk igaz ügy, a nép velünk van és a nép igaza győzni fog!“ Nem ludom elfelejteni az aláb­bi esetef sem. A Glavnyacsa 5. számú magánzárkájában egy régi jugoszláv kommunista volt. Egyik alkalommal, amikor a zárkájából elővezették kihallga­tásra a börtön udvarából, fel­kiáltott hozzánk: ., Elv társak, bátran tartsátok magatok a vég­sőkig! Tud rólunk Moszkva és Sztálin!“ 21 hónapot töltöttem Ranko­vics törtöneiben. Nagyon nehéz szavakkal kifejezni azt a terror*-, amely ott uralkodik. De még ke- vésbbé tudom kifejezni azt a hő­siességet és önfeláldozást, aho­gyan a jugoszláv kommunisták és hazafiak viselkednek. A hó­hérok nem fogják tudni megtör­ni és térdre kényszeríteni őkef. A bátor ’ hazafiak meg vannak győződve arról, hogy a szabad­ság napja fel fog virradni hazá­juk felett- Az igazságot nem le­het bebörtönözni és megölni. LEGÚJABB HÍREK — A KOREAI GYERMEKEK megsegítésére indított gyűjtés eredményeképpen junius 9-én in­dult az első ruhaneműt és gyógy­szereket szállító vonat Koreába. Hétfőn, julius 9-én kezdik meg az MNDSz országos központjában- az üzemi és kerületi szervezetek asz- szonyai a koreai gyermekek ré­szére újabb küldemény csomago­lását. A vonat julius 14-én, szom­baton indul Koreába. _ FREDERIC JOLIOT-CURIE- NEK, a nemzetközi békemozgalom kimagasló személyiségének' átnyúj­tották a Nemzetközi Sztálin Béke­dijat. — Pénteken este a Nem­zetközi Sztálin-dij Moszkvában tartózkodó kitüntetettjei részére fogadást rendeztek Moszkvában. — MALIK ELVTÁRS, a Szov­jetunió ENSz-beii küldöttségének vezetője szabadságra hazautazott Moszkvába. — AZ USA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK hét vezetőjét a penttsylvániai börtönbe szállítot­ták át „büntetésük” kitöltésére. — A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT megbízta parlamenti cso­portját, terjesszen be a dolgozók életszínvonalának emelésére vonat­kozó javaslatot. — QUEUILLE francia minisz­terelnök -kedden vagy szerdán adja be lemondását, az uj nem­zetgyűlési elnök megválasztása után. — A SZAKSZERVEZETI VI­LÁGSZÖVETSÉG végrehajtóbi­zottsága csütörtöki ülésén a fran­cia képviselő ismertette a nyugat­európai bányászok életet, textil- munkások életéről Bruski lengyel képviselő számolt be. Szolovjov szov jet küldött rámutatott az úgy­nevezett' „Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségiének és a „Nemzetközi Ipari Titkárságok“- nak áruló tevékenységére. — MOSZADIK iráni miniszter­elnök visszautasította a Hágai Nemzetközi Bíróság előzetes ba'á. rozatát, s kijelentette: folytatjuk az államosítás végrehajtását. — SFORZA olasz külügyminisz­ter csütörtöki rádióbeszéde meg­erősítette: az olasz kormány azért kéri a békeszerződés revízióját, hogy meggyorsíthassa a fegyver­kezési versenyt. — AZ OLASZ HADIFLOTTA juliusban és augusztusban a had­gyakorlatok sorozatát rendezi az amerikai, angol és francia hajóhad egységeivel a Fs dközi tengeren. — NYUGAT-NÉMETORSZÁG- BAN hatalmas . lendülettel folyik a népszavazás. Két nap -alatt 19.434 személy szavazott igennel 20.491 megkérdezett közül. — STUTTGARTBAN az ame­rikai megszálló csapatok felvonu­lása alkalmával a békeharcosok ha­talmas feliratot szereltek a gáz- t art Iái y («tejére: „Takarodjatok haza amerikaiak és vigyetek Adc- nauert magatokka’!“ — A’ CSEHSZLOVÁKIÁBAN tartózkodó szovjet kolhozparaszt- küldöttség tiszteletére Záootocky miniszterelnök és Duris földműve­lésügyi miniszter fogadást rende­zett, — SZTRÁJKOK a tőkés orszá­gokban: Az angol országos szén­tanács 200 hivatalnoka fizetés- emelés elutasítása miatt szrájkol. — A belga bányászok 24 órás sztrájkot indítottak a kormány reakciós politikája és a katonai szolgálati idő felemelése ellen. — A görög állami vállalatok tiszt­viselői 24 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak. — Indiában 134.338 vasúti munkás általános sztrájkot határozott cl. MELEG LESZ Várható időjárás: Változó fel­hőzet, esetleg néhány helyen zá­por, zivatar. Mérsékelt délnyu­gati, nyugati szél. a nappali hő­mérséklet kissé emelkedik. Gyűjtsük az anyarozsot ! DOLGOZÓ PARASZTOK! Az anyarozsból igen fontos | gyógyszer készül. Az anyarozs í gyűjtése jó .jövedeimet bizto. sít, mert kilogrammonként 50.— forintot fizetnek a föld- * í inüvesszövetkezetek. I I f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom