Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-08 / 157. szám
ELMÉLETI KÉRDÉSEK * A sztáúui nemzetiségi politikáról I. A nemzetek és az osztályharc Hazánkban csakúgy, mint a (öbbi testvéri népi demokrácia' ban a különböző' nemzeliségelí egymáshoz való viszonyát a leni ni-íztáűni nemzetiségi politika alapeivei, a proletár internacionalizmus szelleme hatják át. Ezt tükrözik az alkotmányban lefek- . tetet jogok és a gyakorlati intézkedések is. KözépEurópa egykor a nem* ze i viszályok puskaporos hordó'- ja volt — de ma a Szovjetunió példája nyomán, politikája alapján. egyre inkább átalakul a szabad nemzjek testvéri együttélésének virágos kertjévé. A burzsoá .,tudósok“ és politikusok a társadalmi • kérdések homlokterébe a nemzetek harcát átírják. Szerintük a történelem nem más, min; a nemzetek, a fajok harca és ebben a harcban az erősebb legyűri és elnyomja a gyengébbet. Szerintük a kapitális'a nemzetek teljesen egységesek, a nemzeteken belül béke honol. Tudománytalan, politikailag reakciós, soviniszta elméletek ezek. céljuk az, hogy elterep jé/c a dolgozók figyelmét a társadalom igazi mozgató erőiről, az osztályok harcáról és eltérítsék a dolgozókat c szocializmusért vívott harc uf júról. A marxizmus-letiinizmus azt tanitja és az élet ezt nap, mint nap igazolja, hogy a nemzetek a ka; pitalizmusban különböző osztályokra bomlanak, elsősorban a két alapvető, egymással ellentétes osztályra, a munkásosztályra és a tőkésosztályra. A magyar munkásosztály érdekei mindig kibékithetetlenül szembenáütak a magyar üralko'dóoszjályokéval, és ugyanakkor megegyezlek ezek az érdekek a román, cseh, délszláv dolgozók érdekeivel! A marxizmus azt tanítja. hogy a kizsákmányoló és kiZ'ákmányolt osztályok érdekei cgv nemzeten belül mindig ellentétesek, de a' különböző nemzetek munkásainak, dolgozóinak érdr kei egyek, ' y.pcóiosuk az egész W tagon. Ez a' felismerés írta a kommunizmus zászlajára már 1347-ben. a tudományos szocializmus elméletének megszületésekor, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek!“ A .szocializmus megvalósítása a dolgozók létérdeke. Az ut a szocializmushoz, minden nemzet munkásosztálya számára ,,saját burzsoáziájának megdöntésén kérésziül vezet“. A szocializmu felé vezető u:on egymásra kell találnia, szoros harci szövetségben kell haladnia minden nemzet m ulakásosztályának, dolgozóinak. Ez a felismerés feltétele a szocializmus győzelmének a világon! Ez a felismerés csak a burzsoá áltudósok és politikusok reakciós, soviniszta elméletének szétzúzásán keresztül juthat el a dolgozók széles tömegeihez. II. A kapitalista po itika és a szocia- lista politika a nemzetek egymás közötti viszonyában és összefüggése a béke kérdésével A burzsoá ..tudosók“ és politikusok a nemzetek közötti harcot, a háborúkat, a nemzeti elnyomást, örök törvénynek tar!ják. Ezek a jelenségek a kapitalizmusban törvényszerüek és a kapitalizmus nem is lehet meg nélkülük. Viszont az emberiség meg lehet a kapitalizmus nélkül. 800 millió ember építi már a szocialista társadalmat, olyan társadalmat. amely nem ismerj a nemzetek viszályát, sem a háborút. sem a nemzeti elnyomást. A burzsoá áltudósok és politikusok, amikor a nemzeti viszályok, háborúk elkerülhe.etlenségér hirdetik. tulajdonképpen igyekeznek leleplezni az angolszász imperia. ijsiák háborús elökészüle.einek igazi mozgatóerőit és világhódító terveik elő'ti megoldásra igyekeznek rábírni a dolgozókat. A mi feladd'vak leleplezni ezeket a törekvéseket és mozgósítani a tömegeket a béke megvédésére, a szocializmus kivívására Ma az angolszász imperialisták eszeveszetten készülődnek az uj világháborúra. Világhódító törekvéseiké; elsősorban a felszabadult szocialista nemzetek rovására akarják végrehajtani, de. fenyegetnek minden gyengébb nemzetet. Az angolszász imperialisták ma mindent a háborús előkészületek szolgálatába állítanak. Különösen jó eszköz számukra a nemzetek közötti viszályok szitása, a soviniszta uszítás. Vadállali gyilkosságaikat, rombolásukat Koreában éppen a ,,haladottabb, felsöbbrendü faj“ fasiszta eszményével igyekeznek igazolni és leplezni. Döntő feladatunk, hogy leleplezzük háborús uszító, soviniszta poliikáju- kal. Nekünk, magyar dolgozóknak különösen feladatunk az, hogy leleplezzük: a tőszomszédságunkban háborúra. készülő áruló Tito soviniszta, uszító pro' pagandája mögött az húzódik meg, hogy Jugoszláviában ma a kapitalizmus törvényszerűségei, imperialista, hódító törekvései érvényesülnek. Ju go szí áv i áb an egyre leplezetlenebbé folyik a kapitalizmus teljes visszaállítássá. a jugoszláv népnek jogából való megfosztása, amelyeket a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelme és saját felszabadító harca eredményeképpen felszabaduláskar kivívod A kapitalizmus visszaállítását bizonyítják a munkásosztály, a dolgozók véres fasiszta elnyomása, az 1945-ben államosított gyárak kiárusítása a tőkéseknek (főleg amerikaiknak). a kulák harácso- lás állami biztosítása (a Zadru- gákban, feketepiacok s;b.) — de ezt bizonyítja az imperialista érdekek érvényesülése a nemzeti politikában is. A Tarlós békéért, népi demokráciáért című lapban olvassuk: A felszabadulás; köve. ;ő időszakban Titoék kénytelenek voltak „képmutató módon egyenjogúságot és önkormányzó bot. ígérni a Szövetségi Köztársaságnak nyilvánított, Jugoszlávia népeinek ,1...Bar.át&ági szerződé: seket kötöttek a Szovjetunióvá] és a népi demokratikus országokkal“. A belgrádi judások az őket jellemző irockista kétszínűséggel ma is gyakran hivatkoznak erre, de valóságos politiká" juk ma már az, hogy ,.uj lángra lobbantsák a jugoszláv népben- a bizalmatlanságot, a, gyűlölködést a szomszédos népekkel szemben... és a. nagy szerb sovinizmus feltámasztása egyre jobban kiélezi a szerbek, horvátok és szlovének közötti, ellentéteket is“. Sovinisz1- ta uszítást folytatnak és folytatják a Jugoszláviában élő nemzetiségek elnyomását. ,.Ezek a nemzeii kisebbségeket, mint megbízhatatlan elemeket kezelik, ez' révei telepítik lei lakóhelyeikről, a teljesíthetetlen mértékben kivetett beszolgál látási kötelezel ségek be szolgálat á.s a címén tömegesen fosztják meg őket földjeiktől és a legkülönbözőbb ürügyekkel a nemzeti kisebbségi dolgozók ezreit vetik börtönbe“. A belső ellenségeink, volt kizsákmányolok. kulákok, a Grősz- féle összeesküvők egyhuron perdülnek Titóval, szocialista fejlődésünket szabotálják, háborúra uszítanak és ebben egyik leg- főbb fegyverük a soviniszta métely terjesztése. Ma két társadalmi rendszer áll egymás mellett. így termesze'e- sen kétféle törvényszerűség érvényesül: a k api fal-izmus háborús. nemze;ellenes törekvése és a szocializmus nemzeti egyenjogúsága és testvérisége, a békét szolgáló törekvések. Melyik törekvés kerekedik felük megvédhető-e a béke ilyen körü-mények között? Ez a kérdés ma százmilliók érdeklődésének homlokterében áll. Sz álin elvtárs szavai választ adnak érre a kérdésre, erő; adnak a béke híveinek, a világ dolgozóinak: ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette“. 21 hónap a titoista fasiszta börtönökben Két évvel ezelőtt Merszin Meíajt, a belgrádi albán követség tagját Rankovics hóhérai minden megokolás és bűn nélkül letartóztatták cs bezárták. Az albán kormány minden tiltakozása ellenére sem bocsátották szabadon. Végre ez év elején szabadlábra helyezték és igy módjában volt visszatérni hazájába. Az alábbiakban közöA jük feljegyzései^ amelyeket a börtönökben végzett és a „Zcri i popuibt“ c. lapban, az Albán Munkapárt központi lapjában jelentek meg. Aki nem látta saját szemével, annak nehéz elképzelni, hogy milyen borzalmas a Ti'.o-rendszer és hogy milyen állapotok uralkodnak Tifoék börtöneiben. Teljes joggal nevezte el a nép a börtönöket „halálfészeknek“. Aki egyszer oda bekerül, soha többé élve nem jut ki. Ezeknek a _ kör,önöknek a száma nap. mint nap növekszik. 1948 ó-a minden épületet, amelyet ál lehetett alakítani kínzó kamrákra — rak:árakat, pincéket, műhelyeket. amelyeknek vastag fálai voltak,_ de még az iskolák nagy részét is Rankovics hóhérainak a kezébe adták át. Mindezek a ,.halálfészkek“ egy hatalmas börtön kazamatái, amellyé Jugo. szlávi át alakították át. Mint a gombák, úgy szaporodnak uj és uj kínzó épületek. A közelmúltban csak Belgrádban egész sor börtönt létesítettek, mint pl. a dedinyei börtönöket, ObiRtyev Vénácon és a Zimonyban épülő börtönöket. A hazafiak és kommunisták ezrei. akik hűek maradtak népük1- höz, a proletár internacionalizmushoz. a Szovjetunióhoz és Sztálin elvtárshoz, azok sínylődnek ezekben a ,,haljílfészkek“‘ ben. Nincs olyan nap, hogy Rankovics janicsárjai ne hoznának be ezekbe a börtönökbe uj áldozatokat. A titoista terror elhomályosítja a hitlerista rémuralmat íi. Az UDB autói éjjel-nappal száguldoznak Jugoszlávia városaiban. A lakosság kétségbeesve nézi ezeket a zárt autókat, amelyeken minden éjjel-'szállítják a hírhedt „Gfavnyacsába“ az á1- dozatokai. Ezt a börtönt még a törökök építették, de a ütoisták alaposan kibővítették. A nép ,,Rankovics poklának“ nevezte el. Ebben a börtönben töltöttem 19 szörnyű hónapot. Ezután a 19 hónap után áttették Szremszka Mitrovicára. ahol további két hónapig vojiam. A Szremszka Mifrovica-i börtön egy egész váL rosi tesz ki hatalmas négyemeletes beton épületekkel. Jugoszlávia e legnagyobb börtönében ezrével sínylődnek a foglyok. Soha nem fogom elfelejteni azt. amit Iá.lam és hallottam ezekben a börtönökben. Az őrök. felügyelők és tisztek saját belátásuk szerint, kínozhatják, sőt megölhetik a foglyokat. E bőr.önökben állandóan üzemben vannak a különböző kínzóeszközök. A 21 hónap’ alatt, amelyet, a Glavny acsába n és Szremszka Mirovica börtönében töltöttem, minden éjtszaka hallgattam az emberek jajveszékeléséi éjtsza- kSnként vallattak és kínoztak. Az agyonkínzott emberek nem tud'-ak sem éjjel, sem nappal aludni. Mindenki állandó félelemben volt, hogy mikor jönnek érte, ami újabb középkori kínzásokat jelentett. Számtalan áldozatuk van Ran. kovics hóhérainak. Az egyik. áldozat, Branko Po- lyanac, a népfelszabadí'-ó harc tábornoka volt. Öt már régen letartóztatták és a Glavnyacsa 6. számú zárkájában külön felügyelet alatt, volt 1950 -juljűs 15-től augusztus 1-ig minden nap vas- rudra kötö ték ki. Csak éjtszaká- ra szed ék ]e, de akkor is csak azért, hogy más újabb-kínzásoknak vessék alá. Ez alatt az idő ala't úgyszólván semmi élelmet és vizet nem adlak neki. Vasárnap, 1951. jul. 8. Milos Banyacot. a népfelszabadító harc századosát, aki régi kommunista volt, miután letartóztatták és a Glavnyacsúba szállottak, hónapokon keresztül éjjel-nappal verték. Majd láncokkal összekötve akasztották fel a mennyezetre és iU folytatták a kínzásokat. Minden éjjel forró tűkkel szurkának a körmei alá. A hóhérok, akik ezeket a kínzásokat végzik, emberbőrbe buj_ tatéit vadállatok. Buzgalmukkal nagyon kitűnnek Dubalics és Lepoglavics, akiknek a keze alatt nagyon sok jugoszláv hazafi halt meg. Zsarko Popara fogoly 1950-ben megőrült a kínzásokból. Három nap és éjjel volt hangos jajgatásától a Glavnyacsa. A bebörtönzöttek között nagyon sok olyan foífoly is van, akiket teljesen elszigetelve tartanak a többiektől már évek óta és Aég soha sem hallgatták ki őket. Ügyükben bélét sem volt. A 8. számú cellában egy orvosnő van. aki a népfelszabadító harc idején őrnagy volt. Már 1948 ó!a sínylődik- a börtönben, de még egyetlen tárgyalása sem volt. Mind a Glavnyacsában, mind pedig Szremszka Mitrovicán- a foglyok borzalmas körülmények között élnek. Kicsi, penészes cellák tömve vannak emberekkel. Úgyszólván semmi levegő és világosság nincsen bennük. Minden beszélgetés és suttogás tiltva van. E rendelet legcsekélyebb megsértéséért áz őrök azonnal bezárják azt a csepp ablako. is, amelyen keresztül egy tds levegő szűrődik be a cellába. Ilyenkor fuldokoltunk és nagyon sokan az eszméletüket elvesztették. A foglyok többsége a sok kínzás. és éhezés következtében tüdőbajt kapott. • Sem ezek, sem mások nem kapnak semmiféle orvosi segélyt. A régi kommunisták, akik még Péter király és a fasiszta megszállás idején is voltak börtönben. azt mondják, hogy ilyen barbár kínzásokat és bánásmódot a legmerészebb álmaikban, sem tudlak elképzelni. De semmiféle kínzás nem tudja megtörni a jugoszláv kommunisták hitét, akik hűek népükhöz és hazájukhoz. A Glavnyacsa falain, amelyeken oft száradt az agyonkínzott kommunisták vére. jelszavak olvashatók, amelyet megkínzott emberek véstek a fa- lakba. Többek között a következőket is olvastam: „Elvlársak, ne törjetek le! A mi ügyünk igaz ügy, a nép velünk van és a nép igaza győzni fog!“ Nem ludom elfelejteni az alábbi esetef sem. A Glavnyacsa 5. számú magánzárkájában egy régi jugoszláv kommunista volt. Egyik alkalommal, amikor a zárkájából elővezették kihallgatásra a börtön udvarából, felkiáltott hozzánk: ., Elv társak, bátran tartsátok magatok a végsőkig! Tud rólunk Moszkva és Sztálin!“ 21 hónapot töltöttem Rankovics törtöneiben. Nagyon nehéz szavakkal kifejezni azt a terror*-, amely ott uralkodik. De még ke- vésbbé tudom kifejezni azt a hősiességet és önfeláldozást, ahogyan a jugoszláv kommunisták és hazafiak viselkednek. A hóhérok nem fogják tudni megtörni és térdre kényszeríteni őkef. A bátor ’ hazafiak meg vannak győződve arról, hogy a szabadság napja fel fog virradni hazájuk felett- Az igazságot nem lehet bebörtönözni és megölni. LEGÚJABB HÍREK — A KOREAI GYERMEKEK megsegítésére indított gyűjtés eredményeképpen junius 9-én indult az első ruhaneműt és gyógyszereket szállító vonat Koreába. Hétfőn, julius 9-én kezdik meg az MNDSz országos központjában- az üzemi és kerületi szervezetek asz- szonyai a koreai gyermekek részére újabb küldemény csomagolását. A vonat julius 14-én, szombaton indul Koreába. _ FREDERIC JOLIOT-CURIE- NEK, a nemzetközi békemozgalom kimagasló személyiségének' átnyújtották a Nemzetközi Sztálin Békedijat. — Pénteken este a Nemzetközi Sztálin-dij Moszkvában tartózkodó kitüntetettjei részére fogadást rendeztek Moszkvában. — MALIK ELVTÁRS, a Szovjetunió ENSz-beii küldöttségének vezetője szabadságra hazautazott Moszkvába. — AZ USA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK hét vezetőjét a penttsylvániai börtönbe szállították át „büntetésük” kitöltésére. — A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT megbízta parlamenti csoportját, terjesszen be a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó javaslatot. — QUEUILLE francia miniszterelnök -kedden vagy szerdán adja be lemondását, az uj nemzetgyűlési elnök megválasztása után. — A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG végrehajtóbizottsága csütörtöki ülésén a francia képviselő ismertette a nyugateurópai bányászok életet, textil- munkások életéről Bruski lengyel képviselő számolt be. Szolovjov szov jet küldött rámutatott az úgynevezett' „Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségiének és a „Nemzetközi Ipari Titkárságok“- nak áruló tevékenységére. — MOSZADIK iráni miniszterelnök visszautasította a Hágai Nemzetközi Bíróság előzetes ba'á. rozatát, s kijelentette: folytatjuk az államosítás végrehajtását. — SFORZA olasz külügyminiszter csütörtöki rádióbeszéde megerősítette: az olasz kormány azért kéri a békeszerződés revízióját, hogy meggyorsíthassa a fegyverkezési versenyt. — AZ OLASZ HADIFLOTTA juliusban és augusztusban a hadgyakorlatok sorozatát rendezi az amerikai, angol és francia hajóhad egységeivel a Fs dközi tengeren. — NYUGAT-NÉMETORSZÁG- BAN hatalmas . lendülettel folyik a népszavazás. Két nap -alatt 19.434 személy szavazott igennel 20.491 megkérdezett közül. — STUTTGARTBAN az amerikai megszálló csapatok felvonulása alkalmával a békeharcosok hatalmas feliratot szereltek a gáz- t art Iái y («tejére: „Takarodjatok haza amerikaiak és vigyetek Adc- nauert magatokka’!“ — A’ CSEHSZLOVÁKIÁBAN tartózkodó szovjet kolhozparaszt- küldöttség tiszteletére Záootocky miniszterelnök és Duris földművelésügyi miniszter fogadást rendezett, — SZTRÁJKOK a tőkés országokban: Az angol országos széntanács 200 hivatalnoka fizetés- emelés elutasítása miatt szrájkol. — A belga bányászok 24 órás sztrájkot indítottak a kormány reakciós politikája és a katonai szolgálati idő felemelése ellen. — A görög állami vállalatok tisztviselői 24 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak. — Indiában 134.338 vasúti munkás általános sztrájkot határozott cl. MELEG LESZ Várható időjárás: Változó felhőzet, esetleg néhány helyen zápor, zivatar. Mérsékelt délnyugati, nyugati szél. a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Gyűjtsük az anyarozsot ! DOLGOZÓ PARASZTOK! Az anyarozsból igen fontos | gyógyszer készül. Az anyarozs í gyűjtése jó .jövedeimet bizto. sít, mert kilogrammonként 50.— forintot fizetnek a föld- * í inüvesszövetkezetek. I I f