Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

A Magyar Népköztársaság iniuisztertauácsának határozata a termelőszövetkezetek és a 111. tipusu termelőszövetkezeti csoportok jövedelemelosztásának u j rendszeréről Termelőszövetkezeteink és tér­ti xeiíőszövetkezejl'i csoportjaink a Magyar Dolgozók Pártja és a dol­gozó nép állama segítségével, jól- vegzett munkájuk eredményé- kép. bőséges gabonatermést ta­karítanak be és kitűnő eredmé­nyekre számíthatnak egyéb ter­ményekből, valamint állattenyész­tésük hozamából is .A jó termés termelőszövetkezeteink további gazdagodását és a tagok jólété­nek további emelkedését moz­dítja elő, ha termelőszövetkezete­ink várható nagy jövedelmüket helyesen használják jel, gondos­kodnak a közös szövetkezeti va­gyon gyarapításáról és az elosz­tásra kerülő jövedelemből — ter­ményből éppúgy, mint pénzből — lúgjaikat munkájuk szerint igazságosan részesítik. A minisztertanács megállapít­ja, hogy a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának eddigi rendszere nem elégíti ki min- denben ezeket a követelményeket, mert a tagok részesedése pénz­beli elszámoláson alapul és a természetbeni juttatások sok esetben igazságtalanul. nem a végzett munka arányában tör­téntek. A jövedelemelosztás rend­szerének ezt a fogyatékosságát a termelőszövetkezetek többizben felvetették és javaslatokat tettek iqazságosab b j öv edel em e l o sztási rendszer bevezetésére. Ezért a minisztertanács elha­tározta, hogy a termelőszövetke­zetekben be kell vezeyd a jöve­delemelosztásnak aztt a jól be­vált rendszerét, amelyet a Szov­jetunió kolhozaiban a kolhozok erősítése a jó miinka igazságos jutalmazása és ezen keresztül a tagok jólétének állandó emelé­se érdekében hosszú évek óta alkalmaznak, Termelöszövetke- zeteinkban ia jövedelemelosztást már ebben az évben úgy kell megszervezni, hogy a kötelezett­ségek teljesítése és a tartaléko­lás után a tagok, mint a terme­lőszövetkezet gazdái, munkájuk arányában, természetben része­süljenek lehetőleg minden olyan mezőgazdasági terményből. amit a termelőszövetkezetekben ter­melnek, a pénz-jövedelmet pedig szintén a teljesit&tt munkaegy­ségek arányában külön osszák fel. Ezen az utón lehet elérni azt, hogy a szorgalmasan dolgozó ta­gok bőven és szabadon rendel­kezzenek kenyérgabonával ta­karmánnyal, cukorral, borral, va­lamint egyéb terményekkel. és ezzel megteremtsék állandóan növekvő jólétük szilárd alapját. A célok elérése érdekében a minisztertanács az önálló terme­lőszövetkezetek és a III- tipusu termelőszövetkezeti cső por lók (továbbiakban: termelőszövetke­zet) jövedelemelosztásét az^I950 —51 gazdasági évtől kezdődően az- alábbiak szerint állapítja meg. I. A termelőszövetkezet termesé­ből az állami kötelezettségek tel­jesítése, a gazdálkodáshoz szük­séges tartalékolás és a termelő­szövetkezeti közös értékesítés után fennmaradó részt a terme- ! őszöv érkézét tagjai között tel­jesített munkaegységeik arányá­ban kell szétosztani. Hasonlókép­pen a munkaegységek szerint kell szétosztani mindazokat a ter­mékedet is, amelyeket a ter­melőszövetkezet terményei el­lenében kap (cukor hántolt rizs, karton, olaj, stb.) Nem lehet, szétosztani lermc- .szetben, azokat a terményeket, amelyeket a termelőszövetkezet­nek termelési szerződései alap­ján teljes mennyiségben á| kell adni 3 szerződtető vállalatnak (cukorrépa, dohány, hántolatlan rizs, fűszerpaprika, stb.) A termelőszövetkezet termé­nyeinek természetbeni szétosz­tását az alábbiak szerint kell végrehajtani: V.?sár-nap. 1051. ;hil, 8. 1. A termelőszövetkezet legelső kötelessége, hogy teljesítse ter­ménybeadási kötelezettségét min. den olyan mezőgazdasági ter­ményből, és állati termékből, ame­lyet a begyűjtési rendelet elő­ír. Ugyanígy íci kell egyenlítenie a gépállomások munkájáért szer­ződés szerint járó terménytarto­zását és eleget kell tennie' a ter­melési szerződésekben vállalj kö­telezettségeinek. 2. Gondoskodjanak ' a termelő­szövetkezetek a jövő évi termés- megalapozásáról. Ezért a leg­jobb minőségű terményekből tar­talékolni kell a vetőmagvakat, legalább a jelenleg meglévő ve­tésterületre, de vegyék számítás­ba a termelőszövetkezet szántó­területének növekedését is. Tar­talékolni kell továbbá az üzem. terv szerint növekvő állatállo­mány számára a jövő évi uj ter­mésig szükséges szálas- és sze­mes takarmányokat. Uymódon biztosítsák a következő évi gaz­dálkodás zavartalan menetéhez szükséges üzemi alapot. Ezenkívül a közgyűlés (csoportértekezlet) ha tározata alapján n termelőszö­vetkezetek tartalékolhatják ke­nyérgabona és burgonyatermésük öt százalékát előre nem látható szükségletek fedezésére. 3. A kötelezettségek teljesítése és a tartalékolás után megma­radó termény egy részét a ter­melőszövetkezetek. a közgyűlés (csoportértekezlet) határozata alapján eladják az államnak vagy a megengedett kereteken belül szabadpiacon értékesithe- ti'k. 4. Kötelezettségek teljesítése» a tartalékolás és a szabad ér­tékesítés után fennmaradó részt a termelőszövetkezetek tagjai között munkájuk ará. Wyában áz egész év folyamán teljesített • munkaegységeik alapján kell szétosztani. Ezért a tagok által megszerzett munkaegységeket október 1-én összesíteni kell és á terményré­szesedést az igy összesíteti mun­kaegységek alapján lehet kiadni. A munkaegységek október 1-i összesítéséig a termelőszövetke­zetek az egyes terményekből a ta­gok részére előleget adhatnak. A termelőszövetkezetek a tervet meghaladó termelési eredmények elérése esetén részesítsék természetbeni ju­talomban az elnököt, a brigá­dok és munkacsapatok veze­tőit, illetve tagjait, a növénytermelés fejlesztéséről szóló 2.005/T950/II. 14 számú és az állattenyésztés és takarmány termelés fejlesztéséről szóló 2.021 /1950/XÍI. 3. szánni minisz­tertanácsi határozat alapján. A természetbeni jövedelemel­osztás általános szabályai alap­ján az egyes termények és ter­mékek szétosztását a következő­képpen kell elvégezni: 1. A kenyérgabonából a gabo­na elcsépelése után előlegként ki kell adni a fejadagot azoknak a tagoknak és családtagjaiknak, akik az alapszabályban előirt kötelező munkaegységekből a cséplésig legalább 50 mun­kaegységet teljesítettek. A termelőszövetkezetek igazgató­ságai (intézőbizottságai) ettől zsák olyan tag esetében térhet­nek el, aki az 50 munkaegységet betegsége, vagy öregsége miatt nem tudta teljesíteni. Nem lehet azonban a fejadagot kiadni az olyan munkaképes családtagok részére, akik nem a tormelőszö- vetkezetben. hanem másutt dol­goznak vagy a nyári munkák idején a közös munkákban nem vesznek részt. A fejadagon felül a termelő- s/jövetkezetek a® egész évben megszerzett munkaegységek ösz. szesitése után ' kioszthatnák még a dolgozó tagok közölt. munkaegységeik arányában annyi gabonát, amennyit a ter­melőszövetkezel terménybe­adási kötelezettségén f-öül „C“ vételi jegyre az államnak el­adott. Az igy szétosztott gabonával a termelőszövetkezeti tagok sza­badon rendelkeznek,, azt meg, őrölhetik. A gabonacs^pléskor előlegként kiadott fejadagot és az október 1. napja után kiadott gabonát együttesen kell elszámolni a ta­gok részére az egész évben telje­sített munkaegységeik alapján. 2. a takarmányfélék szétosztá­sát úgy kell*végrehajtani, hogy a termelőszövetkezetek igazga­tósága (intézőbizottsága) segítse elő a tagok háztáji állatállomá­nyának takarmányozását. Ezért a közgyűlés (csoportértekezlet) ha­tározata alapján az egyes takarmányfélék (ár­pa, zab, kukorica, széna, szal­ma, stb.) legalább 15 és leg­feljebb 30 százalékát kel’, ter­mészetben szétosztani a tagok között, az egész évben telje­sített munkaegységek alapján. A tagok részére kiadható ta­karmánymennyiség felét a ter­més betakarításakor előlegként, a másik felét pedig október 1. napja után kell kiadni. A takarmányrészesedést termé­szetben kell kiadni azoknak a tagoknak is, akik a szétosztás idején házitáji állatállománnyal nem rendelkeznek, hogy ezzel megteremtsék a házitáji állatál­lomány tartásának előfeltételét. 3. Egyéb terményekből (burgo­nya, szőlő, gyümölcs bor. stb.) a kötelezettségek teljesítése és az eladás után fennmaradó mennyiséget természetben, az egész évben teljesített munka­egységek szerint kell a tagok ré­szére szétosztani. A termelőszövetkezet által szállított nyers termények elle­nében kapott terníÍEkekből (hán­tolt rizs. cukor, karton, olaj, stb.) a tartalékolás, ille%© eladás után fennmaradó mennyisé­get kell a tagok között termé­szetben szétosztani ,az egész évben teljesített munka­egységék szerint. Zöldséget és. korán érő gyü­mölcsöt csak az arra rászoruló tagoknak lehet a háztáji szük­ségletükre kiadni. pénztérités ellenében. 4. A termelőszövetkezet közös állatállománya és a közös állat­állományból származó állati ter- fermékek természetben nem oszt­hatók szét a termelőszövetkezet tagjai között. A termelőszövet­kezet segítse elő, hogy tagjai az alapszabály keretei között ház­táji állatállománnyal rendelkez­zenek és ilymódon biztosítsák családjuk állati termékekkel való ellátását. A termelőszövetkezet a közös állatállományból csak akkor se­gítheti természetben tagjai ház­táji gazdaságának kifejlesztését és kisegítésképpen a termelőszö­vetkezeti tagok állati termékkel való ellátását, ha begyűjtési és szerződési kötelezettségének az állatokból és állati termékekből teljes mértékben eleget tett és' ha a közös állatállomány fejlesz­tési tervét teljesítette. Ilyen kisegítésben csak azok a terme őszövetkezeti tagok részesülhetnek, akik erre rá­szorulnak és munkaképessé­gükhöz mértén rendszeresen résztvesznek a közös munká­ban. Az igy juttatott állatért, illetve állati termékért a teljes piaci árat kell megtéríteni. II. A termelőszövetkezetek pénz­jövedelmét — ami a beadott és „C“ vétel' jegyre átadott, valamint szabadpiacon értékesített termé­nyek. állatok és állati termékek árából,, valamint a termelőszövet­kezet egyéb pénzbevételeibö te­vődik össze — az alábbiak szerint kell felosztani: 1. A termelőszövetkezetek pénz­jövedelmükből elsősorban telje­sítsék az állammal szemben fenn- á !ló kötelezettségeiket (adó, ese­dékes kölcsönök, gépállomási tar. tozás, biztosítási díj stb.). továbbá egyenlítsék ki a más személyekkel szemben fennálló tartozásokat. For­dítsanak különös gondot & tagok által bevitt föld után járó föld. járadék kifizetésére és fizessék ki a bevitt gazdasági fe szerelések értékének esedékes részletét is. 2. A pénzjövedelem 20 százaié, kát a termelőszövetkezetek he­lyezzék a szövetkezeti alapba és ebből vásároljanak állatokat, gé­peket, felszereléseket, létesítsenek gazdasági épü eteket, vagyis for­dítsák a termelőszöve [kezetek erősödésének és a tagok jólété, nek alapját képező közös szövet­kezeti vagyonnak növelésére. A pénz jövedelem 2 százalé­kát a termelőszövetkezetek szociális célokra használhat­ják fel. Az igazga'óság (inté­zőbizottság) fordítsa ezt az összeget az öregek, betegek támogatására, napközi ottho­nok létesítésére. 3. A fennmaradó pénzösszeget év végén a zárószámadáskor a tagok között teljesített munkaegységeik arányában keh felosztani. A termelőszövetkezetek pénzjö­vedelmük 30 százalékát év közben a tagoknak előlegként kioszthat­ják 3 munkaegységek arányában. III. A miniiszteirtianács uiiasitja a fö dmüvelésügyi minisztert és az élelmezési minisztert, hogy a tér,, melőszövetkezetek uj jövedelem* elosztási rendszerének bevezetésé, re szükséges intézkedéseket te- gyek meg és a földművelésügyi miniszter gondoskodjék a termelőszö­vetkezeti alapszabályok meg­felelő kiegészítéséről. Felhívja, a minisztertanács a termelőszövetkezetek elnökeit, igazgatóságát (intézőbizottságát), hogy a jövedelemelosztás uj rend. szerét közgyűlésen (csoportérte­kezleten) részletesen ismertessék a tagsággá; vitassák meg. és te­gyék meg az előkészületeket a jö­vedelemelosztásnak a miniszterta­nács határozata szerint történő végrehajtására. A termelőszövetjdeZbtek: vezetői tudatosítsák a tagok között a kö­zös jövedelem alapját képe/ő sző vetkezeti vagyon gyarapításán k jelentőségét és védelmét. Érjék el, hogy a tagok öntudatosan, szőve . kezeti taghoz méltóan, családtag, iáikkal együtt vegyenek részt a közös munkában, indítsanak szé. eskörü mozgalmat a nagy tér méseredmények eléréséért, a pél­damutató szövetkezeti gazdálko­dás megteremtéséért. RÁKOSI MÁTYÁS sk. a minisztertanács elnökhelyettese. Törvényerejű rendelet az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletét hozott, az államtitok és a hiva­tali titok büntetőjogi védelméről. A törvényerejű rendelet a többi között a következőket, mondja: Felemeli ötéves népgazdasági tervünk sikeres megvalósitása. a szocializmus építése és a bé­ke védelme azt követeli, hogy fokozott éberséget tanúsítsunk a belső és külső ellenség üzel- meinek, meghiúsítása végett. Az olyan adatoknak, vagy té­nyeknek ille:ékfelenekkel való közlése, amelyek - népi demo­kráciánk biztonságát» politikai, gazdasági és államigazgatási rendjének érdekeit érintik, nem különben az ilyen adatok ha­nyag, lelkiismeretlen kezelése, lehetőséget nyújt népi demokrá­ciánk ellenségeinek arra, hogy épitőmunkánkaf, megzavarják. Ezért hazánk minden polgárá­nak. aki hivatali állása, vágy munkaviszonya következtében, vagy egyébként államtitokról és hivatali titokról tudomással bir. elsőrendű kötelessége ezt éberen megőrizni és a lehetőségét is ki­zárni annak, hogy an az ellen­ség bir.okába juthasson. Annak pedig, aki e kötelességének nem tesz eleget és az államtitkot és a hivatali ti‘-kor akár szándéko­san, akár gondatlanságból még. sérti, vagy egyenesen államtitok és hivatalt tkok jogosulatlan megszerzésére törekedik, tudnia kell. hogy '•cselekménye sufyos büntetést von maga után: « A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, hogy nyomatékosan biz­tosítsa- az államtitokkal és a hi­vatali til0kkal kapcsolatban is az éberség követelményeit, az áb lámátok és a hivatali ti fok bün­tetőjogi védelméről törvényere­jű rendeletet alkotott. Koreai hadijelentés Phenjun (TASzSz). a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnok­sága julius 6-án közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, a kínai önkéntes osztagokkal szo­rosan együttműködve, a front egyes szakaszain továbbra is he­lyi jelentőségű harcokat vívnak és komoly veszteségeket okoznak az amerikai-angol intervenció- sok, valamint a Li Szín Mari-féle hadsereg csapatainak. Kim Ir Szén és Peng Teh Huai tábornok üzenete Ridgway tábornokhoz az előzetes találkozó részleteiről Peking. (Uj Kína), a koreai arcvonalról érkező jelentés' közli, hogy ideérkezett Ridgway tábor­nok második üzenete, melyben hozzájárul az előzetes tanácsko­zás julius S-án történő megtar­tásához. Kim l'r Szén tábornok és Peng Teh Iluai tábornok pén­teken újabb üzenetet intéztek Ridgway tábornokhoz az előze­tes találkozóval kapcsolatosan. Az üzenet szövege"a következő: ,.Ridgway tábornok, megkap­tuk julius 5-én kelt második vá­laszát. II ózza járulunk az ön ál­lói küldendő összekötő tisztek és segédszemélyzetük számához, ua- ktmint. Keszonba történő elin­dulásuk időpontjához. Váljak jak. hogy biztosítjuk veszélyte­len útjukat. A veszélytelenség, fokozottabb biztosítása és a fél­reértések lehetőségének mini­mumra csökkentése érdekében javasoljuk. hogy az összekötő tisztek jeepekből, álló gépko- csikaravánon tegyék meg az utat Kpszonha.. Egyidejűleg tájékoztatjuk önt, hogy a mi három 'összekötő lisz­tünk — akik közül az egyik ez­redes —, a két tolmáccsal, va. lamint a fog adó személyzettel és a. segédszemélyzettel együtt juli­us 7-cn (az előzetes találkozót megelőző napon) phenjani idő- számitás szerint reggel öt óra­kor indul el Phenjan térségéből — öt jeeppel és öl teherautóval — Szarivonon és Namcsonjonon ál Keszonba, hogy előkészítsek a mindkét fél által jóváhagyót.I előzetes találkozót és résztve- gyenek azon. Mindegyik gépjár­mű tetején fehér zászló lesz el­helyezve. Kérjük, vegye tudomá­sul ezt a közlést. KIM ÍR SZÉN a koreai néphadsereg főparancsnoka. PENG TEll HUAI. a kínai önkéntesek parancsnoka. 1950 julius ti.'' ie Ridgway tábornok válasziávira- lában elfogadta a fenti táviratban javasoltakat Uymódon lapunk megjelenése idején már folynak t tüzszüncti tárgyalások,

Next

/
Oldalképek
Tartalom