Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-08 / 157. szám
A Magyar Népköztársaság iniuisztertauácsának határozata a termelőszövetkezetek és a 111. tipusu termelőszövetkezeti csoportok jövedelemelosztásának u j rendszeréről Termelőszövetkezeteink és térti xeiíőszövetkezejl'i csoportjaink a Magyar Dolgozók Pártja és a dolgozó nép állama segítségével, jól- vegzett munkájuk eredményé- kép. bőséges gabonatermést takarítanak be és kitűnő eredményekre számíthatnak egyéb terményekből, valamint állattenyésztésük hozamából is .A jó termés termelőszövetkezeteink további gazdagodását és a tagok jólétének további emelkedését mozdítja elő, ha termelőszövetkezeteink várható nagy jövedelmüket helyesen használják jel, gondoskodnak a közös szövetkezeti vagyon gyarapításáról és az elosztásra kerülő jövedelemből — terményből éppúgy, mint pénzből — lúgjaikat munkájuk szerint igazságosan részesítik. A minisztertanács megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának eddigi rendszere nem elégíti ki min- denben ezeket a követelményeket, mert a tagok részesedése pénzbeli elszámoláson alapul és a természetbeni juttatások sok esetben igazságtalanul. nem a végzett munka arányában történtek. A jövedelemelosztás rendszerének ezt a fogyatékosságát a termelőszövetkezetek többizben felvetették és javaslatokat tettek iqazságosab b j öv edel em e l o sztási rendszer bevezetésére. Ezért a minisztertanács elhatározta, hogy a termelőszövetkezetekben be kell vezeyd a jövedelemelosztásnak aztt a jól bevált rendszerét, amelyet a Szovjetunió kolhozaiban a kolhozok erősítése a jó miinka igazságos jutalmazása és ezen keresztül a tagok jólétének állandó emelése érdekében hosszú évek óta alkalmaznak, Termelöszövetke- zeteinkban ia jövedelemelosztást már ebben az évben úgy kell megszervezni, hogy a kötelezettségek teljesítése és a tartalékolás után a tagok, mint a termelőszövetkezet gazdái, munkájuk arányában, természetben részesüljenek lehetőleg minden olyan mezőgazdasági terményből. amit a termelőszövetkezetekben termelnek, a pénz-jövedelmet pedig szintén a teljesit&tt munkaegységek arányában külön osszák fel. Ezen az utón lehet elérni azt, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok bőven és szabadon rendelkezzenek kenyérgabonával takarmánnyal, cukorral, borral, valamint egyéb terményekkel. és ezzel megteremtsék állandóan növekvő jólétük szilárd alapját. A célok elérése érdekében a minisztertanács az önálló termelőszövetkezetek és a III- tipusu termelőszövetkezeti cső por lók (továbbiakban: termelőszövetkezet) jövedelemelosztásét az^I950 —51 gazdasági évtől kezdődően az- alábbiak szerint állapítja meg. I. A termelőszövetkezet termeséből az állami kötelezettségek teljesítése, a gazdálkodáshoz szükséges tartalékolás és a termelőszövetkezeti közös értékesítés után fennmaradó részt a terme- ! őszöv érkézét tagjai között teljesített munkaegységeik arányában kell szétosztani. Hasonlóképpen a munkaegységek szerint kell szétosztani mindazokat a termékedet is, amelyeket a termelőszövetkezet terményei ellenében kap (cukor hántolt rizs, karton, olaj, stb.) Nem lehet, szétosztani lermc- .szetben, azokat a terményeket, amelyeket a termelőszövetkezetnek termelési szerződései alapján teljes mennyiségben á| kell adni 3 szerződtető vállalatnak (cukorrépa, dohány, hántolatlan rizs, fűszerpaprika, stb.) A termelőszövetkezet terményeinek természetbeni szétosztását az alábbiak szerint kell végrehajtani: V.?sár-nap. 1051. ;hil, 8. 1. A termelőszövetkezet legelső kötelessége, hogy teljesítse terménybeadási kötelezettségét min. den olyan mezőgazdasági terményből, és állati termékből, amelyet a begyűjtési rendelet előír. Ugyanígy íci kell egyenlítenie a gépállomások munkájáért szerződés szerint járó terménytartozását és eleget kell tennie' a termelési szerződésekben vállalj kötelezettségeinek. 2. Gondoskodjanak ' a termelőszövetkezetek a jövő évi termés- megalapozásáról. Ezért a legjobb minőségű terményekből tartalékolni kell a vetőmagvakat, legalább a jelenleg meglévő vetésterületre, de vegyék számításba a termelőszövetkezet szántóterületének növekedését is. Tartalékolni kell továbbá az üzem. terv szerint növekvő állatállomány számára a jövő évi uj termésig szükséges szálas- és szemes takarmányokat. Uymódon biztosítsák a következő évi gazdálkodás zavartalan menetéhez szükséges üzemi alapot. Ezenkívül a közgyűlés (csoportértekezlet) ha tározata alapján n termelőszövetkezetek tartalékolhatják kenyérgabona és burgonyatermésük öt százalékát előre nem látható szükségletek fedezésére. 3. A kötelezettségek teljesítése és a tartalékolás után megmaradó termény egy részét a termelőszövetkezetek. a közgyűlés (csoportértekezlet) határozata alapján eladják az államnak vagy a megengedett kereteken belül szabadpiacon értékesithe- ti'k. 4. Kötelezettségek teljesítése» a tartalékolás és a szabad értékesítés után fennmaradó részt a termelőszövetkezetek tagjai között munkájuk ará. Wyában áz egész év folyamán teljesített • munkaegységeik alapján kell szétosztani. Ezért a tagok által megszerzett munkaegységeket október 1-én összesíteni kell és á terményrészesedést az igy összesíteti munkaegységek alapján lehet kiadni. A munkaegységek október 1-i összesítéséig a termelőszövetkezetek az egyes terményekből a tagok részére előleget adhatnak. A termelőszövetkezetek a tervet meghaladó termelési eredmények elérése esetén részesítsék természetbeni jutalomban az elnököt, a brigádok és munkacsapatok vezetőit, illetve tagjait, a növénytermelés fejlesztéséről szóló 2.005/T950/II. 14 számú és az állattenyésztés és takarmány termelés fejlesztéséről szóló 2.021 /1950/XÍI. 3. szánni minisztertanácsi határozat alapján. A természetbeni jövedelemelosztás általános szabályai alapján az egyes termények és termékek szétosztását a következőképpen kell elvégezni: 1. A kenyérgabonából a gabona elcsépelése után előlegként ki kell adni a fejadagot azoknak a tagoknak és családtagjaiknak, akik az alapszabályban előirt kötelező munkaegységekből a cséplésig legalább 50 munkaegységet teljesítettek. A termelőszövetkezetek igazgatóságai (intézőbizottságai) ettől zsák olyan tag esetében térhetnek el, aki az 50 munkaegységet betegsége, vagy öregsége miatt nem tudta teljesíteni. Nem lehet azonban a fejadagot kiadni az olyan munkaképes családtagok részére, akik nem a tormelőszö- vetkezetben. hanem másutt dolgoznak vagy a nyári munkák idején a közös munkákban nem vesznek részt. A fejadagon felül a termelő- s/jövetkezetek a® egész évben megszerzett munkaegységek ösz. szesitése után ' kioszthatnák még a dolgozó tagok közölt. munkaegységeik arányában annyi gabonát, amennyit a termelőszövetkezel terménybeadási kötelezettségén f-öül „C“ vételi jegyre az államnak eladott. Az igy szétosztott gabonával a termelőszövetkezeti tagok szabadon rendelkeznek,, azt meg, őrölhetik. A gabonacs^pléskor előlegként kiadott fejadagot és az október 1. napja után kiadott gabonát együttesen kell elszámolni a tagok részére az egész évben teljesített munkaegységeik alapján. 2. a takarmányfélék szétosztását úgy kell*végrehajtani, hogy a termelőszövetkezetek igazgatósága (intézőbizottsága) segítse elő a tagok háztáji állatállományának takarmányozását. Ezért a közgyűlés (csoportértekezlet) határozata alapján az egyes takarmányfélék (árpa, zab, kukorica, széna, szalma, stb.) legalább 15 és legfeljebb 30 százalékát kel’, természetben szétosztani a tagok között, az egész évben teljesített munkaegységek alapján. A tagok részére kiadható takarmánymennyiség felét a termés betakarításakor előlegként, a másik felét pedig október 1. napja után kell kiadni. A takarmányrészesedést természetben kell kiadni azoknak a tagoknak is, akik a szétosztás idején házitáji állatállománnyal nem rendelkeznek, hogy ezzel megteremtsék a házitáji állatállomány tartásának előfeltételét. 3. Egyéb terményekből (burgonya, szőlő, gyümölcs bor. stb.) a kötelezettségek teljesítése és az eladás után fennmaradó mennyiséget természetben, az egész évben teljesített munkaegységek szerint kell a tagok részére szétosztani. A termelőszövetkezet által szállított nyers termények ellenében kapott terníÍEkekből (hántolt rizs. cukor, karton, olaj, stb.) a tartalékolás, ille%© eladás után fennmaradó mennyiséget kell a tagok között természetben szétosztani ,az egész évben teljesített munkaegységék szerint. Zöldséget és. korán érő gyümölcsöt csak az arra rászoruló tagoknak lehet a háztáji szükségletükre kiadni. pénztérités ellenében. 4. A termelőszövetkezet közös állatállománya és a közös állatállományból származó állati ter- fermékek természetben nem oszthatók szét a termelőszövetkezet tagjai között. A termelőszövetkezet segítse elő, hogy tagjai az alapszabály keretei között háztáji állatállománnyal rendelkezzenek és ilymódon biztosítsák családjuk állati termékekkel való ellátását. A termelőszövetkezet a közös állatállományból csak akkor segítheti természetben tagjai háztáji gazdaságának kifejlesztését és kisegítésképpen a termelőszövetkezeti tagok állati termékkel való ellátását, ha begyűjtési és szerződési kötelezettségének az állatokból és állati termékekből teljes mértékben eleget tett és' ha a közös állatállomány fejlesztési tervét teljesítette. Ilyen kisegítésben csak azok a terme őszövetkezeti tagok részesülhetnek, akik erre rászorulnak és munkaképességükhöz mértén rendszeresen résztvesznek a közös munkában. Az igy juttatott állatért, illetve állati termékért a teljes piaci árat kell megtéríteni. II. A termelőszövetkezetek pénzjövedelmét — ami a beadott és „C“ vétel' jegyre átadott, valamint szabadpiacon értékesített termények. állatok és állati termékek árából,, valamint a termelőszövetkezet egyéb pénzbevételeibö tevődik össze — az alábbiak szerint kell felosztani: 1. A termelőszövetkezetek pénzjövedelmükből elsősorban teljesítsék az állammal szemben fenn- á !ló kötelezettségeiket (adó, esedékes kölcsönök, gépállomási tar. tozás, biztosítási díj stb.). továbbá egyenlítsék ki a más személyekkel szemben fennálló tartozásokat. Fordítsanak különös gondot & tagok által bevitt föld után járó föld. járadék kifizetésére és fizessék ki a bevitt gazdasági fe szerelések értékének esedékes részletét is. 2. A pénzjövedelem 20 százaié, kát a termelőszövetkezetek helyezzék a szövetkezeti alapba és ebből vásároljanak állatokat, gépeket, felszereléseket, létesítsenek gazdasági épü eteket, vagyis fordítsák a termelőszöve [kezetek erősödésének és a tagok jólété, nek alapját képező közös szövetkezeti vagyonnak növelésére. A pénz jövedelem 2 százalékát a termelőszövetkezetek szociális célokra használhatják fel. Az igazga'óság (intézőbizottság) fordítsa ezt az összeget az öregek, betegek támogatására, napközi otthonok létesítésére. 3. A fennmaradó pénzösszeget év végén a zárószámadáskor a tagok között teljesített munkaegységeik arányában keh felosztani. A termelőszövetkezetek pénzjövedelmük 30 százalékát év közben a tagoknak előlegként kioszthatják 3 munkaegységek arányában. III. A miniiszteirtianács uiiasitja a fö dmüvelésügyi minisztert és az élelmezési minisztert, hogy a tér,, melőszövetkezetek uj jövedelem* elosztási rendszerének bevezetésé, re szükséges intézkedéseket te- gyek meg és a földművelésügyi miniszter gondoskodjék a termelőszövetkezeti alapszabályok megfelelő kiegészítéséről. Felhívja, a minisztertanács a termelőszövetkezetek elnökeit, igazgatóságát (intézőbizottságát), hogy a jövedelemelosztás uj rend. szerét közgyűlésen (csoportértekezleten) részletesen ismertessék a tagsággá; vitassák meg. és tegyék meg az előkészületeket a jövedelemelosztásnak a minisztertanács határozata szerint történő végrehajtására. A termelőszövetjdeZbtek: vezetői tudatosítsák a tagok között a közös jövedelem alapját képe/ő sző vetkezeti vagyon gyarapításán k jelentőségét és védelmét. Érjék el, hogy a tagok öntudatosan, szőve . kezeti taghoz méltóan, családtag, iáikkal együtt vegyenek részt a közös munkában, indítsanak szé. eskörü mozgalmat a nagy tér méseredmények eléréséért, a példamutató szövetkezeti gazdálkodás megteremtéséért. RÁKOSI MÁTYÁS sk. a minisztertanács elnökhelyettese. Törvényerejű rendelet az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletét hozott, az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről. A törvényerejű rendelet a többi között a következőket, mondja: Felemeli ötéves népgazdasági tervünk sikeres megvalósitása. a szocializmus építése és a béke védelme azt követeli, hogy fokozott éberséget tanúsítsunk a belső és külső ellenség üzel- meinek, meghiúsítása végett. Az olyan adatoknak, vagy tényeknek ille:ékfelenekkel való közlése, amelyek - népi demokráciánk biztonságát» politikai, gazdasági és államigazgatási rendjének érdekeit érintik, nem különben az ilyen adatok hanyag, lelkiismeretlen kezelése, lehetőséget nyújt népi demokráciánk ellenségeinek arra, hogy épitőmunkánkaf, megzavarják. Ezért hazánk minden polgárának. aki hivatali állása, vágy munkaviszonya következtében, vagy egyébként államtitokról és hivatali titokról tudomással bir. elsőrendű kötelessége ezt éberen megőrizni és a lehetőségét is kizárni annak, hogy an az ellenség bir.okába juthasson. Annak pedig, aki e kötelességének nem tesz eleget és az államtitkot és a hivatali ti‘-kor akár szándékosan, akár gondatlanságból még. sérti, vagy egyenesen államtitok és hivatalt tkok jogosulatlan megszerzésére törekedik, tudnia kell. hogy '•cselekménye sufyos büntetést von maga után: « A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hogy nyomatékosan biztosítsa- az államtitokkal és a hivatali til0kkal kapcsolatban is az éberség követelményeit, az áb lámátok és a hivatali ti fok büntetőjogi védelméről törvényerejű rendeletet alkotott. Koreai hadijelentés Phenjun (TASzSz). a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága julius 6-án közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, a kínai önkéntes osztagokkal szorosan együttműködve, a front egyes szakaszain továbbra is helyi jelentőségű harcokat vívnak és komoly veszteségeket okoznak az amerikai-angol intervenció- sok, valamint a Li Szín Mari-féle hadsereg csapatainak. Kim Ir Szén és Peng Teh Huai tábornok üzenete Ridgway tábornokhoz az előzetes találkozó részleteiről Peking. (Uj Kína), a koreai arcvonalról érkező jelentés' közli, hogy ideérkezett Ridgway tábornok második üzenete, melyben hozzájárul az előzetes tanácskozás julius S-án történő megtartásához. Kim l'r Szén tábornok és Peng Teh Iluai tábornok pénteken újabb üzenetet intéztek Ridgway tábornokhoz az előzetes találkozóval kapcsolatosan. Az üzenet szövege"a következő: ,.Ridgway tábornok, megkaptuk julius 5-én kelt második válaszát. II ózza járulunk az ön állói küldendő összekötő tisztek és segédszemélyzetük számához, ua- ktmint. Keszonba történő elindulásuk időpontjához. Váljak jak. hogy biztosítjuk veszélytelen útjukat. A veszélytelenség, fokozottabb biztosítása és a félreértések lehetőségének minimumra csökkentése érdekében javasoljuk. hogy az összekötő tisztek jeepekből, álló gépko- csikaravánon tegyék meg az utat Kpszonha.. Egyidejűleg tájékoztatjuk önt, hogy a mi három 'összekötő lisztünk — akik közül az egyik ezredes —, a két tolmáccsal, va. lamint a fog adó személyzettel és a. segédszemélyzettel együtt julius 7-cn (az előzetes találkozót megelőző napon) phenjani idő- számitás szerint reggel öt órakor indul el Phenjan térségéből — öt jeeppel és öl teherautóval — Szarivonon és Namcsonjonon ál Keszonba, hogy előkészítsek a mindkét fél által jóváhagyót.I előzetes találkozót és résztve- gyenek azon. Mindegyik gépjármű tetején fehér zászló lesz elhelyezve. Kérjük, vegye tudomásul ezt a közlést. KIM ÍR SZÉN a koreai néphadsereg főparancsnoka. PENG TEll HUAI. a kínai önkéntesek parancsnoka. 1950 julius ti.'' ie Ridgway tábornok válasziávira- lában elfogadta a fenti táviratban javasoltakat Uymódon lapunk megjelenése idején már folynak t tüzszüncti tárgyalások,