Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-07 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJE! EK! Megérkezett Budapestre az idei első gabonasxállitmány Ridgway tábornok újabb üzenete Kim ír Szén és Peng Teb Huai tábornokokhoz Vasárnap ünnepélyesen felavatják a nagykanizsai repülőteret AZ MDP ZALMIEOTEI PÍRTBIZOTTSÁGÁMAK NAPILAPJA VII. évfolyam 156. szám. A kampányszeriiség leküzdésével az alkotmányi versenyszakasz sikeréért A diósgyőri DiMÁVAG felhí­vásához, az alkotmány, ünnepé­nek tiszteletére indított munka­versenyhez már csatlakozóit me­gyénk üzemeinek döntő többsége. Az üzemek vállalásai döntő többségükben jók, a legfontosabb feladatok .teljesítését, a tervielL jesitést. az anyagi akarékcsságot, a minőségi munka fokozását se­gítik elő. Az Ásványolajipar lo­vászi üzemében a :kongresszusi munkaverseny során' kevésbbé tudták a dolgozók versenyválla­lásait a legfontosabb, az olajter­melés fokozása felé irányítani. Most, az alkotmányi versenysza­kasz során a felajánlások ered­ményeként már teljesített 311.000 forintból 520.000 forint é^tek az olajtcbbtermelésből adódik. Dolgozóink az alkotmány tiszte­letére tett vállalásaik tejesítésé. ért már megkezdték a harcot. Ahhoz azonban, hogy az alkot­mányi munkaversenyt győzelemé­re vigyük, elengedhetetlen, hogy az egyes helyeken máris mutat­kozó kampáiiyszerűséget felszá­moljuk. A zalaegerszegi, a nagy- kanizsai Magasépítő Vállalatnál és a téglagyári üzemeknél az üzem és az- egy es épít kezesi mun­kahelyek globális vállalásai nem a brigádok, a dolgozók egyéni kötelezettségvállalásain épültek feli A nagykanizsai Magasépítő Vállalatnál 156 brigád közül mindössze 61 van párosverseny?- ben, de a párosverseny szerződé­sek egy része nem tartalmaz konkrét vállalásokat. Fokozni kell tehát az üzemen, munkahe­lyen belül a versenyszervező munkát, ki kell szélesíteni első­sorban az egyéni, vagy ahol ez nem lehetséges, a brigádok hosz- szulejáratu párosverseny vállá- lásait. Megmutatkozik a verseny kampány szerűsége — különösen az építőipar és az anyaggyártó­ipar területén —, hogy a dolgo­zók többségének felajánlásai rö- vidlejáratuak, legfeljebb au­gusztus 20-ig szólnak, kevés a hosszabblejáralu versenyszerzö1- dés. pedig a tervek, az építkezé­si határidők ezt megengedik. Az üzemi bizottságok verspny- szervező munkájában' a kam- pányszerüség abban mutatkozik meg, hogy a délutáni és éjjeli műszakokkal nem foglalkoznak kellőképpen, holott éppen ezek­ben a műszakokban tapasztalha­tó legtöbb hiányosság. A verseny kampány szerűsége ellen már most fd kell venni a harcot. A Párt népnevelői, a bizalmiak személy szerint magyarázzák meg minden dolgozónak, hegy az ötéves ierv határidő előtti tel­jesítése a szocializmus megvaló­sulását hozza közelebb, s hogy milyen gyorsan épül a szocializ" mus, az ő munkáján is mukk. Magyarázzák meg minden egyes dolgozónak, hogy a verseny ál­landóvá tétele, ezen keresztül a termelés fokozása. a béke védel­mének leghathaiósabb eszközé. Ahhoz, hogy a dolgozók vállalá­sai ne csak vállalások“ legye­nek. hogy azok ne csak a papí­ron maradjanak, ahhoz az is kell, begy az üzemi bizottságok biz­tosítsák'a verseny nyilvánossá­gát. A verseny kampányszerüsé- ge és a verseny nyilvánossága között szoros összefüggés van: ha a versenyt nem értékelik, isi mertetik rendszeresen. — mintha a gépbői vennék ki motort — az ösztönzőéről veszik el a verseny­ből. Ezen a területen a tapaszta­lat azt bizonyítja, hogy az üze­mi bizottságok és a vállalatok veze'ői nem használják fel a kongresszusi munkaverseny ta­pasztalatait A kongresszusi munkaverseny során komoly len­dítőerőt adott a versenynek az, hogy naponta éüékeliék a; vál­lalások teljesítését. Mindenki tudta: ki az üzem, a munkahely legjobb dolgozója, kik maradtak el vállalásuk teljesítésében. Most az ásványolajiparban, az építő­iparban 10 naponként, értékelik az eredményeket, de gyakran megtörténik az is, hogy az ér­tékelés elhúzódik 15 napra is. Pedig mindkéMparág üzemeinek veze-ői tapaá^Uák, hogy ép­pen a versenyértékelés nyilvá­nosságra hozatala napján és az utána következő napon legna­gyobb a lendület, legjobb a ver­senyszellem, születik a legtöbb vállalás. Ennek ellenére gyak­ran tapasztalható, hogy a ver­senytáblákat nem vezetik rend­szeresen, mint a. nagykanizsai Magasépítő Vállalatnál és a töb­bi üzemben is.' Komoly hiányosság az ásvány­olajiparban n fúrási részlegeknél, hogy csak globálisan értékelik a vállalás teljesítését és igy például a lovászi üzemben, nem képes az üzemi bizottság megmondani azt, hogy melyik furógarnitura hogy áll a vállalások teljesítésével, mennyire vannak előre, vágy- mennyire maradtak, el a vállalás, 'tói- így nem is tudják azt, hogy hol kell elsősorban .segítséget ad­ni, hogy a vállalást dolgozóink tü- zön-vizen keresztül teljesítsék. Nem .kielégítő a legjobb dolgozók népsz.rüsitése. Még nem tudjuk, hogy ez alkotmányi munkaversany során ki az üzemek és megyénk legjobb békeharcosa, legjobb mű­szaki dolgozója, mert sem n?. üze. mi bizottságok, sem az illetékes szakmai szákszervezeti elnökségek nem értékelik azt rendszeresen. A verseny lendülete érdekében to­vább kell fokozni az agitációs munkát, fokozottabb mértékben kell dolgozóink eredményeit nép­szerűsíteni, biztositisaii kell a vál­lalt kötelezettségek eredményei naponta történő nyilvánosságra hozását és ellenőrzését. Ennek ér­dekében fokozottabban kell hasz. ncsitani a'kongresszusi munkaver­seny tapasztalatait, s a .verseny olyan szemléltető eszközeit, mind a- ,VILLÄM“-okat. a hangoshir- adót, az uj és uj jelszavakat. Biz­tosítani kell. hogy felhasználjuk az üzemi kulturcsoportokai éppen, úgy, mint a kongresszusi , munka- verseny során legjobb dolgozóink népszerűsítésére, a . munkafegye­lem meebontói, a selej[gyártók kioejlengárezésére. A második negyedév eredmé- nveiről és a harmadik neaye-dév feladatáról a jövő héttőt tartják üzemeinkben a termelési értekez­leteket. Használjuk fej ezeket é? értekezleteket is arra, hogy ahol s dolgozók még nem egészb ették ki hosszúlejáratú verkenvváliaífásai. kát, vacv -hol ilyen még nincs, ul szerződéseket, kössenek- a dolgo­zók. A termelési értekezletek fel. használásával is javítsuk ki „ ver­sen v knrnnánys-’Crüsée.e. a ver*env nyilvánossága körül tapasztalt hiá­nyosságokat és biztosítsuk, hogy termelési értekezletek utabb len. dbő.■ erőt adjanak az :alkotmányi munkavers€ny eredményességéhez. Ära 50 fillér 1951. iulius 7. Szombat wmnmmimmmi i mi mi i n ihihhmh Egész népünk szeretnie és érdeklődése kíséri a Szovjetunióba indult parasztküldöttséget .1 Szovjetunióba csütörtökön elindult magyar parasztküláölt- ség tagjai elutazásuk előtt megkoszorúzták a gellérthegyi •szov­jet hősi emlékművet. Utána a paraszlküldöttség vezetői megláto­gatták Kiszeljov elvtársat,-a Szovjetunió budapesti nagykövetét. Itt tolmácsolták a küldöttség háláját a szovjet nép és a nagy Sztálin iránt, azért a lehetőség ért. hogy meglátogathatják, a Szovjetuniót, és tanulmányozhatják az éten járó szovjet mezőgaz­daságot. Kiszeljov clvlárs kifejezte azt a reményét, hogy ez. a tanulmányút hozzájárul a két nép közötti barátság elmélyítésé­hez, továbbá hozzájárul a magyar mezőgazdaság további szocia­lista átalakításához, Látogatás Rákosi elv társnál A -küldöttség tagjai közül mintegy tíznek még külön az a megtiszteltetés is osztályrészül jutott, hogy elutazásuk előtt kö­szönthették Rákosi elvtárs,at, tol­mácsolhatták. valamennyi kül­dött forró köszönetét általuk küldte jókívánságait, bölcs taná­csait Rákosi elvtárs az egész küldöttségnek Rákosi elvtárs úgy fogadta a küldöttséget, mint régi ismerő­seit és szívélyes beszé.getés. kez­dődött közöttük. A terméskilá­tásokról érdeklődött, s a küldöt­tek büszkén cldicí'ékcdtek a ke- lebiai 14—16 mázsás rozs. a Szolnok megyei' 18—19 mázsás őszi árpa terméssel. ,,'C'sak még sok ilyen esztendőnk lenne“ — mondogattak a küldöttek. Aztán a másodvetésre terelődik a szó.­Rákosi elvtárs különösen . ajárt ja erre a célra a 100 na­pos kukoricát, ami bőséges termést biztosit a hizlaláshoz. Erről aztán a hizlalásra fordul a szó. Kitűnt hogy csaknem min­den küldött tenmelőcsoportjá- ban. egyéni gazdaságában man­galicát hizlalnák. ,.Nálunk ré­gebben a mangalicát szerették, mert az jobban bírja a szárazsá­got. betegséget. nein követelőd­ző — mondja Rákosi elvtárs. — De most már magasabb a kultú­ra. fejlettebb az állattenyészté­sünk, .jobb az ápolás, a táplálás, jobb az ól is, igy a yorkshirei kifizetődőbb. Én egy időben kísérleteztem vele: -11 hónap alatt 150—170 ki­lóra hízott, ezért ajánlom min­denkinek.“ Elmondják a küldöt­tek, hogyan próbálkoztak a ku­korica mesterséges beporzásával. Aztáp a csoportbeliek elmond­ják. milyen jól fizet nekik az ál­la Uenyés.ztés, mennyi lesz elő­reláthatólag a munkaegység. Ki nem fogynak a csoportok dicsc- r étéből. — Ha visszajövünk, még job­ban megszaporodnak a csopor­tok, mert elmondjuk, amit odakint láttunk — mondják a küldöttek. „Megszaporodnak, ez igaz de a sok kis csoport össze is fog, na­gyobb szövetkezetét alkot majd“ —• s-zól Rákosi elvtárs. Aztán búcsúzóul néhány jó tanácsot ad még: — Nézzenek meg mindent jól és hozzanak haza minél több tapasztalatok Olyan lesz ez az utazás, ■mint egy kis egyetem. Kicsit irigylem Magukat, hogy igy körülnézhetnek most oda­kint“. Meleg szeretettel búcsúz­lak a küldöttek Rákosi elvtársi­tól. Lantos Jánosné meg nem állhatta: átölelte. megcsókolta .,a mi Apánkat“. A nagy Szovjetunió példája mutatta előttünk az utat Este a Nyugati-pályaudvaron, sokezres tömeg gyűlt össze a pa­ra s ztk üldöttek bu csu zta tás ára. A kormány nevében Erdei Fe­renc iföldmüvef-ésügyi miniszter mondott beszédet. — „Most elinduló küldöttségünk nemcsak gazdag aratásunk hí­rét viheti el példaképünk, a nagy- szovjet nép hazájába, hanem ar­ról is beszámolhat, hogy sikeresen halad előre mező- gazdaságunk szocialista építé­se. Tavalyi küldöttségünk útja óta iennélőszövelkezeti mozgalmunk hatalmasan kis.zéleseidétt, szö­vetkezeteink száma megnöveke­dett. a szövetkezetekbe belépett dolgozó parasztok száma és a szövetkezetek területe több mint kétszeresére nőtt — mondotta beszéde elején Erdei Ferenc. — A nagy Szovjetunió példája mutatja előttünk az utat és minden lépesünknél élveztük a nagy szovjet nép, az orszá­gunkat felszabadító nagy Szov­jetunió szakadatlan támoga­tását, segítségét, gondoskodó- sáE A megszámlálhatatlan segitség- közt egyike a legnagyobb segít­ségnek paraszt hűi dőlt sége ii i/s im­már harmadszor ismétlődő útja a Szovjetunióba. Vigyék el forró üdvözletünket — Eddigi tapasztalataink meg­mutattak. hogy a fejlett nagy­üzemi mezőgazdaságért a ter­melőszövetkezeteken belül is ál­landó. szakadatlan harcot, me- velőmunkát kell végeznünk. Ez­ért most induló parasztdelegáci­ónk érdeklődése és kérdései, nem­csak arra irányulnak, milyen ál- teádban a kolhozok gazdálkodá­sa, hanem arra is, milyen mód­szerekkel. hogyan kell az igazi szocialista nagyüzemi gazdaságot megszervezni, felépíteni, vezetni, és dolgozni abban ■ — Küldöttségünktől azt vár­juk, hogy küldetését eredménye­sen teljesíti, útját gazdag élmé­nyekkel és tapasztalatokkal fe­jezi be cs hazatérve a küldöttség minden tagja élenjáró harcosa lesz termelőszövetkezeti mozgal­munk fejlesztésének, szőve (ke­zeli gazdálkodásunk megszilár­dításának erősítésének. — Küldöttségünkre azt is rá­bízza szocializmust építő né­pink: högy vigye el forró üdvöz­letünket, fejezze kf határtalan szeretelünket. hűségünket és ra­gaszkodásunkat az orszVíguIlkát felszabadító nagy Szovjet! unió iránt és tegyen bizonyságot- ar i ól, hogy népünk elszakíthatatlan test véri. érzésekkel, a kö’csönös barátság soha nem csökken« érzésével tekint a nagy Szov. jetunió Fele és követve népünk ■szeretett ve. zérót, Ráikősi • Mátyás elvtársit, a szocializmus mindennapi mun­kájában éppen úgy. mint a béke megvédéséért folytatott harcban, tántoríthatatlan hűséggel követi a béke legfőbb őrét, a .békéért harcoló emberiség vezető erejét. • a nagy Szovjetuniót! — fejezte be beszédét Ei'áei Ferenc föld­ül üve’.estigyí miniszter. „Arra kérjük itthoninaradt dolgozó paraszttársainkat..„w A küldöttség nevében Dögéi Imre elvtáiy, válaszolt: — Gon­dolataink már ott járnak Moszk­vában, képzeletünkben már ott vagyunk: a kolhozokban a kolhoz­parasztok között. Tudatúban va gyünk, hogy ez a tanulmányút, amelyre most indulunk. újabb nagyarányú segítség számunkra ar hatalmas Szovjetunió kormá­nya részéről, s ha ezt a segít­séget .fölhasználjuk, jelentős mértékben hozzájárulunk ötévé'? tervünk sikeres megvalósításá­hoz. mezőgazdaságunk szocialis­ta átszervezéséhez. — Elindulásunk alkalmával ar­ra kérjük itthon maradt dolgozó parasztitársainkiat, Ingy amíg mi a Szovjetunióban, tanulmá­nyozzuk a világ legfejlettebb me­zőgazdaságát. addig ők idehaza tegyenek meg mindent az aratás, a betakarítás, a cséplés sikeréért. egy szem gabonát se enged­jenek kárbaveszni és közvet. lenül a cséplőgéptől tegyenek eleget terménybeadási kötele­zettségüknek. mert ezzel is erősítik a nép ál­lamát, erősitik a béke védelmét. Megfogadjuk Pártunknak, kor­mányunknak, Rákosi elvtársnak, hogy a tanulmányút során min­den evőnkkel azon leszünk-. hogy minél többet tanuljunk, minél gazdagabb tapasztalatokkal tér­jünk haza. Távirat a határról Rákosi elvtárshoz A Szovjetunióba utazó pa- msztküldöttség különvonatá pén­teken réggé’ érkezett meg a fel- lobogó zott záhonyi határállomás­ra; Itt Boáoqán János elvtárs a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács nevében üdvözölte a küldötteket A küldöttség nevé­ben Dögéi Imre elvtárs köszönte meg az üdvözlést- A küldöttek továbbindu-ásuk előtt táviratot intéztek Rákosi ■elvtársihoz, amelyben többek: között ezekei írták: — ígérjük Rákosi elvtársnak, tanulmány, utunkat jól felhasználjuk cs vá­laszt hozunk mindazokra <i kér­désekre, amelyekkel bennünket a falvak népe útnak indítóit a szocializmus országába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom