Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-01 / 151. szám
Tanácsaink még jobb, még edaadóbb munkájával a békearatás sikeréért Illést tartott a meg-yei tanács A megyei takács nagyterme, ben pénteken delelőtt tarlólta rendes havi ülésé* Zala megye tanácsa, A tanácsülésen megjelent Darabos Iván elvtárs. a megvei Pártbizottság titkára is. Siklási Mihály né elvtársinő megnyílója után Farkas Józsii elvtárs, a megyei tanács - elnöke tartotta meg beszámolóját az elvégzett munkákról. Beszéde elején foglalkozott Farkas elvtársi a Szovjetunió vezette bckelábor növekvő erejével és az imperialisták háborús terveivel. Majd rátért a Grősz-fcle banda összeesküvésére, amit Pártunk és Rákosi elvtárs ébersége leplezett, le. Azt akarok, hogy tanácstagja ink hoyett virilisták, ügy- védek, kulákok képviselőtestületét hozzák vissza ~ mondotta Farkas elvtárs, majd rámutatott tanácsainknak sokkal élesebben kell harcolni a -tulák. a klerikális reakció, az osztályellcnscg ellen. Keményebb harcot a* oszlálycllcuség ellen Még mindig van megyénkben feketevágás. Nem dolgoznak kellő éberséggel tanácstagjaink, ók ma. guk is clöseegiitik és saját maguk nem egy esetben feketén vágnak. Az njudvari tanácselnök — akit azóta már éltávolilot- tunk —. ö kiló husért engedélyezte a feketevágást. A volt csapi tanácselnök saját maga vágott fejeién. Bíróságunk tömegesen és keményen bünteti meg a feketevágókat. Magyar Gyuláné, zalalövői hentes 10 borjúi é* 10 sertést vágott le engedély nélkül, öt évi börtönre ítélték, — Hogy mennyire nem harcolunk az osztályellenség , ellen, mutatja az is, hogy Ozmánbükk és Hagyárosbörönd községekben a kulákok elhanyagolták a növényápolást és ezt tanácselnökeink tétlenül nézték. De ez több községünkben is megmutatkozik. Zalaszentbalázson a tanácselnök azt hangoztatta a község dolgozóinak!‘hogy a széna-beadási hátralékot ráérnek“’ teljesíteni. És hogy ez a község mégis 100 mázsán felül teljesítette szénabeadását, nem a tanácselnök jő munkájának, hanem inkább annak -köszönheiö. hogy dolgozó parasztjaink érzik az állam iránli kötelezettségüket. — Állandóbizottságainknak sokkal nagyobb súlyt kell fektetni arra. hogy az előttünk álló feladatokat végrehajtsuk. Ahol az álla'ndóbizoittságok jól dolgoznak, olt meg is látszik az eredmény. Csörnyefölde szénából 100 mázsát. Egervái 160 mázsát, Pacsa 115 mázsát. Nemesrádó 181 mázsát adott, be junius 17-től 21-ig. Ezek az eredmények azóta már növekedtek. De vannak olyan községek, mint például Komárváros. ahol egy szál szénát sem adtak’ be a bőséges szénatermes ellenére. Nem végeztünk jó mun. kát a második félévi begyűjtésünk terén sem. Globálisan esaz 55 százalékot értünk el, de ugyanilyen rossz a tojás- és ba- ronnfibegyüj.í esünk is. Cscszyeg, Csömödér, Zalaszentqróf — de így sorolhatnám tovább — igen rosszul állnak a begyűjtéssel. Vannak jó községeink is: Mura. szem enge, Pusztaszcntlászló. JSe- zeréd. De ezek a községek is csak a 'tojásbeadási kötelezettségüket teljesítették, a baromfibe- adással elmaradtak. Junius 30-a után ellenőrizni fogjuk a községi tanácsoknál, hogy kik tettek elegei, és kik nem a beadási kötelezettségüknek. Hagyárosbö- röiidön. Becsehelyen 28-ig egy darab baromfit, sem adtak be a kulákok. Nem figyeltünk fel eléggé a kulákokra, akik maguk nem teltek eleget a beszolgáltatásnak és még a dolgozó parasztságot is lebeszélték röa. Ezen a téren h van már javulás. Ezt bizonyítja Báaok- szentgyörgy község példája is, ahol a Párt és a tanács jó felvilágosító munkája alapján 28-án a kora reggeli órákban 100 kiló baromfit adtak be. A hiányosságoknak főként az az oka. hogy megtűrtük a tanácsodban az ellenségei. Közel négymillió forint iskolákra, kórházakra, uj vállalatokra Farkas elviárs ezután a megyei tanács oktatási osztálya iskolai bizottságának munkájáról beszélt. — A 'középiskolákban 1.114 fiatalt vettünk fel, ezekből dolgozó paraszt 569. munkás 259, egyéb 2SG. Egyetemre 201 fiatal megy Zala megyéből. Elmondotta, hogy szociális otthonokra, kórházra, diákotthonra, iskolákra, tszcs-fej. lesztésre, állami gazdaságainkra és a zalaegerszegi húsipari vállalatra összesen 3,934700 forintot ruháztunk be. Ezenkívül 6 újonnan alakult vállalatot szerveztünk, melynek beruházására 70 ezer forintot for- di'ío ttunk. Elmondotta ezután, hogy megyénket az utóbbi időben árvíz sújtotta- Honvédségünk, rendőrségünk, államvédelmi hatóságunk. [tűzoltóságnak a veszély elhárításában derekasan fkivette a részét. Pártunk és kormányunk Rákosi elvtárs javaslatára segítségünkre sietett 200 ezer forintot utalt ki a® árvízkárosultak lakóházainak rendbehozására. Beszéde végén Farkas elvtárs hangsúlyozta, hogy tanácstagjaink, de különösen a kommunista tanácstagok járjanak elől jó példával minden munkában. Teljes erővel a bőséges termés betakarításáért Farkas elviárs beszámolója után Fekécs Imre elviárs, a megyei 'tanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszélt az előttünk álló feladatokról. — Most már az aratás általános megkezdése előtt vagyunk, a növényápolási munkákat azonban még nem fejeztük be — mondotta. — Most az a feladat, hogy tanácsaink mutassanak példát. minden percet használjanak ki és ahol még nem végeztek a növényápolási munkákkal, ott Iegáürgösebbcn fejezzék azokat’ be. Emellett 'teljes erővel hozzá kell fogni . az aratáshoz, a bőséges termés betakarításához. — Ezek után elmondotta, hogy a próba- cséplés eredményei megdöntötték az ellenségnek azöt a hazug állítását, hogy a zalai föld nem való őszi árpa termelésre. Ezt bizonyítja az alsófakosi állami gazdaság 23 mázsa, a Pacsa- andorházai termelőszövetkezet 14.5 mázsás cs a zalaszentmiháiyi termelőszövetkezet 16—18 mázsás őszi árpa átlagtermése. Jók a bibortermések. is. Becsehelyen a Szabadság-termelőszövetkezet 5.2 mázsás termést takarított be bíborból. Az az első és legfontosabb feladatunk, hogy a bíbor, repce és. Őszi árpa aratása, után haladéktalanul kezdjünk az aratáshoz, amikor a gabona arra alkalmas. Az aratás, cséplés idejében való elvégzéséhez biztosítani kell a szükséges munkaerőt. A cséplés elvégzésére 516 gép áll rendelkezésünkre. melyeknek üzembe- tartásáról kellőképpen gondoskodnunk kell, $ ha a munkaerőt is biztosítjuk hozzá. akkor a meglévő gépállományunkkal a cséplést a minisztertanács határozatában e öirt határidő előtt befejezhetjük. Ezeknek a munkáknak az elvégzése pártszervezeteink vezetésével elsősorban a tanácsokra hárul. De ez a munka akkor lehet eredményes, ha ebben a munkában maguk a vezetők járnak élen. ha a dolgozók tömegeire támaszkodnak, ha a tanácsnak minden tagja, az állandóbizoéságnak minden tagja részrvesz ebben. Állami gazdasagaink, gépállomásaink és termelőszövetkezeteink egymással párosversenyben vannak. A községek közül Zalalövő szövetkezeti község versenyfelhívásához 136 község csatlakozott, termelőszövetkezeteink közül 50 termelőszövetkezet hosszúlejáratú ver- senyszerződést kötött a 30 mázsás kukoricatermésért, 31 szövetkezet 15 mázsás gabonatermésért s 19 szövetkezet versenyez a 160 mázsa cukorrépa termésért. Most kell dolgozni azon. hogy a soronlévő munkák jó elvégzésével egyidőben, hogy a jó munka, a jó eredmények alapján meglévő termelöcsoportjaink továbbfejlődjenek és számos községben uj csoportok jöjjenek <étrc a dolgozó parasztság önkéntes elhatározásából. Az aratás, cséplésscl egyidőben el kell végeznünk a másodnövény ek vetését is. Megyénk területén biztosítani kell mintegy 50 ezer kataszteri hold köles, muhar, tarlórépa elvetését. Most fokozott harc folyik falun, a harcban pedig nincs pihenés. Tanácstagjaink még jobban, még odaadóbban dolgozzanak, hogy az aratás, cséplés, termény-begyűjtés jó végrehajtásának utjá- ból minden akadályt félrehánt- sunk és győzelemre vigyük országunk nagy ügyét, a béke harcát — fejezte be beszédét Fc- kécs Imre elvtárs. Darabos Iván elvtárs: A tanácsok a Párttól kérjenek segítséget munkájukhoz Több hozzászólás u'án Darabos Iván elvtárs. Pártunk megyei titkára szólalt 'fel. — Nehéz feladatok elölt állunk most az aratás, cséplés. begyűjtési munkák során — mondotta. — Jó a termés,, ilyen már évek óta nem volp Ila jó nninká,t végzünk, akkor az eredmény sem marad el, A tanácsok feladata, hogy támaszkodjanak a tömegszervezc- zetekre cs kérjenek segítséget a pártszervezetektől, amit a pártszervezetek meg is adnak- Sok helyen a tanácsok a Párttól várják az operativ munkát és még nagyobb hiba, hogy vannak olyan tanácstagok, akik nem végzik el azokat a feladatokat, amelyeke a választók, a dolgozó nép elvár tőlük. Ez az oka, hogy bizonyos elmaradás mutatkozik egyikmásik tanács-apparátusa munkájában. Minden 'tanácstagnak kötelessége, hogy elvégezze a munkáját és erről be is számoljon választóinak. Hangsúlyozta Darabos elvtárs, hogy tanácsaink, nak az osztályharc szellemében kell fokozniok munkájukat. — Az ellenség aknamunkája megmutatkozik a baromfi, és tojásbeadás szabotálásában. de megmutatkozik a Ikoíorádóbogár ‘erjesztésében is. A tanácstagok, népnevelők beszélgessenek a dolgozó parasztokkal, s érihető- ei magyarázzák meg a dolgozó parasztságnak az előttünk álló feladatokat — fejezte be beszédét Darabos Iván elvtárs. A tanács ülés résztvevői 'öbb határozat javaslatot fogadtak el az aratás, cséplés és begyűjtési munkák sikeres elvégzése és a termelőszövetkezeti mozgalom ‘ovábbfejlesztésére. A végrehajtóbizo’ttság Tistyán Ernő elnökhelyet'fest erkölcstelen magatartása és rossz nunká. ja miatt visszahívta, A végrehaj. tóbizottságba Gazsó Sándor elvtársat, a megyei rendőrkapitányság vezetőjét. Sárközi Géza elvtársa' a megyei tanács ellenőrzési osztályának vezetőjét’ és Nadrai Kálmán elvtársát, a pacsai termelőszövetkezet elnökét választották meg. A tanácsülés résztvevői az ülésről egyhangú lelkesedéssel táviratot intéztek Rákosi elvtárshoz. Megyénk több községében burgonya- (kolorádó) bogarat talállak. Megyénk dolgozó píraszjaH hallottak már erről a veszedelmes kártevőről — az elmúlt évben Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársaságban az angolszász imperialisták repülőgépről Szórva fertőzték meg ezzel a burgonyatermő területeket, Za'a megyében a mostanit megelőzően nem volt ilyen féreg — s egy percig sem kétséges, hogy most azok csempészték ide és terjesztik, akik gyűlölködve figyelik gazdag vetéseinket, dúsan termő földjeinket. A kémek és provokátorok, a Tito-fasiszták cinkosai szórják a pusztító férgeket burgonyaiermö területeinkre. Az Ő fegyverük a kártékony féreg — ugyanabból a készletből való, ame- lyikba'. a pestisbaktériumok, melyekkel a fogságba>eS*ett koreai harcosokon végeznek kísérleteket. Egy helyről származik, akárcsak a mérgek, melyekkel megfertőzik a kutak tiszta vizét. Ugyanabból a fegyvertárból való, amelyben a mérgesgáz- és a trinitrotoulW.-bomba van. A kolorádóbogaraf szétszórják földjeinken, a mérgesgázolt- kal, bombával fenyegetőznek. Mi most harcot indítunk a kártékony féreg elten — a népek pedig elsöprik majd az egész fegy veri árat, kolorádóbogarastul, inéi- gczgázostul, bombástul — gazdáikkal: együtt. Megyénk legkülönbözőbb területein — eqymáslól függetlenül — talállak burgonyabogaralzat. a burgonyabogár, ha elterjed — •tönkreteheti a megye egész búr. gonyavetését. A burgonyabogdr keresését mcgyeszcrtc a legsürgősebben meg kell indítani, a községekben alakuljanak kercsö- csoportak és kutassák át necsak a burgonyatábláka:, hanem a paradicsom .vélemény ekéi is, mert a burgonyabogár erre ugyanúgy veszedelmes. A bogarakat gyüfS. üvegbe. edénybe kell gyűjteni, melynek aljára kevés fáradtolajat, vagy pelróleomot töltöttek. Az Összegyűjtött bogarakat. 'árvákat. bábokat és tojáscsomákat leforrázás után mélyen el kell ásni. Miért nem teljesítette Zala megy® a tojás- és baromjihegyűjtési előirányzatot ? Megyénk a tojás begyül lésben a negyedik helyen áll. a begyűjtési tervnek még mindig csak 59 százalékát teljesben ük. Ugyanakkor a baromfibegyüjtésben egy százalékot értünk el, ami annyit jelenj, hogy Zala megye utolsó a megyék versenyében. As ellenség elleni harc, példamutatás helyett — siránkozás Mi űz oka ennek? Először is az, hogy falusi tanácsaink és pártszervezeteink egyik-másika elbújt a nehézségek elöl és nem folyhat következetes harcol, az Gsztályellenség, a kulák ellen, így van ez Tűrj én is, ahol Fáner István kulák ez ideig sem baromfi-, sem tojásbeadásának nem tett c'eget és a tanács egyszerűen tudomásul veszi a kulák szaboíálását. A gutorföldei tanács sem érdemli meg a gutorföldei dolgozó parasztok bizalmát. A tanács ve. ze'ői elnézik, hegy a kulákok nem tesznek eleget a beszolgáha- rási kötelezettségüknek. Ábrahám Alfréd 26 holdas kulák kihasználja a tanács gyengeségét és a mai napig még egyetlen tojást, egyetlen tukot sem adott be. Miért is adna, amikor úgysem' kéri számon itől© senki? Bo- ronyák Károlyné 104 holdas ku- lákasszcny is ezért merészeli szabotálni a beadás'". Pál József a tanácselnök pedig ahelyett, hogy szigorú büntetéssel sulytaná a szabotáló kulákokat, sajnálkozva mondja: .,ha lesz nekik, úgy is eleget tesznek a, beszolgáltatásnak.“ A lemaradás oka tehát az egyes községben tapasztalható megalkuvás. A tanács funkcionáriusai nem egy esetben meghálálnak a feladatok elől. s a személyes példamutatás helyett: s i r á ukozna k. Puszi am a gy a ródon mikor a tanácsemökhelyetfest felszólították, hogy féljék' se kötelességé1-, megtagad!© azt és a végrehajtóbizot'ság ülésére sem megy el azóta. Ilyenformán nem csoda, hogy községeink elmaradlak. Szepet. neken Lörincz FercDcnc községi tanácselnök sem tett eleget tojás -és baromfibeadási kötelezettségének és ez még nagyon sok községben előfordul a megye területén. Ilyen esetekben a dolgozó parasztok joggal hiva'koznak arra, miért adják be ők a tojást és a baromfit, mikor a. tanácselnök, a tanács tagjai sem teljesitik kötelességüket. A felvásárlók ssabotáss-cselekedetei A községi tanácsok nem ellen. őrzik a szövetkezek baromfifel- vásárlókat sem, melyek között pedig szép számmal akad még volt kofa, kupec, levi ézlett ka- . tonatiszt. A dióskáli baromfifelvásárló, Farkas István hosszú ideig úgy szabotálta a felvásárlást, hogy a dolgozó parasztoktól B-vc- fdi jegyre nem vette át a tojást, mert azután nem kapott jutalékot. A baromfibeadásról pedig egyenesen lebeszélte a dolgozó pa. rasz‘ságot. Giczi János szenhnar- gitfalvaj baromfifelvásárló csak; kedden hajlandó átvenni a baromfit. Mikc-r a beadást teljesíteni akaró dolgozó parasztok fék keresték, kereken megtagadta a felvásárlást és 4ovább sörözött a földmüvesszövelkezet. vendéglőjében. Henye községben Kisszigeti István felvásárló ,,nem veszi át“ a kulák tyúkját, vagy libáját, azzal, hogy sovány, vagy más hibája van, ugyanakkor a dolgozó parasztoktól elvárja, hegy lakására vigyék a -baromfit és a tojást. Ahol a anácsnak jó a kapcsolata a tömegekkel, jól folyik a népnevelő munka, nem is maradira*- el az eredmény. Ilyen Bucsufa község, ahol a tojás- begyüjtésf már eddig lí8, a baromfbeadást 14 százalékban teljesítették. A tanács if összehívta a népnevelőket, a tanács-agokat. akik kiszámították: ha minden család csak egy tyukof, ad be. a község teljesíti az előirányzótól. Meg is tették. A dolgozó parasztokkal is megbeszélték ezt — így került Búcsú1 a az elsők közé. Ha a letenyei járásban mindenütt ezt a módszert követik, éjekor ma 250 százalékos, eredménnyel dicsekedhetnének és nem kellene szégyenkezniük a IS százalékos „eredménnyel11. A MeSzöv „büntet“ A felvásárlók szabo‘ázs cselekményeiért nagymértékben a MESzÖV és a Barnevál Zaja megyei kirendeltségei felelősek. A legutóbbi időig nem figyellek fel a bűnös mulasztásokra, még most is — mikor a hanyagságok itömege lepleződöft le — húsz forintra bihiteljék azokat a felvá- sárlókat, akik ellen panasz érkezett. Nem enyhe pénzbüntetés, hanem kemény felelősségre vonás változz at csak gyökeresen a helyzeten! A begyűjtés nem zárul le június 30-al, hanem tovább folyik. Sürgősen intézkedni kell, hogyha további begyűjtést ne gátolják ilyen hiányosságok! Vasárnap, 1951. jtü. I,
