Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-05 / 154. szám

Zalaistvánd kommunistái az uj kenyérért falu csendes, kihalt, csak távolról [ehet egy cséplőgép zu- gisát hallani. De amilyen csen­dé és nyugodt a Mu, annál moz­galmasabb a határ. Mindenütt dol­goznak, nagy munkában van Za­laistvánd dolgozó parasztsága. Eddig minden növény ápolási munkát elvégeztek. Az őszi árpa aratása befejeződött, most már csépelik. Learattak már harminc holdnyi rozsot is. A lelkesedés, mellyel a munkákat végzik, ígéret arra. hogy öt nap alatt — válla, lásuk szerint — be is fejezik a rozs aratását. Kint a határban él az egész fa­lu, s a dolgozó parasztok verse­nyeznek a jövő évi kenyérért. Mi adta ezt a lendületet Zala- istvónd dolgozóinak? Szüntelen harcban az ellenség ellen Kuzsics Lőrinc elvtái’s, a közsé­gi pártszervezet, titkára az egyik cséplőgép mellett dolgozik. Keve­sen érik utol a munkában. De itt van a határban a pártszervezet minden tagja is — aratnak, csé­pelnek, az elsők között. És Zalaistvándon a község la­kói szívesen követik a kommu­nistákat. Mert megtanulták, hogy a Párt az ö érdekeiket védi, s kö­vetkezetesen harcol az ellenség el­len. A fallubaw húsz kulák él. Hosz szu ideig egyik sem teljesített© a beadási kötelezni tséget. Nem egy népnevelő hallotta a dolgozó pa­rasztoktól: mi becsületesen eleget teszünk kötelezettségünknek, ez*k pedig élősködnek a mi államun­kon? A pártszervezet segítségével a tanács kijavította a hibát: a ku- lákokat rászorították a kötele, zettségek teljesítésére. A dolgozó parasztok örömmel fogadták ezt az intézkedésit. A vereség azonban csak fokozta a- kulákok dühét és uj módszerhez folyamodtak. El­kezdték a középpsorasztokát láto­gatni és megindult a suttogás: „Ma nekem, holnap neked*. Egy-két dolgozó parasztot sikerült is befo­lyásuk alá vonni. És itt.ott már kezdték mondogatni: „vannak azok között is hozzáértő gazdák — ta­lán mégis jó lenne várni még az aratással?“ „Hátha nem veri ki a gép a szemet, ha korán aratunk?“ A pártszervezet azonban éber volt. A népnevelők szüntelen be­szélgetlek a dolgozó parasztokkal napközben, munka után. És a falu kommunistái nein sajnálták a fá­radságot: gyakran ültek össze éjt- szaka, az egész napi munka után, hogy megbeszéljék ai tennivaló- kait ■ A párttitkár az első népnevelő S mert figyelek, rajta volt a szemük mindenen, hamar vissza tudták verni a kulák agitációját. Megmagyarázták a dolgozó pa­rasztoknak: a kulák kívánsága az, hogy minél későbben aipassatnisfe, mert akkor több szem hullik el. kevesebb kerül az ország asztalá­ra. És mikor a határt járták, meg. műt adták a dolgozó parasztoknak a kulákok földjeit, Amikor min­den táblánál serénykedett valaki, a kulákok otthon hőseitek, feléje sem néztek a határnak. Erről beszéltek a népnevelők a dolgozó parasztokkal. Ruzsics elv­társ maga is népnevelő: akár a, gép melleit, akár a tanácsházán, akár ''az utcán van, mindig talál módot arra, hogy a falu ügyeiről beszélgessen, 3 dolgozó parasztok­kal, megkérdezze véleményüket a munkák állásáról, a tennivalók­ról. Ruzsics elvtárs nem szegyei tanulni a tapasztalt gazdáktól — s ezért is becsülik, hallgatnak az ő szavára is, A pár,(szervezeti és ki <ömeg- r>zervez®t,ek népnevelői, a párttit­kár. példáját követve végzik a népnevelő munkát. A rendszeres agitációnak meg is volt .az ered­ménye, Zalaistvánd község * ló­ja ^beadását B. 'vételi jegyre 102 százalékban teljesítette, C, vételi ■jegyre pedig 2000 helyett 23.000 darab tojást adtak be. A baromfi- begyűjtésben sem maradtak el. az előirányzott 320 kiló helyett 343 kilót adtak be. A pártszervezetnek leglelkeseb­ben « DISz-fiataiok segítettek. Szerveztek két arató-brigádot és vállaltak, hogy minden éjtszaka őrzik a gabonát, nehogy az ellen­ség kárt tehessen benne, A zalaistvándi pártszervezet tudja, hogy amit eddig végeztek még, csak a munka kezdete. A további feladatok még sok tenni va]ót követelnek a pártszervezet mindenegyes tagjától. Zalaistvánd kommunistái vállalják, mert a faluban győzelemre akarják vin­ni békeanartás csatáját. Eljárás indult egy beadást szabotáló kulák ellen Ismét a rendőrségre került Septei József miklósfai 25 hol­das kulák, aki az év elején '-er- ményrejtegelésért. ült 2 és fél hónapot. Mosl a terménybeadás körül támadt „nézeleltérése“ a. hatóságokkal. Kereken megta­gadta a beadást, és nem irta alá a nyilvántartási lapot. A baromfi és* tojásbeadás megtagadásakor arra hivatkozott, hogy nincsen baromfia, jóllehet 30 tyuk, kacsa és lúd van az udvarában. Sep- teinek* ezenkívül 6 marhája és 9 ser'-ése is van. Eljárás indult el­lene és őrizetbevették. Legyenek jó segítőtársai a traktoristák a dolgozó parasztoknak! Folyik az araiás — az „állami gazdaságok, termei besöpörtök földjén gép vág rendet * a rozs­ban. búzában. Zugnak a cséplőgé­pek minden határban, befejezés­hez közeleg már a repce, a bí­bor, az őszi árpa csépléss. Utána jón az uj kenyér magva. Nehéz és sok a munka — de a falu dói. gozói nincsenek egyedül. Velük van a gép, velük vannak a mun­kások, a gépállomások dolgozói. A dolgozó parasz Otí bíznak a munkásosztály, a gépik segítsé­gében. És ez a bizalom nagy felelősségei jelent a gépállomások dolgozói számára A gépállomások dolgozói, a traktoristák jó munkájukkal rá­szolgáljak már erre a. bizalomra. Minden faluban, műiden csoport­nál kedves . vend ígk^nt várják Czinderi Lászlót, a pölöskei gép­állomás traktöristáját, aki vál­A nagykanizsaiak válasza a zalaegerszegi Magasépitési Vállalat dolgozóihoz: Elfogadjuk a kihívást! A Zalaegerszegi Magasépítési Vállalat alkotmányunk ünnepé- nek tiszteletére párosversenyre hiv(ia a nagykanizsai Magasépi- tési Váitálatoi. Ez utóbbi elfogad fa a kihívást, s az alábbi vállalá­sokról értesítette a zalaegerszegi vállalatot; 1 Saját terinelési tervünket az * első 5 hónapi 105 százalék helyett az év végéig 117 száza, lékra teljesítik a jóváhagyott bér­alap 100 százalékos betartásával!. 2 A vállalati átlagteljesítményt * 119 százalékról 124 száza­lékra emeljük a Sztáhánov-moz- galcm egyidejű kiszélesítésével és uj munkamódszerek alkalmazá­sával 3„ Az egy főre, egy hónapra * eső termelési értéke* az el­múlt öthavi átlaghoz viszonyítva 3.2 százalékkal, az egy főre, egy órára eső termelési érieket pedig 5.4 százalékkal! emeljük a munka- fegyelem további megszilárdításá­val, a brigádszervezés továbbszé- lesítésével. A A 100 forint összes munka, bérre eső termelési értékün­ket, az e^rnult ölhavi átlagról 5.5 százalékkal emeljük. C A 100 százalékon aluli telje- sitményt elérő dolgozók szá­mát a tapasztalatcsere további ki- szélesilésével 20-ról 10 százalékra csökkentjük. fa A munkaversenyben részt- vevő dolgozók számát az eddigi 68 százalékról 80 száza, lékra emeljük. A Sztahánov-mozga'om to. * vábbfejfeszfésével a válla­latunknál lévő 51 sztahanovista számát 60-ra emeljük. O Bevezetjük vállalatunknál a Nazarova-mozgalmat, amelybe 25 gépkocsivezetőnk cs gépkezelőnk kapcsolódik be. Gé­peink kihasználását az eddigi 46 százalékról 52 százalékra, a gép- kocsik kihasználását pedig az ed­digi 120 százalékról 130 százalék­ra fokozzuk. Vállalásainknak legjobb tudá­sunkkal igyekszünk eleget tenni, mert eltökélt . Szándékunk, hogy munkánk színvcnaláisak további megjavításával!, termelékenysé­günk növeléséveC a béke legyőz­hetetlen táborát erősítsük, WOLF JÓZSEF párti i-t-kár, LENKOVTCS JÓZSEF ÜB-titkár, DANI FERNEC igazgató. A Viasutas Nap, as alkotmány ünnepe előtt as eger&segi fűtőházban rjbedizántt. A kalapácsok csattanása. a reszelék hangja elhallgató;,t. a hegesztő pisztoly kialudt és a transzmisszió leállt. A .lakafosmü- helyben gyűlnek össze azok is, akik kívül a csarnokban, a mozdonyokon dolgoztak. Idejött Borsos Ferenc elvtárs is, a pártlhkdr. A déli ebédszünet alatt beszélgetnek, mert a zalaeger- s~egi fütőház lakatosai, hegesztői és esztergá­lyosai, akik itt a fiók-műhelyben dolgoznak. munka közben nem szívesen állnak szóba senki­vel. Ez érthető is, hiszen a fütőház dolgozói az élüzem címért harcolnak s így valamennyien a magasabb százalék elérésére törekednek. cd Lakataiak arra olajosán csillog s egész vidám a hangulat. A beszélgetés folyton a délutáni értekezletre> terelődik: 'közeleg a Vas­utas Nap, s az alkotmány ünnepe. Egyelőre meg titkolóznak s igyekeznek kitalálni, hogy egyik, vagy a másik mit vállat az alkotmányunk ünnepé­re. Amikor Pusztai István, a fütőház helyettes ve­zetője belép hozzájuk, azt hiszi, hogy máris megkezdték az értekezletet. Komoly felajánlások érlelődnek itt, Elve­zet hallgatni, mennyi szakértelem rejlik az el­hangzott; szavakban. Most csak egyszerűen be­szélgetnek egymással, de ez a beszélgetés felér egy kisebb értekezlettel. Az együk dolgozó ezt mondja: — A mozdonyjavitcisoknál használt burokcsöveket, ha 15b folyóméterről VtB-ra csökkentjük — pedic; czj megtehetjük —, 2560 forint megtakarítást érhetnénk el. WikátU/atL ceruzát vesznek elő. Számol nak, de Puszíai István megelőzi őket, mert rá­vágja: —.. Pontosan így van. -— Török János la­katos már újabb kérdést tesz fél; Aztán meg tud­nád-e azt mondani, hogy 100 ele gyúrnia' kilo­méter vontatási költségét a mozdonyoknál mennyivel lehetne csökkenteni? A kérdezett kis ideig gondolkodik, aztán ő is ceruzát vesz elő. Úgy néz ki most a műhely, mini egy szakipari technikum. Valamennyien számolnak és a fütőházvezeiő segítségével ha­marosan eldöntik, hogy bizony az eddigi 2 fo­rint 12 filléres köOségej le lehelne csökkenteni 2 forint 5'fillérre, a motornál pedig 78-r'ól 74-re s ezzel havi 7863 forint megtakarítást érhetné­nek el. A lakatosokat és az esztergályosokat szinte felvillanyozza ez a spontán jött, ebédszüneti, értekezletizü beszélgetés. Jd&lißJ e.Ll%tájLL, u párttitkár az órájára néz. Látja, va.n még idő, $ most ö is előáll mon­danivalójával, — Azif tudjátok,— kezdi —. hogy augusztus második vasárnapja uasutasnap lesz, azt is tudjátok, hogy utána 8 napra az alkotmányunk ünnepe következik, de tudjátok.e, hogy mi jön azután? Egyik is, másik ís mond valamit, Borsos elvtárs azonban türelmetlen. Nem vái\ meg­mondja -ö maga: — Hát a „bányásznap’1. az a nap, amelyre a vasutasságnak alaposan fel kell készülnie, hogy minél több szenet megtakarít­son, s igy segítse a bányászokat. erősítse nép­gazdaságunkat. Ha a vasutasok és a bányászok összefognak — a bányász többet lennel, a vasút pedig kevesebbet fogyasz^ —, abból lesz igazán eredmény! Borsos elvtárs szavai ulán valószínűleg meg­beszélték volna a szénnel való takarékosság le. hetőségeit is, de lejárt az ebédidő, sebes forgás­sal megindult a transzmisszió, zugnak a gépek. a kések vidia foga éhesen harap az acélt enge- lyek kemény testébe és ezüstös csillogással hull a forgács, a rezgő. kemény acélszál. mO-zdüny. dohogva közeledik a fűtő- ház felé. Már várja a szeixezö-birgád a kosarak­kal, a táplálékot, az erőt' adó szénnel. Zsálek Géza, a. mozdony vezetője ismeri a szén értékét. S zé nme g; akar it ásnál jelenleg a legjobb eredményt tartja, de ez> fokozni akarja, mert Leibinger Lajos 13 százalékos teljesítmé­nyével, csupán egy százalékkal maradt mögötte s Zsálek Géza úgy gondolja, a dicsőséget az elsőséget nem lehet olyan könnyen átengedni másnak, méghozzá most. amikor a vasutasnap. az alkotmányunk ünnepe és a bányásznap kö­zeledik. T, E. lalta: nappal arat. éjtszaka száré a másodvefés alá. hogy ideien, gyorsan befejeződjön a munka. Kopházi István, a palini gépál­lomás traktoristája, vagy a feL sőbagodi Németh Imre. a türjei Sarempek István — a dolgozó parasztok igazi segítőtársai. De nem dolgozik minder traktorista igy — és különösen nem dolgozik igy minden gép­állomás, A megye néhány gép­állomásán még mindig akad felelőtlenség, bürokratikus intézkedés, s ezzel nem segitik, hanem hát­ráltatják a dolgozó parasztok munkáját. A felsőbagodi gépállomás ve­zetői kéj nap késéssel küldték a cséplőgépet rendeltetési helyére. A dolgozó parasztok két napig vártak, — hiába. Az orosztony' gépállomás négy nappal később küldte a gépel Komárváros és Galambok községekbe. A késás mintegy egyheti kiesési jelen- tóté a munkában. A szervezet­lenség, a gondatlanság követ­kezménye volt az is. hogy a szentliszlói gépállomás két, hold tarlóhántás elvégzésére egyszerre két gépet is küldött, ki. A szervezetlenség azonban másu* i is megmutatkozik. Orosz, tonyban a gépállomás vezetői bejelentenék, hogy a gépek rendben várják a munka meg­kezdésé1. Mégis, mikor az egyik gép munkába állt, tíz perc múlva elromlott, mert — mint utólag kiderült. —■ három óra helyett, mindössze öt percig járatták be a gépet. Arra hivatkoztak, hogy igy üzemanya­got takarítottak meg. Az üzem­anyagot akkor megtakarították ugyan — a gépjavítással azon­ban a legnagyobb dologidőben akadályozták rneg a munkát. S ez a kár sokszorosan nagyobb, mint a megtakarított üzemanyag. A gépállomások vezetői nem gondoskodtak időben a megfelelő mennyiségű póLalka tréséről. Emiaíf most előfordul, hogy az erőgépek napokig állnak, mig a megfelelő alkatrészt megszerzik. A zalatárnoki gépállomás egyik cséplőgépvezelője a mun­kahelyre való kiérkezés után ott­hagyta a gépet — és elment, sza­badságra. Másnap megérkezett az uj gépkezelő, de akkor kide­rült, hogy a rosták hiányzanak- Ezen a napon mindössze egy mázsa őszi árpát csépeltek el. A hibák egyik legdöntőbb oka: a gépállomások .pártszervezeteid nek nem kielégítő munkája. Lentiben * a pártvezetőség nem irányitója, gazdája a feladatoknak — hiszen a vezetőségi üléseken is csak „beszélgetéseket“ foly­tatnak. Letenyén is alig lesz va­lamit a pártszervezet. Ahol pe­dig a pártszervezet nem neveli, tanítja a gépállomások dolgozó­it, vezetőit a forradalmi módon végzett munkára, ahol nem har­colnak a lazaságok, hibáik el­len. ott nem is tudják a gépál­lomás dolgozóira váró kötelezett­ségeket teljesíteni. A munka dandárja mcsr _ kö­vetkezik. Számolják fel a gépál­lomásokon megmutatkozó hibá­kat, elsősorban a pártszerveze­tek munkájában. Tegyenek meg mindent azért, hogy az élenjáró­kat minden traktorista kövesse és a gépállomások forradalmi módon, a munkásosztály szervei, ként végezzék feladatukat- mosl. a jövő évi kenyérért folyó nagy csatában. A nagykinjzsai városi tanács pénzügyi osztálya felhívja ako-i kát a gazdákat, akik árvízkáru­kat már bejelentették és a ká­rosult földingatlanukat már be- we ették, vagy bevetni szándé­koznak, három napon belül sa- ját érdekükben jelentsék ezt bo a hivatalos órák alatt az adóhi­vatalban. Csütörtök» 1951. j«l. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom