Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-04 / 153. szám

jó! takarékoskodnak-e a Ruhagyár építői? ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉRE Befejezés felé közeledik a ru- hagy ári építkezés. A pincétől négy emelet magasságig, ahol már a t6'ö is készül, mindenütt dolgodnak. Állványozók, ácsok, kőművesek és villanyszerelők, festők és mázolok, betionvnuukú- sok és vasszerelők végzik itt: a hatalmas építkezés utolsó mun­kálatait. A gondosabb munka sok pazarjáét előzne meg A második emelet egyik helyi­ségében Farkas Imre kőműves brigádja dolgozik. Éppen vako­lási munkát végeznek. A meny- nyezef: már elkészült s mos;-, a fa­iakat, vakolják. A falak mentén mindenütt sok a törmelék. Per­sze. építkezés nincsen törmelék nélkül, de a falak Ynentéről még­is csak el kellet» volna tisztí­tani, hogy a lehulló habarcs ne vesszen kárba, hogy a földről felszedve, azt ismét felhasznál­hassák. Farkas Imre belementi kanalát a habarcsba, aztán kezével ki­emel egy tyúktojás nagyságú gombócot — Ez itt, a hiba — mondja — nincs megzúzva a ho­mok- Ezt hiába csapom a falra, a simításnál lehull onnan, kfitüi Ernő elvt'árs anyagke­zelő másutt látja a hibát: — A szombaton megmaradt habar­csot nem úgy kezelték, mint kel­le.: t, volna. Megszáradt és most beszórták a friss közé. Ez azfán nem csak anyagpocsékoiá9t, ha­nem idővesztességet is jelent. A segédmunkások egy része még nun dig nem elég öntudatos, nem gondolnak arra, hogy egy ilyen nagy építkezésnél a helytelen- kezeléssel rengeteg kárt okozhat, nak, Farkas Imre brigádja az al­kotmányunk ünnepére 1 és fél százalékos anyagtakarékossági felajánlást tett. Ennél nagyobb eredményt is érhetnének el, ha az előttünk dolgozók jó munkát végeztek volna. A fa-lazák rosz- szul állították be az ajtótokot, nem faragták meg a téglákat s igy a tokot nem lehet,ep kellő mértékben a falhoz illeszteni, jobban eláll a kelleténél, ami­nek aztán az a következménye, hogy 1 centiméter -helyett 2 és fél centiméter vastagságú vakolást kell késziteniök. Ez fölösleges anyagpocsékolás. Itt 25 négyzet- méter felületről van ezó. ahova másfélszeres vastegságu vakolat kerül. — de ilyen másutt is elő­fordul az építkezésen. Ez érték — ami feleslegesen használódik el. Tehát pazarlás. Emellett: Farkas Imre a vako­lást mindjárt sürü habarccsal végezte, ez pedig nem topád be a hézagokba s ott légterek kép­ződnek. Ha először hig habarcsot használnának, nem fordulna elő az a hiba. mely ha mein is azon, na-1. később mégis csak az anyag­takarékosság rovására megy, mert a vakolat előbb megrongá­lódik. — Valóban hiba ez — ismeri be Farkas Imre s mindjárt, uta~ si'-ja is a segédmunkásokat, hogy egy láda hig habarcsot is hozza­nak. Az épület más részén a már elkészített falakba vágtak a Bergmann-csövek részére hosszú árkokat a villanyszerelők. Egyik, helyen pedig teljesen fe­leslegesen rongálták a falat, mert a vezetéket mégis más irány­ban vitték. — Ez azért történik igy — mondja Mitt-li elvtárs —, mer;, a rajzon nincs feltüntetve a vezeték helye. — Ezzel az eljá­rással nem csak a falat gyengítik, hanem munkaidőben is sokat ve­szítenek. A gondosabb munka itt is sok feleleslegesen végzett munkát, es anyagot, takarítana meg. A vasszerelők feldolgozzák a hulladékot is A vasszerelők 11 mázsa ócska­vasat adtak át a fémgyüjtőnek. Az első pillanatra ugylátszik ez, mintha sok volna itt a selejt, Pe- dig nem. A vasszereink jói dol­goznak. Alkotmányunk tisztele, téré 1 százalékos anyagmegtaka- ritást ajánlottak fel. de többet takarítanak meg. — A hulladé­kot is feldolgozzuk — mondja Tóth Gyula vaeazerelő. — A 25 —30 méter hosszú vasból, bár­hogyan mérjük is. leesik 24 cen­timéter. de ebből tüskékéi- készí­tünk az előgyártott elemek tér­részére. A legkisebb darabot, is fel tudjuk használni s csak az olyan hulladék kerül az ócska­vas közé. amely már egyébként is használhatatlan. Az élő-gyártóknál azonban hiba van a takarékosság körül. Ez az épület födéméinél mutatkozik. A vasbetonlapok nem egyenlete­sek. Sok helyen utána kell ja­vítani. mert ok-hat centiméterre elállnak egymástól. Ez időben, anyagban komoly veszteséget jer lent. A vasbeionlapoknál egy egész rakás selejfet láttunk. — Az egyik kocsi kisiklctrt — mond. ja Herczog József kőműves, az egyik előregyártó brigád vezető­je. — De ezek a lapok nem mind akkor törtek el. Már akkor tönkremenlt, egy része, amikor félig szárazán vettek ki a for­mából. Gondatlan kezelés, helytelen szállítás Az egyik brigád körül egész, rakás fél és negyed tégla hever. A% elmúlt évben sok hiba volt az egerazegi tégla­gyár mindhárom! üzeménei. A mujt évi tervet téglából 96. cse­répből 60 százalékban teljesítet­ték. Az egyes brigádok is csak 70 százalékra teljesítették napi tér. vüket. Ugyanakkor téglánál 6, cserépnél 8 százalékos volt, a selejt. Széphegyi Istvánt, a telep ■akkori vezetőjét nem érdekelte sem az alacsony színvonalú ter- melés. sem a magas selejt, így nem csoda, hogy hosszú ideig csak panaszt lehetett, hallani a telep rossz minőségű tégláira és: esebépei're. A sok panasz vég­re felnyitotta a telep kommu­nistáinak szemét. Elhatározták a szakmai képzés kiszélesítését-, az egyéni és brigádverseny felélesz- j fősét!. Sipos Lajos párttiúkár elv­társ a pártszervezet többi tag“ jaival együtt maga is tanuk, s az alapos szakmai. képzés után csaknem seleátmentésen 100 szá­zalékon felül teljesítet'.e a napi normáját. ’ A kommunisták pél- d amu,‘áfásának meg lett az ered­ménye; ma már az üzem minden dolgozója követi példájukat. Jaloveczki Rudolf elvtárs. he­lyettes telepvezető, naponkint leül a munkástársai mellé, á've. szi a munkát és egy. vagy ha kell két órán keresztül oktatja őket. Elmagyarázza, hogyan kell a keretet a gépből kijövő levá­god nyers cserép alá tenni és el­szállítani anélkül, hogy a keret eltolódna a cserép alatt. A leg­több hiányosság ugyanis abból származott, hogy a szakmailag képzetlen cserépszedő brigád tag­jai ezzel nem törődtek, csupán a „mennyiségre mentek“, a válla­lat; vezetői pedig nem segítették munkájuk közben a dolgozókart. A műszaki értelmiség a pártszervezet segítségével hoz­záfogott, a telej géphibáinak ki­javításához és a munka alapos megszervezéséhez. A pártszerve, zet, 'tagjai szívós felvilágositó munkát folytatnak a politikai fejlődés és a termelékenység nö­velése érdekéibe. Az eredmény először az ifjú­munkásoknál mutatkozol)- meg. A múlt hónapban 15 (aggal DISz. szervezet, alakult, és azóta ínár több mint harmincra emelkedett a tagok száma- Az ifjúmunkások mindenütt ott vannak, ahol leg­nehezebb a munka. Déri Dezső, Lumpier Ödön és Szabó Miklós a II. telep, Tóth Amália. Kul­csár Katalin, ifjú Nagy Pó.er az I. telep ifjúmunkásai és a többiek brigádjai, napi 100 szá­zalékon felüli teljesítménnyel mutatnak példát a termelésben, de a minőségben ís. — Ez nem hulladék, ha annak látszik is — mondja Farkas Im­re kőműves^ — Eze-k a téglák tö­rötten érkezek, mi raktuk össze, hogy ahol lehert. felhasználhas­suk. Ifi alul. a közfalnál «rem rakhatjuk be. de ha feljebb érünk, még a legkisebb darabot is felhasználjuk. Persze, ügyel­nünk kell arra is. hogy észszerű­en takarékoskodjunk s ne men­jen ,az az épület rovására Az egyik helyen körülbelül ezer darab szivacstegla hever teljesen haisználhata'-lah állapot­ban Ez nem is tégla már, bár annak készült;: inkább törmelék. Az( műi altja, hogy a. téglagyár­nál, sem az anyag' akarékotoágra. sem pedig a minőségi áru előál­lítására, nem fektetnek kellő súlyt. Ezt a téglát, rossz anyagból ké­szítetitek és helytelenül égették. A ruhagyári építkezés dolgozói május 1-től az építkezés befeje­zéséig 39.500 forint értékű anyagiakarékosságot vállallak. Ha a dolgozók a munka- és a brigádvezei'.ők t(cbb gondot for­dítanának a munka számos te­rületén felmerülő hiányosságok­ra. akkor vállalásukat nem csak teljesítenék, hanem azt; messze lu], is szárnyalhatnák. A legnehezebb munkát a ke­mence ki- és behordó brigádjá­nak tagjai végzik, mert forró ke­mencénél fáradhatatlanul és gyorsan kell dolgozniok. Fábián Antal ifjúmunkás önként jelent- kezek, erre a munkára. Itt is megállja, helyét. A termelésben elért kiváló teljesítményével és az ifjúmunkások között végzett jó felvilágosító munkájával ki­érdemelte a legnagyobb meg­tiszteltetést; az alapszervezet fel­vette Pártunk tagjelöltjei sorába. As éri terv teljesítéséül'- á'Z üzemek a sok esőzés miatt elmaradtak ugyan, A levelek egyre érkeznek az ítélet kihirdetése után is. A .ma­gyar dolgozó nép a Grösz és társai aljas összeesküvésére azzal felel, hogy fokozottabb éberséggel és nagyobb lendület ei végzi a mun­káját, Elek József gépész, a zalaeger­szegi konfekció üzem dolgozója igy ír levelében: „A múltban nélkülöztünk és szenvedtünk. Apám fütőházi mun­kás volt. Keresetéből a nyolc gyermekét csak nagy szegénység­ben tudta felnevelni. Tanittate nem tudott egyikünket sem. Én magam szabósegéd lettem. Azon­ban amikor felszabadultam, nem kaptam munkát és igy mint mun­kanélküli tengettem az életemet. Felszabadulás után megváltozott a helyzet. 1850-ig Németfalun dol­goztam, hol mint szabó, hol mező- gazdasági munkás. Életemnek meg­volt a célja. Szabad hazában dol­gozhattam és kereshettem kenyere­mét. Onnan a mostani munkahe­lyemre mentem dolgozni. Tanul­hattam és tovább képezhettem magam. Testvéreim mind tovább tanulhattak, mert a Páríunk és a népi demokratikus államunk le­hetővé tetee, hogy munkás- és pa. rasztfi,a,talok is tanulhassanak. Szép életünket azonban meg akarta zavarni egy gyilkos' össze­esküvő banda. U ira nyomort, mér­hetetlen szenvedést, a (őkések ki­zsákmányolását és a földesurak botsát akarták ránkhozni az impe- realisták lakáiuk. Tito segbséeé- vel. Pártunk és Rákosi elvtárs ébersége azonban leleplezte a UrS^z-bandát. A ma^var pár» hirő- á,ga elé kerültek. És rr.í IhMtltnh ’s Megadtak cokiik a méi+Ö bün­tetésüket. Én pedig azzal válaszo­lok. hogy a 130 százalékos telie. sitményenvet alkotmányunk iir~ A lovászi ásványa:ajipari üzem­ben a ,'nr.íus 20-i értékelés szerint mar’s jelentős: 535.335 forint ér­tékű megtakaritá^t ériek el. A megtakarításból a fúrási üzem dolgozói 98.675 forint értekii meg­takarítással vették ki a részüket. Ezt az -eredményt ugy érték cl, hogy az előirányzott fúrási tervet 9 nappal előbb fejezték be. Kimagasló eredményt ért el a Rctary 3. számú furóberendezés is 134 száz?/ékos teljesítményével. Ennél az üzemnél a műszaki doL gőzök is lelkesen kapcsolódtak be az aíketmány ünnepére indult munkaversenybe. A műszaki fel­ajánlások közül kiemelkedő Szi- las Fái párosverSeny-kíhivása Kiss László kerettyei mérnök felé. Szilas mérnök vállalta, hogy a régi kutak termelését augusztus 20-ig 80 köbméterrel emelj, a gáz­fogyasztást pedig 12 ezer köbmé­terrel csökkenti. ★ A mjiaegerszegi Magasépítési Vállalatnál egyre szebb eredmé­nyek szüle, nők az alkotmányunk ünnepére folyó munkaversenyben. A vállalatnál a fiatalokon kivüi a dolgozók 77 százaléka áll mun­kaversenyben, a fialta]oknál pedig még jobb a versenyzők aránya, mert az ifjúmunkások 87 száza­dé . szocialista vállalásukban, amelyet alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére tettek, vállalták, hogy a. jó időt kihasználva napi 25 ezer helyett 30 ezer jó minő­ségű téglát és cserepet termel­nek és igy behozzák az elmara­dás1!. A ^közelmúltban az a megtisz­teltetés és kitüntetés érje ,a za­laegerszegi téglagyár dolgozóit, hegy Dunapentelére, a szocialista város felépítéséhez szállíthatnak téglát és cserepet. Ez~" a tudat, serkenti további jó munkára az üzem minden dolgozóját. Tudják, hogy munkájukkal is épül büsz­keségünk. a 'Dunai Vasmű. nfipere tovább fokozom —■ igy őr­zöm hazámat,“ Déri Péter DISz-fi.atal: A magyar dolgozó nép kimond, fa az ítéletet a Grösz és társai gyilkos összeesküvő bandájára. Ezek a papi ruhába öltözött gyilkosok, csempészek, valutaüzé­rek a legnagyobb bűnt követték el dolgozó népünk ellen. Nem nézhették ezek az úri bitangok, KtBicseus Jósnef és Laka­tos János felvirágzott kocsijaivá, gigrobogtak a falun. Az ablakok­ból utánuk néztek az asszonyok: Katczeus József és Lakatos Já­nos dolgozó parasztok az ejső ár­patermést vitáik a szövetkezeti raktárba — elsőnek lettek eleget beadási kötelezettségüknek, A tóíszentmártoni délszláv dol­gozó parasztok nem először mu­tatták meg, hogy teljes erejükkel segítik népi demokráciánk fejlő­dését. Példamutatóan állnak helyt mindenben: tavasszal, a munka- erö'oborzáskor 62 fiat,a] ment el a faluból, állami gazdaságba, hogy ot-t segítsék a növényápolási mun­kák elvégzéséi, az ország jobb termését. De az otthonmaradotfak sem tétlenkedtek. A falu idejében el­végezte a növényápolási munká­kat, s most már befejezéshez kö­zeledik az őszi árpa és a, repce cséplése is. Nem először mutatták míg a tötsitsfitmártom dolgozó p-rasz­ók népi demokráciánk - iránt ér­zett hűségüket —, de most kü­lönösen meg akarják mulatni, Azért, hogy lássa mindenki, aki léka készül jobb munkával augusztus 20 megünneplésére. A vállalat átlagteljesítménye 144.4 százalék. Jól folyik a raun- kamódszerátadás is. Az e]mu]t 10 nap ailpti 5 munkamód szerát. adó 12 dolgozónak adta át munka- módszerét. Kiemelkedő eredményt ért «1 Balta, József 18 főből álló segéd­munkás-brigádja, akik teljesítmé­nyüket a tégla és az előgyártott elemek szállításánál 191 száza­lékra emelték. Radios Gyula áll- ványozóibrigádja, a fő- és létra­állvány készítéssel 199 százalékos teljesítményt ért el. Kustán Kál mán segédmunkás-brigádja az el­múlt dekádban 3 százalékkal túl­szárnyalta 3 Baliacbrigádot, mert az amyagterakásnál és szállí t ásná 194 százalékos teljesítményt éri el ★ A zalaegerszegi Tejüzem és « nagykanizsai Vajgyár a minőségi munka fokozásával készül alkot mányunk ünnepére Az élelmezé­si minisztérium és a Budapesti Tejtermékek Ellenőrző 'Állcaraksa junius 21-én Nagykanizsán, m- larránt Baranya.. Tolna.. So- mogy- és Veszprém megyében lévő exportárut készítő tejüze­meknél vajbirálatot tartott, A három megye közül Zala erie el a legjobb eredményt, ugyanis az első helyre a nagyka. nizsai Vajgyár kerüft. ¥ A nagykaniz^aj Magasépítési Vállalat keszthelyi építkezésénél 7 brigád 56 dolgozóval nj munka- területet kapott A brigádok elha­tározták, hogy alkotmányunk ünnepére eddigi eredményeiket magasan túlszárnyaló teljesítményt érnek el. Hogy Ígéretüket mennyire vál­tották valóra, azt megmutea a leg. utóbbi értékelés, mely szerint a brigádok átlagos teljesítménye 248 százalék; de volt ofyaq brigád is, amely 334 százalékos teljesít- mónyt ért el. hogy mi boldogan szabadon épít­jük a szép jövőnket, a szociális. must. Megint nyomort. sze-nve. désu éhséget akartak dolgozó né. púnk vállára tenni. Lelepleztük és elitéltük őket. De nem szabad egy pillanatig sem azt hinni, hogy ezek az árulók voltak az utol­sók. Ezután is állandóan éberen ke}l dolgoznunk és segíteni kell a Pártunkat a kémek, haza. áridók leleplezésében “ a Gi’ősz. bandához hasonlóan a dolgozók életére tör, aki az impe­rialistákban. Tito segítségében re­ménykedik, hogy a délszláv dol­gozó parasztok megvédik közsé­güket, jobb munkával érésűik or­szágunkat. Ezért aratja mindenki lelkesen, egymáásal versengve a rozspt- Kuzma György hatooldas dolgozó paraszt már végzett a rozsa rálás­sál, s elkezdte már a búza almá­sát is. Permecz György is rövi­desen végez a rozsaratássaiL, de a learatott őszi árpa-földet már fel. szántotta és hajdinát vetett bele. Itt, a határ mentén, a tótszent- márteni dolgozó parasztok igy harcolnak hazánk, a béke megvé­déséért, igy válaszolnak azoknak, akik országunk, g, béke eljön me­részejtek törni. Olvasd Takács L. A Zalaegerszegi Téglagyár dolgozóinak harea a minőség meg paritásáért „Teljesítményemet tovább fokozom —igy őrzöm hazámat6* Dolgozók levelei a liazaáruló Grosz-banda elítéléséről Tóíszentmárton délszláv dolgozó parasztsága válaszol a hazaárulóknak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom