Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-29 / 175. szám

A másodlagos termelési módszerek tökéletesítésével a harmadik negyedévi terv sikeres teljesítéséért A terv, iparunk és közlekedé­sünk, fejődésünk, mind több és főbb olajat kér tőlünk. Nekünk pedig, akik az olajmezőkön dol­gozunk, kötelességünk, hogy ezt) az olajat biztosítsuk is a haza számára. Az olajbányásza1 nem teljesítette az elmúlt negyedévi tervet: — hátráltatta ezzel egész népgazdaságunkat. A következő negyedévben még nagyobb felada­tokat; ró ránk a terv. Kötelessé­günket most nemcsak teljesíteni, de túlteljesíteni is akarjuk. En­nek egyik alapja: meglévő másod­lagos termelési módszerünk töké­letesítése. Mi a másodlagos termelési módszer ? Kevés olyan ága van a tech­nikai tudományoknak, amely az utolsó évtizedekben annyit fejlő­dött volna, mint. a nyersolaj fúrás és termelés tudománya- A múlt század végén, de gyakran még a jelen század elején is, egyes helye­ken úgy termeltek, hogy a megfúrt kútba bocsátott termelőcső teljes szelvényén keresztül hagyták fel­szökni az olajat. A gázos olaj ilyenkor gyakran a fúrótornyot is meghaladó magasságú oszlopban tört elő. A kút; körül gátat készi. tellek, a visszahulló olajat itt fel­fogták, elszállították. Az olajter­melésnek ez a módja azt ered­ményezte, hogy a hűt gázener­giája rohamosan lecsökkent, s a ikezdeti hatalmas termelés után a kút mindig kevesebb és keve­sebb olajait adott, majd a kút le­állt s csak mechanikus termelő berendezésekkel (mély szivattyú, segédház) volt termelhető. Ekkor azonban kezdeti termelésének már csak egy csekély hányadát adta. Hogy a sportéletből vett ha­sonlattal éljünk, & történt, hogy a versenyfutást végezni akaró versenyző 600 métert olyan idő alatt futott le és annyira meg­erőltette magát, mintha 100 mé­teres síkfutásban versenyzett volna. Ha a versenyző a rendelke­zésére álló véges energiával nem takarékoskodik, az első látszó­lagos nagy eredmények után ki­merül és sok esetben szervezetét annyira tönkreteszi, hogy további versenyzésre képtelen. A kutatók hamarosan felismer­jék ezt, s a rablógazdálkodás helyett — elsősorban a Szovjetunióban —■ fokozatosan rátértek a gazdaságos termelésre. Az előző módszerrel a földben rejlő olajkincsnek sok esetben csak 10—15 százalékát nyerték ki, s hatalmas olajkiucs maradd a föld alatt. A gazdaságosabb olajtermelés első lépése abban állott, hogy a lermelőcsöhöz csatlakozó folyóvezetékbe kisebb átmérőjű fuvókát építelek be. Különböző átmérőjű fúvókéval kísérletezve azt találták, hogy minden kút esetében van egy olyan fuvókaméret, amely mellett a legkevesebb gáz szükséges az olaj felhozatalához. Ha ezen úgy­nevezett minimum pontra állítod ták be a termelést, akkor termel, tek a leggazdaságosabban, mert a föld mélyében rendelkezésre á’-ló gázenergiát akkor használták fel a legnagyobb hatásfokkal. Igaz, hogy a kút az első hetekben vagy hónapokban kevesebbed termelt, mintha fuvóka nélkül termeltet­ték volna, azonban éveken ke­resztül adott, olajat. Abban az esetben, ha' az olaj­kitermelő energiát! csak a benne oldott és felette elhelyezkedő gázból nyerfe, a fenti módszerrel is legjobb esetben 30—35 száza­lékát lehetett! a földalatti olajnak kitermelni. A maradék, úgyneve­zett „döglötf' olaj a pórusok falaihoz tapadva a föld mélyé11 m'aradt és sokáig nem is 'látszott mód annak kitermelésére. Kedve­zőbb volt az eset, hogyha az olaj alatt aktív nyomással rendelkező viz foglalt helyet a rétegben. Ilyen eset akkor fordul például elő, ha a föld mélyén olajait tar­talmazó réteg olyan jó áteresztő képességű kőzetekhez csatlakozik, amelyek egészen a föld felszínéig érnek­Amikor azt az olaj réteget meg­fúrták, olyan közlekedő edény jött létre, amelynek egyik szárá­ban, kutban könnyű fajsúlyú olaj van. a másik szárában, a jó áteresztő képességű csatlakozó kőzetben pedig állandóan pótlódó nagyobb fajsúlyú csapadékvíz. Ilyen esetekben rendkívül ked. vező hatásfokú kihozatalt is el lehetett érni. Kedvező réte8viezo- nyok esefén az előre áramló viz az olajnak 60—70 százalékát is képes volf a kutakon keresztül „kiseperni‘‘ a felszínre. Ilyen ked­vező viznyomás azonban nagyon ritkán állt! rendelkezésre. Ez vezette a kutatókat arra’, hogy a föld alatt maradó olaj­kincs további részét ki lehetne nyerni abban az esetben, ha mesterségesen további gáz vagy vizmen nyiséget vezetnének be az olajat tartal­mazó rétegbe. Először gáz. illető­leg levegő benyomásával kísérle­teztek. Az eset hasonló ahhoz, mikor egy szódavizes üvegbe eredetileg kevés szénsavat sajtol­tak be, s a viz bizonyos részének kinyomása után , nyomás any- nyira lecsökken, hogy a vízinek egy része bennmarad a szódavizes üvegben. Elvileg elképzelhető, hogy a helyzeten segítene az, ha az üveget, felül megfúrnék, s ezen ,a nyíláson keresztül további gázmennviséget. nyomnánk 'az üvegbe. A lényeges különbség azonban az, hogy az olajtároló kőzet nem nagy üregekből áll, hanem igen kisméretű pórusok­ból. Olyan tároló kőzetek is van­nak, amelyekben a pórus átmérő 2/1000 milliméter átmérőjű. Ezekhez a falakhoz * „döglött“ olaj sokkal könnyebben hozzá­tapad, mint a könnyen mozgó gáz. Ha tehát! a csatornarendszer nincs eléggé olajjal megtelve, 'ak­kor az utólag benyomott gáz uiat tör magának, s egy másik kutban a felszínre kerül anélkül, hogy érdemleges olajmennyiséget se­perne ki maga előtt vagy ragadna magával. Éppen ezért ezzel az el­járással a maradék olajnak ismét csak egy részét tudjuk kinyerni, de a pórusok falához tapadvai még sok olaj fog felszín alatt maradni. Hozzávetőlegesen gáz- visszanyomás hatására az elsőd­leges módszereken felül még 15— 20 százalék olajat nyerhetünk ki, azaz ha az elsődleges termelési módszert a legszerencsésebb kö­rülmények közö.t alkalmaztuk’ úgy a földalatti olajkészlet fele termelhető ki. Az olajkutatók ezekkel az ered­ményekkel sem elégedtek meg, Hat óra. A távoli dombok mögött máj- ragyog a korareg- geli nap első sugara. Az első munkás már megérkezett mun­kahelyére, a lovászi olajüzembe. Szabó József és szerelőbri­gádja egyszerre érkezett, félórá­val a munka megkezdése előtt. 'Beszélgettek. Nagy munka vár rájuk. A 140-es ku't termelése elakadt- Már napok óta eredménytelenül 'dolgoztak, az egyébként nagy 'teljesítésű kút termelésének be. indításán. A garnitúra sem tud­ta elindítani. Ma a pártszerve­zet utasítására egy sriffédgáz-ve. zeték beszerelésével, s segédgáz segítségével bármi 'történne is, el keli indulni a kútnak. Dolgo­zik érte egész nap a brigád. Szabó elvtárs már dél­előtt észrevette, hogy nem tud­ják elvégezni a szerelési munkát 8 óra alatt, de nem jelentette. Letelt a 8 óra Fújnak. A 140-es kút szerelőbriffádiának vezetője megszólalt; — No fiuk, még ma nem termő) ez a ku,t, hiába, nem «Híg a 8 óra. A munkások elrakják szerszá­maikat- Egyik sem gondolt ar­ra., hogy be kellene fejezni a hiszen az olaj otf. volt alattuk, kész kutak vezettek a rétegig s mégis legalább Qz olajmennyiség fele, de a legfőbb esetben ennél jóval nagyobb olajmennyiség ai föld a&tt maradt. Ekkor merült fel annak a gondolata, hogy meg­próbálják a természetes viziiyo, más kedvező kiseprő hatását mes­terségesen előidézni. Ezen elkép­zelés 'alapján egyes kutcsoporiokba vizet nyomtak vissza, s a mellettük lévő kutakból ter­melték ki az olajat;. Ez a módszer olyan esetekben, ha a rét.eg szer­kezete megfelelő volt, igen jó eredményeket adott. Bár a fel- szinre kerülő olaj többszörös mennyiségű vízzel együtt jött a felszínre, el tudták érni, hogy a földalatti olajkincs 70 százalékát is kitermelték. A másodlagos termelési mód­szereknek u, Szovjetunió olaj­telepein jelentős szerep jut, Az élenjáró szovjet szakemberek számos kisérlefet folytattak le mind a gáz, mind a viz benyomá­sával. A Kazahsziannyefi dosszori olajelepén 39 termelő tatból a vizbenyomás első három évében több minti 8.500 tonnái olajterme­lés emelkedést értek el. A szovjet szakemberek most átadják ne­künk minden tapasztalatukat, tu- dásukati és nagy segítségünkre vannak abban, hogy meglévő má­sodlagos termelésű módszereinket tőkéié1 esitsük, s uj másodlagos termelési módszereket vezessünk he. Hisszük, hogy ez ■„ tapaszfa- laíátedás eredményes lesz, s mi is újabb, tökéletesebb eljárásokkal tudjuk népgazdaságunk fejlődé­séhez szükséges több olaja- ki­termelni. A szovjet szakértő elvtársak útmutatásai nyomán összeállttof tűk a budafai és lo­vászi kőolajmezőink eddigi visz- szanyemási gázrendszerének át­szervezéséről készült technológiai tervezetet. E tervezet megvalósi- tása már az ejső évben népgaz­daságunknak több ezer tonna föbbtermelést biztosit. A másodlagos termelés kiszé­lesítése és átszervezése üzemünk­ben nemcsak ai műszaki értelmi­ségre háruló komoly feladat — üzemi pártszervezetünk és szak- szervezetünk akiv segítsége is szükséges ehhez. Üzemünk területén -Q politikai nevelőmunkát pártszervezetünk­nek úgy kell irányítania, hogy a másodlagos olajtermelés megoldá­sára dolgozóink teljes erejét moz­gósítsa. A terveket üzemi párt- szervezetünk és szakszerveze.íink ismeri, összeállításához meg is munkát. Hazafelé indultak... A nap bujó-eskát játszott az egyre jobban tornyosuló felhők, kel. Néha egy-egy esőcsepp hullt le a magasból). Szabó József meggyorsította 'lépteit, pár perc múlva már az iroda folyosóján, a pártiroda aj- taija előtt tőrőlgelte a sietségtől verejitékes homlokát. — No itt vagyok. — Belép. — Szabadság! — Varga elvtárs, a pártszervezet 'titkára felegyenesedik. — No, hogy álltok a segéd-gáz besze­relésével? Megindul a tejunelés? A brigidvezető lesüti sz>e. írnék — Nem tudtuk befejezni a szerelést 8 óra alatt. Most meg már késő, a munkások mind el­mentek haza. A párttitkár végignéz az előt­te álló emberen: — Pedig r 140-es kút termelésének még p mai nap folyamán el kell indul nia. OOaj'i'ermr-lésá tervünk telje­sítése függ tőle! A brigádvezető tehetetlenül vonja meg a vállát. Nyílik az ajtó, Kállai elv- társ, az üzem vezetője és Nagy elvtárs a csőszerelő csoport ve­zetője jön. Nem töprengenek soká, — a KOMMUNISTÁK adott minden segítsége-. De a terv sikeres végrehajtásá­hoz szükséges az, hogy azokat résziéiben is ismertessük a dol­gozókkal, meri ez a biztosítéka a tervek határidő előtti teljesí­tésének. Mert biztosak vagyunk abban, hogy a szovjet) szakemberek segít­ségével össze áffitetf, tervezetted komoly mértékben hozzájárul olajtermelésünk fokozásához, fel­emelt ötéves tervünk végrehaj­tásához, békénk védelméhez. KÁLLAI SÁNDOR üzemvezető. Dunántúli ÁsványoUjtermelő Vállalati lovászi üzeme. A Vasutas Nap a kormányzat megbecsülése a vasulasság felé A vasutas dolgozók feszített erővel dolgoznak a szocializmus építésében. Még alig pár év váu laszt el bennünket attól az időtől, amikor ablak nélküli, fű teilen kocsikban, vagy azok tetején utaztunk. Ezzel szemben ma gyö­nyörűen berendezett, kényelmes kocsik szállítják Q dolgozókat. Büszkén t^m'-ünk hidjainkra, robogó uj mozdonyainkra, az uj- ipusu CAK személykocsikra, me­lyekre osztálykülönbség nélkül lehet felszállni. Büszkék vagyunk az 500 km.es, a 2000 tonnás és az augusztus elején meginduló 200.000 km-es mozgalmakra. A vasutas dolgozók Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatása és a> hős szovjet) vasutasok tanítása nyomán teljesített munkájuk alapján bebizonyították hűségü­ket és szeretetüket a Szovjetunió és a Párt iránt. A jó munka elismerése képpem most abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy a kormányzat­minden év augusztusának má­sodik vasárnapját Vasutas Nap­nak nyilvánította. — Erre ei szép kitüntetésre mi, zalaeger szegi vasutasok is azzal válaszo­lunk, hogy még nagyobb lendület- fel dolgozunk, fokozzuk a munka, versenyt, éberen Őrködünk 5?zo- etelista államrendünk felett és az ellenség legkisebb kísérletére L keményen lesújtunk­Kovács Tamás f5kc<lauz 'Zalaegerszeg ^ állomás, Még jobban takarékoskodnak az üzemanyaggal a Teherfuvarozási Vállalat A zalaegerszegi Teherfuvarozási Vállalat dolgozói az üzemanyag- megtakaritás terén jelentős ered. menyeket értek el. Németh József gépkocsivezető előző 17.8 száza­lékos üzemanyag takarékossági eredményét 27 százalékra emelte. Vass János, aki a kilométerteljesi- tésnél is kitűnt, az üzemanyag- megtakaritásnál 17.2 százalékos dolgozói eredményét 24 százalékra jav!, tóttá s ezzel túllépte a «ztahá- novista szintet. Bodnár Tibor tel­jesítménye majdnem 10 százalékos emelkedést mutat, jelenlegi ered­ménye az előző 14 százalékkal szemben 23 százalékos. Kocsek József 8-ról 19 százalék™ emelte teljesítményét az üzemanyagmeg- takaritásnál. A zalaegerszegi Magasépítési V-nái 140 százalék az átlagteljesítmény A zalaegerszegi Magasépítési Vállalat dolgozói a n\unkafegye- iem megszilárdításával és a ver­seny lendület, fokozásával készül­nek alkotmányunk megünnep­lésére. Az aratás ideje alatt megnövekedőit! az igazolatlanul mulasztók száma. Az öntudatos dolgozók azzal válaszoltak a mu­lasztóknak. hogy fokozták telje­sítményüket, nagyobb gonddal szervezték meg a munkát! és na­gyobb gondot, fordítottak az anyagiakarékosságra is. A vállalat fizikai dolgozóinak 94, a műszakiaknak 100, az ad­minisztratív dolgozóknak ugyan­csak 94 százaléka vesz részt a munkaversenyben. A vállalat az mojsó dekádban 140 százalékos átlagos teljesítményt ért el, a 100 százalékon alul teljesítők számát, pedig 2 százalékra csökkentették. A felajánlások összege a Magas- épi’ési Vállalatnál 245.000 forint, amit 52.000 forinttal máris tűit el. jesiiettek- Anya g ta ka réko s s ágra 57.231 forint értékben tettek fel­ajánlást. Túlteljesítés ezidelgt 12.750 forint, Á dolgozóik 26 szá­zaléka vett© át a falazásnál és © vakolásnál a sztahanovista mun­kamódszert. A terv 'telítésénél az utolsó dekádnál az igazolatlan mulasztá­sok következtében visszaesés mu­tatkozik. A vállalat tervét 112 százalékra teljesítette, A brigádok közül a legjobb eredményt Boros Albert segéd­munkásbrigádja érte el 234 száza, lékos feíjeshménnyel. Tüske Já­nos ácsbrigádja 209, Mészáros Já­nos kőművesbrigádja pedig 190 százalékos teljesítményt ért el. Radics Gyula állványozóbrigádja a kedvezőtlen munkahely ellenére is elérte a 187 százalékos teljesít­ményt, Salamon Ferenc kőműves* és Kustán Kálmán segédmunkás- brigádja' 178 százalékra teljesítet­ték normájukat­tatnak, ma termelni, kel). —, ‘Nagy elvtárs menj és vágy ma. gaidthoz hármat az üzem kom­munistái közül. Mi pedig anyag és szerszám után nézünk! — mondja Varga elvtárs. A három vezető elindult... Néhány perc múlva Nagy elv- társ, Rehrica Kálmán. Mi'hollics Ferenc, Károlyi Ernő és Tóth Imre elvtársakkal tér vissza. Anyagot azonban már riehé:- volt szerezni. Minden zárva. Mindenki hazament. Oaknem egy órába kerüli, mire összeke- resgélték a segédgáz bevezetésé­hez szükséges idom anyagot- és csöveket. — Szólj valamelyik sofőrnek, hogy a csövet, szállítsa ki ■mondja Kállai elvtárs­De hiába, a sofőrök is haza­mentek. így hát válókra vet­nék a csöveket, kezükbe a szer- ;zámoka^ és idomanyagokat- A komimuinisitá brigád elindult, a 140 es kuit felé. Az ég egyre sötétebb lett a lenyugvó napot süri’i felhő takarta. Esőt hozó délnyugati szél zörgette az ntszéii bokro­kat. Mire kiértek, szürkület bo­rult a táj lelett, szemeteit az eső. A ai'áhuUó esőcsepp;-kre a zöldelő kukoricaszár lev-eta zi­zegve feleltek. A hat ember azonban nem vet, 'te ezt észre. Egy cél lebegett! előttük: a tatát beindítani. Megkezdődött a munka, tape* gatózva a sötétségben. Villany macs, lámpát gyújtani nem hűiét, 'mert a feltörő gáz Ián gráfok­ba n. Miholics és Tóth elvtárs 'gazá konianmnista szakember. Vem mérgelődik,, biztosan szerel a sötétben. Károlyi elvtárs fő. furómester minden erejét megfen szikve figyeli-, nehogy a kanalazó- veaeték a kivételnél elszakadjon. Kállaii és Varga elvtárs vállukon csövet hordanak. Nagy elvtárs, bár szakmája nem hegesztő, de most hegesztő lett. A segedgáz beszerelésének befejezése ke­mény munkát követel az üzem 'hat kommunistájától, de ők báL ran felvették a harcol. Legyőz­ték a nehézségek sokaságát. A tervért vívták a harcot. És esio tíz órakor megindult a 140-e« kút termelése! Hdri Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom