Zala, 1951. június (7. évfolyam, 135-150. szám)

1951-06-23 / 144. szám

Grősz József beismerte a tárgyaláson: amerikai segítséggel meg akarták dönteni a Népköztársaságot, a főidet vissza akarták adni a földesuraknak, a gyárakat a tőkéseknek Az össszeeslslives fejje — kulák fia A dolgozók képviselői mellett ott ülnek a tárgyalóteremben a magyar sajtó és a rádió, vala­mint a külföldi sajtó képviselői. Itt vannak a TASzSz Iroda tu­dósitói s a legnagyobb nyugati lapok és hírügynökségek tudósi lói is. Az amerikai, angol és francia lapok és hírügynökségek tudósi lói, akik résztvesznek a tárgyaláson. mint szemtanuk számolhatnak majd be arról, hogy mit vallottak az összeeskü­vők és hogyan ítélkezett felettük a felszabadult magyar nép bí­rósága . Nyolc óra 42 perckor dr. Ölti Vilmos tanácselnök megkezdte a tárgyalást. A vádlottak jelenlété­nek megállapítása ufán bejelen ­ét te, hogy. a vádat dr Alapy Gyula, a budapesti államügyész­ség elnöke képviseli. Grősz Jó­zsef védelmében Szabadi Gyula, dr. Farkas Endre védelmében Reznyák László, dr. Hévey László védelmében Nchéz-pos. sony József, dr. Pongrácz Alajos védelmében Sxecsey Dénes, End- rédy Vendel védelmében Melléky Kornél, Hagyó-Kovács Gyula védelmében Zarubay Emil, Csel- lár István védelmében Barabás Béla, Vezér Ferenc védelmében pedig Fodor Lajos jeleni meg, A vád és a védelem képvise. iöinek számbavétele után Olt) Vilmos tanácselnök megkezdte a vádlottak személyi adatainak felvételét. Az adatokból — egye­bek között — kitűnik, hogy Grősz József apja 60 holdas ku­lák volt. Maga Grősz, mint ka­locsai érsek már ötvenezer hold föld birtokában sanyargatta a szegényparasztokat. Dr. Bozsik Pál ellenforradalmi tevékenysé­ge miatt már az. első Tanács- köztársaság idején is internálva volt. Pongrácz Alajos ,, foglalko­zása.“: a budapesti amerikai kö­vetség tisztviselője. Hagyó-Ko­vács Gyula harmincezer holdas rendi nagybirtok jószágkormány­zója volt. a felszabadulás előtt. Vezér Ferencet a felszabadulás után demokrácia elleni lázitásért népbiróság elé álütótták. A nép uralmának ez az ellensége 1946 júliusától őrizetbevéieléig buj­kált, hogy elkerülje a kiérde­melt büntetést. „Bűnösnek érzem magam*..** Ölti tanácselnök a személyi adatek felvétele után felolvasta a vádiratot, majd megkezdte az elsőrendű vádlott, Grősz József kihallgatását. Ölti: Megértette-a váda't?­Grősz: Megértettem. Ölti: Bűnösnek érzi magát? Grösz: Bűnösnek érzem ma­gam. Grősz József ezután ismerteit® pályafutásának egyes állomá­sait, A tanácselnöknek arra a kérdésére, hogy lett-e kinevezé­sei kapcsán az akkori rendszer­nek esküt. így válaszolt: ..Püspökké kinevezésem alkal­mával és későbbi kinevezéseim alkalmával is esküt 'teltem Horthy Miklós kormányzó ke­zébe.“ Grősz a továbbiakban el­mondotta, hogy a huszas évek­ről kezdve először dominusza, azután protektora lett a hírhedt Emericana szervezetnek. Ugyan­csak a huszas évektől kezdve' tagja volt az ellenforradalmi MOV'D egyesületnek- A Horthy rendszer idején belső titkos ta­nácsosi cime,t kapott, 1939-től pe. dig fagja lett Horthy felsőházá­nak. Politikai pártnak hivatalo­san nem volt ^agja, de a Hortihy- rendszer idején, amellyel általá­ban egyetértett, az Ernszf és Huszár vezetése alatt; álló ke­reszténypárthoz tartozónak val­lotta magát, mert ennek a párt­nak a célkitűzései között szere­pel: a királyság visszaállítása és a Habsburg-dinasztiáuak Ma­gyarország „trónjára“ való visz­szajuttatása. Az elnök kérdésére Grősz ez­után beismeri, hogy évtizedek óla legitimista politikai meggyő­ződésű. Személyes kapcsolatai voltak a Habsburg-ház tagjaival. Elmondja, hogy 1948 novemberé­ben őt, Hamvas Endrét, Rogács Ferenc pécsi koadjutori és Dra- hos János esztergomi érseki hely­itekét Mindszenti] bizalmas meg­beszélésre hívta össze. Tájékoz­tatja őket a szerinte közeljövő­ben várható rendszerváltozással kapcsolatban. Elmondotta nekik Mindszenty, bogy egy régi ..ke­resztény politikussal1’, dr. Bozsik Pállal programmot dolgoztatod ki cs kérte, hogy ha neki nem ■lesz módija e Programm végre­hajtására, hajtsa végre az össze. hivottak közül az, a kinek erre módja lesz. A Bozsik által ki­dolgozott programúiról Mind­szenty mondotta el, hogy a népi demokrácia vívmányait, a föld­reformot, az államosításokat fo­kozatosan akarták visszacsinál, ni, mert ezeknek, azonnali és egcszbeni megszületése eleve el­lenszenvessé teilte volna az uj kormány és a tömegek ellenállá­sát váltotta volna ki. A földel vissza akarták juttatni a volt bir­tokosoknak és a gyárakat a. tő­késeknek. Grősz; a földreform ádáz ellensége A következőkből kiderült, hogy Grősz József következetes el­lensége volt a földreformnak, s már 1945 május 27-én tiltakozott a földreform ellen. Ölti tanács­elnök idézett, a 'ültakozó memo­randumból: a földreformhoz „nem szólhattak hozzá maguk az érdekeltek." Ölti: Kicsodák, kérem? Hát ők hajtották végre a földreformot, a földnélküli parasztok. Grősz: Az érdekelteket, a bir- >tokosokai, gondoltam. Ölti tanácselnök ezután ezt kérdezte: — Tett akkor említést Mindszenty az amerikai fegyve­res erőkről1? Grősz: Az amerikai fegyveres erőktől várta a redszerváltezást. Ölti: És ezt közelinek jelezte? Grösz: Igen. Ölti: A fegyveres beavafiko- zást? Grősz: Igen. Grősz ezután elmondja, hogy Mindszenty december elsején rá­bízta a püspöki kar vezetését és a szervezkedés vezetését. A Bo- zsi'b-féie illegális királypárti szer. Vezet vezetését 1949 augusztus­ban vette át, majd elvállalta, hogy a „jogfolytonosság“ elve alapjai rendszerváltozás esetén betölti az ideiglenes' államfői tisz­tet. Az elnök kérdésére Grősz a to­vábbiakban elmondotta. hogy tudóit az amerikai követséggel való szoros kapcsolatról ízt he­lyeselte, később pedig az ameri­kai követség számára, később az amerikai külügyminisztérium számára nyilatkozatot irt alá. hogy az államfői tisztet hajlan­dó átvenni. Grősznek informáto­ra, a másodrendű vádlott dr. Farkas Endre elmondotta, hogy az amerikai külügyminisztérium aztte; kívánja most sürgősen n nyilatkozatot, mer a legközeleb­bi jövőben jugoszláv támadást várnak Magyarország -Hen a ak­kor hamarosai aktuális lehet az államfői tisztség elvállalása. — Ez a beszélgetés — vall to­vább az összeesküvés vezetője — 1950 julius 5-én a budapesti köz­ponti szemináriumban történt. Az elnök megkérdezi, hogy honnan emlékszik pontosan a dátumra. Grősz megmagyarázza: aznap volt a kormánnyaí az első igazán érdemleges tárgyalás. Délelőtt a kormány megbízottai, val tárgyaltak — délután nyilat­kozatot adtak az amerikaiaknak. Amerikai péuz és a kormánylista Ölti: Ön leháf már akkor ele­ve csalárd szándékkal bocsátko­zott. a kormányküldöbtekkel ta­nácskozásba? Grősz: így van. csalárd és nem őszinte szándékkal bocsátkoztam tanácskozásba, hiszen akkor már vezetője voltam a Népköztársa­ság megdöntésére irányuló ösz- szeeskü vésnek. A vádlott elmondja, hogy kö­rülbelül háromhetehként kereste fel őt Farkas és közölte az ame­rikaiak kívánságait. Az egyik kí­vánság az vált. hogy nevezze ki a ,;kormá'.iy.t‘\ Grősz ezután így sí folytatja: „Másik kívánságuk az c I volt hogy kérjünk ..kormá­nyunk' számára kölcsönt Ameri­kából. Azt mondái a nettünk Far­kas. hogy körülbelül ?90 millió dollárt". Azt akarták — magya­rázza. — , kötelezzem. magainai a jövő kormány nevében arra, hogy ezt a kölcsönt igénybe is fogom venni.'' Grősz ezután arról vall, hogy összeállították a kormánylistát isi A listán szerepelt Bozsik Pál. min: miniszterelnök, báró Apor Gábor, mini külügyminiszter. Farkas Endre, mint igazságügy- miniszter. Halács Ágoston, mint földmivelésügyi miniszter, Hévey László, mint iparügyi miniszter.’ Suhay Imre, mint honvédelmi miniszter. Az amerikaiak Írás­beli kinevezést is kívántak, több­ször is sürgették, de Grősz ezt veszélyesnek tartotta. Ölti tanácselnök ezután meg­kérdezte: Hogyan történi Fried-' rich mi niszit er elnököké jelölése? Grősz válaszában Elmondotta, hogy az eredetileg tervezett Bo- zsikot az amerikaiak nem tar­tották megfelelőnek, mert a tö­megek ellenállásának letörésé­re tervezett, akciókat mm akar­ták egy pap nevéhez 1 üz-ni. Ezért ■esett, a választás Friedrlchre, aki 1919-ben az ellenforradalmi kor­mány első miniszterelnöke volt a véres terrorakciók idején. Grősz ezután a következő val­lomást tesz: „Augusztus első fe­lében azután jelentette nekem Farkas, hogy az amerikaiak uta­sítására megkezdték fegyveres csoportok létesítését.‘‘ Oki: Ön helyeselte, hogy fegy­veres csopor okát' is szervez az összeesküvés? Grősz: Helyeslőiig tudomásul vettem. Farkas említette nekem, hogy ezzel a feladattal _ Hcvey László volt horthysta miniszteri osztályfőnök és dr. Takács Is‘- ván fogorvos foglalkozik. Ezután Grősz Payr Hugóval való kapcsolatairól tesz vallo­mást. Elmondja, hogy Payr je- lentilcezell nála és felajánlotta, hogy bizalmas politikai informá­cióba szerez és miután Grősz be­leegyezed. iramban cs szóban rendszeresen lájékozteÜa. Ölti tanácselnök ezután fel­mutatta a vádhatóság által csa­tolt, J/l számú jelentési, amely nek fejlécén Payr sajátkezű alá­írásával „bizalmas! Csak az ér­sek ur tájékoztatására!1’ jelzés szerepelt. A tanácselnök ««után a tör­vény elől bujtkdió, körözött bű­nösök rejtegetéséről és külföldre szöktetéséről tett fel kérdésekék Grősz elmondotta, azzal a céllal segítette a bűnözőket, hogy mi­nél több embert meri!seri á;. az Összeesküvők által oly hőn óhaj­tott rendszerváltozás idejére. Grősz pártfogoltljai között volt Iványi Endre, a kalocsai Néplap szerkesztője, aki Grősz jóváha­gyása »melleitt Hitler és Endre László dicsőségét zengte lapja hasábjain. A szovjet katonák gyilkosát, Vezér Ferencet, Sza­bó Lászlónak, a Pálosrend fő­nökének megbízásából Soltvad- kerlre helyezte és megadta neki a papi funkciók gyakorlásának jogát. Grősz József ezután arról be­szélt, hogy a szerzetesrendeket át akartaik menteni a renszervál- tozás idejére, majd programm- jukró! elmondotta, hogy a föld­birtokot kb. 500 holdig vissza akarták adni a régi tulajdono­soknak. a felosztott többi földe­kért pedig< telj.es kárpótlást akartak nyújtani mind:n föld­birtokosnak. Grősz elmondotta: helyesnek tartottba Mindszenti] - nek a csendőrök érdekében ki­fejtek akcióját. Ölti tanácselnök idézett Grősz naplójából: ,,Bár mindenük csendőrök állanának megint“. Ezután Ölti Vilmos megkérdezte: — Egye'értett-e ön Mi idszenty politikájával? Grősz: Mindenben egyetértet­tem vele és azt támogattam. Ha­tározati javasla'ot. tettem hogv a püspöki kar dokumen'álja egy­ségét és szolidaritását Mindszen­tivel. Ölti: Ugyebár ez az a jegyző­könyv? (Felmutatja a püspöki konferencia jegyzőkönyvét, amely Grősz határozati javaslatát tar­talmazza.) lóri a, hogy S75 ezer forintért tek a kódexet és az érle ka* pott összeget, a bécsi Pazmane. umban deponálj Iák valutában. Külföldre csempésztek 10 darab nemzetközileg nyilvántartott ős­nyomtatványt Is. A* összeesküvők megloplak a kispapokai Grösz ezután a Vatikántól a disszidált Zágon kanonok közve­títésével kapolf összegekről be­szélt, majd elmondotta, hogyan károsították meg a magyar ál­lamot hamis kongrua-kimritafá- sok készítésével. Grösz: Mondjuk, egy betöltet­len kongrua állasra beírtak egy nevet, valakinek a nevét, aki ezt- az állást nem töltötte be. Ilyen fokú csalásokat követtek el. Ölti: Önök azoktól a papoktól, akik részére, a hamis kimutatás alapján -magasabb kongruát fo- lyósitoft az állam, visszakérték a többletet? Grösz: A hamis adatok alap­ján felvett összeget az iroda egy­szerűen visszatartotta. Ölti: Akkor önök tulajdonkép­pen megkárosították magukat az egyes papokat is, mert a részük­re folyósított teljes összegei nem 'továbbították. , Grösz: Ami megillette őket. 'azr megkapták. OJti: Amit az állam részükre, nevükre folyósított;, azt nem to­vábbították, hanem jogtalan le vonásokaf eszközöltek belőle. Grösz: Igen. Olli tanácselnök ezután félbe­szakította a tárgyalást és 15 perces szünetel rendelt el. Szünet után Alapy Gyula ál­lamügyész megkérdezte, mi a Vatikán álláspontja a magyar püspöki kar és a kormány köz­ti megegyezéssel kapcsolatban „...idegen, elsősorban amerikai fegyveres segítséggel Grösz: A Vatikán álláspontja a megegyezéssel kapcsolatban elítélő. Ha jól emlékszem á múlt év december második felében kaptam a pápai vatikáni állam­titkárságtól a subsecref ariús másodti 'kár aláírásával egy tér jedelmes írást, amely élésen eb Ítéli, hogy mi megállapodást kö­töttünk. Az ügyész ezután megkérdez­te, hogy mit. ér te: 4 vallomásában ez alatt: vissza akarták hozni a régi rendef. Grősz: Az 1945 előtti formát és áUamberendezést­A továbbiakban elmondta, hegy céljuk volt- a nagybirtok, az államosított vállalatok vissza» adása, a csendőrség visszaállí­tása, a munkások, dolgozó pa­rasztok és a nők jogainak elvé­tele. Alapy ügyész megkérdezi: — Milyen módon állították vol­na vissza uralmukat? Grösz: Természetesen a Nép- köztársaság megdöntésével, ide. gén, elsősorban amerikai fegy­verek segítségével. Ezután védője intézett Ikerdé* seketi Grősz Józsefhez. Ezután dr. Farkas Endre vád. lőtt kihallgatása következet:!, A tanácselnök kérdésére elmondot­ta: bűnösnek érzi magát a vád­irat! szerint, majd ismertette múltbeli legitimista-fasiszta te­vékenységét. A szervezkedés céljáró] elmondotta, hogy annak célja a Habsburg-dinasztia visz- szaállítása amerikai segítséggel, külföldi, valamin» nyugaton tar. tózkedó magyar és az összees­küvők által idehaza szervezendő fegyveres alakulatokkal. Farkas bevallotta: összeköttetésbe lép­tek az USA-köve^éggel s általit terveiket eljuttatták Spellvim bíboroshoz. Habsburg Ottóhoz, Montini vatikáni államtitkárhoz. Az USA követsége a legnagyobb készséggel vállalta, hogy a ter­vezetet New-Ycrkba juttatja és felajánlotta a legmesszebbmenő támogatási az összeesküvéshez. Amikor Farkas Grősztől meg­kérdezte, vállalja-e az összees­küvés vezetését és az ideiglenes államfő szerepé:, Farkas vallo­mása szerint Grősz azt válaszol­ta: Jgenis, vállalom, az egyház érdekében levőnek tartom ezt a szerepet“. (A tárgyalás további menetét holnapi számunkban folytatjuk*) A budapesti megyei bíróság bíuretöíanócsa pékeken reggel kezdje meg az összeesküvő ban­da ügyének tárgyalását. A tár­gyalásra eljöttek az üzemi mun­kások. dolgozó parasztok, értel­miségiek képviselői, hegy visz- szalérve munkahelyükre, beszá­molhassanak társaiknak: milyen aljas fondorlatokkal készültek ezek az imperialista ügynökök hal esztendei munkánk erednie' nyének lerombolására — az át- kos mult, a munkanélküliség, a zsellér-sors. a ..hárommillió koldus“ Magyarországának visz-- szn állítására, Idézel Grősz naplójából: ,Ilár mindenütt csendőrök állanának megint“ Grősz: Ez az . Ölti: Mondja meg, miért aka­dályozta ön következetesen az állam és az egyház megegyezé­sét? Nyugati és válikáni kapcsolatok Grősz: Ezt én tényleg követke­zetesen elleneztem. Ebben a Va­tikán álláspontjára is támaszkod­hattam. 1949 január 7-én Péterfi Gedeon, a magyar egyházmegyék egy részének római ügyvivője táviratot küldött nekünk, amely, ben a vatikáni átlamii’kárság ál­láspontjára hivatkozva, óvott ben­nünket a kormánnyal való tárgya­lásoktól. Ölti: (Felmutatja a levelet). Ké­rem, ez az a levél? Grősz: Igen, ez az. Ölti: Ebben a pápa további el­lenállásra buzdít? Grősz: Igen. A továbbiakból kiderül, hogy Grősz ezt a levelet a szervezkedés többi okmányaihoz hasonlóan egy bőrkerevetben elrejtve tartotta, Ölti: Melyik nyugati állam kö­vetével lépett először érintkezés­be? Grősz: Először az amerikai kö­vettel. Schönfelddeű. Ölti: Milyen más amerikai dip lomatákkal állt még kapcsolatban? Grősz: Az amerikai misszió ré­széről irt tartózkodott Dietrich kapitánnyal, aki több ízben járt Kalocsán és ilyenkor az érseki palotában vendégül láttam. Egy alkalommal megengedtem neki, hogy megbeszélést folytasson Zsedényi Bélával, az ideiglenes nemzetgyűlés ideiglenes elnöké­vel, Teleki Géza kultuszminisz­terrel és Varga Bélával, a Kis­gazdapár! elnökével. ölti: Gascoligne brit köve'et ön ismételten felkereste? Grősz: Kétszer jártam nála és ő megígérte, hogy ő szívesen közvetít, ha valamilyen bizal­mas jelentést akarok a Vatikán­ba küldeni. Oki: Mindszi-ply őrizet-bevéte­le után milyen budapesti követ­ségeken keresztül jutatott ön ki külföldre adatokat, jelentéseket' és .kapott utasítási? Grősz: A budapesti olasz kö­vetség utján és egy alkalommal a belga követség utján. A vati­káni bizalmas adatokat anyago­kat és u'tasi'ásókat magam és a püspöki kar számára az olasz követség utján kap am. Grősz vallomásából ezután az összeesküvők valulaüzelmeire derült fény. majd a nemze.i-tör- énélmi értékeket jelentő Kalo­csai-kódex külföldre csempészé­sére fordul a szó. Grősz beval"'

Next

/
Oldalképek
Tartalom