Zala, 1951. június (7. évfolyam, 135-150. szám)

1951-06-29 / 149. szám

ítélet Grős* flóassseí és tái’sssB összeesküvés! b iiiigiei*éken A budapesti megyei bíróság Ojvi Vilmos el nőid ebével összeült büntető tan ácsa csütörtökön dél­ijén hirde.etf ítéletet Grösz József és társai összeesfeüvégi bünperó-- ben. A tárgyalás megnyitása után OJti Vilmos az alábbiakban hirdette ki a megyei bíróság b életét: ,,A budapes.i megyei bíróság i telete: A NÉPK ÖZTÁIÍ S'A SÁG NEVÉBEN! A budapesti megyei bíróság ,a demokratikus úHamrend meg elöntésére irányuló szervezke­dés vezetésének büntette és más bűncselekmények mia)ft Grösz •fózsef és társai ellen indított líünügyben megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az előzetes letartóztatásban lévő I. r. bűnös, GKÖSZ JÓ­ZSEF vádlott 1. az 1946: VII. tv. 1. §. 1. bek­ben meghatározóit, a demokra­tikus át! a niren d megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésé­nek bün;e.lében, 2. az 1950: 30. tvr. 57. §. a) és b) penffaiban meghatározóit és az 58. §. 3. bekezdése szerint mi­nősülő vahk aüzérkedés büntette- ben, továbbá 3. az 1948: XLVIII. Ív. 48. §. 4. bekezdésben meghatározott külföldre szöktet és bűn tettében, valamint • 4. az 1945: VII, tv. 1, §-ávai törvényerőre emelt 1440—1945. ME. sz. rendelet! 12. §. 6. pont­jában meghatározott: bűnpárto­lással elkövetett népellenes bűn­tettben. II. r, dr. BOZSIK PÁL vádlott bűnös az 1946: VII. tv. 1. §. 2. bekezdésben meghatározott, a. de- mckrar.ikus államrend megdön­tésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntetté­ben. III. r. di-. FARKAS ENDRE vádloit bűnös az Í946: VII. tv. 1. §. 2. bekezdésben meghatározóit, s a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervez­kedésben való tevékeny részvé­tel büntet Lében. VI. r. ENDRÉD Y VENDEL vádlóit bűnös 1. 1946: VI. ív. 1 §. (2. bek,- ben) meghatározod, -a demokra­tikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében, továbbá 2. 1. rb. folytatólagosan elkö­vetett, az 1930: III. i.v. 60. g -ápak 3. pontjában meghatározott és a 61. §. (1. bek.-e) szerin,: minősülő kémkedés bűn!etében, továbbá1 3. az 1950: 30. tvr. 57. §. a) és b) pontjaiban meghatározót), és 58. §. 3. bek.-e szeri ni. minősülő valutaüzérkedés bűn et ében és végül 4. az 1948: XLVIII. tv. 48. §. 4. bek.-ben meghatározott kül­földre szektetés büntet lében. VII. r. HAGYÓ-KOVÁCS GYULA vádloj bűnös 1. 1 rb. folytatólag osan elkö­vetett, az 1945: VII. tv. 1. §-ával törvényerőre emelt 1440—1945 ME. sz. rendelet X. §.-ának 6. pontjában. meghatározott uépel- lenes bűntettben, továbbá 2. az 1946: VII. tv. 1. §-ának 2. bek.-ben meghatározott, a demo­kratikus államrend megdöntésé­re irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében, továbbá 3. az 1950: 30. tvr. 57. §. a) és b)-pontjaiban meghatározott és az 58. §. 3. bek- szerint, minősülő valuiaüzérkedés bűntettében és végül 4. a 8.300—1946. ML sz. rende­let 1. §. 3. pontjában meghabr rozofit éa a 9. §. 2. bek. 2. és 3. pontja szerint minősülő árdrágí­tó üzérkedés bűntettében. VIII. r. CSELLÁR ISTVÁN vádlott bűnös L az 1945: VII. tv. 1. §ával törvényerőre emel* 1 440—1945. ME sz, rendelet 12. §, 6, pontjá­ban meghatározott bűnpártolás­od elkövetett népellenes büniie'.t- bwk továbbá 2. a 7.150—1946. ML sz. rende­let 2. §-ában meghatározott fegy­verre jtegelés bűntettében, ■továb­bá 3. az 1950: 30. tvr. 57. §. a) és b) pontjaiban meghatározott és az 58. §. 3. bek. szerirb minősülő valutaüzérkedés büntelében, to váhbá. 4. az 1948: XLVIII. tv. 48. §. 4. bek.-ben meghatározóit kül­földre szökfeíés bűntetteiben és végül 5. a Btk. 400. §.-ának 1- bekez­désében meghatározod folytató­lagosan elkövetett közeik h*ai ha­misítás bűntettében. IX. r. VEZÉR FERENC vád­lott bűnös 1. mint tettes 1. rb. a B it. 278. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettében, valamim; 2. mint felbujtó több rb. a Btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettében, továbbá 3. az 1945: VII. >!v. 1. §"ával törvényerőre emelt 1440—1945. ME sz' rendelet 8. §. 2. bek.-ben meghatározott, a népek háború utáni békés együttműködésnek megbontására irányuló bűntett - ben. II. Ezért a megyei bíróság: az 1946: VII. tv. 10. §. 1. bek-e, il­letve a 16- §• 2. bek.e, — az 1950: 30. tvr 58. §. 3. bek.-e — az 1943: XLVIII. tv. 48. §. 4 bekezdése — az 1945: VII. tv. 1. §., illetve az 1140—1945. ML sz. rendelet 11- §. b) pontja, valamint 13. §.--a — az 1930: III. í,v. 61. §. 1. bekezdése __a 8.800—1S46. ME r. 9. § 2. bekezdése — a 1.150—1946. ML rendelet; 2. §. 1. bekezdése alap­ján — az 1950: II. tv. 51. g. 2. bek. a) pontja felhívásával I. r. GRÖSZ JÓZSEF vádlottá! össjsbiinteíésül 15 évi börtönre, II. r, dr. BOZSIK PÁL vádlót, tat 10 évi börtönre. III. r. dr, FARKAS ENDRE vádlói fai 8 évi börtönre­VI. r. ENDRÉBY VENDEL vád loftaf összbünielésül 14 évi bör­tönre, VII. r. HAGYÓ KOVÁCS GYU­LA váeTo'tat összbiintetésül 13 évi börtönre, VIII. r. CSELLÁR ISTVÁN vádló, tat ossz büntetésül 10 évi börtönre és végül IX. r. VEZÉR FERENC vádlot­tat összhüníetésül halálra, mint főbüntetésre béli. Valamennyi vádlói tut mellék büntetésül az 1950: II. tv, 38., 39. §-ai afapián a közügyektó'i] 10—10 évre elült ja és teljes vagyonukat elkobozni rendeli, A vádlottak álfái rendőrható­sági őrizetben, illetve előzetes le tartóztatásban eltölt öt r időt a szabadságvesztés büntetésben az 1950: II. jv. 54. §-a alapján teljes egészében beszámítja. A vádlottak ój. lefoglalt, s bűn­jelként kezei: lőfegyvereket és lőszert, valamin! az aranytár­gyába- é» különféle valutákat az 1950: II. tv. 37. §-a. alapján elkobozza. III. Ellenben a megyei bíróság a BP. 21. §.-a alapján V. r. dr. PONGRÁCZ ALAJOS vádlott ügyében, hatásköréi le­szállítja s ügyét illetékes elbírá­lás végett a .budapesti katonai törvényszékhez átteszi. Végül: IV. r. dr. HÉVEY LÁSZLÓ ügyéi a jelen eljárástól elkülö­níteni rendeli. INDOKOLÁS. A megyei bíróság vádlottak­nak a nyilvános tárgyaláson tett nyila kozatai, továbbá, a tárgya­láson kihallga'-oii tanuk," a fegy- verszakértök szakvéleménye, az hatókhoz csatolt okiratuk és bűnjelek alapján a következő — ezúttal a szóbeli indokolásban csupán rövidesen és lényegében, az Írásba foglalandó ítéletben részletesen is kifejtendő — tény­állást fogadfa el valónak és ve(te ítélkezés alapjául. ivlindszen y ‘József még 1948. évben megbízta dr, Bczsik Fal II. r. vádlottat, bizalmas politi­kai tanácsadóját, hogy p demo­kratikus államrend megdön/tésé­í'e szervezkedést ép Lsen ki és annak gyakorlati programmját dolgozza ki. Ezt követően Mind- szenty — miután letartóztat ásá- (ól tartott — 1948 november 3-án a budai Uri-utcai primáfii palo. Iában, majd 1948. december 1-én Esztergomban megbizta Grösz József I. r. vádlottat, hogy őri­ze [bevétele eseten vegye át, az aLata irányi lota, szervezkedés vezetését. Ez utóbbi megbeszélés alkalmával kiíojfei'le Mindszen- iy. hogy Grösz Józsefben látja politikai irányvonala torodén továbbfoly tatásának bizlosi/tékú-t- Mindszen'y őrizetbevétele után Grösz József Mindszenty nép­ellenes politikáját továbbvitte. Dr. Bozsik Pá1- a Mindszenty- től kapó;! megbízás alapján megkezdte a demokratikus ál­lamrend megdöntésére irányuló szervezkedés kiépítését és gya­korlati programmjának kidolgo­zását- Beszervezte dr. Farkas Endre III. r. vádlottal, akivel együtt kidolgozta szervezkedésük elméleti alapját, az un. „jogi'oly- iteuossági elv‘‘-el, mely szerint Mindszenty akadá Iyoz‘atása miatt a király távollétében Grösz József kalocsai érsek mint homo regius az ideiglenes államfő. A szervezkedés szoros kapcso­latot létesített az Egyesült Ál­lamok budapesti követségével. A szervezkedés tényleges vezeté­sét Grösz József 1949 augusztu­sában vette kezébe, amikor régi barátja ős iskola társa, dr. Far­kas Endre vádlott 'felkeresne öt, részletesen beszámolt a szervez­kedés előrehaladásáról, az USA követséggel létesített kapcsola­tokról és .felhívta, hogy vállalja el az ideiglenes államfői tisztet, és a. szervezkedés legfelsőbb irá­nyítását. Grösz József, közölte vele, hogy a szervezkedésről már közvetlenül Mindszenfytől .érte­sült és vezetését elvállalta. Ez időtől Farkas, Grösz Józse­feit sűrűn felkereste és a szervez­kedés konkrét kérdéseiről neki rendszeresen jelentéseket tett. 1950 tavaszéin az USA követség ,.virágnyelven“ irt nyilatkozatot kér) Grösz tői, mely szerint ő tényleg részt vész a. királypárti szervezkedésben. Grösz az előre megállapított szövegű nyilatko­zatot; megadta és Farkas az), a követséghez továbbította. • 1950. julius elején az USA' kö­vetség Grösz Józseftől újabb Írásbeli nyilatkozatot kért. Grösz az USA kövességen legépelt nyi­latkozat 2 példányát aláírta. A nyilatkozatban elválteíta az ál­lamfői tisztség betöltését és át­meneti kormány kinevezését. Egyben kötelezettséget vállait, hogy Magyarország a rendszer­vái'- ozás. után csatlakozni fog a nyugati államok szövetségéhez. 1950. nyarán az amerikaiak a szervezkedés részére egyre több ulasitásj- adtak. Az államfői nyi­latkozat átvétele után kormány kinevezését kívánták. Dr. Bo­zsik és dr. Farkas össze is állí­tották az összeesküvés kormá­nyát, amelyet Grösz József jó­váhagyón. További amerikai utasításra megkezdték a kormány mel^é a un. tanácskozó testület szerve­zését, az államapparátus kulcs­állásainak beütésére alkalmas személyek kiválogatását és régi fa­siszta ik.aáonatisztekből. csend­őrökből karhatalom szervezését. 1950 nyarán a szervezkedés már jelentős fegyveres terrorcso­portokkal is rendelkezett, ame­lyek szervezését dr Hévey László irányította. A fegyveres csopor­tokat volt csendőrökből, horthys­ta katona- és rendőrtisztekből, ostenburgista különifmén vesék­ből, volt legitimist a egyesületek és bajtársi szövetségek tagjaiból és egyéb népellenes elemekből szervezték. A fegyveres akciók konkrét előkészítését és vezeté­sét az os,;enburgisták veze'ője. Mészáros Iván csendőrezredes vállalta A rendelkezésükre ál­ló több mint 50 lőfegyverrel es 100 csomag lőszerrel előbb fegv- verraktárak meg rohanását, majd középületek, minisztériumok, a rádió, posta stf>, megtámadását tervezték. A terrorbsoporíck szervezéséről Farka« Grösz Jó­zsefnek rendszeresen jelentés: tetb A szervezkedés az előbbi fegy­veres csoportokon kívül más földalatti szervezkedő csoportok­kal is felvette a kapcsolatot, így az*Endrédy Vendel által irányí­tod Papp Eivin-féle demokrácia- ellenes szervezkedéssel, valamin- a BLSZKÁRT-nál szervezkedő Romvári és a MÁV-iál romboló tevékenységet folyta ó Balázsi Il­legális csoportjával. 1950 októberében e'.ha,ározták, hogy Héveyt kiküldik Francia­országba, hogy ott Habsburg Ottóval személyes kapcsolatot lé tes-itsen. A szervezkedés a népi demo­kratikus államrendet fegyveres erőszakkal, robbantásokkal, gyil­kos merényletekkel, az 1919-bőt jólismert véres terrorral akarta megdönteni. s a királyságo , élén Habsburg Ottóval visszaállítani. Célkitűzéseik megvalósítás á.n á J egyrészt a Tito Jugoszláviájában és a nyugaton állomásozó feí- feg.yverze.tt fasiszta magyar csa­patokra, másrész) az amerikaiak és Tito fegyveres segítségére szá­mi '-okiak. Grösz József, Endrédy Vendel cs Cseliár István Jenő vádlottak, hogy a rendszerváltozás esőiére kellő személyi tartalékkal ren­delkezzenek, a rendelkezésükre álló egyházi intézmények kihasz­nálásával szőttesben lévő körö­zött bűntetteseket és más népel­lenes elemiket rendszeresei rej­tegettek és támogattak, másokat külföldre -szöktettek. Megszer­vezték a feloszlatott szerzelesren. dek további illegális szervezett együütariásáí, hogy ezred is kellő számú reakciós tartalékot biztosítsanak ,a hatalomátvétel idejére. A szerteágazó akciók pénzügyi fedezetét a kü’.dföldröl becsempé­szett jelentős valuiaössáege'k- zugforgalomban való értékesíté­séből, külföldre csempészett nagy nemzeti értékű kódex. *tb. kiáru. sitásából. kongruacsalásbol, in zu. lín iái és szesszel való üzérkedés­ből és sok egyéb bűnös és er­kölcstelen ügyletből biztosították. Szervezkedésük során nem vá­logattak az eszközökben. így pl. Vezér Ferenc vádlottról tud­ták, hogy mint. a szenbkütí Pa* loskolostor házfőnöke, kulákok- bó] és más népelleaes elemekből íelfegyvérzett terrorbandá-t szer­vezett. s azf szovjet ikatonák meggyilkolására uszította és uta­sította. A gyilkosokat nyilváno­san megdicsérte és megjutalmaz­ta. Egy szovjet katonát 1914 december közepén sajáfkezüteg meggyilkolt, s a rendház udvarán elhantolt. Mindezt re.idtársai, va­lamint Grösz József és más püs­pökök is tudták róla. s ezért több mint fel évtizedes bujkálása során min de nben t ám ogat ták. II, • Vádlottak a tárgyaláson beis­merték a terhűkre rótt cselek­ményeket. Bűnösségüket is elis­merték. Valamennyien hangoz­tatták őszinte megbánásukat. Mentségükre felhozták hosszú, több évtizedes reakciós, szellemű neveltetésüket és az ezáltal 'ki­alakított szembenállásukat a né pi demokratikus fejlődéssel, -Fel­hozták továbbá a Vatikánból, s egyházi feletteseik:öl kapott u‘- mutarásoknak szándékukat for­máló erejét és az egyházi fel­ső bbs ég iránt beléjük nevelt fek­téden lekin télytisz tele tűket- A bíróság a vádlottak tényelő- adását és cselekményeik alanyi bünösségi fokát messzemenően enyhítő védekezését lényegében elfogadta, mert a tárgyalás egész anyaga egybehangzóan és min­den kétséget kizáróan bizonyítja az Üéleti tényállást. A megyei bíróság azonban dr. Hévev László IV. r. vádlottnak a tzervezkídésen belüli tevékeny­ségéi 3 bízom író eszközök leg­gondosabb mérlegelésével sem udta aggály nélkül megállapíta­ni. Nevezetesen ennek a vádlott­nak a tevékenvsége olyannvira összefügg a szervezkedés fegy­veres csoportjainak résztevékeny­ségével, hogy csupán azokkal együttes elbírálás során risztáz* ha ó megnyugtatóan, hogy vájjon ennek a vádlottnak a tevékeny­sége vezetőjellegü-e (T. 1. §. 1. bek.)) vagypedig tevékeny részt­vevő-e, JT, 1. S. 2. bek,). Ezért « j t bíróság dr. Hévey László ügyét- elkülönítette Dr. Pongrácz Alajos V. r. vád­lott ügyét a bíróság azért ren­- délié a budapesti katonai tör- s vényszékhez áttenni, mert a vád­- lőtt a terhére rótt ikémkedési '/ bűncselekményeket katonai titok- tekintetében követte el. E bün­- lett elbírálása pedig kizárólag a ; katonai törvényszék hatáskörébe 1 tartozik. 5 A bíróság súlyosbító körül­- ményk-én: értékelte a bűnhalma­zatot és a folytatólagosságot. Viszont enyhítő körülmény- * uek tekintetne:- Grós-z József vádlott «setében 1. hogy bár a dolgozó hívők és az alsópapság óhajának en­s gedve megkísérelte, hogy rálép jen a népi demokrácia és a ka- j toiikus egyház megegyezésének útjára, ebben azonban a Vatikán. 1 bői Írásban és szóban érkezett, a megegyezést tiltó utasítások j megakadályozták. Amikor pedig t az állam és .a római katolikus egyház 'közöd a megegyezés .. mégis létrejött, ezért a Vatikán neki rosszalását fejezte ki, 2. töredelmes beismerését és felderítő vallomását, 1 3. büntetlen előéletét. > 4. előrehaladott korát. Dr. Bozsik Pál vádlott eseté- j ben j 1. előrehaladott korát, 2. törődött, évek óta beteg ál­- lapotát. Valamennyi vádlott esetében a t büntetlen előéletei, és a töredel­- mes beismerő vallomást. Továbbá Vezér Ferenc kivéle- c lével valamennyi _ többi vádlott 5 esetében az egyházi felsőbbség j feltétlen tiszteletét és a neki alá- 1 ve-fettség szellemében történt ne- t velésüket és életszemléletüket. Úgy Grösz Józsefre, min,*, a v többi vádlottra -a Vatikán irány- . mutatása rendkívül szándékfor- » múló erővel bírt. • Bár éppen a . jelen eljárás sorai különöskép- . pen megvilágítást nyert, hogy a . Vatikánban immár éveik- óta Ma- . g.yaror: zágról fkiszőkött népelle- nes bűnözők, erkölcstelen pa- pok. politikai kalandorok adják- a magyar politikai és egyházi . viszonyokról a tájékoztatást, ők ■ sugalmazzák a Rómából jövő útmutatásokat, tehát Róma szava t lényegében, ezeknek a szava. ★ Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvény.' és rendele'he- lyeken alapszanak.” ★ AZ Ítélet kihirdetése után Alapii Gyula államügyés- Grős“ József. Hagyó-Kovács Gyula <5s 1 I fellőj- isiván vádlottakkal kap- csolaiban súlyosbításért feliedbe zett. Józsik Pál. Farkas Endre és Endrédy Vendel vádlottakkal i szemben pedig a vádtól eltérő minősítés miatt és a büntetés sú­lyosbítás végey jelentett be feL lebbezést. Az ítéletnek Vezér Fe­renc, Pongrácz Alajos és Hévey László vádlottakra vonatkozó vé­szét tudomásul vette s indítvá­nyozta, hogy a vádlottak előzetes letartóztatását az ügyben hozan­dó jogerős határozatig hosszab­bítsa meg a bíróság. Ezután hét vádlott védője _ je­lentett. be fellebbezést. Hévey László védője a bíróság döntésé* tudomásul vette, Pongrácz Ala­jos védője pedig három napi gondolkodási időt kért. Ezután a vádlottak közül Grösz József Bozsik Pál, Farkas Endre, Ha- gyó.Eovács Gyula és Vezér Fe­renc csatlakozott a .védője által előterjesztek fellebbezéshez. Hé­vey László és Pongrácz Alajos tudomásul vette a bíróság hatá­rozatát. Endrédy Vendel és Csel­iár István az ítéletben megnyu­godtak. A megyei birósá.g a bejelentett fellebbezéseké: elfogadta. A vád­lottak a jogerős határozatig elő­zetes letartóztatásban maradnak, Ezután Vezér Ferenc és védője kegyelemért folyamodó t. A bün- teUj-tanács a kérés elbírálására kegyelmi tanáccsá alakult df, amelynek határozata titkos. fentek, 1951. juníus Z9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom