Zala, 1951. június (7. évfolyam, 135-150. szám)

1951-06-13 / 135. szám

v £ H i E l t i ■» így tárgyalták meg a kádermunka kérdéseit a kibővített járási és városi választmányok A. hatalom meghódítása után, a szocializmus építésében egyre nagyobb szerepet játszik a káder- kérdés, a parancsnoki kar kiala­kításának kérdése. Rákosi elv­társ azt mond'a: „Megnöveke- dett, s uj feladatok állnak Pár­tunk előtt, amelyeknek megoldá­sa csak úgy sikerül, ha megerő­sítjük pártszervezeteinket. Az előttünk álló nagy célok megkö­vetelik azt, hogy figyelmünket újra a pártszervezetek megerő- ti ősére, pártkádereink nevelésé­re irányítsuk.“ A Pártkongresszus irányította a figyelmet! a káder- munkára.. Kovács elv társ refe­rátuma a Központi Vezetőség leg- laóbbi ülésén, segi(i megoldani i t Zala megyében is ezeket a feladatokat. A kibővített megyei pártvá- laszímányi ülés után a járási és városi pártválasztmányok is meg­tárgyalták a Központi Vezetőség május 22-i ülésén a kádermun­kával kapcsolatban felvetett prob­lémákat. Ezeken a kibővítet t pártválaszt­mányi üléseken megbírálták, fel­tárták a küldöttek a. megyei és járási pártbizottságok kádermun­káját. Elmondhatjuk a beszámoló es hozzászólások alapján, hogy az éberség, a Párt védelme az ellen, séges, osztályidegen elemek be­hatolásától, ez volt a központi kérdése a választmányoknak. Azok a problémák, amelyeket Pártunk Központi Vezetősége a kádermunka ' terén felvetett, megtalálhatók a mi megyénkben is, A xalasxenigróti Járási párt­választmányi ülésen Török Lajos elvtárs hangsúlyozta, hogy Pár- fűnk egységes és jó] fejlődik, a káderek zöme egyre inkább meg­állja helyét’., elméleti színvonaluk az elmúlt, évben jelentősét) nö­vekedett, A Párt kádereinek túl­nyomó többsége egyre jobban megoldja az üzemekben, a fal­vakban is az előttük álló felada­tot a haza és a béke védelmé­nek nagy ügyéért vívott harcban megállják helyüket; és területük tényleges gazdáivá, vezetőivé lesznek. Vannak eredményei ká­dermunkánknak, de nem tartott lépést a Párt gyors fejlődésével. Ez a megállapítás mind az öt járásunk és két városunk terü­letére áll. Az eredmények mellett azon­ban vannak hiányosságok is. A felszólalók szemléltető példákkal támasztották alá a párlválaszt- mányí üléseken, hogy a vezető­állásokból kiebrudalt ellenség mi­lyen uj taktikához folyamodott, hogyan igyekszik alulról felfelé a vezetőfunkcióba törni a mi pártszervezeteink szsmeláliára és ébertelensége következtében. Horváth Sándort a zalafárnoki gépállomás mezőgazdászát az üzemi pártszervezet tagjelöltnek ajánlotta- Jól alkalmazkodott, fújta a marxi-lenini meghatáro­zásokat. Megtévesztette az elv­it ársakat, de a járási bizottság megállapította, hogy egy 60 hol­das kulák csemetéje, aki már azelőtt tagja is volt a Pártnak, de kizárták. Tófeji Béla Ságodon nyilas pártszolgálatos volt. Befu­rakodott a Pártba, a pártszerve­zetből azonban kizárták. Egysze­rű munkásként a kanizsai tégla­gyárhoz került. „Mert jó munkát végzett,“ hát felvették az üzemi pártszervezetbe. Előléptetésre ja­vasolták. Legutóbb már mint normaellenör dolgozott az eger- szegi Téglagyári Egyesülésnél. A zalaegerszegi járási pártbizottság azonban leleplezte a dolgozók le­velei alapján. Eltávolították a. Pártból, s bizalmi állásából. A zalaegerszegi járási párt- választmány ülésén mondta, el Bogár elvtárs, hogy az ellenség taktikájának leleplezése megerő­síti a pár: szervezeteket, éberebbé teszi a kommunistákat s ezáltal is erősödik a Párt. De nemi elég csak leleplezni az ellenséget, továbbra is figyelem­mel kell kisérni a tevékenységét — mulatót rá Németh László elvtárs a zalaszentiváni párt- szervezet titkára. — Ehhez pedig az szükséges, hogy a vezetők el­lenőrizzék az előléptetéseknél az emberek múltját, kérje ki a párt- szervezet az előbbi munkahelyén dolgozók véleményét is. A lefenyei választmányi ülés izzó hangulatban, fokozott, harcra és nagyobb éberségre hívta fel a pártszervezetek figyelmét. Söjiör elvlárs idézte Kovács István elv­társiak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédéből a •következőkét:: „,A pártmunká­sokban ki kell fejleszteni a fo­kozott kommunista éberséget, a Párt, a munkásosztály iránti fe­lelősség tudatát — sokkal jobban mint eddig. Minél jobbak a káde­rek, annál erősebb a Párt, annál erősebb az állam, az ország ... Mint a szemünk fényére, ugv vi­gyázzunk Pártunk, kádereink ■tisztaságára.“ Behatóan foglalkozott a vá­lasztmány azzal a jelenséggel, hogy a járási lanács mezőgazda- sági osztálya a iermelőcsoporj o- kat és a községeket nem megfe­lelő módon támogatja. Horváth Emil elvlárs Tótszerdahely füg­getlenített pártlitkára beszámolt arról, hogy a termelőcsoport épít­kezési engedéllyel kapcsolatos kérvényt adott be a járási ta­nácshoz már régebben, viszont, a jatiács még válaszra sem mél­tatta. Garai Gizella a kiscsehi tezcs tagja is a járási tanács munkájában fennálló hiányossá­gokról beszélt, hangsúlyozva, hogy az ellenség a tanácsokba is nagy számban befurakodott. Fel­hívta a járási pártbizottság fi­gyelmét, hogy nézzenek utána, hol bújik meg az ellenség a járá­si tanácsnál. Gyuricz György elv­társ Üótszentmártoni pártit ifkár idézíe a. Központi Vezetőség út­mutatását: „Az éberséget, a Párt sorai tisztaságának a védel­mét! a tagjelölfelvételnél kell kezdeni.“ És valóban a pártválasztmányi üléseken elismerték, hogy ezen. a téren gyökeresen meg kell javí­tani a munkát. Lovásziban és Bázakerettyén főbb volt csendőr és nyilas férkőzött be a Pártba a tagjelölt felvételek során. A lenti járási pártbizottság volt mezőgazdasági osztályveze­tője a legnagyobb gondal zárta az asztalfiókjait, mégis a megyei pártbizottság többszöri figyelmez­tetése ellenére sem záratta ki a novai termelőcsoportból a dolgozó parasztokkal a kulákot, noha sok ideig olt élt Nován, ismernie is a kulákot. Nem hivta fel a tszcs-tagok figyelmét ,az ott meg­búvó ellenségre. Végül is a me­gyei pártbizottság intézkedésére a tagság kitette a szűrét a kulák- nak és azóta megjavult a munka. A járási és városi kibővített választmányi ülések megmutat­ták. milyen időszerű és elevenbe vágó problémákat vefett fel Pár­tunk Központi Vezetősége. Percze Zsigmond elvtárs a lenti járási pártválasztmányi ülé­sen rámutat ott: az éberség azt jelenti, hor-- meg tudjuk külön­böztetni a barátot az ellenségtől, homunka közben ellenőrizzük az embereket, foglalkozzunk a káderekkel és következetesen harcoljunk mindenfajta opportu­nist's. elhajlás, minden párt­ellenes nézet ellen. A választmányoknak meg kel­lett vitatniok, hogyan segitsük elő a káderek további fejlődését, hogyan neveljük a kommunistá­kat fokozotj- helytállásra. har­cos áldozatkészségre. Ennek a kérdésnek a megvitatása a vá­lasztmányi ülések gyönge oldala volt. A zalaszentgróti járási vá­lasztmányi ülésen Fischi elvtárs rámutatott, hogy a káderek ne­velése, a velük való egyéni fog­lalkozás nem külön munka, ha­nem egész pártépitő munkánk­nak szerves része. A jó ellenőr­zés és a tömegekkel való eleven kapcsolat, ami megteremti a jó kádermunka feltételéit. Belső Károly elvtárs pusztaszenrlászlói párVtitkár lelkesen idézte Rákosi elvtárs szavait: „Első a Párt“. Egyszerű szavakkal számolt be arról, hogy a káderek tisztaságá­ért vivőit harcban hogyan báto­rítja a tömegek bírálatát, mert a tömegek sok mindent látnak és hallanak. Rendszeresen neveli, képezi a kádereket. Az utóbbi időben 12 tagjelöltet és 5 tagol vetitek fel a Pártba. Ö maga sze­mélyesen élenjár minden munká­ban. aminek az az eredménye, hogy gabonabegyüjtésben és to­jásbeadásban is a járás első köz­ségei közé tarfozik Pusztaszent- lászló. Az aratáshoz, csépléshez biztosítva van a munkaerő. Jól halad a növényápolás is. A vá­lasztmányok megbírálták a já­rási pártbizottságokat. A kerka- kufasi párttitkár felszólalásában rámutatott, hogy a lenti járási pártbizottságtól kevés támogatást, kapott a pártszervezetük. Általá­ban járási pártbizottságaink ed­dig bizony keveset teftek a falusi párttitkárok neveléséért, tekinté­lyük növeléséért. A pártoktatás jelentőségéről, mint a káderek nevelésének egyik fontos tényezőjéről sók szó esett, a választmányi üléseken. — Éberen kell ügyelnünk, hogy a pántiskolákra ne kerülhesse­nek olyan elemek, akikről, aztán kiderül, hogy később még a Pariból is el kelL. hogy távolít­suk őket. Meg kell szüntetni a tanulási lazaságokat. A vezetők példamutatásukkal is segítsék elő a tanulási fegyelmet — mon­dotta Veiczi Ferenc elvtárs a za­laegerszegi városi pár tvál ászt má­nyi ülésen. A párfválaszlmányok felhív­ták a figyelmét, hogy a Párt megf iszlitása az ellenséges ele­mektől nagyon komoly feladat, amit nekünk tervszerűen, megfe­lelő utánpótlás ki nevelésével kel] biztositanunk. E feladat; elvégzé­se közben nem szabad pánik- hangulatba esni. szigorú egyéni elbírálás alapján kell ezt a fel­adatot mindennapi munkánk el­végzése közben megoldanunk. Ä nagykanizsai városi párt- választmányi ülésen Horváth Jó­zsef elvtárs beszélt a Párt iránti őszinteség kérdéséről: A Párt iránt őszintének kell lennünk. Aki valamit eltitkol, az mindig fél, nem ltud egész emberként, dolgozni. A Párt; meg fogja kü­lönböztetni azokat az elvtársa- kai, akik őszinték a Párthoz, de szigorúan fel kell lépnünk azok ellen akik félrevezetik a Pártot. És nem kellett messze menni példá­kért! a kádermunka hiányosságai­ra.. az éberség fogyatékosságaira, volt rá bőven példa Nagykani­zsán is elég. Az előttünk álló nagy felada­tokat csak úgy tudjuk megoldani, ha a kádermunkát alapvetően megjavítjuk, ha minden terüle­ten a vezető, a párttitkár lesz az első káderes. Fontos tartalékunk az uj szellemben nevelt 1 f 1u?5íf, a nagy fejlődésen keresztülment nők, de nem szabad elhanyagol­nunk az idősebb elvtársakat sem. Fontos kádertartalékunk a pár- lonkivüliek ezrei és tízezrei. Meg kell őket becsülnünk és fokozot­tabban vonjuk be őket a munká­ba. A járási és városi választmá­nyok eredményes munkát végez­tek. A Központi Vezetőség utmu. tatásait, amelyek megszabják hosszú időre előttünk feladata­inkat a kádermunka ferén, jut­tassuk el az alapszervezetekbe, ott is váljék eleven erővé, vitas­sák meg az alapszervezetek és dolgozzák fel a helyi viszonyok­nak megfelelően. Alkalmazzák azokat mindennapi munkájuk­ban. A kongresszus határozatai» nah végrehajtása megköveteli, hogy többel foglalkozzunk a ká­derek jellemének kialakításával, harcos, bolsevik szellemben való nevelésével. Olyan kádereket kel] nevelni, akik szeretik Pár-tunkát, szeretik a Szovjetuniót és kérlel­hetetlenül gyűlölik az ellenséget. Minden vezető feladata, köteles­sége, hogy minél főbb fejlődőké­pes, a nehézségektől vissza nem riadó, Wsztajellemű, pártját, osz­tályát, hazáját igazán szerető hű kádert neveljen. „Ilyen kádere­ket megtalálni és kinevelni Pár funknak, valamennyi pártszerve­zetünknek, állami és tömegszer- vezeleinknek döntő feladata“ — mondotta Kovács elvlárs a Köz­ponti Vezetőség ülésén. (Juhász) Nincs jó munkaszervezet — nem is megy a munka. a lenti Sza ba dság-t ügyes növényápolása munkák­ban lemaradás mutatkozik a len'i Szabadság tszcs-ben. Kulcsár Árpád, a tszcs elnöke azzal indo­kolja: kevés a tagság! Nincs a munkacsapatoknak állandó területük Pedig a lag-ság létszáma mást mutat. A csoportnak 34 tagja van és 130 holdon gazdálkodnak. Te­hát a földhöz lenne elég munka­erő... a hiba azonban máshol ke­resendő. Egyes tszcs-tagok nem járnak él rendszeresen dolgozni. Egyik-másik kétlaki módon, gaz­dálkodik. Saját fogatukkal fuva­roznak —. masináik. így cselek­szik például Hóbor János, Pál József és még löbben. Ök löbbre becsülik a jelenleg kapott néhány forintos mint ősszel a becsületes munka után járó szép összeget egyben. Hiba az is. hogy a vezetőség, az üzemi pártszervezet nem he­lycser szervezte meg a munkát. A munkacsapatok nem állandóan ki'jelöl,)- területen dolgoznak. Oda küldik az ötletszerűen összeállí­tott munkacsapatokat, ahol éppen legsürgősebb a munka. Kapkod­lak. Lemaradnak. Hiba lenne azt mondani, hogy nincsenek ered­ményeik. Vannak. A füvet le- toaszálták, jelentős részét be is takarították. Kaszálógépet is használtak, De a kukorica és a burgonya kapálásában elmarad­tak. Nem népszerűsítik a legjobbakat Héber István, Szekszárdi Isi- vámé, Horváth József és Molnár kézzel pusztítják ki a gyomot a kultúrnövények közül. Az üzemi pártszervezet feladata... Az üzemi pártszervezet is for­dítson több gondot a tszcs dol­gozóinak nevelésére, Ne feled­jék el. hogy munkájukat állandó­an figyelemmel kísérik az egyé­nileg dolgozó lenti parasztok. A termelőcsoportnatk példát kell mutatnia minden községünkben. Azt se feledjék el a csoport tag­jai, hogy a ma még egyénileg dolgozó parasztok előtt a legjob­ban meggyőző érv a személyes példamutatás, a (kézzelfoghaló eredmény. Feketét! végett a huták — lefülelték nyomban A dolgozó nép halálos ellensé­ge a kulák. Otf igyekszik ártani, ahol csak akár legkisebb teret is engedünk: neki. Ezért kell fo­koznunk az éberséget. Most köz- ellátásunk ellen 'támad, állatte­nyésztési tervünket szabotálja, amikor feketén vág. 'Tanácsaink napröLnapra lep­lezik le a büntévő kulák óikat. Galambokon Pereki János kulák- kőmüves 2 borjut vágott le en­gedély nélkül és a busát a dol­gozók közt feketén Elmérie. Fel­jelentették. Legtöbb esettben a háttérben húzódik meg az ellenség, onnan, uszit feketevágásra. Bizony nem egy dolgozó paraszt is hallgat még szavukra. Az elmúlt napok­ban Ítélte el az egerszegi bíró­ság Németh Lajos kustányi la­kost, tiltotlti vágásért 3 hónapf börtönre. 230 ezer kilométer — («Javítás nélkül egy mozdony minél nagyobb utat tegyen meg két főjavítás között. Ennek érdekében a mozdonyvezetők és a fűtők fokozottabb gondot fordítanak A MÁV nagykanizsai fűtőházá- n-ak utazószemélyzete eredménye, sen veszi ki részét mindazokból a mozgalmakból, amelyeknek célja végső fokon a takarékosság. Szép eredmények születnek a „főjavi fástól főjavításig“ mozgalomban is. aminek az a célja, hogy egy 1 tilrjsi gépállomás felkészült az aratás-cséplésre A tűrjél gépállomás dolgozói is jól felkészültek az aratási és cséplési munkára, Minden gépet kijavítottak, a csépléshez szüksé­ges munkaerői már teljes egé­szében biztosították és elkészítet­ték a munkák lebonyolításának tervét is. A gépállomás vezetősége a be­Szerda, 1951. jun. 13. hordás gyorsasága érdekében a gépállomás vontatóját és gépko­csiját is bekapcsolja a munkába. A gépállomás .aratógépével pe- dig _a tszcsJk aratási munkáját fogják megkönnyíteni. Addig is, amíg az aratási és cséplési mun­kák megkezdődnek, a gépállomás dolgozói politikai és szakmai ok­tatásokon vésziek részt, hogy megfelelő szakiképzet séggel biz­tosítsák a munkák folyamatossá­gát. mozdonyaikra) hogy ezzel minél hosszabb ideig tarthassák üzemben. A fütőház- nál lévő mozdonyok átlag 120—■ 150.000 km, utat tesznek meg kéf főjavítás között, ami a moz­galom eredményességét bizonylt­ja, Legeredményesebbek azon” ban Varga József és Róka Béla szahánovisfa mozdonyvezetők, akiknek mozdonya már eddig 230.000 km-t futott főjavítás nél­kül. Ezt a teljesítményt tovább akarják még fokozni. Egy főjaví­tásit már megakari tottak, ami azt jelenti, hogy népga zd asá gunknak mintegy 200 000 forint javítási költség kiadását tették szükségtelen­né, mert n közben adódott kisebb Ja. vitásokat gajá" maguk végeztek 3 Mária élenjárnak a munkákban es példát mutatnak a többi dolgo­zóknak is. Baj azonban, hogy az élenjárókat nem népszerűsítik. A verseníjszellsm iqg nem is lehet egészséges. Kétségtelen az eső hátráltatta munkájukat. Az idő javulásával most megkétszerezett erővel álljanak neiki a munkák el­végzéséhez. Nehogy később ösz- sze.őrlődjék a munka. A munka jó megszervezésével, a fuvarozga. tás megszüntetésével, a munkafe- ggelem megszilárdításával pótol­ják a mulasztásokat! Vegyenek példát a babosdöbrétisi tszcs dol­gozóitól, akik a nedves talajon

Next

/
Oldalképek
Tartalom