Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)
1951-05-24 / 118. szám
Kemény kézzel sulisunk le rájuk! Zalaegerszeged!, ahol főleg a délutáni órákban történik ,a hus- ösztás, a sorakozást már 'délelőtt megkezdik. Az üzlet előtt megjelenik egy, de főleg' két nagyon ráérő asszony, vagy idősebb férfi. Áthatja őket a tudat, hogy ők az elsők és boldogan mosolyognak, de mosolyuk nem ártatlan, hanem ez ® mosoly ártalmas és mérgező. Ezt -a mosoly az!t mondjam „Látjátok, mit sem sejtő járókelők, mi itt állunk, itt kell állnunk, ha húst akarunk enni“. De mosolyuk kárörömei is árul cl, mert aki utánuk jön, az már nem lehet az első, mert a helyüket megvédik és szigorúan ragaszkodnak az elsőség jogához. Rövid idő múlva újabb sora1- kozók jönnek és nő, egyre nő a sor. Még hosszú órák választanak el az üzletnyitástól, de af so- rakozók ezzel nem törődnek, mert a sorakozók egy része különleges emberfajta1 — a sorakozók egy része ellensége a dolgozó népnek s ezért állnak © sorba, mer,t a t-orakozás is alattomos fegyvereik egyikét képezi. ' Nagykanizsán nem egyszer 'történt! meg. hogy egyesek, amikor éjjel 11 órakor kijöttek a moziból, mindjárt a hentesüzlet elé mentek. Persze voltak követőik is s amikorra felvirradt, már hosszúra nőtt a sor. Aztán megfigyelték, hogy azok, akik megkezdték a sorakozást és reggel elsőnek kerültek be az üzletbe, sietve hazavitték a húst és a, másik üzlet előlit újra sorbaálltak. Ee itt már nem lehettek az elsők. amibe persze nehezen tudtak belenyugodni. Verekedést szítottak és a zűrzavart kihasználva itörtek az élre. Zalaegerszegen Szirmay orvos két leánya a 19-es bolt előtt sorakozott. Amikor megkapták a húst, hazamentek, átöltöztek és ta'z 58-as bolt előtt ismét sorbaáll- -fak. Itt azonban nem volt' szerencséjük, mert az ellenőrök leleplezték és a sorból kiemelve ha. ziaküldték őket. Természetesen nagy volt a felzúdulás. — Nem hazaküldeni, hanem, a fogházba kellene vinni őket — kiáltották méhanyán 'azok közül, akik ebből a példából rögtön rájöttek, miért kell nekik sorakozniok és miért nő ilyen hosszúra a sor. Benkőné, akit sokan „Józsia néni énekesnő“ néven ismernQk, először a 27-es boltban vásárolt, majd! innen átment az 58-ashoz. Mire észrevették, késő vo]t, mert akkorra, már kiszolgálták. De nem csak ők, sokan vannak ilyenek úgy a megyeszékhelyen, mint Nagykanizsán és a falvakban egyaránt, Heigl Juliska1, — volt nyilas egerszégi kisisten — a múlt szombaton annyi húst szedett össze, hogy később kereskedett vele. Csak néhány példát ragadtunk ki. de ezek is beszédesen bizonyítják, kik azok, akik a sorban- állást szervezik. Az osztályellenség mindenkor felfedezhető © sorok között. így teremtik meg hadállásaikat, innen lövöldözik ki mérgezett nyilaikat a dolgozók felé, akik a békét, ia' szebb hazát, a boldogabb jövőt építik. Kenyérellátásunk bizlositvai van, mégis előfordult, hogy Nagykanizsán sorakozást szervezlek. Az ellenség az élelmezés területére vetette rá magát, mint legjobban sebezhető pontra, de azért nem hagyta hi a másik területeket sem. Neki minden egyformán fontos, amit felvásárolhat, legyen az szappan, cipőkrém, karton, cipő vagy akármi más. Az ellenség a sorakozás- sal kettős célt akar elérni: szita- ni az elégedetlenséget, és a dolgozók elől felvásárolni minden felvásárolható^ hogy az ellátásban zavarokat okozzanak. Az ellenség igyekszik minden olyan helyen támaszpontokat szerezni magának, ahol valamiképp ártalmára lehet a dolgozó népnek. Erre a célra, behálóztak egyes üzletvezetőket, akik aztán segítették romboló aknamunkájukat mindaddig, amig le nem leplezték őket. De nem egy esetben fordult elő, hogy saját, beépített embereikkel dolgoztak. Ahol ® ttársadalmi ellenőrzés kifejlődött, ott egyre-másra leplezik la az ellenségnek ezeket az ügyesen álcázott ügynökeit. A rémhírterjesztés, a suttogó propaganda a hiszékenyeket, a politikailag felviiágosula [fanokat megtántoritja és összevásárolnak olyan dolgokat is, amire nincs is szükségük. Most, amikor cipőüzLeteink el vannak látva' és semmi ok sincs arra. hogy egyesek a szükségleten felül vásároljanak, nem egyszer láthatjuk, hogy egyesek 3—4 pár cipővel megrakodva tartanak az állomás felé. A cipővásárlási láz főleg a falusi dolgozóknál terjedt el, ami a falu kapitalistáinak, iái kukknak előkészítő munkájára mutat. Például Sipos Lászlóné, baki lakos egyszerre három pár cipőt vásárolt, holott csak egy párra lett volna1 szüksége. Mi ez, haj nem az ellenség aknamunkája? Ezen a téren párlszervezéteink népnevelőinek keményen fel kell venniök az ellenséggel szemben a harcot. Kérlelhetetlenül le kell sújtani a sorbanállás szervezőire, a' spekulánsokra', az áruhalmozókra, az egisrszegi Tóth Gyulaféle sötét alakokra és 'azokra is, akik az ellenséggel összejátszva, igyekeznek közellátásunkban nehézségeket okozni. Azokat a dolgozókat pedig, akik az ellenség uszályába kerültök, fel kell világosítani, meg kell magyarázni nekik, hogy viselkedésükkel önmaguknak. de a dolgozók összességének és békehjarcunknak is ártanak s tudtukon kívül önmaguknak válnak ellenségeivé. Meg kell magyarázni azoknak, akiket az ellenség félrevezetett, hogy vannak ugyan átmeneti nehézségeink, olyan nehézségek, amelyek a fejlődés velejárói, do ezeket a nehézségeket! együttes erővel leküzdhetjük és le is fogjuk küzdeni. Alikor, amikor a szocializmust építjük és megfeszített erővel küzdünk, hogy hazánkból boldog, virágzó országot teremtsünk, dolgozóinknak nem szabad vissziariadniok az, áldozatvállalástól sem. Az áruellátás az osztályharc szerves része. Egyike a legsebezhetőbb részeknek s épp ezért az ellenség minden erejével erre a pontra veti magát. De az ellenség kinyújtja' csápjait tervgazdálkodásunk felé is. hogy rövidebb-hosszabb időre gátlást1, bénulást (idézhessenek elő. Dolgozóink életszínvonala magasra 'emelkedett,' vásárlóereje megnövekeden. Ma már kevesen gondolnak © nyomorra, a nélkülözésre, mely a régi, reakciós rendszerben hű kísérőjük volt, ma már kevesen gondolnak arra, hogy hiába, látták a kirakatban felhalmozott! árut, ha nekik csak a nézésével kellett megelégedniük, mert vásárolni csak az a szerencsés kevés tudott, aki a tőkések kegyeltje volt. Az MNDSz vegye ki a népnevelő munkából fokozottabban a részét. Mutassanak rá a sorako- zások igazi okára, hogy az ellenség szervezi azokat, felvilágosító munkával mutassák meg a kivezető utat. A 'dolgozók pedig rántsák le az álarcot a köztük bujkáló ellenségről, sújtsanak kemény ököllel a békénket, jövőnket aláásni akaró imperialista szekértolókra, hogy mindörökre elmenjen a kedvük az aljas aknamunkától. — A lenti járási tanács begyűjtési brigádokat szervezett. Különösen jó eredményt értek el No- ván. Zatabaksán, Barlahijdán, de nemcsak kenyérgabona, hanem a burgonya begyűjtésben is. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele lős szerkesztő: Szántó Jenő — Felelős kiadó: Darabos Iván — Szerkesztősig: Z,',’ -?erszeg, Kossuth Lajos_utca 22- Tel. 2j0. Nagykanizsa, Zrínyi M-n. 29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger. szeg, Széchenyi_tér 4. Tel. 102. Nagy. kanizsán Zrínyi M.-n. 2D. Tel. 54. Ké. szült a Vasroegyo nyomdában Szóm. bat hely, Kpssuth L..u. 6. Tel: 75. — Felelő» vezető: Hegedő» Gyula. HÍREK — Vasárnap, 27*én az egész megye területén megindulnak a B ék e vasár napok műsoros délutánok keretében. Az MNDSz-Szer. vezetek a Békevasárnapokon for. diUsanak gondot a tagtoborzásra is. — A Zala megyei Mellélet érmék és Hulladékgyűjtő Vállalat felhívja Zalaegerszeg város lakosságának figyelmét, hogy 27-ig fém és hulladékgyűjtő kocsikat indít a város miniden utcájába. A fém, vagy az átadóit hulladékok árát a helyszínen fizetik ki. — Zalaháshágy községben a la. nácselhököt és a tanácstitkárt fegyelmi utón 50—50 forint pénzbírsággal sújtották. — Zalaegerszegen elveszejt Magyar Imre II. osztályos tanuló is. koía táskáj a könyvekkel és füze. bekkel'együtt. Felhívjuk a megta. látó figyelmét, hogy a rendőrka. piíányságon adja le. ■— A zalaegerszegi Teherautó, fuvarozó Vállalatának az Igazgatóság és a nagykanizsai telephely részére női gépkocsivezetőiket képezte^ ki. A tanfolyam költségeit a Teherautófuvarozó Váltadat fizeti. Azok a 18—30 év közötti nők, akik a gépkocsivezetői pályára hivatást éreznek, jelentkezzenek a zalaegerszegi Teiherautófuvaro- zási Vállalat igazgatóságánál Zalaegerszeg Munkácsy-ut 8 szám. — A zalaegerszegi városi tanács felhívja ű lakosság figyelmét, hogy minél többen látogassák a városi tanács fogadónapjait, Minden pénteken 5—7 a városi tanács épületében a földszint 4-es számú szobájában. ANYAKÖNYVI HÍREK ZALAEGERSZEGEN Születések: Törk József és Har. sai Rozália leánya Mária, Öházi Gábor és Tóth Mária leánya Mária. Horváth Vilmos és Dolmányos Lenike leánya Márta (Bocföl. 'de). Zabb Kálmán és Gál Etel leányai Ildikó (Kisbucsa), Rózsás István és Varga Veronika leánya Veronika (BabO'Sjdöbréte), Horváth István és Göncz Mária' fia István (Bécsvölgye), Doma István és Horváth Rozália leánya Rozália, Harmath István és Gyük Borbála leánya Mária1, Németh Lajos és Szőke Ilona leányai Katalin, Vámosi Imre és Nadrai Mária leánya .Rozália (Nemesszeni'andrás), Mócz Géza és Bezzegh Ágnes fin Géza, Szén te Antall és Havas Rózsa leánya Éva, Somlói Gyula és Herman Mária fia László, Osvajd István és Rózsás Mária leánya Mária (Milejszeg), Feili Antal és Győrfi Irén fia Antall, Németh István és Németh Terézia leánya Teréziái. Horváth László és VáA minisztertanács állattenyésztés-fejlesztési határozatának végrehajtásáért minden dolgozó paraszt felelős — ezt kell megmagyaráznia a nemesrádóí tszcs párlszervezetének Állattenyésztésünk fejlettsége, bár jóval meghaladta iái háború előtti színvonalat, még sok kívánni valót hagy hátra. Hogy egyre növekvő• életszínvonalunk szükségleteit biztosítani tudjuk, még fokozottabban növelni kell állatállományunkat. Azi ál lat tenyésztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat előirja jószágállományunk növelését és komoly feladatokat állít az álLami gazdaságok, termelőszövetkezetek valamint ' egyéni dolgozó parasztságunk elé. Ezen a téren azonban mutatkoznak még komoly hibák. A nemesrádói Dózsa-tszcs-ben egyes dolgozók nem érzik át azt a feladatot, amely reájuk hárul a minisztertanács határozatának végreha j tásában. Németh Ernő © tszcs serlésgon- gozója addig, mig a kocák ellettek, nyugodtan feküdt odahaza. Az egyik fajkocának el is fulladt a malacai. Éreznie kell minden egyes dolgozónak, hogy a minisztertanács határozatának végrehajtásáéra felelős. Felelős egyben módosított ötéves tervünk, a béke tervének végrehajtásáért is. A termelőcsoportok dolgozói mutassanak példát az állattenyésztés fejlesztése terén is! Gondoljanak arra, hogy minél több lesz a jó- szágállományuk. annál erősebb a csoport ezzel gazdagabbak lesznek maguk is. Az üzemi pártszervezet fokozottabb gondot fordítson a terme, lőszövetkezet tagságának nevelésére, hogy azok magukénak érezzék a csoport tulajdonát és azt úgy is kezeljék. A növényápolási munkáknál jó eredményeket értek cl iái tszcs dolgozói. A kalászosok gyomtalanítását elvégezték. Most feladatuk, hogy továbbra is eredményesen végezzék a tavaszi növényápolási munkákat, gondozzák, neveljék állatállományukat. Akkor váltunka föld igazi tulajdonosává, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptünk A vöcköndi Béke tsz-szé alakult — Együtt cselé deskedt ünk a múlt rendszerben László Imrével — mondta Horvátit István 4 és félholdas dolgozó paraszt ,az I. •tipusu tszcs tagja. — Ö belépett a csoportba és Í500 forinttal több a jövedelme, mint nekem. A gépi munka előnye itt is megmutatkozott, ők géppel dolgozták, a munkát, előbb elvégezték és a termésük is szebbnek mutatkozik, mint a miénk. Gazdaságilag is megerősödtek. —< László Imre elmondta, hogy mán eddig 130 munkaegysége van. Felszólalt még Tóth Károly 0 holdas dolgozó Iközépparaszt is. — A múlt évben a szövetkezetnek 3 mázsával több búzája termett egy holdon, mint nekem — moD- dotta. — A szövetkezetnék. 80 centiméteres .a lsnvetése. Gyönyör rü a többi növény is. jónak mutatkozik a közös gazdálkodás. Most gondolkozom rajta, hogy én is belekezdek az ősszel. A tszcs példája meg fogja győzni Tóth Károlyt, és a többi gazdálkodót. Rá fognak térni arra a helyes útra, amelyet Pártunk mu. tat a dolgozó parasztságnak. Egy ellenség leleplezte magát rics Gabriella leánya Ildikó. Mázsa Dezső és Lanciáik Karolin fia Józsief (Fekőjánosfa), Kenyéri István és Bejczi Eleonóra leá. nyai Eleonóra, dr. Kovács Gyula és Tóth1 Évia fia Péter, Simon Zoltán és Beke Márta leánya EL zsebet (Bocíölde), Komlóéi Sándor és Tarda. Hermina fia Lajos (Nemesnép). Házasság: Frank József és Dór. mán Margit. Janzsó Gábor és Sohár Izabella, Dervalics AndráS és Rékli Teréz. Molnár Jenő és Varga Mária, Péteir István és Berkes Olga', Montag Bé],a és Ebedli Anna, Pap János és Szabó Margit, Császár József és Szabó Mária, Fazekas Józsief és Császár Mária, Halasi László és Ember Emijia. Siskó János és Magyar Hona, Csanádi Károly és Imrei Anna, Kiss Imre ési Horváth Judit, Halálozások: Farkas Ferenc 50 éves (Zalakoppány), Jakab Teréz 1 éves (Hagyórosbörönd), Szép Ferenc 71 éves, Sóska Gyuláné született Fekecs Margit 44 éves, Kishegyi Imre 51 éves (Nova) Kovács Ferenc 57 éves, Pirity Gáspár 90 éves, Osvaid Mária 1 napos (Milejszeg), Bérezés Ferenc cipészmester 71 éves, Szaliay Já. nosné született Nagy Vilma 37 éves, Salamon Győző 27 éves (Mi- lejszeg). Hóbár Is'teán 80 éves özvegy Magyarok Anitáimé született Mihályi Irma 70 éves. Egész dolgozó népünk örömujjongással fogadta az ötéves terv felemelését, amelyet Pártunk kezdeményezett és indítványára emelte 'törvénnyé a magyar Országgyűlés. Módosított ötéves térvet, magasabb életnívót, a bé. kéért folyhatott harcot, munka forntján ,cliért hatalmas gyözel. inéket, soha nem látott építkezéseket a Szovjetunióval való örök barátságot jelenti dolgozó népünk 'Számára Pártunk politikája. Nagy Tibor, a zalaegerszegi Útfenntartó Vállalat üzemi Iköny. velője cinikus vigyorral jelentette ki: nem helyesli Pártunk politikáját. Nem helyesli tehát az ötéves tervet, az építést, a békéért folytatott harcot, a szocializmus felépítését. Háborút akar, imperialista kizsákmányolást akar a dolgozók számára. > Van ilyen embernek helye a vállalatnál? Tud ilyen ember áldozatos munkával harcolni a munka frontján a szocializmusért? Nem tud. nem is akar. Nincs helye a vállalatnál. A zalaegerszegi Útfenntartó Vállalat dolgozói undorral fordultak el Nagy Tibortól és követelték azonIIÁROM család méh eladó. Cim a zalaegerszegi kiadóban. (219) mali elbocsátását. Kívánságuk megtörtént. Egy ellenség 'leleplezte magát. SPORT FEJLŐDIK AZ MHK Zalaegerszeg üzemei, vállalatai és tömegszervezetei lassan megértik MHK -mozgalmunk állandóan szélesedő és nemzeti célokat szol- gáló perspektíváját. Példa erre a Zalaegerszeg városi tanács dolgozóinak lelkes munkája és részivé, tele az MHK-próbázásokon. A I tanácsnál tehát nemcsak beszélnek az MHK jelentőségéről, ha. nem azt teljes egészében átérzik és a vezetők is példamutatóan veszik ki abból részüket. Szabó János tanácselnök. Pék József titkár, a 'tanács dolgozóival együtt letették az MHK egyik legnehezebb köteiltező szjámájfl, ai mezei síkfutást. A megyei tanács dolgozói követhetnék ezt a jó példát, mert bizony el vannak maradva a próbázásoik terén. . . Lebecsülik — helytelenül — az MHIOnozgaL mat. A kapitalista országokban a sport a gazdagok kiváltságát, nálunk a dolgozó nép jogait jelentt, éljünk tehát ezzel a jogunkkalI A vöckchdi Béke tszcs május 20-án tartotta önállósító taggyűlését. Varga Dezső a szövetkezet elnöke ezeket mondotta: — A csoport 1949 őszén alakult i 14 családdal. 45 hold földdel, az . állatállomány 11 tehén és ló , volt, Az elmúlt 2 év alatt a csoport nagyot fejlődött Ezt bizé- nyitja, hogy ma a termelőszövetkezet 47 taggal 320 hold földön, 69 szarvasmarhával és 8 pár Jó- 1 val gazdálkodik. Mi meggyőződ- '■ tünk arról, hogy a földnek csak J akkor váltunk igazi tulajdonosú- j vá, mikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptünk. 1 — Múlt esztendei termésünk j két-három mázsával volt több, \ mint az egyénileg dolgozó parasz- 1 ;oké. Ebben az évben meg elér- ( jü/k a 17—18 mázsás gabona át- 1 íagtermést. A gyűlésen megjelent az I. ti- * pusu 'tszcs tagjain kivül vagy száz 1 egyénileg dolgozó paraszt is. Igen nagy érdeklődéssel hallgat- i ták az elnök beszámolóját, a|( munka helyes megszervezéséről 1 és az eredményekről. 11
