Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-20 / 115. szám

Nyolcvanöt milliárd forint! Nagy szám, hatalmas összeg, nz bizonyos. De mennyi is ez voltaképpen? A felemelt ötéves terv során ennyit ruházunk be népgazdaságunkba, az iparba, mezőgazdaságba, közleke­désünkbe, szociális és kulturális téren. Az öt év végére kétszer olyan magas lesz életszínvonalunk, mint 1938-ban, országunk a vas és acél. országa lesz. Erős, gazdag, szabad, szocialista Magyarország, * • Árpád apánktól 2tt96-íg Vegyünk csak. elő papírt és ceru­zát, most szorozni és osztani fo­gunk, nézzük meg közelről, mennyi Is az a bizonyos nyolcvanöt mil­liárd forint, Nyolcvanöt milliárd hz annyi, mint nyolvanötezer millió. Vájjon mennyi ideig tartana meg­számolni ennyi sok pénzt? Hívjuk csak a leggyakorlottabb pénztárost, aki másodpercenként két egyforin­tost tesz arrébb. Ez egy perc alatt 120 forint, egy óra alatt 7200. Egy nap'alatt 172 ezer 800 forintot ol­vasott meg, ótlen-szomjan, Egy év alatt 63 millió 72 ezer forintig ju­tott. Ezer esztendő múlva,. a husza­dik dédunokájának' ükunokája még mindig csak 6 milliárdnái tart. Szó ami szó, 1200 év kell ekkora összeg íorintonkémti megoívasásá- hoz, Ha a honfoglaláskor elkezdte volna Árpád apánk, még nem tar- tanárik a végén! Ha az egyforintosokat egyetlen oszlopba raknánk, ez 140 ezer ki­lométer magas volna. Döntsük csak le ezt az oszlopot, mert a Nap megolvasztja a tetejét s mi nem adunk ebből egyetlen egyet sem. Inkább próbáljuk meg és fonjuk vele körbe az egyenlítői. Éppen három és félszer éri körül Ez sem lesz jó, ment még Amerikában elvennének belőle a kapzsi halál- gyárosok. Pakkoljuk inkább vasúti kocsiba. Kocsiba? — inkább ko­csikba. Vájjon mennyibe? Egy ko­csiba száz mázsa fér — tehát 12.750 vagonra van szükség. Ez a szerelvény Szombathelytől Nagy­kanizsán tűiig érne. Moszkvától—Parisig Egy mérnöknek az az ötlete tá­mad, hogy nyolcvanötmilliárd egy­forintossal „kikövez1 egy utat. Nem akármilyent, legyen az nyolc méter széles. Nos, ez az út 4.250 kilomé­ter hosszú volna -— azaz Moszkvá­tól Párisig érne, Mérnökünk most azt számolja, mekkora falat épít­hetne, ha téglát vásárolna a pénz­ből. A fal légyen egy méter magas, egy méter széles. Akkor ez a fal éppen körülérné a földgolyót. Vagy ha egy bérház helyén 20-szor 50 méter alapterületen rakná egymás­ra a téglát, akkor ez a „ház” csak­nem nyolcezer méter magas volna. Az ifjúmunkás sztahánovista kő­műveseink — ha ezren lennének is -— bárhogyan sietnének, az épület felénél át kellene adníok a Makszi- menko-kanalat egy új nemzedék­nek. Ennyi téglát egy nagyobb ka­pacitású téglagyár kerek 774 esz­tendő alatt gyártana meg. ...Ahogy az utcán megyek, itt a sarkon van a taxiállomás. 'Szép, modern Skoda autók, Mekkora taxiállomás kellene, hogy nyolcvan­öt míllíárdért vásárolt kocsikat szépen felsorakoztassuk? Tizenkét­ezer kilométer hosszú! Egy sípjel­re a kocsik útnak indulnának, mindegyik a tulajdonosához. Min­den második magyar családnak jutna belőle egy luxusautó TetíítőJ-talpig 56 millió öltözet Milyen szép kirakata van a Nép- bolit ruhaüzletének. A kirakat zsú­folt, az ötéves terv vécére még : több textilünk lesz. S ha valaki ar- i ra kíváncsi,, mennyi ruhát, cipőt. i; tudnánk vásárolni nyolcvanöt mil- liárdért, ezt is megmondjuk. Egy férfit tetőtől talpig — télikabátba, kesztyűvel, • sárcipővel — felöltöz­tetnénk, és megkérnénk, számítsa ki, hány férfivel tehetnénk meg ugyanezt. Kis számítás: 56 millió­val. Az egész német népet (persze való iábaji többet, mert. a gyerek­ruha jóval olcsóbb) lel tudnánk télikabátba, sálba ;tb. öltöztetni! Traktoristánk azt olvassa, hogy 26 ezernél is több traktort gyár­iunk öt év alatt. Hátha minden pénzért traktort gyártanánk! Ugyancsak kellene dolgozni a mun- kaerötoborzónak és a szakmunkás- képzőnek, mert 3 millió 400 ezer traktorhoz kellenének szerelők, ve­zetők. Kombájnból egymilliót gyárthatnánk, ennyi nincs és nem is kell egész Európában. Ifjú házaspárunk a bútorüzletben válogát a szebbnél-szebb bútorok közölt. Szép kényelmesen elélnek majd hosszú évtizedekig kombinált szobában. De ha a nyolcvanöt mil­liárd forintból csak bútort gyárta­nánk, akkor minden emberre, a csecsemőkre is jutna három szobá­ra való. El sem tudnánk helyezni, mert ha csak családi házakat gyár­tanánk, akkor minden csatádra ép- pen egy ház jutna. Hű, de okosak lennénk A kultúrfelelős az olvasómozga­lomra gondol, az a szívügye, De talán azt ő sem veszi rossznéven, hogy nemcsak könyveket gyártunk a rengeteg pénzből, Mert minden­kire, az országban az olvasni nem tudó gyerekekre is, ezer kötetes könyvtár jutna, Ennyi könyvet óránként — száz oldalt számítva — négy esztendeig tartana kiolvas­ni. Márpedig, ne vegye' zokon a kultúrfelelős, nekünk keményen dolgozni kell. a. tervért s napi egy­két. órát olvasunk csak. Mert a művelődés fontos dolog, ezért építünk új egyetemeket, kul- túrliázakat ezerszámra, S ha csak iskolákat építenénk — méghozzá ragyogóan felszérelt, korszerűen berendezett középiskolákat —. ak­Prdga (MTI). Csehszlovákia I Kommunista Pártja Központi Bi-j zottságának a Párt megalakulásai 30. évfordulója alkalmából tar­tott ünnepi ülésén Rudolf Slans- ki] 'elvtárs, a Párt főtitkára mon­dott ünnepi beszédéi. — Harminc évvel ezelőtt — kezdte beszédét Slaasky elvtárs — alakult munkásosztályunk har­cos élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja. — 1919-l>en és 1920-ban az uj csehszlovák rendszerben még nem dőlt el, hogy a további fej­lődést a burzsoázia, vagy a mun­kásosztály fogja-e irányítani. Eb­ben az időben a Csehszlovák Szo­ciáldemokrata Párt az ausztro- marxizmus befolyása alatt a bur- zsoá hatalom - megszilárdítását mozdít oda elő. A Szociáldemo­krata Párt ellenzéke, amelynek vezetői Smeral és Zápotocky elvtársiak, Pártunk megalapítói voltak. Az opportunistákkal szemben az orosz bolseviiko'lc pél­dáját akarták követni, a bur­MEGJELENI’ 1 A ffizet kapható: pártszervívf^ek. aél. Ára: 1.20 forint. kor minden magyar diáknak és ta­nárnak külön-kíilön iskola jutna. Építünk sok-isok sportpályáit, 100 ezer nézőre’ megépítjük a stadiont is. Ha a nyolcvanöt milliárdból csak sportpályákat építenénk, ak­kor minden futballistánknak saját pályája volna, ahol dancsolhatna, rúghatna szögletet és tizenegyest tetszése szerint — az üres kapura, mert a kapus is a saját pályáján rúghatna kapura — önmagának. így bizonyára nem volna annyi vesze­kedés, bosszúság, a bírót is keve­sebben szidnák. Minden a miénk lesz! Ilyen bohókás gondolatokra ve­zet egy kis számitgatás a bűvös nyolcvanöt millíárddal. De a terv azért terv, hogy ne „csak" házat, utat, könyvet, iskolát gyártsunk, hanem mindenből annyit, amennyire szükség van s amennyire népünk szorgalmából telik. Minden, ami épül — a miénk lesz. Még egy utolsó számítás: fejenként tízezer forinttal több jut a nyolcvanöt mil­liárd dal megnövelt nemzeti vagyon­ból, mint ma. Hadd idézzük vége­zetül Vas Zoltán elvtárs szavait; „Tervünk számaiban nemcsak ke­ményebb helytállásunk a béke frontján és általános megerősödé­sünk tükröződik, de minden dol­gozó a maga jövőjét, a maga jólé­tének számadatait találja meg kenne. Ötéves népgazdasági ter­vünk dolgozó népünk nagy ügye, amiért érdemes és kell is áldozato­kat hozni. Áldozatokat, amelyek az ötéves terv eredményeiben, hatal­mas beruházásai révén többszörö­sen és sokszorosan meg fognak té­rülni*. zsoáziával szövetkezett szociálde­mokrata vezetők 1920-ban vérbe- foltották a hatalmas tömegsz'tráj- kokal. A munkások kiontotL vé­re megmutatta a dolgozó népngk, hogg a felszabaduláshoz egyetlen ut, az orosz bolsevikok útja ve­zet — Az uj párt megalakításánál nagy érdemei vauinak Smeral és Zápotocky elvtársaknak: — mon­dotta Slansky elvtárs —, akik tudták, múgen felbecsülhetetlen érték a széles néptömegekkel való kapcsolat. Slansky elvtárs ezután a bur­zsoázia nyers terrorja elleni küz­delem éveiről beszélt, majd a Szovjet Hadsereg álltai felszaba­dított csehszlovák nép győzelmét ecsetelte. Beszéde további során az 1948 februári eseményekről emlékezett meg, — 30 éves pár (történetünk min­denekelőtt arra tanít bennünket — mondotta befejezésül —, hogy Pártunk bolsevik fejlődéséi csak az a testvéri támogatás tette le. hetővé, amelyet a nemzetközi munkásmozgalomtól, elsősorban a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjától kapóit. — A KENYÉR ÁRÁNAK fel. emelésére készülnek ismét Paris­ban. Csak ~ nemrégiben állapítot­ták meg a kenyér árát 36 frank helyett 38-re, most a kenyér kiló­ja árának 4S-52 frankra történő felemelésére készülncifc. — A KOREÁBAN JÁRT kiuai népi küldöttség a hadszíntéren és a front mögötti területeken tett uazásárél beszámolva hangsúlyoz­ta. f koreai harcosok legyőzhetet­len erőt nveritenek a kínai ön. kéntesek segítségéből. , ... A NYUG ATN ÉM ETO RS Z A ­Gl Münster városának brit tájé­koztató szolgálata iqózölie a ,1a •ossággal, á0ÍV a mttó&lló ha­talmak TTíegnríuveit fö'.dtérülsjé­keu ,is tarthatnak hadgvakor’.ato. kát, s a/, okozoly kórokért térítés nem jár. Rudolf Slansky elvtárs beszéde a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 30 éves évfordulója alkalmából Az angol „munkáspárti” kor­mány egyétlen fillért sem irány­zott elő idei költségvetésében la­kásépítkezésre, holott Londonban mintegy félmillió hajléktalan él. A lakbér olyan magas Angliában, hogy a munkás fizetésének körül­belül 25 százalékát emészti fel, — Spianyolországban a nagyvárosokat úgynevezett „nyomorgyürü" veszi körül, ahol földbevájt odúkban, kunyhókban élnek az emberek. Egyedül Madrid környékén mint­egy 400 ezer ember él ilyen mos­toha sorban, ★ „Az 1950—54. évi tervidőszak­ban az eredeti ötéves tervben előirányzott 180 ezer helyett 220 ezer lakást kell építeni.“ (ötéves tervtörvény). ★ Az Egyesült Államok földműve- lésügvi minisztériuma az utolsó időkben 4 és háromnegyed milliárd dollár értékben többmíllíó tonna különböző terményt vásárolt fel és semimisítettt meg, hogy a mes­terségesen magas árakat fenntart­hassa. ★ „A mezőgazdasági termelés ér­tékének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi termelés 154 száza­lékát', az eredeti ötéves tervben előirt 142.2 százalékkal szemben.“ (Ötéves tervtörvény,) ¥ A New-York Post című amerikai laphoz egyik olvasója a következő levelet irta: „Napról-napra járom az üzleteket és látom, hogyan emelkednek az árak. Hogyan élhet meg hát egy egyszerű család, mikor e''vre felfelé srófolódnak az árak, növekszének az adók, a mun­kabért pedig kormányrendelettel befagyasztják. És Truman elnök még azt javasolja, hogy védjük meg a demokráciát! Ez a demo­krácia csak annyit jelent, hogy szabadon éhezhetünk!” ★ „Az egy. főre eső fogyasztást az 1949 évi szintről 1954 évre textilárukban 71 százalékkal, bőr-, szőrme- és cipőárukban 64 százalékkal, bútoripari cikkekben 84 százalékkal, üveg- és pprce’. lánárukban 115 százalékkal, vas- tomegcikkekbíen 65 százalékkal, tejipari termékekben 56 százalék, kai, zsiradékban 25 százalékkal, sütőipari termékekben 29 száza, lékkal, gyümölcs, és zöldségfé­lékben 59 százalékkal, fűszer, árukban és édesipari cikkekben 41 százalékkal, baromfi- és to. jásárukban 69 százalékkal kell növelni.“ (Ötéves t'ervíörvény). ★ Japánban, amelyet a második világháború után az USA gyarma­tosítói megszálltak. a dolgozók életszínvonala az 1932—36-osKöz képest jelenleg 70 százalék. ★ „Az életszin vonalnak az ötéves tervidőszak alatt — az 1949 évi­Dolgozó parasztok! Közeledik a hársfavirág gyűjtésének ideje, amely komoly mellékkeresetet biz. íosit. Gyüjtsünk minél na­gyobb mennyiségben Felvilágosítási ad a helyi Földmüvesszövetkezet. Napi munka után pihenést je. lent és jöveda'met biztosit a kézimunka. Vállaljon gobelin vagy blouse hímzést. Jelentkezni lehet levélben: NÉPMŰVÉSZETI ÉS Hl&UPAÍtt VÁLLALAT Budapest, V, Regiposfa-u 1° .......... .......---------------------------­he /, képest — az eredeti ötéves tervben előirányzott 35 száza­lék he'iyctft átlagban 50 százalék­kal kell emelkednie s igy 1954, ben a második világháború élőt. ti átlagos életszínvonalnak mint. egy kétszeresét kell elérnie,“ (ötéves tervíörvény). ¥ A fasiszta Tito-konmány a kö­zelmúltban rendeletileg megszün­tetett 300 üdülőhelyet, amelyet a második világháború után rendez­tek be a dolgozók üdültetése és pihentetése céljából. Belgrádi hi­vatalos körökben ezt az intézke­dést a nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozással magyarázzák. ★ „Az 1950—54 évi tervidőszak­ban 1138 millió forintot kell be. ruházni a dolgozó nép — első­sorban a munkásosztály — mun. kakép,ességének fokozását, csa­ládjának, egészségének védelmét szolgáló intézmények fejlesztésé, re és létesítésére.“ (ötéves (érv. törvény). Todorovicis, a belgrádi fasiszta banda „mezőgazdasági minisztere" a közelmúltban statisztikát tett közzé, amelynek nyilvánvalóan szépített adatai szerint is a mai Jugoszláviában egy szegényparaszt- gazdaságra Vs ló, 6/io sertés jut ★ „Az állatállományt úgy kell fejleszteni, hogy 3 szarvasmarha, állomány az 1949 évi 2 millióról 1954-re 2.4 millióra, a sertésárja, mány 5.2 millióról 6 millióra, a juhállomány 950 ezerről 2 mii. dióra, a baromfi törzsállomány pedig 17.5 millióról 25 millióra emelkedjék.“ (Ötéves tervtör. vény.) ★ Oslóban, Norvégia fővárosában, a hivatalos adatok szerint a nyíl* vántartott munkanélküliek száma e’gy év alatt 30 százalékkal növe­kedett, mert a polgári termelést csökkentik s a . nyersanyagokat a háború előkészítésére' fordítják. ÍZ „Visszavonhatatlanul megszün. tettük országunkban a tőkés* rendszer átkos örökségét; a mun. kanélküliségef!“ (Vas Zoltán elv. társ országgyűlési beszédéből), „A gyáriparban és az építő, iparban az ötéves tervidőszak fo­lyamán az eredetileg előirányzott 480 ezer helyett 650 ezer uj munkaerőit kell munkábaái’litani.“ (Ötéves tervtörvény). Vásárolj az Állami Könyv- lerjesztő Vállalat könyvesbolt jsibaafoldmívesszoveikezek- ben.NépboMban és az üzemi konyvpropagandistáknál L rm. Vegyen ein papírig ceruzái s s&ámit»a kf velünk t MENNYI NYOLCVANÖTMILLIÄRD FORINT NÁLUK — ÉS NÁLUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom