Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-04 / 102. szám

Ä Szovjetunió minisztertanácsa állami kölcsön kibocsátását hagyta jóvá

Moszkva, TASzSz. a Szóvjelunté miniszter,tái-jácsa- abból a

célból, hogy a lakosság anyagi eszközeivel hozzájárulhasson a Szovjetunió népgazdasága további . fejlesztéséhez, elhatározta, hogy állami kölcsönt bocsát ki a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésére (1951-es kibocsátás) harminc milliárd rubel összegben húsz évi határidőre.

A Szovjetunió minisztertanácsa jóváhagyta az állami kölcsön kibocsátásának a Szovjetunió pénzügyminisztériuma által beterjesztett feltételeit.

A kiíISgyiiniszterhelyetfesek ianácskozása

A (külügyminiszterhelyettesek tanácskozásának május 2-i ülésén a nyugati hatalmak képviselői újabb mesterkedésekkel próbálkoztak: választásra“ terjesztet,

lek elő három uj napirendi változatot, az „A" változat Németország demililarizálásának kérdését első h elv re teszi, s a Triesztre vonatkozó javaslatot is a szovjet. küldöttség megfogalmazásában veszi át. E kérdések elfogadását függővé teszik attól, hogy megegyeznek-e az egész napirendben. A 'továbbiakban változatlan a fegyveres erők csökkentésének megfogalmazása, hiányzik belőle az Atlanti Egyezmény, az idegen területeken lévő amerikai katonai támaszpontok kérdése, a „B“ .változat azt javasolja, hogy Németország d-e~ m'ilitarizálásáról szóló pont helyét a külügyminiszterek tanácsa határozza meg. A „C“ változat ködös kifejezésekkel próbálja meghatározni a napirendet.

Gromlko elvtárs kijelentette: a Szovjetunió mindent megtett a megegyezés lényegében, a három hatalom képviselői pedig csak a szavakat változtatták meg, a lényeget érintetlenül hagyták. Ezután Gromiko elvtárs kifejtette véleményét a három változattal kapcsolatban, amelyek lényegében megkerülik a legfőbb kérdésieket.

LEGÚJABB HÍREK

— AZ US A imperialistái

egyre nyíltabban be akarják vonni a fasiszta Francot az atlanti tömbbe. Franco a csatlakozást feltételhez köri: az angol kézen •lévő Gibraltárt adják át neki. Az USA külügyminisztériuma most mesterkedik, hogy teljesítse a fasiszta diktátor feltételét.

— Ä FINN Központi Szákszervezeti Szövetség csalárlsorczattal megválasztott vezetősége úgy döntött, hogy szakit a, Szakszervezeti Vílágszöveséggel. A dolgozó milliók érdekeit szemelőttartó baloldal erőteljesen tiltakozott a szociáldemokraták újabb munkásáru. íása ellen.

— KOREAI II ADI JELENT ÉS: a néphadsereg egységei a kínai önkénteseikkel együtt valamennyi arcvonalon folytatták a. kemény harcot, miközben emberben e's technikai felszerelésben nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. a néphadsereg egységei a legutóbbi napokban vivőit harcokban több mint 13 ezer ellenséges katonát és tiszte/ semmisítették meg, sebesitettek meg és ej teltek fogságba. Nagy hadizsákmányra leniek szert. A többi között 300 gépkocsit cs 30 harckocsit zsákmányoltak.

— A FRANCIA köztársasági tanács 210 szavazattal 100 ellenében ismételten elvetette a nemzetgyűlés reakciós többsége által elfogadott j'ogtipró választójogi „reformot“1, a nemzetgyűlés választójogi bizottsága mindamellett nem veszi figyelembe ,a köz- •ársasági tanács döntését.

—■ A ROMÁN Népköztársaság dolgozói hatalmas telkesed őssel, munkafelajánlásokkal készülnek május 8, a Román Kommunista Párt megalakulásának 30. évfordulója megünneplésére.

— AZ AMERIKAI dolgozó tömegek körében egyre szélesebb körű elégedetlenség tapasztalható az amerikai szakszervezetek — az AFL és a ClO — jobboldali vezetői, iránt, hogy kilépjenek, a bérrögziitési tanács és a háború előkészítő úgynevezett- „védelmi mozgósítás“ szerveiből. Egyre

óbb szakszervezeti csoport tiltakozik a vezetők árulása miatt.

— a DÜSSELDORFBAN működő népszavazási főbizottság átiratban kérte a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéi, hogy .a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és népi kamarája rendeljen el népszavazást Németország demi- lltarizálásáról és az 1951-ben megkötendő békeszerződésről.

— A JUGOSZLÁVIAI bori rézbányák termelése, amelyek az amerikai monopolisták ellenőrzése alatt állanak, februárban 50 százalékkal csökkent. A titoista lapok elismerik, hogy a bori bányák az év efső negyedében több- mili'ió dinár kárt okoztak. A bá- nydszók nagy nyomorban élnek- mert a Tito-fasiszták a legelemibb intézkedéseket sem teszik meg a bányászok egészsége érdekében.

— AZ ANGOL lapok árcU a papír drágulása következtében 50 százalékkal emelték.

— IZRAEL miniszterelnöke szerdán Washingtonba repült, hogy Trumannal tárgyaljon.

— AZ IRÁNI sah szerdán este aláírta az Iráni Olajipar államosításáról szóló rendeletet.

— A LONDONI szakszervezetek Ö50 ezer munkás nevében tiltakoztak a közlekedési bíróságnál a közlekedési viteldijak tervezett újabb emelése ellen, hangoztatva, hogy a viteldijak emelése mái’ eddig is lényegesen megdrágította a megélhetést.

— BARCELONÁBAN május

1-én a hata’mas rendőri megerősítések ellenére is több tízezer dolgozó sztrájkolt. Az egész országban százezrekre emelkedett a sztrájkolok száma. Az Humanité leszögezi: Franco még sohasem félt ennyire saját hadseregétől, mint ma. amikor látja, hogy a talaj inog lábai alatt.

— A NÉMET Demokratikus

Köztársaság dolgozói táviratok, levelek és határosaitok tömkelegével tiltakoznak az Adenauer- •bábkormány kísérlete ellen, amellyel el akarja nyomni Nyugat- N é m eí o r s z á g I aíkő s's ág á n ak

szabad véleménynyilvánítását a háború és béke kérdésében.

— A CSEHSZLOVÁK kormány megszüntette a zágrábi csehszlovák konzulátus működését.

17.160 forint

| nyeremény esett egyenként az e heti

[ 12 találatos

I TOTO-szelvényekre

í

A MAGYAR IRODALOM FELADATAI

A Magyar írók Szövetsége kongresszusán felszólalt Révai József elvtárs. Tegnapi számunk, ban közöltük felszólalása első részének kivonatát'. Ma a felszólalás befejező részének legfőbb mondanivalóit közöljük.

A sematizmus és a műgond viszonyával kapcsolatban megállapította Révai elvtárs: hamis a „hagy irodalom“1 és az úgy nevezed időszerű irodalom szembeállítása. — Az az író, aki igazán mélyen megragadja, ábrázolja, fejlődésében mutatja meg az időszerűt, rendszerint maradandót is alkot. Az az író pedig, aki a maradandót, vagy azt, ami neki maradandónak tűnik, felületesen ragadja meg — elszalasztja az időszerűt is, a maradandót is — állapította meg Révai elvtárs. Majd a következőikbe1! arról beszélt, milyen műfajokra van szükség. — Hadd mondjam «rre azt — mondotta —: népünk számára, a magyar irodalom számára még a legszélesebb, a rigmustól a trilógiáig terjedő skála is túl keskeny. Mindenre szükségünk van: rigmusra, csasztuská- ra, polititkai gunyversre, trilógiára, úgynevezett nagv regényre.

Minden kell, minden segít, ha jó, és hiba, ha a rigmus költője lenézi a trilógia Íróját és még nagyobb hiba, ha a trilógia szerzője lenézi a politikai gunyvers íróját.

— A következőkben a világirodalom legnagyobb haladó Íróitól való tanulás jelentőségét hangsúlyozta, Révai elvtárs. — Sztálin elvtárs azt. mondotta egyik legszebb beszédében: „Legyünk

olyanná, mint Lenin’“. Legyünk olyanná, mint Lenin — ez nehéz dolog. Erre a mai korban egy ember képes — ő maga. Sztálin.

— Irodalmi nyelven ez azt .jelenti, hogy

tanuljunk és igyekezzünk megközelíteni Shakespeare!, Goethét, Balzacot, Tolsztojt.

.Majd hangsúlyozta Révai elvtárs, hogy egyaránt ápolni, fejleszteni, segíteni kell nemcsak a zseniket, hanem a fiatal., fejlődőképes, s még természetesen nem hibátlan fiatal irodalmat, írókat.

Ezután megállapította Illyés Gyula megfogalmazásáról: — ,.Nem tud időszerű lenni az, aki a jelenben nem látja meg a jövő elemeit“ —, hogy szóról-szó- ra igaz. Más dolog azonban úgy időszerűnek lenni, mint Móricz Zsigmond, Eötvös József, aikik tagadták a maguk jelenét és ezért mondtak igent a holnapnak, s megint más a mi követelményünk. — Mi igeint mondunk a jelennek, és erre az igenre építjük azt az igent, amit a jövőnek mondunk.

Ami holnap időszerű lesz és marad, az csak azért' lesz és marad holnap is időszerű, mert a jelenben is az.

— A következőkben Révai elvtárs kifejtette, hogy nem világos, egyetért-e Illyés Gyula ezzel a megfogalmazással . A baj Illyésről valami „kettős kötöttség“1. Az egyik: kötöttség bizonyos barátokhoz, akiktől nem tud megválni, annak ellenére, bogy ezek a barátok < » szocializmust építő népnek hátátforditanak. A másik kötöttség: Illyés Gyula kötöttsége a magyar dolgozó néphez. Az utóbbi Illyést a néphez, a munkásosztályhoz, a Kommunista Párthoz köti. De a kettős kötöttség megvan és az egyiket fel kellene számolni. Nem kétséges, hogy melyiket. Hadd figyelmeztessem Illyés Gyulát saját, eszményképére, akit jól választott, de nem mindig követ — Petőfi Sándorra, aki a baráti kötöttségeket könyörtelenül szét tudta vágni — bár bizonyára fájt- is neki —, ha többről vol-t szó: a néphez való kötöttségéről. Harcolunk Illyés Gyuláért. Harcolunk. és harcolunk elsősorban akkor, amikor szókimondóan megmondjuk neki az igazat és keményen bíráljuk.

Ezután az úgynevezett „uliPén tek, 1951. máj. 4.

társ“ írókról szólva megállapította Révai elvtárs, hogy ők is változnak.

Példaként említette meg Darvas Józsefet, Szabó Pált, akik nem párttagok, de bajtársak, túlléptek az utitársi állapot mesgyején,

eredményesen tanulják a szocialista realizmus alapvétő elveit, lélekben és világnézetben a mi igazságunk mellé álltak. Ezután Veres Péterről szólva az alábbiakat mondotta Révai elvtáü*:

— Nincs a magyar irodalomban „Veres Péter probléma’1. Akik ilyent akarnak csinálni, mesterségesen csinálják. Megvéd- jük Veres Péter barátunkat is, ha korlátolt szektáriánusok bántani próbálják. Természetesen bírálói kell őt, bíráltuk a múltban is, és azt hiszem, segítségnek tekinti, ha megígérem, bírálni fogjuk a jövőben, is. Különösen bírálni kell őt, ha nem marad a kaptafájánál és elméleti fejtegetésekbe bocsátkozik. Bár meg kell mondanom, hogy az okos ember — és a kommunistának nem utolsó tulajdonsága az, liogv legalább igyekszik okosnak lenni — akkor is figyel arra, amit Veres Péter mond, amikor elméleti fejteget esek be kezd, mert mindig van abban is sok megszívlelendő dolog. — Rámutatok Révai elv’árs. bogv

Veres Pétcr is közeledik ahhoz a határhoz, amelyen túl az utitárs már nem utitárs többé,

különösen kiemelte a „Pálya-munkások“ és a „Szolgaság“ ci'mü müveket, amelyekre büszke lehet egész magyar nép, kommunisták és nem -kommunisták egyaránt, — Sokan vannak — mondotta Ró, vai elvtárs —, akik azt hiszik, hogy a párttagsági könyvvel együtt a bölcsek köve is a zsebükben van. Ezeknek azt mondom: bizony elmehetnének tanulni Veres Péterhez, hogyan kel] a dolgozó embert igazán, híven, elevenen és szeretettel ábrázolni az irodalomban. A dolgozó ember szeretete — és ami attól elválaszthatatlan —: a hazaszeretete az, ami bennünket Veres Péterrel összeköt. — A következőkben Révai elvtárs élesen elitélte azokat a- szektariánusokat, akik számára a proi'etárhege-mónia csak jelszó, s valójában csak frakciós kicsinyességet takar. — Ä kicsinyes hiúság, cinizmus, sztárvilág- nézet, egocentrizmus; ez mind, mind táplálja és tenyészti az elvtelen klikk-szellemet. Van ilyen- kommunista íróknál is. nem-kommunista Íróknál is. Harcolnunk kell ellene.

A következőkben Révai] elvtárs rámutatott, hogy a Párt nem ért egyet Gergely Sándor felszólalásával, amelyben Déry Tiborral szállt vitába az ellenség ábrázolását illetően. Maid kifejtette ezzel kapcsolatban véleményét:

— Nem vagyok híve annak — mondotta —. sőt ellenkezőleg, hogy a,z ellenség szabad szólásjo- ?ot kapjoni akár az irodalomban is és

helves az a követelés, hogy az irodalomban ábrázolt ellen, ségnek egyetlen tételét se hagyjuk megcáf ólat la.mil.

Másrészt azonban az is világos: ha egyáltalában ábrázolható az ellenség az irodalomban — és ábrázolni kell, hiszen különben hol •a harc? — nem maradhat néma. Hai megszólaltatjuk ezt az ellenséget. csak azt mondhatja, ami tőle telik és ami ültek h szájába. Kü 1 önben az irodalomban ábrázó-t ellenséggel vívott harcunk bok- '•zoló-szahnyelven, „árnvék-bokszo. lás* volna, amikor nem az ellen, féllej harcolnak a porondon, hanem a trérungteremben Saját árnyékukat ütik.

— Mindezzel kapcsolatban: újra és uira fel kell vetnünk irodalmunk igazi egységének kérdését Pártunk TT. Kongresszusa ezt nemcsak felvetette hanem követelte is. Irodalmi egység szervezeti értelemben art jelenti egységes i rósvüvelsé g,

baráti-elvi eaTüUmöMkiés á kommunista és nenukonana- nisi"*, a szocialista realizmus utján haladó és az ehhez az úthoz talán még csak közeledő

szövetséges és utitárs és kommunista írók között,

— De az irodalmi egység nemcsak szervezeti egységben jelenti kezik. Szellemi egységet is jelent, azt, hogy a magyar irodalom legyen egységes, haladó, demokratikus, szocialista-, vagy szocialistává fejlődő iroda-lom — mondotta Révai elvtárs, majd arról beszélt, hogy nem céhirodalomra, szakmai irodalomra van szükség, hanem

olyanra,, amely témájában, a hősök, tekintetében, stílusában maga a nemzeti élet. A* szovjet irodalom már e’érte azt,

; mi még nem értük el.

Az össznemzeti egységes irodalom kialakítását nem szabad akadályoznia a proletárirodalom, ,a párt- irodalom szektán?, monopolista jellegű felfogásénak.

A következőkben mint a szek- táns álláspont egyik példáját említette meg az emigrációs irodalom viszonyát a hazai irodalomhoz. — Nem szabad lebecsülnünk az emigrációs irodalom jelent őségét — hangsúlyozta Révai elvtárs — szeretnünk kel], a, magyar irodalom- szerves részének, kell tekin tenünk ezt az irodaimat. — De kifejtette Révai elvtárs azt is, hogy a forradalmi múlhatatlan érdemek hangsúlyozása, annak a kérdésnek felvetése: „Hát ti hol voltatok akkor, amikor mi ezt a szocialista forradalmi, emigrációs, proletár- irodalmat teremtettük?“ több kari okoz -a, magyar irodalomnak, mint amegnyit az emigrációs irodalom megbecsülésének használ.

— Hol voltak! — folytatja Révai elvtárs. — Nemcsak az úgynevezett hazai irodalomé, Illyés Gyula könyve a puszták népéről. Gergely Sándoré te keli hogy legyen ez a könyv. És Darvas József is válaszolhat- erre a kérdésre: meg. irta „törekvő*-* megír te: az -Egy parasztcsalád történeté*-!-. Veres Péter könyve nem prolétárforra- dalmi. A könyv iRhon született, ennek az itthoninak minden, nyomora rajta feküdt az író lelkén és tollán — de az „A gvepsor* éop- ugy beletartozik a demokratikus magyar nemzeti irodalomba, mint ahogy beletartoznak a „Kárpáti rapszódia*. „Dóz-a-trilógia*. Kom. iálh Aladár és Gábor Andor versei.

Révai elv társ befejezésül

a kongresszus legfőbb eredményéül említette, hogy a közvélemény figyelmét az irodalom kérdései felé fordította.

— Bizonyos, hogy ebben az érte. lemben vannak eredményeink — folytatta. — Irodalmunk nem ká. véházi, nem melegházi irodalom, egyre inkább népi irodalommá lesz, a szónak abban a-z értelmében is, hogy a nép figyel az írókra, rendel tőlük, ellenőrzi őket, beleszól munkájukba. Közüggyé kezd tenni nálunk az irodalom. —- Végül a következőket mo-ndotta Révai elvtárs a-z Íróknak: — Tegyenek meg mindent, hogy az irodalom a kongresszus után valóban. százezrek ügyévé, egész népünk ügyévé váljék. Biztosíthatom. a magyar Írókat s a Magyar írók Szövetségét, hogy

, ami a Magyar Dolgozók Pártját illeti és — hadd tegyem ' hozzá: — ami Rákosi Mátyás elvtársat illeti: minden segítséget megkapnak tőlünk.

Az irodalmat eszméinkkel és nem felesleges beszólással akarjuk irányítani, hogy azzá legyen, amu vé minden igazi, komoly és — itt már használhatjuk ezt a szól — igazán nagy irodalom, hogy azzá 'egyen, aminek Petőfi akarta és hirdette és amit ez a jehzó icier, ki: „Előre hát, mind aki költő, a néppel tüzön-vizen. át*

— Előre valóban a- néppel, elő. re a béketáborral, előre a Szov- ietumióva]! Legyen a mi magyar irodalmunk fegyver, jó és ele?, iobb 'és élesebb fegyver népünk harcában a jobb életért, a szocialista Magyarországért, a békéért?

ZÁPOROK, ZIVATAROK.

VárhMő időjárás: Váltox&n felhős idő, újabb zápor esők. zivatarok.. Mérsékeli a zaporesök. zivatarok idején megélénkülő dél* kéleli szél, A nappali felmelegedés kissé mérséklődik.