Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-12 / 109. szám

A zalaegerszegi városi kultúrotthon egy napja hy készülnek az üzemek kulialcsoportjai a megyei bemutatóra Már a kora délelőtti órákban jlépes a kuil-urötihon valamennyi helyisége. A zalaegerszegi üze­mek színjátszó- és tánccsoportjai jöttét ossz?, hogy újból erőpró­bát tartsanak a nagy bemutatóra, melyre pünkösd két napján kerül sor ugyancsak itt a "városi kul- lurotthonban. Bata Orbán elv- társnak. aki most a kultúrotthon igazgatóját, Pete Györgyöt hely-ek .esiti, gondot okoz, hogy egyes kuL turgárdákaí. melyik helyiségbe helyezze. Itt van a határőrség, a Magasépítési Vállalat és a vasút tánccsoportja is. Mindegyüknek egyaránt fontos, hogv a hátralé­vő időt minél jobban kihasználja, minél többel próbálhasson a nagy bemutatóig. Minden időt felhasználunk a tanulásra A Magasépítési Vállalat, a vasút és a TüZÉTP színjátszó csoportjai csak délután próbálhatnak. Mind­egyik az első szeretne lenni, min­den tudásukat, minden képességü­ket beleadják a táncba, vagy a játékba. Legfőbb vágyuk: beke­rülni az országos döntőbe. ■— Mi 3 kerületi versenyben el­ső helyezést értünk ei — mondja Holtai Ferenc, a TÜZÉP' ikuitur- felelő&e —, a városi versenyben pedig mind az ének- mind a szin- íjátszó-csoporíunk második leit. Az énekkarunknak, amely' mind­össze három hónapos múltra 'te­kinthet vissza, nagyon, erős ellen­fele van, de azért hízunk, hogy az ennekar is jó helyezést ér el. Minden alkalmat felhasználunk a tanulásra. — Színjátszó csoportunk — folyta:ja Holtai Ferenc tkulluríe- lelős — erősnek érzi magát és­tud ását gyakori próbával igyek­szik emelni. — Vass Rozália el­mondja, hogy Uavidoglu román iró „Bányász*’ cimü darabját ad­ják elő. Ez a darab a bányászok kemény munkájáról és a Párthoz való viszonyukról szól. — Úgy játszunk — folytalja Vass Rozá­lia —, hogy játék közben való­sággal a bányászok életét éljük. A szivünket, a lelkünket visszük a .játékba és a. próbáknál is úgy dolgozónk, min!ha máris a bemu­tatón volnánk. Hisszük, hogy si- keriuk lesz. Nagy feladat az „Aranycsillag“ A Magasépítési Vállalat szín­játszó csoportja az „Aranycsillag“ cimü nagysikerű magyar operett előadására készül. — Nagy, de szép feladat áll 'elöltünk — mond­ja Simon Mária, az operett fősze. r emlő je. — A két részes operett­nek 26-szereplője van. Valamcny- nyien ugv készülünk, úgy dolgo­zunk, hogy megszerezhessük az elsőséget- — Amikor az elő­adásról, a közelgő bemutatóról beszél, hangjából valósággal _ ki­esendő l a lelkesedés, szeme csillo­gása elárulja, hogy a betűk, a sza­vak életié váltak benne: — Egy munkásrészleg be akarja vezetni a faluba a villanyt. A harangozó, akit Horváth István sztahánovis. ta kőműves alakit, ellene van a villany bevezetésének. Dolgozik a reakció. A gát felszak ifásával, áradással akarja megsemmisíteni a dolgozók munkáját. Hatónak, munkások, íszes-tagok küzdenek ebben a darabban a sötét reakció ellen. Végül is diadalmaskodik a Párt, a munkásosztály és a dol­gozó parasztság. Vörös Imre építésvezető, kul- turfelelős cgv István nevű honvé­det alakit. Nagy része van abban, hogy a faluban felgyullad a vil­lany. — A tánccsoportunk is lel­kesen. odaadással tkészül — mondja Vörös Imre. — Mi, , akik munkánkkal .a kultúrát is szol­gáljuk, büszkék vagyunk .arra, hogy a magyar és .szovjet táncok­kal majdnem -teljesen sikerült kiszorítanunk az ízléstelen, er­kölcsromboló táncokat. A rumba a samba, a bugi-vugi ma már el­vesztette talaját. A mi tánccso­portunk úgy készül a pünkösdi megyei bemutatóra, hogv a leg­jobba;, a legszebbet adhassa s ’mert nagyon szépet akarunk ad­ni, talán sikerünk is^ lesz és be­kerülhetünk az országos verseny­ló. Pusílaedcrk’s versenjliibivásíi a begyűjtés maradéktalan teljesítésére Dolgozó parasztságunk egyre inkább felismeri 01 terménybe­adási terv teljesítésének, a, n°- vényápolási munkák idejében, való elvégzésének jelentőségét. Erről tanúskodnak az elmúlt na­pokban megyeszerle megtartóit tanácsülések is. A dolgozó parasz­tok a tanácsüléseken ismerik fel az uj beadási rendeletnek min­denegyes pontját. HÍREK — A zalaegerszegi Pedagógiai Gimnázium és Gyakorló Isko.a szülői munkaközössége május 13-i majálisa' a rossz idő miatt a vá­rosi kulturotthónban . lesz meg. tartva, — Gázfogyasztók figyelmébe! F. hó 12 én Nagykanizsán 15 órá­tól 16 óráig a Vasvázastól a Csen. geri.uti átjáróig a gázszolgáltatás szünetel. — A „Magyar Karikát óraművé­szét“ kiállítás iránt nagy érdeklő­dés nyilvánul meg a nagykanizsai dolgozók körében, A kiállítást va. sárnap délután 4 órakor nyitják meg a ioldmüvesszövotkezet Sztálin-ut 7 szám alatti kulturhe. iyiségében. — Megyei értekezletet tart vasárnap 'délelőtt Nagykanizsán az Olaj-központ kultúrtermében a vegyipari szakszervezet. Az érié. kezieten résztvesz Harustyák Jó. zsef elvi ár s is. — Rigó László 18 éves buda­pesti lakos Szentgotthárdrai uta­zott, hogy onnan nyugatra távoz, zék. Terv© azonban, nem sikerült: 3 évi börtönnel és közügyektől való 5 évi eltiltással büntették. A napokban tartották meg Pusztaedericsen is ej tanácsülést, amelyen a község minden becsü­letes dolgozója résztvett. A be­gyűjtési rendelet ismertetése után a dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel versenyre hívták a) megye összes községeit az idei beadás időben történő teljesíté­sére. apróhirdetés FŐZNI tudó mindenest azonnal felveszek. Nagykanizsa. Nép­hadsereg u. (Teleki u.) 34. (349) HOHNER 24 basszusos keveset használt tangóharmonika eladó. Nagykanizsa, .Szekeres József u. 5. (345) ÉRTESÍTEM tisztelt vevőimet, hogy órásipairomat lakásomon tovább folytatom. Zsoldos Gyű. la órásmester, Nagykanizsa, Katzinczy-u. 1?. (Sugár-uü leánygimnáziummal szembe' lévő utca.) Precíz és gyors munkát végzek. (347) FEHÉR leányka ruha', 13—14 évesnek való eladó. Nagykani­zsa Zrínyi Miklós u. 17. (348) ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele­lős szerkesztő: Szántó Jenő — Felelős kiadó: Darabos Irán — Szerkesztőség: Zo' sgiszcg, Kossuth Lajo8_ulca 22- Tel. 230. Nagykanizsa, Zrínyi M-n. 29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger. szeg, Szdchenyi_tér 4^ Tel. 102. Nagy. kauizsáo Zrínyi M-n. 29. Tel. 54. Ké_ szült a Vasmegye nyomdában Szom. batholy, Kossuth L-u. 6. Tel: 75. — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. MHRmunka a nagykanizsai járásban Az. MHK testnevelési rendszer a magyar testnevelés és sport alapja. A hazáját szerető, a szo­cializmust építő, szabadságunk függetlenségünk megvédésére min. dig kpsz dolgozók és fiatalok test. nevelésének rendszere. A nagy. kanizsai járás dolgozói és fiatal­jai bebizonyították, hogy megér­tették az MHK-mozgalom. jelen, tőségét. Járásszer te megalakultak az MHK-bizottságok. A szervező- munka beindítása után nyomban megkezdték a próbáztatásokat is, Orosztony, Nagyrécse, Eszfereg- nye, Gelse. Feisőrajk MHK-bizott- ságai jó munkájának eredménye, hogy már eddig több, mint 500 jelentkező tétté le sikeresen az MHK-próbák egyes normált. Vegyenek példát az elmaradt községek MHK,bizottságai azok­ról az élenjáró falvakról, ame- > lyek fáradságot nem ismerve dől. goztafc azért, hogy az MHK-moz. galom sikerrel járjon. Ilyen pék dóul Murakeresztur, ahol aka­dálypályát. és futópályát létesi. tettek a DISz.fiatalok a lratárőr­seggel közösen. Felsőrajkon é* Eszteregnyén a tanáccsal karöltve egyre eredményesebb munkát végez az MHK-bizottság. Egyes községekben szinte aiusz* nak az MHK-bizottságok és ma­guk a. bizottsági tagok sem isme. rik az MHK-mozgalom jelentősé­gét. Hiányzik a megfelelő agitá­ció. Nem győzik meg a dolgozó­kat a fiatalokat az MHK fest ne. velési rendszer nagy jelentőségé­ről. Nem követik a JTSB körle-, velemek utasításait és éppen ezért nem tudnak eredményes munkát; végezni. Ezeknek a községeknek az MHK bizottságai vegyenek példát as élenjáróktól. Vizsgálják meg, ja­vítsák ki hibáikat rövid idő alatt és zárkózzanak feji; ,a többi, jó munkát végző MHK-bizottságok- hoz, mert,, csak így lehet jó és eredményes munkát végezni, s csak igy válhat a bizottság mun­kája az MHK testnevelési rend­szer cs a fejlődő magyar sport hasznára. (bencze) NAGYKANIZSA KOSÄRLABDASPORTJÄRÖL Nagykanizsán a kosáriabdasporf a legfiatalabb sportágak közé tar_ főzik. Ez is — mint több más —- csak a felszabadulás után válj is. méretessé a város sportéletében. Először alakultak meg a mai Épí­tők és a Szikra női csapatai, amelyek nagy lelkesedéssel fogtak hozzá, hogy a kanizsai fiatalságot bevonják a jkosárlabdasportba. Ennek a lelkes igyekezetnek kö­szönhető ,a többi egyesületek, il­letve csapatok megalakulása,’ A sok kezdeti nehézség nem törfc meg a sportolók lelkesedését. Az 1950.es bajnokságban már három női és ugyanannyi férfi csapat küldött, mig az Építők női csapa, ta az NB ILben szerepelj. Ma Nagykanizsán a kosárlabdaspoj-t is a Párt áltat mulatt ott utón ha. lad a fejlődésben. Hogy jó mun. kát végeztek a kosárlabdázók, azf- elismerje a Kosárlabdázók Orszá­gos Szövetsége is. Hibák azonban most is vannak még. A játéko­soknak teljes odaadással kell vi­seltetniük e sporftág iránt, s kö­vetniük kell a szovjet sportolók példáját, akik arra törekedne!;, hogy a sporton keresztül hü fiai. művelt, szélesláíókörü polgára: legyenek szovjet hazájuknak. (bencze) ANYAKÖNYVI HÍREK ZALAEGERSZEGEN Születések: Kovács Pál föld­műves és Lajki Mária' fia László (Botfa), Győrök Géza és Salamon Margit fia Zolién, Sípos Ferenc I és Kiss _ Ilona leánya Erzsébet (Bak). Simon János és Takács Te. réz fi« János (Aranyódihegy), Bende Ferenc és Horváth Rozáliái fia Ferenc, Nagy István és Selyki Hermina leánya Judit, Zsibrik Já­nos és Fekécs Irma fia János, Polgár István és Nagy Ilona leánya Katalin, Takács Ferenc és Gaál I]ona leánya Ibolya (Tófej), Murai György és Faluhelyi Teréz leánya Ágnes. Hencz Ferenc és Bicsák Magdolna fiai Imre (Né­metfalu), Tulok Antal és Kovács Terézia fia Ferenc (Gyűrűs). Házasság: Komáromi János és Simon Mária, Kellerman János és Horváth Maliid. Halálozás: Süket Jőzsefné szü­léiéit Szép Marra) 54 éves (Lenti), özvegy Illés Pálné született Ko­vács Erzsébet 71 éves, Fodor Margit 6 éves (Zalacsány), Nágel Máté 73 éves (Neszele), Joó Imre 8 napos (Csonkahegyhát), Pintér Aranka 52 éves (Nemesvámos), Simon Ferenc 72 éves, Szűcs La­jos 27 éves, Sárközi Jánosné szü­letett Pepita Margit 71 éves, 'MU - gasbüki Géza 57 éves. köszönetnyíl vám'í Mindazoknak a rokonok­nak. jóbarátoknak, ismerő­söknek, akik szeretett fér­jem és apánk temetésén részvételükkel, virágaikkal fájd almunkat enyhi tették, hálás köszönelünket fejez zük ki,. Simon család. S. BRODZKI: A TITOFASIZMUS TÖRTÉNETE Tito csoportjának ez a felfogá­sa: senkinek sem tartoznak sem­mivel. A Szovjetunió nem jelent semmit, harcának semmi befő. iyása sincs ta1 jugoszláv helyzetre, •mindent ők maguk értek'el. Ez ö gondolkodásmód nemcsak a kommunisták élvéivé] ellenke­zik, melyekből hiányzik a nacio­nalizmus, ,a nemzeti gőg és nagy­zási hóbort, hanem ta legelemibb logikával sem fér össze. Hiszen minden józan ember, aki tisztád ban volt iaz erőviszonyokkal a világon és értette a stratégiai helyzetét, jól tudta: a Szovjet­unió és a szovjet hadsereg erőfe­szítése nélkül nem zúzták volna össze a fasizmust. Ezzel szemben Tito gondolkodásmódjai — ez jel­lemző £' hozzá hasonló emberek­re — a burzsoá sovinizmus és kispolgári elmaradottság keveré­ke. lamely látókörét annyira le­szűkíti. hogy nem crt meg sem­mit. ami a saját orrától néhány méternyire történik. MscLean számár,?: egyébként a Tito környezetében lévő emberek mind „másfajta kommunisták“. Az egyetlen, aki nem tetszett neki, Arszo Jovanovics tábornok volt — eikit később meggyilkol­lak. „Merev, darabos, haj that at isn ember — írja MacLean Jovano vicsról. — Munkáját rendkívül gondosam végzi... érveit lények­kel, számádk tokkal támasztja alá és gyakran hivatkozik a tér­képre. Valahányszor Tito dühro­hamot kapott" vagy örömujjon­gásban tört; ki, Jovanovics hall­gatott. Mikor azután ezek a ki­törések végetértek, rátért a hely­zet nyugodt és józan megítélésé­re. Jovanovics azonban nem tar­tozott Tito bizalmasai közé ...“ Mint látjuk, MacLean néni sze­rette Jugoszlávia legendás hősét, aki a partizánok vezérkari főnö­ke volt a felszabadító harcok ide­jén. Tito sem szerette őt. Jova­novics nem tartozott „bizalma­sai“ közé. Nincs is ebben semmi különös: hiszen MiascLean szavai szerint, amelyek önkénytelenül is felfedik az igazságot, Jovanovics a háborút szervezi?, ekkor, mikor Tito hisztérikus kitörésekkel töl­tötte az idejét. Ezenkívül, ellen­tétben Titova] és bandájával, Jo­vanovics tökéletesen megértette lasz összefüggést a jugoszláviai fel­szabadító háború és ai világhely­zet., mindenekelőtt pedig a keled front helyzete közölt. Később, a felszabadulás után is igy é-fté kelte a helyzetet. Tito klikkje éppen ezért tette el láb lalól. Kik voltak Tito „bizalmasai“? Megtudjuk MacLaantól, aki egy­úttal ki is állítja róluk a sze­génységi bizonyítványt. „Kardelj... sildnek w megjele­nése olyan, mint valami falusi .tanítóé... különösen őszinte és nyílt volt.. Ezt mondta: „Zűr­zavar. gyilkosság, csalás, hamisí­tás. Úgy von. Ilyen dolgok meg­esnek a kommunizmusban, sőt a kommunizmus ismert politikájá­nak részét alkotják .. így beszélt Kardelj. Hallott va­laha valaki kommunistát is be­szélni? Hallotta valaha valaki, hogy egy kommunistát párt iái po­litikai harc eszközei közé sorolta volna ® zűrzavart, a gyilkossá­got, a csalást, ia> hamisítást? Hal­lotta valaha valaki, hogy egy kommunista párt ilyen programot hajlott voj uui végre? Világos, hogy így csak a kommunizmus ellenség?! beszélhetnek. Világos, hogy ilyen megfogalmazás csak azoknak a száján jöhet ki. akik már akkor.— 1943-b‘3n — arra készülték, hogy Jugoszláviában a „kommunizmus“ álarca1 alaU va­lósítják meg a fasiszta diktatú­rát. amelynek valóban módszerei közé tartozik a zűrzavar, a gyil­kosság, ta: csalás, a hamisítás. Az is világos, hogy Churchill megfej- 'colL-ján-ik uagyc-u meglel izeit olyan „kommunista“, áld minden tekintetben csatlakozott az angol háborús uszitók hazugságaihoz. Alekszander Rankovics iránt azonban még Churchill kiküldölt- je sem tudott rckonszenvet érez­ni. ,,Ö Tito irányításai alatt a szer­vezési munkával, a „megbízta-. tsJlan“ emberek felszámolásával foglalkozott, úgyszintén a Gesta- póba és a fasisztákkal együtt­működő jugoszláv szervezetekbe való beépüléssel...“ A ..megbíz­hatatlan“ emberek likvidálása azt jelentette, hogy a legfenyegetet­tebb, legveszélyesebb frontszakts:. szokrai, a halálba küldték a leg- hűbb, legodAadóbb kommunista kádereket, akiktől Tito klikkje igy már a háború idején megsza*- badult. Ez a likvidálás azt jelen- telte, hogy semmitmondó ürügyekkel agyonlőtték mindazo­kat, akik már a háború idején szembeszáll talk a titóislák áltól» terjesztett- burzsoá nacionaliz­mussal. akik harcoltak azért, hogy biztosítsák a párt vezetősze­repét ai hadsereg irányításában, akik — egyszóval — valódi kom. munisták voltak, nem pedig amolyan „másfajta kommunisták“, akiket MacLean úgy dicsért. Ami pedig & Geslapoba való „be. épülést“ illeti — ez olyan jól si­kerül): Rankovicsnak, hogy maga Hilisíistai ügynökké lftii­MacLean' dicséri GyiHtszt. Ter­mészetesen Pijadét-, a régi itrockis- tát is dicséri. Dicséri Tito titkár, nőjét. Olgát, <ai mo-narchofasiszta kormány miniszterének leányát, aki Londonban nevelkedett és „ . .. iái beszélgetés során egé­szen (EZ otthoni lányokra emlékez­tetett. Ugyanaz a gondolkodás- mód és beszédmód, ugyanazok a kifejezések.. M'acLeannak még iái hatalmas kutya is megtetszett, amely egy pillanatra sem tágított Tito mel­lől. Hozzátartozik Tito arcképéhez az, amit MacLean „kellemes élet- körülménynek“ nevez, és amelyek éles ellentétben állanak a kom­munisták körülményeivel és szo­kásaival. Egy másik angol össze, kötő tiszt, Basil Davidson is meg­erősíti ezt a jugoszláv partizá­nokról szóló (Partisan Picture, London 1946.) könyvében: „Vastag ujjain gondosan mani­kűrözött körmök ... Két pom. pás, hatalmas gyűrűt hordott, melyeknek gyémántjai ragyog!;k a villanyfényben .. Gyémántgyűrűk ai manikűrözött uiiakon, kutya és angol intézet­ben nevelkedett titkárnő — mindez tökéletesen illik az olyan „másfajta kommunistákhoz", 'amilyennek MacLean látta Jo- szip Broz-Titot már 1943-bcin. «folyt atjüfcj j f i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom