Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-08 / 105. szám

Mcgke£(IödöI (f K o pen h ág ü b a n a Béke Világtanács eSnökscgéuek ülése Értekezletet tartottak Budapesten a falujáró csoportok vezetői VIL évfolyam 105. szám. AZ MDF ML1MK6TE1 FARTBIZOTTSAbAMAK NAPILAPJA Ära 50 fillér 1951. május 8. Kedd Fejlesszük tovább kulturotthonmozgalmunkal „A felemelt ötéves terv megva­lósításának, valamint a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének egyik döntő feltételeként támo­gatni kell a kuUurforradalom to­vábbi kibontakozását, az egész dolgozó nép szaktudásának és ál­talános műveltségének nagyará­nyú emelése, az iskolarendszer, tudomány és művészet, a könyv­kiadás és- sajtó, könyvtárak, knl- turolthonok, mozgókópszinházak, rádió, s[b. hatalmas fejlesztése ut­ján.“ Pártunk II. kongresszusa te­hát döntő feladatként foglalikozoti k u i t u r í o r r a d a lm u nkk a 1. Révai elv­társ kongresszusi felszólalásában élesen tárta elénk azokat a ten­nivalókat, arnelyak ikulturíorra- (lalmunk megvívásában elenged­hetetlenül szükségesek. Politikai és gazdasági eredmé­nyeink mellett népünk kulturális és műveltségi színvonalának emelkedése bizony elmaradt. Ez a fény — ahogy Rákosi elvtárs is mondta — komolyan veszélyez­teti szocializmusunk építését. Ma. gasabb termelési színvonalat úgy érhetünk el, ug.v biztosíthatjuk az iparban és mezőgazdaságban egyaránt, ha állandóan növeljük dolgozó népiünk politikai, szak­mai és műveltségi színvonalát, ha az ideológiai területre szorított ».Fenséget, mielőbb kiverjük e!> 'böl a hadállásából' is. Nagy fel­adat vár .ezen a területen a kul­túra munkásaira. A stratégiát a Magyar Dolgozók Pártja dolgoz­ta ki és irányítja, vezeti ezt a harcot. . Csak a leghaladot-tabb tudomány, a marxizmus-leniniz- mus elsajátítása,, alkalmazása ad­ja meg a kultúra területén is azt az eszmei tartalmat, amely bizto­sítja számunkra, hogy ez a harc is a mi győzelmünkkel végződik. Eddigi eredményeinknek, e kul­it ura magasabbrendüségénéik, a kuhuri'orradalom igazságos har­cának bizonyítékául szolgál az a tény, hogy .a széles dolgozó tö­megek már nemcsak élvezői akr- nak lenni a szocialista kultúrá­nak, hanem részi akarnak venni ■annak megteremtésében. Társa­dalmi munkával sietnek tkultur- ollhonaink megépítésére a Zala megyei községek dolgozói, mint például Bucsutáa, Pákán, vagy Kálócfán, A társadalmi munká­ból, amely a kultúrotthont létre­hozta Zalacsányban, Botfán. Lic- kóvadomoson, fiatalok és időseb­bek egyaránt kivették részüket, És .eddig a megyében a kultur- otthonok száma máris elérte a hatvan at. ' TömegkulUiráli's mozgalmunk kereteit túlnőtte már az az igény, mint amennyit az eddigi lehető­ségek nyújtottak. Dolgozó né­pünk megizleltc a Szovjetunió szocialista, kultúráján keresztül a való élet ikiilluráját, amely képes arra, hogy felem.-Íjé" az évezredes I íspedségből. levetközzö a bur- zsoü ideológia még itlmaradt szennyét és szolgálja mindazt, ami a szebbért, szabadabbért a .szo­cializmusért történik. Meggyő­ződhettünk piTÖl Zala megyében is az országos falusi téK kuliur- versenyek hrmuta'óin é* most az üzemi és városi szakaszának be­mutatója alkalmával is. Az erők összefogása, a tömrgszervezelek sovinizmusának megszüntetése a művészi színvonal emeléséhez ve­zetett. A kulturotthohmozgaiom fia­tal mozgalom Zalában, de a szo­cializmus építésének igen fontos emelőjévé vált. Sorra kerülnek felszínre azok a lehetőségek, ame­lyek a kulturofthonok keretén be­lül alkalmasak szervezetlen ösz- szefogott kulíurmozgiclom meg­valósítására. Helytelen lenne azt gondol­nunk, hogy jó kulturelcf kialakí­tásához holmi palota szükséges. A Szovjetunió kolhozaiban, szov- hozaiban a legszebb és legna­gyobb épület a klub — amire igen büszkék is. A román, vagy lengyel kultúrpaloták második otthonuk a dolgozóknak, de igen fontos szerepük van az olvasó- szobáknak is, ahol még nagyte­rem sincs, de rendszeres ikultur- éle-t folyik. Hiba volt, hogy igen sokszor funkcionáriusaink sem értették meg, hogy a kultúrotthon nem ház csupán, ahol néha mulatsá­got, esetleg gyűlést tartunk. Nem értették* meg, hogy a kultúrott­hon a falu, a város, az üzem politikai, kulturális, társadalmi központja, hogy a kultur ott hon­mozgalom a tömeg-kulturális mun­ka legfontosabb szervezeti for­mája. Ennek következtében Zala megyében sem töltötték be hiva- Vásukat többségükben kulturott- honaink’. Feladatunk, hogy kulturoltho- naínk kereteit, továbbszélcshjük, belső szervezeti életét biztosít­suk. A kultúrotthon nem egy szervezeté, hanem az egész üze­mé, az egész falué, az egész vá­lásé. Mikor tekintik igazán a ma­gukénak a dolgozók? Ha abba munlcát, életet visznek! A jó szer­vezeti élet megteremtéséhez ismét a Szovjetunió adta meg a tapasz­talatot. A Szovjetunió kultúrpa­lotáiban, ikulturházaiban, üzemi vagy falusi klubjaiban szakkörök biztosítják az állandó látogatott­ságot- Nincs olyan kolhozparaszt, aki valamilyen módon nem -aktí­vája a, klubnak. Mindenekelőtt azoknak a szakköröknek adnak működési lehetőséget, amelyek közvetlenül a termelést szolgál­ják. Mezőgazdasági, technikai szakkörök mellett azonban igen komoly helyet foglal el az isme­retterjesztő.. művészeti, természet­tudományos, sport, halász, vadász és még igen sok másfajta szak­kör. Ezek a szakkörök terv szerint dolgoznak cs az a feladatuk, hogy behatóbban, elmélyültebben foglalkozzanak egy-egy általuk kedvelt ággal. Minden kör élén egv szakember áll, aki vedeli,, irá­nyítja a kör munkáját. Nálunk a megyében a szovjet példa nyomán külfuroltlionmoz- ga lmunk fejlődésének jelentős szakaszához érkeztünk: T7 mező­gazdasági szakköri indítunk ál­landó jelleggel. A szakkörökön képzelt agronóinusok vezetésevei elsősorban a termelőszövetkezeti csoportok lcgjobhjaiból, az ál­lami gazdaságok dolgozói és ter­melésben élenjáró egyénileg dol­gozó kis- és középparasztok is­merkednek meg a kertészet, nö­vénytermesztés és-az állattcnyész- és magasabbrmdü fejlettebb for­májával, termelési módszereivel. Az a célunk, hogy kuliurotlho. na ink a szocialista kultúra .erős bástyájává váljanak, segítsék ki­alakítani a magasabbmüveltségü kulturált, szocialista gondolkodá­sú embert, neveljék jó hazafivá, hazáját építő, az alkotó békét védő dolgozók millióit. Haladéktalanul vessünk el minden tavaszit! Kapáljunk, saraboljunkf A megye állami gazdaságainak dolgozói, a- terme]öcsoportok tag­jai és az egyénileg dolgozó pa­rasztok sok -helyütt a vetések be­fejezéséve] ünnepelték május 1-ét. Egymásután érkeztek a je. leütések, hogy teljesítették az egyes növények vetéstervét, sőt az egész tavaszi előirányzatot. Ennek eredménye az, hogy a me, gye területén a vetések' befeje­zéshez közelednek és megkezdőd­nek a növényápolási munkák. A kanizsai járás végzett a kukorica vetéssel A vetésben élenjár a zalaszent. gró-ti járás, ahol a napraforgó ve, tésében van néhány százalékos le­maradás a szombati jelentés alap. ján. A mai napra azonban ezzel is végeznek Egerszegen, Nagykani­zsán és a kanizsai járásban ugyan­csak ez a helyzet. Az egyes nővé. nyék vetésénél elért eredmények is a lendületes munkát mutatják. A zab vetését jóval túlteljesítet­tük. A kukorica vetése a kanizsai és zalaszentgróti járásban telje­sen befejeződött, a többi járá­sokban is. a 90 százalék felett van. A burgonya vetését a me­gyében 96.5 százalékra teljesítet. Uik. A cukor és takarmányrépa magvak is "a pénteki napon föld­be kerültek a megyében. Igyekezzek a lenti járás és a letenyei is! Meg ^ kell állapi tanunk, hogy egyes járások még mindig. elma­radtak a munkával. Különösen a lenti járásra vonatkozik ez, ahol csak cgy-k-ét növényféleség veté­sét teljesítették 100 százalékra. Nem sokkal jobb a helyzet a Ide. syei járásban sem. Ezekben a já­rásokban pártszervezeteink, taná­csaink minden erejükkel segít­sék hogy a munka mielőbb befe­jeződjék. hiszen az időben elve. tett növények megkívánják a nö­vényápolást. A munka igen ösz- sze tori ódik, ha nem végeznek a vetéssel. Főként a mák, cukorré­pa és borsó earabolása vált idő­szerűvé. Minőségi maiikat a saraboiásnál is! A kedvező időjárás kő vetkezte, ben megyei viszonylatban jól fejlődnek a növények, bő ter­mést ígérnek. A bő termés elő­feltétele azonban azon múlik, hogy időben és minőségileg jól elvégezzük a növényápolást. Ezen a téren lemaradás, van a megyé­ben! Ha megnézzük a határt azt tapasztaljuk, hogy sok helyen máris erősen gyomosodnak a ve­tések. Ezért a vetések befejezté­vel teljes erővel meg kell kezde­ni a növényápolási munkákat. A legfontosabb íxer.dő, hogy kapá­lással gyommentessé tegyük, por, hanyósan tartsuk a tulaj felszíné1, ezzel is biztosítva a növények gyors fejlődését. A pakodi állami gazdaság a sertéstenyésztési terv túlteljesítéséért Zala megye állami gazdaságai első negyedévi tervüket a kocate­nyésztés tere.) 108, kocásüldő te­nyésztésüket 127, a hízósertés előirányzatukat 1 212 százalékra teljesite.ték. A sertéstenyésziés fejlesztésére különösen nagy gondot fordít a pakodi állami gazdaság, ahol kü. zépnagyiestü, íeliérhussertés ki- enyésztcsével kísérleteznek. A gazdaság sertéstelepének dolgozói á Pártkongresszus üiszteílstére versenyre hívták ki a veszprem- tnegyei Dergecs-pusztai sertéste­lepet, ahol ugyancsak ilyenirányú ser.éstenyésztés folyik, és nagyje­lentőségű vállalásokat teltek má­jus 1-re. Vállalták többek közt hogy a leválasztott malacok 80 százaléka alkalmas lesz .eliyész- tésre, azután 12 százalékkal több malacot nevelnek fel, mint ahogy azt állattenyésztési tervük előír­ja. A vállalásukat a lakarmány­normák és a pihenőidők pontos betartásával. a tisztántartással teijesitetiéik is. Az eddig leválasztok malacok­nak nem 80, hanem 80 százaléka alkalmas tenyésztésre és 11 szá­zalékkal ,öbb malacot nevellek fel. A lenyészt-elepen Virág Mi­hály és Nagy. Ilona ellctőkaná- szok párosversenyben varnak egymással. Vállalták mindketten, hogy kétszeri elletéssel az évben kocánkint- 15 darab malacot vá­lasztanak el. Az eddig leellett 201 koca után • május elsejére 1188 malacot választoltak el \vz- hetes korban. Virág Mihály 20.5 kilogramös választási súlyt ért el, mig Nagy Ilona 27 kilogra- nrot- A két lelkes tenyésztő kö­zött, most* újabb verseny indult, hogy melyikük tenyésztéséből-ke­rül több állat az országos te­nyészik! állításra. Befejezte a kukorica vetését is Nagykanizsa dolgozó parasztsága A május 1-i ünnep hatalmas lendületet adott Nagykanizsán is a tavaszi vetéseknek. Koreaiak miértünk — mi a koreaiakért , „A nemzetközi helyzetet a Szovjetunió vezette béketábor si. kerei és növekvő erőfölénye jel­lemzi, mellyel szemben az Ame­rikai Egyesült Államok és csatlós országainak imperialistái — akik joggal félnek a szocializmussal való békés versenytől — a Távol- Keleten a nyílt háborús provoká­ció, az' agresszió politikájára tér­tek áf.‘‘ (Rákosi elvtárs kongresz. szusi beszédéből.) A hős koreai nép a háború tiz hónapjában szemléltetően meg­mutatta, hogy a koreai népit nem Ehet rabszolgává tenni és Korea örökre a koreai, nép kezében ma­rad. Az imperialisták vandál hóditö háborúja megadta a szabadságé ért harcoló koreaiakon, akik a hő? kínai önkéntesekkel együtt verik az imperialisták barbár csapatait. A 'kínai önkéntesek a nemze'- közi szolidaritás ragyogó példa- hu. mu'apák meg a világ dolgozói löt). Mi magyarok is segbünk i hős. koreai népnek. Először F '»vval, hogy- kórházvpnafof küld -ünk a harcoló katonáknak és •'-n kívül még szereíe1 csomagé kát a koreai gyermekek részére De nemcsak így kell segítenünk a szabadságáéi*, harcoló koreai népen, hadiéin úgy is, hogy nem rettenünk vissza semmiféle áldo­zatvállalástól és egyre fokozot- ‘abban vesszük ki részünket a békéén vívott harcban. Ezt mulatták meg nekünk a zalaegerszegi ruhagyári építke­zés dolgozói, akik 157 százalékos tér jesilmcnyüket az élű zömmé avatásuk után 159 százalékra emelték. Ugyanakkor Bajosa és ^i’yeháza délszláv községek béke-bestyüitési versenyre bivják ki .egymást, hogy evvel is csapást mérjenek az imperialis- *ák aljas igazságtalan háborújá­ra. Ezeket az eredményeket tovább kell fokozni és a munkánkat á’ kell, hogy hassa a békéért vivo t harc nemzetközi 'jelentősége. Szélesítsük tovább a munkaver- senv mozgalmat, tegyük azt ál- h-uulóvá és ne riadjunk vissza azoktól ’ a feladatokról amelyek ■dö lünk állanak. Munkánk ;E- il bizouvi-suk be. hogy néni rés k.i um erős báslva vagyunk a Véve frontján. Mert a korea; vép harca a mi harcunk is é« n mi jó munkánk, eredményeink segiiik a szabadságáért és függet­lenségéért harcoló koreai népek A hét végéig- a kukorica ve. tését is befejezték Nagykanizsán. A vetési munkák­ban a Vörös Csillag termelőszö­vetkezet vezet, amely g silókuko­rica és a takarmánytök elvetésé­vel összes tavaszi vetéseit befe­jezte a szántóföldeken. A kerté­szetben marad még néhány nö­vény palántázása. A két első tí­pusú íermelőcsoport. a kiskanizsaj Petőfi és a sánc! Uj élet tagsága szintén befejezte már a Szántó­földi vetéseket. Az egyénileg dolgozó parasztság is már a káposzta palántázásánál tart. Ebben a munkában • különö­sen a kiskaniz.-ai dolgozó parasz­tok járnak az élen. A káposzta palántázása olyan jó ütemben halad, hogy ha marosan ez is befejeződik. A. vetések befejeztével egyre jobban előtérbe nyomulnak nö­vényápolást munkák., A kedvező időjárás követkéz!ében Kanizsa határában mindenütt szépen fej­lődnek a vetések, ezért a dolgozó parasztságnak foko. zo(f gonddal kell ügyelnie ar­ra. hogy az időszerű növény­ápolási munkákat mindig idő­ben elvégezze­A vetések fejlődésére jellemző, hogy a.kb. két hete elvetett ku­koricának már 10 cin.es szára van. Fontos, hogy a mezőgazdasági munkáknak most következő sza­kaszában a diiőfcleiösök lényegesen javítsák meg munkájukat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom