Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-25 / 95. szám

Előadás a micsurini biológia alkalmazásáról Zalaegerszegen ,.A micsurini biológiai alkalma­zása Ma gyarországon1' címmel tartott előadási a zalaegerszegi pár [iskolán dr. Somos András ch’társ, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az előadás célja — miit ahogy erre bevezetőjében rámutatott Somos 'elvtárs — az volt.' hogy hallgatósága előtt körvonalazza azokat a feladatokat, melyek fel­emelt ötéves tervünk végrehaj.á- sával mezőgazdaságunkra hárul­nak, s amelyek a micsurini bioló­gia és agrotechnika segítségével megöl dhatókiká válnak. — ötéves tervünk első évének tervelőirányzatát t'sljesite.tük, sőt jóval túl is szárnyal.uk, cs a má sodik tervév első negyedét gyár­iparnak 100.8 százalékra teljesí­tette. Mezőgazdaságunk azonban nem tudott lépést tartani az iparral, mer. az 1919-i termés­sel szemben csak 4—5 százalékos emelkedést mutatót.. A lemaradásokat fejtegetve, rá­mutatott Somos elvtárs azokra a hiányosságokra, melyek mező gazdaságunk fejlődésének gátlói­vá vál.ak. Elsősorban is a kis­paraszti gazdaságokat említette, amelyek eleve kizárják, hogy ezen a téren lendületes fejlődés indul­hasson meg. De nemcsak ebben látta a hibák okát. mert nem ez az egyedüli. ok, hiszel jelenleg szá­mos olyan tszcs, ső, állami gaz­daság is van, ahol a kellő szak ér,elem és az uj elől való szán­dékos elzárkózás folytán majd­nem egyhelyben topognak. — Mezőgazdaságunknak be keli hoznia eddigi lemaradását és tel­jesíteni 'kell a felemelt ötéves tervet. A felemelt ötéves terv az eredeti 8 milliárd forin. helyett 41 miliiárdot irányzott elő, amely lehetővé teszi a fokozott gépesí­tést. De mezőgazdaságunk fej­lődését, a többtermelés 1 ehe ősé get biztosítja az. is, hogy kor­mányzatunk a holdankénti mű nágyaniennyiséget majdnem a duplájára «melte. — A jelenleg termesztett nö­vény- és a jelenleg tenyésztett ál­latfajták helyett ujaliaí is Leli bevezeíűüiiL, ille.ve kitenycsztenünk. Mos. már nálunk Is alaposan lecsökkent azoknak a 'kételkedők­nek a száma — mondotta —, akik lehetetlennek tartották a déligyümölcsök meghonosítását a mi éghajlatink a!a,t. A tények beigazolták, am if még nem is olyan regen képtelenségnek tar­tottak. A gyapot, a citrom, a na­rancs és a mandarin szakszerű gondozás mellett máris .megte­rem nálunk, s nem kell hozzá sok idő, hogy ezek a meleg é"- hajla.hoz szoko.f gyümölcsök otthonossá váljanak a mi hűvö­sebb éghajlatunk alatt is. At kell térnünk a szovjet agrotechnikai módszerekre. Persze, ez az át­térés csak akkor vezet valóban komoly sikerre, ha jobban kiszé- lesi.'jük a szociálisra nagyüzemi gazdálkodást. Micsurin aztmondot a: „A növényeknek meg kél] vái- tozniok. Olyanokká kell válniok, amilyenekre szükségünk van, mert a természettől nem kérhe- ünk »könyöradományt.’1 — Micsurin — amíg arnende’.is- ták csak 8—10 gyümölcsfajtá ndtak előállítani ■— előállított 300 fajtát. A körtét összehozta az almával és így létrehozott egy körtealaku almát. Olyan növényfaj ákat. melyeket azelőtt csak melegebb éghajlat alatt lehetett termelni, elvitte 1000 kilomé őrrel észa­kabbra. Ma már Leningrad, kör­nyékén is nagyszerűen megterem az őszibarack és a szőlő . A továbbiakban elmondotta, — A KIQSz kanizsai csoportja csütörtökön este. fél 7 órakor fiáig- gyűlést tart Sztállin-uti helyisé­gében. — A Magyar Szovjet Barátság Hónapban az MSzT Zalaegerszeg városi szervezete két gyönyörű vándorzásKlót készíttetett. Az üzo. mi vándorzászlót a Konfekció Vál­lalat MSzT -szervezete, az egyénit pedig Kosa Elvira MSzT-ftag, a Növény termel tető Vállalat dolgo­zója nyerte el, a tagszervezés te. ran végzett jó munkáért. — Vaspör községben Vaspöri Lajosné lakásán forgáccsal rakott tüzet. A forgácsba, eddig még is­meretlen módon gyutacs került. A tűzhelyben felrobbant. A tűz­hely mellett álló kislánynak ta bal karjait leszakította egy vas­darab. Az asszony kisebb sérülé­seket szenvedett. — Gulyás János orosztonyi ku­lak — akinek cséplőgépe és fafel­dolgozó üzeme van — cséplőgépét az előirt időre nem javíttatta meg. Az eljárás folyamatban van. hogy Micsurin tervszerűé i irányi­ból.; á a növények fejlődését, el­mondotta a módszert, melynek segítségével különböző virágpo­rokat keverve s azt a bibére szór­va uj virágot nyerünk. Megemlé­kezett Micsurin legnevesebb ta- nitványárói, Liszenkóról is, aki a növényeknél két fejlődési sza­kaszt állapi o.t meg. Egyik a hő, a másik pedig a fényszakasz. Ezen ismeretek birtokában elér- e, hogy a növények tormási ide­gét lerövidíthette. Majd Somos :lv;árs néhány paradicsomléié növényt niuteuo t he, amelyek nás növényekkel voltak előnyö­sen keresztezve. Nemesítő tele- neinkríü is beszelt, alioi Micsu­rin és Lisz-rnkó módszerével ná­lunk is fagyálló gyümiilc§öket .isérletcznsk ki. Végezetül rámutatott Somos elvtárs, hogy a biológia egyol­dalúvá válik, ha nem kapcsoljuk össze a marxizmus-leninizmus tu­dományával. Az előadás tanulsá­gaként kiemelte, hogy az ötéves érv folyamán, Micsurin módsze­reinek alkalmazásával cs a szo­cialista nagyüzem kiszélesítésével messze ul tudjuk teljesíteni ter­vünké, cs ezzel békénket is meg­erősíthetjük. — Nagy Rudolf cs Nagy Ilu- dolfné tefcenyei lakosok tartási szerződést kötöttek Nagy Sándor 61 éves, 10 holdas középparaszt rokonukkal oLymódon, hogy rossz bánásmód következtében a- szer­ződés felbontható. S a következő történt: Az öreg Nagy az elmúlt héten féiakarta bontani a szerző­dést. A házaspár az idős embert kihívta a szőlőhegyre, hogy cé­gi tsen a munkában- Nagy Sün. dór készségesen engedelmeske­dett. Munka után a közelükbe eső kutbQ vöíctlék az öreget. A kutbaoi a viz 80 centiméter magas volt, Nagy Sándor életben maradt, mert — szerencséjére ■— nem-fej. jel esett a mély kútba. Reggel kiabálására odasiettek a. környé­ken dolgozó ismerősei és kihúz­ták. A bestiális házaspár eben megindult a bűnvádi eljárás. — Batyk községben a békeivek aláírásgyűjtésével kapcsolatos népnevelőmunkát összekapcsolják a burgonyubegyüjtéssel. Az ered. mény vissza is tükrözi ezt: Egy nap alátt 36 mázsa burgonyát gyűjtöttek be. HÍREK A gépállomás vezető agronémusa segíti a tszcs-! munkájában Erdődi Ferenc, az orosztonyi gépállomás vezető agronómusa rendszeresen segifi a helybeli termelőcsoport dolgozóit, de cl- 'átogat és szaktanácsokat ad, irá­nyítja a zalamerenyei Felszaba- dulás•termelőcsöport mezőgazda- sági munkálatait is. Csak nemrég került a gépállo­máshoz a Pár] megbízásából. Jő ooliíikai és szakmunkájával érde­melte meg ezt a kitüntetést. — Bizony Erdődi elvtárs mező­gazdász gyakorlati száktanácsa! nagy segítséget jelentenek a mi számunkra, — 'kezdi beszédét Jó- 7.sa Lajosnc, az orosztonyi terme- őcsoport tagja. — Amióta cllá- ogatt hozzánk, úgy megy itt a munka, mint a karikacsapás Ha van egy kis idejük, hallgassák meg csak, amit mondok. Két holdon hagymát termel a asopor.. Éppen serényen megy a duggatás. Egy gereblyéhez ha­sonló, de annál jóval nagyobb szerszám ott hever a tábla végé­ben. Odamutat két tszcs-asszony is egyszerre. — Ennél a munkánál 100 négy­szögöl a norma — mondja Far- kasné. — De, ha hiszi, ha néni, meg 20 négyszögölet sem tudtunk eljesitcai, mert húztunk ma­gunknak egy sort, aztán nehézkesen bíbelődtünk csak. Mutatja az ujjal hegyét, egé­szen feltörte a kérges földterü­let. — A napokban aztán eljött hozzánk Erdődi elvtárs. Bemuta­tott egy. a számunkra uj szerszá­mot. Olyan, mint a gereblye, 20—25 centiméteres távolságra vannak a fogai és egyszerre hat sort húzunk Vel.e. Elég mélyre vág a földbe, mert háromszög alakúak a fogak. Egy dolgozó most hat sort fog magának egy­szerre. így aztán az elmúlt há­rom napban két munkaegységet teljesítettünk ebben a munkában. Azután a ke­zünket sem töri fel a rög, mert ouha, nedves földréteg kerül a felszínre. Erdődi elvlárs vállalta, hogy együttműködve a tszcs 'tagjaival, höldankint a szövetkezet földjén az agrotechnika pontos betartásá­val, gondos növényápolással, négyszeri kapálás mellett, eléri a hoidankinli negyvenmázsás kuko- rica'ermést. Persze van azért hiba is a cso­portnál A helyi tanács nem ad kellő támogatást. Például hetek óta huzza-halaszfja. hogy azok a tszcs-tagok, akik vetőmagként ad­ták be a csoportba a kenyérgabo­nájukat, megkapják a liszt, vagy, kenyérgabonafejadagjukat. Az el­lenség Or ősz tony ban is oft van és ebből az esetből könnyen tő­két kovácsolhat magának. Nem utolsósorban az egyénileg dolgozó kis. és középparasztok fejé csor­bíthatja o tszcs tekintélyét. Az üzemi pártszervezet titkára ogy kissé hi ételen ember. Nagy feneket kerit a dolgoknak, ahe­lyett. hogy a legegyszerűbb mó­don intézkednék és megosztaná a feladatok végrehajtását. A termelőcsoport szorgalmas dolgozói jó ütőn haladnak és a még meglévő hibákat kijavítják, amit az elméleti és szakképzett - ségük fokozásává], a munka még jobb megszervezésével érhetteek el, ez a fiatal tszcs a gépállomás segítségével a betakarításkor gyö. nyörü eredményekkel büszkén di. csekedhetik majd. (Juhász) TAGGYŰLÉSEK EGERSZEGEN Ma a következő alapszervezetek., néj tartanak taggyűlést: valamcny. nyi körzeti aüapszervezetnél este 7 órakor. Ruhagyár, Magasépítési V., Tanítóképző délután 6 órakor megyei tanács, megyei rendőrkapi. tányság, SzTK délután 5 órakor. A Dicsőség Sztálinnak termeid szövetkezetnél este 8 órakor 27-én: Dé után 2 órakor a MESzöv. üzemi pártszervezete tart taggyűlést. BÉKE MOZGÓ NAGYKANIZSA Szerda: A TRUBADÚR Verdi világhírű operája filmen, Olasz film, ZALA A Magyar Dolgozók Tártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele­lős szcikoszto: fezantó Jüdo — lolclos kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőség: Z; ’ rcrszeg, Kossuth Lajos.ntca 2-'. Tel. 230. Nagykanizsa. Zrínyi M-n. 29. Tel. 5t. — Kiadóhivatal: Zalaeger_ szeg, Széchenyi_tér 4. Tel. 102. Nagy» kanizsán Zrínyi M..u. 29 Tel. 54. Ké„ ■=zült a Vasmegye nyomdában Szóin,, batticly. Kossuth L.-n. 6. Tel: 75. . - Felelős vezető: Hegedűs Gyula. Eke és toll Az eke mélyen hasított a föld­be. amely zsíros csillogással bo­rult az eiöbbi ekehajtásra. Az ekevais és a csoroszlya felfénylett a tavaszi nap ragyogásában, úgy villogott, mintha szinezüslből vol­na. Bödő Morgó János elégedet­ten ballagott taiz eke után. Sze­lne felcsillant, amikor lovaira pil­lantott. — Jó bőrben vannak — gondolta. A szőrük csillogott, érni bizony itatta, hogy Bödő János tö­rődik az állataival és van mit a jászolbai vetnie. Ugyanisikkor, amikor Bödő Jár nos a dűlő túlsó végén bekanya­rodott, ez üt felől egy ■ férfi lé­pett a földre, oda, ahol még nincs felszántva’. Bödő már messziről felismerte. Félhangosan mondta: — Miért jön ez ide. Azt gondol­ják ezek á népnevelők, hogy mun­ka közben is ráérek beszélgetni velük, vagy hallgatni őkét. So­hasem hagynak nyugton azzal a békeivvel, pedig megmondtam a höbögő Kosának is, csak adja ide és én aláírom és né háborgassa­nak tovább. De ő csak spekulál!. Biztosan azért, merit megmond­tam neki. hogy én nem politizá­lok, ne is erőltessenek. Tudom én, bogy a politika a múltban is az ur.k huncutsága volt. Azzal csapiák be a paraszt«". — Jónapot, Bödő bácsi — kö­szönt rá Novak Lajos, amikor összetalálkoztak. — No, hogy megy isi munka? Szántogíit? — Há1«, amint látod. —■ Nem akasia huzni az időt, igyekezett mielőbb szabadulni a népnevelőtől. — Mi járatban vaigy öcsém? — kérdezte kurtán. Hangjából kiérzdit, hogy nincs ínyére a látogatás. — Az igazat megvallva, nem is magához indultam — mondta Novak Lajos. Arról mélyen hall­gatott. hogy már napok óla ké­szül ,arre a találkozásra — Szenií- grótra indultam, lazitán láttam, hogy maga itt szántogat. gondol­tam, egy kicsit1 elbeszélgetünk. — Bödő János felhorkant. — Csak elbeszélgetnél öcsém, ha volna kivei. Velem ugyan nem. Ke­ress megadnak olyan embert, eki ráér. Az én földem nem szánlódik meg, ha veled beszélgetek. — Csalc szántson egész nyugod­tan, Bödő bácsi, én menet közben is mag tudom mondani, amit a kap­rok. Rövid a mondanivalóm, de mégis sokat: jelent. Az előbb jár­tam a tanácsnál és ottan éppen magáról beszéllek. A tavaszi munkáknál első helyen áll a köz­ségben és a táblára is ki' win írva. a neve. Bödő János már éppen rántani akarta a gyeplőt, hogy a lovak elinduljanak, de aztán meggon­dolta magát. — A munkában nem is tesz túl rajtam senki, de azt megmondtam, mm politizálok. Ha ezerszer jönnek hozzám a népnevelők, akkor sem politizá­lok. Megmondtam ezt is, hogy aláiröm a békeivet, de Kosa Jan­csi összebeszélt mindqn badarsá­gai.. Azt mondta, ha kényszernek veszem, ne k írjam alá. Dehát iáikkor miért, hozta1, ha nem akar­ja aláíratni? — Helyesen cselekedett Kosa Jancsi — mondta Novák. — Az aláírás nemcsak hogy nem kény­szer. hanem ezt is meg kell néz­ni, ki írj.-ai alá. Aki aláírja, tud­nia kell, mit ir alá, miért irjia, alá és — milyen köt lelezetiLséget vállalt az aláírással. A béke meg­védéséért folytatott harc nem csupán ez aláírásból áll. Kemé­nyen helyt kell állni, keményen mug kell dolgozni a békéért. A békeharc kitartó munkát, törhe­tetlen hitet láván. Maga .még nem irtai alá az ivet és mégis megmui- tattlai békeisikaraitát azzal, hogy a tavaszi munkáknál első letilt a községben. — Kölnivaló gazember lennék, ha a háborút kívánnám — csat­tant fel Bödő János. — Mi hasz­nom volt nekem a háborúból* Kétí; fiiam a fronton pusztult el. Marháimat elvitték azok a német fasiszta rablók, a háziamat pedig, emit apám 40 évi cseilédkedés- sei, koplalással, a gyomrán ke­resztül szerzett, felgyújtották. Szegény i?pám mindig gürcölt és elkeseredésében csak mormogott magában. Innen kapta át Morgó nevet, ami aztán énrám is átna* gad;!'. Novák Legos hallgatott. Bol­dog volt, hogy meg tudta szólal­tatni ezt a közisn^rten hsillgai- tag, mogorva embert. Félt. hogy újabb kérdésével esetleg elront mindent, de azért megkockázta»- tolt ennyit; — A 10 hold földjét <az apjától örökölte? — Csak né­gyet — hangzott a válasz. — ötöt' a földosztásnál kaptam, egyet meg magam szereztem. — Lássa Bödő bácsi, ezt mind annak köszönheti, hogy 1945 ólai szabadság és béke van nálunk. — Tudom én ezt jól. Ne hidd, hogy nem látom ez élet folyását. Ilyesmikről néha-néha szeretek is elbeszélgetni, csak éppen po­litizálni nem akarok. — Szóval — kezdte ismét Novák Lajos — azt is észrevette, hog^ községünkben most már vil­lannyal világítunk? — Hál hogy •a fenébe ne, hiszen hozzám is be van vezetve. Ez mind nagyon szép és az is. hogy azt a rossz utat, ahol azelőtt tengelyig járt a kocsi a sárban, az állam megcsi­náltatta. Aztán a mozi sem utol­só dolog, meg az orvos és azok az előadások, amiket a fiatalok csi­nálnak. A mozival] úgy voltam, hogy először restelltem bemenni, gondoltam, a mozi nem paraszt­nak való, most aztán már úgy megyek, mintha gyerekkoromtól fogva mindig odajártam volna. — A régi háza szalmát:tc-s volt, ugye? 7- kérdezte a népnevelő. — Hál'., bizony, csak olyan zsuppfedeles. füstös viskó volt az, amilyenre ai cselédembernek ke­rült. Mégis nagyon sajnáltam, amikor leégett'. Novák Lajos megkérdezte: — De azért a mostanit jobban saj­nálná? Ez nagyon szép ház, — Bödő arca elsőtétedeft: — Én nem politizálok, de ezért a, rádiót mindig meghallgatom és Q ke­zem ökölbe szorul, Emikor azt hallom, hogy az amerikai meg az engol tőkések háborút akar­nak. nem akarják aláírni azt u szerződést, amellyel meg lehetne Ynenceni & békét. Én szeretem cs becsülöm a Szovjetuniót, mert u békét akarja. Amikor azt haillom. hogy milyen nehezen megy a megegyezés, mindig eszembe jvá­nak a háború gyötrelmei, eszeltei­be jut ia két fiam, akikéit & há­ború puszii"ólt el. Gyűlölöm a gaz amerikaiakat, akik , megint háborút akarnak csinálni. Novák Lajos előhúzza kabátja belső zsebéből a békeivet: — No, Bödő bácsi, akkor írja ezt alá. írja alá ezért, hogy a maga há­zát, a maga békéjét senki ne merje bántani. Bödő János tétovázva nézte né­hány pillanatig a fehér papirt, aztán ezt mondta, — De én poli­tizálni nem tudok ám! — A nép­nevelő átnyújtotta a tollat. Mo­solygott. — Éppen az előbb bizo­nyította be, hogy tud. A neve ott áil az eredmény táblán és az eké­je © földet szántja. Ez már ma­gában véve is politika, amelyre felépíthetjük békés cs boldog jö­vőnket. és most már ezI is tudja, miért írja alá a békeivet. A napfény el siklik ai fehér papí­ron és a. görbén húzódó vonalak­ból kialakul a név: BödÖ János. xTakácf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom