Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-01 / 76. szám
NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK.KÖNYVSZEMLE * KIK AKARNAK HÁBORÚT? Az Amerikai Egyesüli Álla. mokbaii. Angliában, valamint Franciaországban is természetesen vannak agresszív, uj világháborúra szomjazó erők. Ezeknek háború kell, hogy extraprofitot szerezhessenek, hogy kirabolhassanak más országokat. Ezek a milliárdosok és milliomosok a háborút ha- talmas hasznot jelentő jövedelmi tételeknek tekintik.“ (Sztálin elvtárs nyilatkozata. ból.) ti amerikai kormánykörök lázasan folytatják háborús készülődéseikét, A katonai kiadások már hetvenszeresen túlszárnyalják a második világháborút megelőző évek katonai költségeit. Az USA militarizálása elviselhetetlen terheket ró Amerika dolgozóira, mert a fegyverkezés költségeit a munkások és farmerek fizetik meg. Truman ki is jelentette, hogy a katonai mozgósítás megvalósításához szükség van a nem haditermelés csökkentésére és polgári korlátozásokra. Truman követelte a program keresztülviteléhez, hogy „a fogyasztási cikkok termelését erősen csökkentsékhogy a munkások „nagyobb termelékenységgelu és „több órát“ dolgozzanak. Az el-_ nők figyelmeztette a munkásokat, hogy „a munkabérrel kapcsolatban bele kell nyugodniok a korlátozásokba és ellenőrzésbe a béremelések megakadályozása végett“. Az új katonai program egyben a széles néptömegek életszínvonalának: eddig még nem látott süllyedését vonja maga után az Egyesült Államokban. A dolgozók jövedelmi adóját az elmúlt évben húsz százalékkal növelték, most újabb 16 milliárd dollárral emelik az adókat. Egy washingtoni haladó szakszervezeti szakértő kiszámította, hogy egy olyan család, amelynek évi jövedelme háromezer dollár, vagyis a létminimumnál alacsonyabb, évi 700 dollár adót fizet. Ez az összeg az új költségvetés életbeléptetése után ezer dollárra emelkedik, vagyis elviszi a család egész jövedelmének etiy harmadát. A Wall-Street mágnásai azzal, hogy az óriási katonai kiadások terhét az amerikai népre hárítják, híhcíeíleji nyereségeket biztosítanak önmaguknak. A költségvetési javaslatot kommentálva a Wall-Street Journal, az üzletemberek lapja kijelentette, hogy „a kormány kellő megértési tanúsított a nagy üzletemberek szükségletei iránt1'. A pénzmágnásokat doliárözönnel árasztják el. Minden lerombolt koreai parasztház azokról a nyereségekről beszél, amelyeket a trösztök 1950-ben söpörtek be. Minden koreai asszony és gyermek, akiket MacArthur vérebei meggyilkoltak, bevételt jelént a Wall-Street kasszájában. Minden Koreában megölt amerikai katona hatalmäs nyereségek forrása a mononólmmoknak, A „Magazine of Wall-Sir cet1’ folyóirat nemrég jelentett*, hogy „az 1950. évi osztalékok új rekordmagasságot ériek el“. A „Journal cf Commerce“ számításai szerint az 1950. évi osztalékok elérik a 10 milliárd dollárt, az 1949. évi 7.8 millíárddal szemben, s több mint két- és félszeresen túlszárnyalják az 1939-ben osztalék címén kifizetett összeget. A „Dupont de Nemours‘‘ vegyipari konszern, amely katonai megrendeléseket teljesít, atombombát gyárt. 1950 harmadik négyedében megkétszerezte nyerc ségéit az 1949. év harmadik négye tiéhez képest. A pénzügyi lapok felsorolják az ipari konszernek közül azokat a „háborús favoritokai“, amelyeknek nyereségei előreláthatólag jóval felülmúlják még az 1950. évi rekord- magasságot is Tgy például a „Mody s Stock Survey“ jegyzéket közöl az úgynevezett hadigazdasági részvényekről, amelyek „nyilván valóan nyereségesek lesznek a félig háborús gazdálkodás viszonyai közt'1. Ezekhez tartoznak természetesen a repülőgépgyártó társaságok részvényei is. Az újság kijelentette, hogy a repülőgépiparra esik „legnagyobb közvetlen nyereség a most megvalósításra kerülő katonai programból A folyóirat ajánlja az ércbánya- konszernék és a feldolgozó ipar részvényeit. Köztük van természetesen az „International Nickel“ társaság, amelynek igazgatója John Foster Dulles. A lap nem felejti ki az acél'írösztöket sem. Az amerikai halálgyárosok üzlete napról- napra szélesedik. Mostanában a sajtóban úgyszólván csak ilyen híreket lehet látni: „A Ford-társa- ság jelenti, hogy szerződést kötött katonai teherautókra és autóbuszokra 81 millió dollár értékben". A General Motors Buick osztálya jelenti, hogy 65 millió dollár erejéig szerződést kötött tankaikatré- szchre'’. „A légihaderő jelenti, hogy 24.7 millió dollárt utalt ki a Ford és Kayser-Frascr társaságnak, hogy gyáraikat alakítsák át repülő- motorok gyártására Kik is állnak tulajdonképpen a háborús monopóliumok élén? Az Egyesült Államok nemzetgazdaságát a 400 leggazdagabb mágnás ragadta kezébe, akik az országban az összes trösztök tökéinek 42 százalékával rendelkeznék. Az első helyen áll a Morgau-csoport. amely 68 bankot és trösztöt ellenőriz, összesen 55 milliárd dollár tökével. Morgan pénz- és ipari oligarchiájának létérdéke' fűződik az Egyesült Államok atomfegyverkeziési hajszájához. Morgan képviselői helyet foglalnak mindazokban a kormányzati szervekben, amelyek az atomenergia kérdésével foglalkoznak. Az atombombák gyártása ennek az oligarchiának óriási nyereségeket hoz. Az Egyesült Államok pénzügyi ragadozói között kimagasló szerepet játszik a Rockefeller-csoporf, amely hat olajtársaságot egyesít. A Dupontok bankár-oligarchiája az USA vegyipari tőkéjének 22 százalékával rendelkezik. Truman kormánya őket bízta még az atomfegyver új fajainak gyártásával. Az egyik legnagyobb pénz- és ipari dinasztia a Mellonok bankárcsaládja. Ezeknek a pénzügyi vérszí- vóknak és bankcsoportoknak az ország militarizálása és az új háború új profitot jelent. A* egyszerű amerikaiak milliói egyre inkább felismerik a Wall-Street háborús kalandorpolitikájának jellegét. Egyrtí határozottabban szembefordulnak az ország eszeveszett milítarízáláséval, amely példátlanul gazdagítja az amerikai mágnásokat és a dolgozók millióit új, mérhetetlen nyomorúságra ítéli. Görögországon keresztül csempészik az amerikai fegyvereket Jugoszláviába LENIN. ^ Az agrárkérdésről (i-U) A jugoszláv nép mind szervezettebbé váló szabadságharca* arra kényszerjtette az angoi- amerik’sij imperialistákat, hogy nyíltabban foglalkozzanak Tiltó fasiszta bandája uralmának meghosszabbításával Minden lehetőséget felhasználnak arra, hegy a titoistákait fegyverekkel lássák el. A jugoszláv tömegek ellenállása 'azonban egyre több gondot okoz ia tengerentúli fegyverszálli- lóknak. Maga Tito is beismerte február 16-án tartott beszédében, hogy & jelenlegi helyzet melleit nem lehet nyíltan és közvetlenül •amerikai csapatokat és fegyvereket Jugoszláviába- szállítani. A ftgyverszállidások lebonyolítása, érclekében Jugoszláviába érkezeit Perkins, eE amerikai., kémszoi- gálaí egyik vezetője. Ő ti took vezérkarával együtt kidolgozta* azokat a terveket, 'mint lehetne a jugoszláv tömegek figyelmét elaltatva Görögországon keresztül lebonyolítani a szállításokat. Ebből a célból Ha dós Jownovics kíséretével együtt már megszemlélte Szolun kikötőjét. Allan amerikai megbízóit pedig szemlét tartott Szclu.n és Belgrád közti vasútvonalon. A jugoszláv nép éberségét 'azonban nem lehet elaltatni. A ké.Lkö'jfles. összesen minl- egy 1500 oldalra terjedő gyűjteményes munka marxista- leninista irodalmunk terén, már régen érezhető hiányt pótol. Az 1894 áprilisa és 1923 januárja között megirt nagyobb munkák, tanulmányok, beszédek, vázlatok és kisebb cikkek anyaga felöleli azt az egész fejlődési szakaszt, amely a (kapitalizmus kialakulásától kezdve a mezőgazdaság szocialista átalakítása feló telt első lépésekig terjed. Emellett Lenin annyira tág ‘keretek között, any- nyira sokoldalúan és minden apró részletekre kiterjedően tárgyalja a felvetett problémákat, hogy az oroszországi agrárkérdésen kívül számos más ország, 'közöttük Magyarország agrárkérdésének alakulásával kapcsolatban is bőséges anyagot kapunk. Leninnek a két kötetben szereplő művei egytől-egyig harcos Írások, amelyekben megvéd címezi a marxizmust a forradalmi munkásmozgalom burkolt, vagy nyílt ellensége ivei szemben, kijelöli a forradalmi szocialista m u n&ásp árt p ama sz tp o lit iik á j án ak nfját, ugyanakkor pedig alkotó módon 'továbbfejleszti a marxizmust az agrárparasztkérdes valamennyi területén. Lenin a legkülönbözőbb összefüggésekben szegezi He azt az igazságot, hogy a proletariátus a polgárháború súlyos éveiben nem tarthatta volna meg a hatalmat a szegényparasztság odaadó támogatása nélkül. Ismerteti a szegénypam*s,zt-bizo'Hiságolk. dönfő jelentőségét a kulákság ellen és a városok, a Vörös Hadsereg ellátásáért folytatott harcokban. Ezzel (kapcsolatban külön kiemeli a munkás közellátási osztagok fontos szerepel, amelyek a falvakban messzemenően tárnom gátjuk a szegényparas.ztság kar-, cúl. 1918 végétől kezdve egyre ki*! magaslóbb helyet foglal el Lenin beszédéiben és cikkeiben a közép paras z is á g me gny e ré s ének kérdése. ¥ enin a mu nkás-paraszt szövetség megszilárditásáiiaik problémáját a mezőgazdaság szocialista átalakításának problémájával kapcsolta egybe. Lenin szövetkezeti terve volt az az alap, amelyen Sztálin elvtárs a mezőgazdaság kolTék'tivi- zálásáua'k nagyszabású tervét kidolgozta. Sztálin elvtárs zseniális tervének megvalósiíása nyomán a Szovjetunióban egyszersmin- d cukorra megszűnt a falu el- nyomot'tsága, kilátástalan nyomora és tudatlansága, amely a cári idők faluját jellemezte. A paraszt jómódú, kulturált emberré vált, akinek anyagi és kulturális jóléte egyre 'emelkedik. Lenin agrárvonatikozásu műveinek kétkötetes gyűjteménye tartalmát tekintve olyannyira gazdag, hogy a marxista-leninista tudás valóságos (kincses- bányáját jelenti az olvasó számára. Kétségtelen, hogy ez a könyv óriási támaszt jelent mindenkinek, aki a magyar mező- gazdaság szocialista átaLakitásá- val kapcsolatos kérdéseket valóban alaposan, 'történelmi összefüggés tűkben akartja megérteni, kétségtelen, hogy hatalmas fegyvert jelent abban a harcban, amely a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt, Piákosi elvtárs irányit ás aval, a falun folyó szocialista épités diadalrajuttatá- sáért egyre nagyobb erővel bon- taíkozik ki. Szétzüllés jelei Tito fasiszta pártjtíban Prága. A jugoszláv politikai emigránsok Nova Borba cimii prágai lapja irja: A belgrádi kém ügynökség kezdi elveszíteni lába alól a talajt és Tito ék a legkegyetlenebb Gestapo-terrorral sem tudják megakadályozni a nép ellenállását. A felszabadító harc kiterjedt Tito fasiszta parijának soraira is és különösen •azokban a pártszervezetekben erősödik, amelyek a széles népi •rétegekkel állnak kapcsolatban. A New-York Herald Tribune közölte, hogy a ititodsfca pártszervezetekben egész Jugoszláviában •a szét züllés jeleli észlelhetők. A Neue Züricher Zeitung a svájci nagytőkések lapja szerint „a háborús vészéig fokozódásával egg- 're jobban terjed a széthúzás Tito 'pártjában its cs eggve nagyobb számban vonnaik olyanok, akik hern hajlandók követni Tito politikáját“. Nemzetközi békemozgalom A világ dolgozói hatalmas lelkesedéssel készülnek a Béke Világ,tanács felhívásának aláírására, hogy követeljék az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötését. A Román Népköztársaságban a békebizottságok tagjai házról- házra járnak és megmagyarázzák az embereknek, hogy minden alá. irás a béke ügyét szolgálja. Csehszlovákiában pásztorleveleket olvastak fel a katolikus templomokban, amelyek felhívják a katolikus hívőket: fokozott munkával járuljanak hozzá a béke fenntartásához és megerősítéséhez. Ausztriába® eddig 317 ezer dől. gozó irta alá a békefefhivást. A szakszervezeti vezetők 55 ezer fémmunkás képviseletében követelték a német békeszerződés megkötését, a felfegyverzés kérdésében pedig a népszavazás lefolytatását. Olaszországban sokezer liguíiai dolgozó vett- részt a genovai Ilva. üzemben a „békeöntésen“, amelyet annál a Martin-kemencénél végeztek, amelyet az Uva munkásai helyeztek üzembe, miután az igazgatóság elhagyta a gyárat. A tőkés országokban a dolgozók sztrájkokká] is kifejezik béke akaratukat. Ncrthumberlandban többszáz dokkmunkás lépett sztrájkba- követeléseinek alátámasztására. A sztrájk 63 hajó munkáját bénította meg. Az ujzélandi kikötőmunkások bérsztrájkjához csatlakoztak a hűtőházi dolgozók is, ezért a kor. rnány törvényen kívül helyezte a hűtőházi dolgozók szakszervezetét. A munkások azonban töretlen egységben és szakszervezetükhöz hűen állják a sztrájkot. A Szuezi Csatorna Társaság több mint 3000 munkása sztrájk- belépett magasabb bérek eléréséért. Az angol iráni olajtársaság munkásai is sztrájkbaíéptek bér- követeléseik alátámasztására. Abadanban a technikai főiskola 500 diákja sztrájkol a munkások iránti szolidaritásuk jeléül. Tüntettek itt az olajfinomító munkásai is. A rendőrség és a tüntetők közölt összetűzésre került sor. Brazíliában a, pemambucoi pa. pirgyár dolgozói sztrájkolnak, de beszüntették a munkált Recife városában a Western Telegraph Társaság távirászai is. A Nagy Októberi Szocialista AE Forradalom Karélia dolgozónak is meghozta társadalmi és nemzeti felszabadulásukat. A karéi-firm nép a kapitalizmusban nem is álmodhatott arról a jogról, hogy önálló államiságot teremtsen magának. 1923- ban, az Üsszorosz Központi Vég- rehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsa lehetővé tette Karéba népének, hogy megalakítsa a kalóriád autonom szovjet szocalista köztársaságot, mint az Orosz SzSzK részét, 1940. március 31-én a Szovjetunió Legfelső Tanácsa törvényt fogadóit! el, melynek alapján a karélia] autonom köztársaság összszovetségi köztársasággá alakult át. A nagy orosz nép segítsége következtében lehetővé vált Szovjet. KaréUábam a gazdasági és kulturális élet gyors fejlődése. A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA A Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság A Nagy Honvédő Háborúban a karél-finn nép fiai és leányai bátran harcoltak ,a német- fasiszta rablók eben. A karói-finn nép a Nagy Honvédő Háború befejezése úján a Párt és a testvéri szovjetközitársiaságok segítségévei gyorsan helyreállította népgazdaságát. Talpraállították az ország lerombolt iparát és ma a köztársaság egyik vezető iparágában, a papírgyártásban a brutto termelés 264 százalékkal szár- nyalta túl a háboruelőtlj. mennyiséget. A köztársaság másik fontos iparága, a faipar is túlteljesítette az ötéves terv elóirány. zatát. Hatalmas üzemeket épitet. lek, amelyek tipusházakat, turbi nákat, modorokat, halászhajókat állítanak elő. A helyreállított mezőgazdaság ma már magasan, túlszárnyalja a a háboruelőlli terméshozamot. A karél-finn nép igen nagy sikereket ért. el a népművelés területén is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom elolt Karéiia úgyszólván a teljes írástudatlanság országa volt. Ezidőszerint a karél-finn köztársaságban 716 iskola, működik, s a köztársaság ezévi kötségve- íése csupán népművelésre 115 millió rubel], irányzott elő. Igen sok szépirodalmi művet adnak ki orosz és finn nyelven, a klasszikusok és a legnagyobb szovjet írok alkotásait. 14 oklog napok következnek a karéi népre, g Szovjet - Karélia dolgozói, a nagy szovjet haza lobbi dolgozójává] együtt, •lelkes munka versenyben igye. keznek túlteljesíteni az ipari és mezőgazdasági terveket. A Karél- Finn Szovjet Szocialista Köztársaság minden dolgozója érzi. nagy boldogság a szovjet haza fiának lenni, s a kommunizmus épületén dolgozni, melynek mérnöke a Szovjetunió Bolsevik Pártja, élén a nagy Sztálinnal. Vasárnap, 1951. iff, I,
