Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-13 / 85. szám

BÉKEIYEK DIADALUTJA A békeivek folytatják diadal­ul jukat Nagykanizsán is. Egysze­rű emberek ezrei írják alá lel­ketlen, baicrakész elszántsággal a berlini határozatot és a haladó, békeszerető milliókkal együtt kö­vetelik: kössenek békeegyezményt a nagyhatalmak. Diadalukat jár­ásik be a békeivek, a béke diadal- utját és ez az ul egyre újabb és újabb békeharcosokat hoz. Ezek­ről a békebarcosokróH beszélnek az ivek, ezekhez szólnak a bé­kéért folyó harcban elöljáró nép­nevelők. Márkus Lajos elv társ, az I. körzeti békebizottság tagja egyi­ke a leglelkesebb békoagiitátorok­nak. Számos uj harcost nyert meg a béke ügyének. Az elmúlt háború borzalmairól beszél azok­nak, akikhez elviszi a békeivet. »Amerikai bombázók kilőtték a mozdonyomat. Akkor fogadtam meg, hogy minden erőmmel har­colni fogok a háború ellen — magyarázza. — Az imperialisták mosfl- 'ismét háborút alkarnak, megváltozott, boldog' életünket akarják lehetetlenné tenni. A mi köHe'ességünk, hogy harcoljunk aljas terveik ellen mindennapi m unkáinkkal. “ ★ Sáncba estéről-estérc kijárnak a népnevelők és minden házba elviszik a békeivet. Mégis- előadó dik, hogy „'kifutnak“ az időből és egy-két ház másnapra marad. A dolgozó paixisztok azonban nem hagyják-annyiban a dolgot. „Hozzánk miént nem jönnek? — méltatlankodnak. — Mi is alá akarunk inni a békénekA vége rendszerint az, hogy a népneve­lők tovább folytatják felemelő munkájukat. A II. körzet népnevelői jó mun­kát végeznek a bekeagitáció so­rán. Összekapcsolják a legfonto­sabb. napirenden lévő kérdése­ket és a paraszti területeken agi- tác lójukban megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy a béke ügye szorosan összefügg a terménybe- gyűjtéssel és a tavaszi mezőgaz­dasági munkákkal. A do'gozó pa­rasztok meg is értik ezt és bé- kealáírásukat beadási kötelezett­ségűk teljesítésével, a tavaszi munkák pontos elvégzésével tá­masztják alá. A kanizsai békebizottságok le­leményes módon Béke-faliújsá­gokat is szerkesztenek, hogy ha. húsosabbá tegyék felvilágosiitó munkájukat. Feltűnő helyeken függesztik ki ezeket a béke-fali­újságokat, lamialyeken a békebh 53obtsági tagok által irt cikkek a békemozgalom állandó növekedé­séről, az aláírásgyűjtés hatalmas jelentőségéről számolnak be. Az ÁVESz-nél is nagy lelkese­déssel irták alá a dolgozók a he­he iveket. Kudik Alajosáé takarító- asszony ezekkel a szavakkal irta alá az ivei: „Békát akarok, hogy három kis unokám békés, szocia­lista hazában éljen. De nemcsak akarom a békét, kész vagyok harcolni is érte“. Soós László szerelő ifjúmunkás kijelentette, hogy dolgozni és tanulni akar; ezért harcol munkájával és alá­írásával a békéért. Eljutottak a békeivek az Olaj- köznonlba is, ahol olajtermelé­sünk kiváló szakemberei az elsők között irtuk alá a Béke Vi'ágta- nács felhívását. SzaláJiczi György főgeológus és Kassai Lajos ter­melési felügyelő kijelentették: a béke megvédése érdekében nagy- fontosságúnak tartják elősegíteni, hogy olajtermelésünkben hatvá­nyozott mértékben alkalmazzák a Szovjetunió élenjáró olajtermelési tapasztalatait. Ezek •» tapasztalatok n agymért ékben hozzájár ulnak olajtermelésünk fokozásához. A ‘ Gépjavitó Váll'&iiaifnál Koller István elvtárs agitációjában sa­lat családjával, gyermekeivel fog­lalkozott ős íámui áf olt arr®. hogy ha. nem tűzünk meg mini!Síit a békéért, äz imperialisták újra nyomort és pusztulást zúdítanak ránk, s ezzel gyermekeink jövő­jét veszélyeztetik. Horváth Ká­roly türelmet’énül várta az üze­mi népnevelőket, -akik elvitték hozzá is a békeivet. Mikor aláír­ta, örömének adott kifejezést, hogy ezzel ismét egy fontos let­tet hajtott végre a béke érdeké, ben. A népnevelők találkoznak ül­jük során az ellenséggel is. A kis- kanizsai népnevelőket például egyenesen kidobták a Cigány- utca 22. számúi házból. Iíoknuin Józsefek laknak itt. „Minket nem érdekel semmi, mi nem irurtk aló semmit!’1 — mondták. Utóbb de riilt csak ki. hogy Hokmán pa- rasztszcklartó volt a nyilasker esz­es póriban. Kutyáiból nem lesz szalonna, A kukorica kivételével a java sztak vetését elvégeztem — mondja Andor János vaspöri kö­zépparaszt, amikor a békeivet al’iáirja. — Béke-akaratomat nem­csak aláírásommal, hanem jó munkámmal is kifejezem. Tudom én, hogy mit jelent a háború, hi­szen a háború vitte el a fiamat •is. Az unokám apa nélkül ma­radt, s nem akarom, hogy ő is apja sorsára jusson. Idős ember vagyok már, de van még elég erőm, hegy munkámmal jól har­coljak a békéért. I Jól megnyomja a tollat, amikoi ‘ a nehéz munkához szokott keze ve! nevét a békeivre kanyarója. — Hadd lássák — mondja öntu­datosan —, hogy Andor János dolgozó parasztra számíthat a bé­ketábor. Jól vetettem az Csszeí, jól vetettem tavasszal, bőséges aratást várok, a azért írtam alá a békeivet is. mert munkám gyü­mölcsét békében akarom élvezni. Kcrkakuias dolgozó parasztja; a békeivek aláírásával kapcsola­tosan békekisgyűlésiekat tartanak ahol a tavaszi munkák ütemének mcggyorsitásáról is tárgyalnak. A hétfőn megtartott egyik bé 'zekisgyiilésen elhatározták, hogy magukévá peszik Zalalövő ver­seny felhívását és megszervezik a bákcvrtést a halárban, a több kisquülések hallgatósága is ma­gáévá ta‘le oZt a javaslatot és- párasversenyre hívták ki a szent- qyÖrgyvőlgyiékét, hogy még eb­ben a hónapban minden tavaszi vetőmag, még a kukorica is a ■öldbe kerüljön. A sZeniggörgyvölgyiek a uer- venyfelhívást elfogadták. Tomaszien Lajos gelsei katoli­kus plébános vasárnap a szószék­ről hirdette, hogy a község dol­gozói ne csak a békeivek aláírá­sával, hanem a tavaszi munkák mielőbbi minőségi elvégzésével is bzonyitsák be, hogy kezükbe vet. ték a béke megőrzésének ügyéit­„Minden paptársam a béke hű katonája legyen!“ Zaliatárnokon Pesti Sándor plébános az elsők között irla alá a békeivet. — Nemcsak aláírá­sommal, hanem tettekkel is bizo­nyítom <aizt, hogy a békének hivő vagyok — mondotta a békeiv alá. írásakor. — A jó pap a béke ka­tonája. Amikor az irás a békéről, i megértésről beszél, m'agam nem cselekedhetek máskép. Felhívtam szószékről a falut én is, hogy irjfe alá a békeivei, ezzel is tanujelét adva békieakanaitának. — Én nem járok bekötött szem­mel. Figyelemmel kisérem a vi­lágon napjainkban lezajló politi­kai eseményeket és ebből a fámul- ságokhit levonva Ítélem el azokat. kik a béke szent, ügyére törnek. A békeivet teljes meggyőződé­semből írtam lalá. — Mindig és most is a dolgo­zók érdekeiért végeztem mun­kámét. Nem ismeretlen elől item a szenvedés, az elnyomás. Sze­gény iparoscsaládból származók. Apám aszMosmester volt. Öten voltunk testvérek és iskolaéveim •adJad-t nem egyszer tapasztaltam, hogy származásom miatt háttérbe szorítottak az úriak világában. Ma az álltam és egyház közölt meg_ történt a megegyezés. Ez mind­annyiunkat kötelez. Aki ezt meg. azegi, ‘se a nép ellensége! Rövid ideig gondolkodik és komoly Kd'ca mosolyra derül. — Látom, most mennyire más tu helyzet. Egyszerű parasztgyerme­keknek módjában áll a tanulás. Az alsóbb rétegeknek a múltban is nagy volf a tudásszomja, de elrabolták tőlük, nem engedték felvilágosulni a nép elnyomói. Ma nézzünk csak szét: a' falu gépállomást kapott az ötéves terv­től. — Én mindezt tisztán látonj és látóm az országban azt a hátaik mais építő munkát, azt a fejlődést, amit az elmii.lt hat év alatt ért ei a magyar nép. Nem lennék jó pan megcsalnám híveimet, ha nem úgy cselekednék, ahogy cse­lekszem. Ezért irtani ailá a bé­keivet s ezért szólok minden kar lolikus hívőhöz — do paptársaim- hoz is —. hogy ennek ia nemes és magasztos békeharcnak hű, !ántorith?#flan szószólója gyen cselekedeteiben is. le­Az andráshidai állami gazdaság felzárkózott Zalalövő mögé A megye állami gazdaságai a multheli kedvező időjárást ki­használva -a tavaszi vetési mun­A zalaegerszegi fiitőház dolgozói foékeharceal készülnek május 1. megünneplésére — Két háborút éltem már á — mondja Kámán Lajos, a zaia egerszggi fütőház dolgozója. La. páíjávül szorgalmasam egyenget sa? salakot. Szép, domború uta csinál az irodaépület elé. pedi| már lejárt a műszakja, de Kámár Laijos ezzel nem törődik. A kés kény utakat zöld fü szegélyezi- ; ia füszegélyen túl árvácskák nyíl­nak. Ezek a virágok is Kámán Laijos munkája! nyomán kerültek ide, aki amellett, hogy előfütő, műkedvelő kertész is. — Most a békéért dolgozunk — folytatja. — Thikács Péter bri­gádja vcrseiiyi'c fii via az én brigádomialt'. A jelenlegi 144 százalékos átlagteljesítményüket május 1-re 150 százalékra! eme­lik. Jól teszik. Mi sem maradunk el mögöttük, sőt túl akarjuk szár. nyalni őket. Azt mondja a TLi- kács-brigád, hogy a békealáirási mozgalom adta nekik a lendüle­tet, de ezt a lendületet nem estük ők kapták meg. hünem mi is és a fütőház valamennyi dolgozója. Kámán Lajos szavadból kide­rül, hogy & fütőház versenyre divta Qi pápai iülőház'ait. Még a •versenypontokra is emlékszik. Május 1-re az eddigi 5 százalékos s zénmegtakar i t á s t 10 százalékra fokozzák, ez önköltséget 5 száza­lékki;-! csökkentik, a 132 százalé­kos átlagteljesítményüket pedig 140 százalékra emelik. A fütőház a 46.713 forintos felajánlását, amelyet sí felszabadulás ünnepére és május 1-re tett, 150 százalékra .eljesili. — Több pont is Van még — mondjia Kámán Lajos. — Pél­dául & ,,Minden ut jövödslmezo- ségéért“ indított mozgalmat ki­terjesztik minden mozdonyra,, ezenkívül május 1-re jó felvilágo­sító munkával elérjük, hogy a fütőház valamennyi dolgozóba részjívosz e Nazarovk-Ynozgaiom. ban. 30 éve dolgozik már a vasútnál Kámán Lajos, de olyan örömmel, olyan lelkiismeretesen még soha­sem végezte a munkáját, mint most. A békeiVet még nem irtai ialá. pedig alig várja, hogy. ő is elákanyarilhassa a nevét. hogy aláírásával is kifejezésre ' justtek hassa íöcfiietfetleu íícliea!<L«s*aíáí. — No. nem haj — mondja — május 1-ig bizonyára hozzám is elhozzák az ivet, s akkor már azt is elmondhatom, nemcsak lailáir- thím, hanem jól is dolgoztam a> békéért. A fülőházbtan Pohl Károly gép­lakatos ül a mozdony alatt. Egy fémből készült; negyed köriv ven a kezében és azt dörzsöli reszelő- höz. Euháj.ai át van ivódva ei hosszú id^n át rártaikódott olaj. lói. olyan, mintha fényes bőrbői lenne. — Kikopott a dugattyú fémtö- mitése — mondja és egy rugóból készült gyűrűre mutat, amely <a dugattyút veszi körül. — Sietek, mert nem szerelem, ha a moz­dony hosszabb ideig áll ia mű­helyben javítás alatt. Egyébként is, versenyben dolgozunk Pápá­val, s bizony nem szeretnénk le­maradni éppen moislt, »amikor má­jus 1. tiszteletére folyik a ver­seny, s amikor misideit kalapácsütés .a munkának minden mozzanata a békénket erősíti. — Horváth elv- társ. a fütőház vezetője halad el *a mozdony melleit. — Mi van az ötlettel — fordul Pohl Károlyhoz. — Megígérted, hogy mára meg lesz. — Meg is van — mondja Pohl elvlárs diadalmasan. — Én nem szoktam adós maradni a<zzail, amit megígérek. Majd munka' után beszámolok, de aizt már most előrebocsátom, hogy ez olyan jelentős dolog, hogy ,,béke­ötlet“ név miatt május 1. tisztele­tére ajánlom fel. Ugyanennél a mozdonynál do! gozik Török József lakatos is. Ö arról beszél, hogy ma ki-sgyüiés tartottak a műhelyben s a műhe. lyi dolgozók mindjárt a helyszínen valamennyien aláírták a békeivet. — Két gyermekem van — mond­ja Török József, t- Akkor is reá­juk gondoltaim, amikor aláírtam a* ivet s most, amikor itt a mozdonynál, vagy bárhol is dolgozom, mun­kámnak az a gondolat adja- a len­dületet, hogy <ai mi munkánk a legnemesebb harc, mert a békét erősiti. Úgy dolgozom, hogy meg­nyerjük ezt .a harcot. — Járva a községek határait, több helyen tapasztaltuk, hogy a dolgozó parasztok kisebb-nagyobb területen. — főként az országút ak­tól távolabb eső részeken — a rozs. íáblákat kaszálják. Nemzetgazda­sági szempontból ez komoly kárt jelenj. Éppen ezért a dülőfeleiő- sök nyomban tegyék meg jelen­téseiket a tanácshoz, a tanácsok pedig a legszigorúbban vonják fe­lelősségre azokat a gazdákat, akik állati, takarmányozás céljára hasz­nálják fel a fejlődő rozsvetést. Icákban jó eredményeket értek eh Állami gazdaságaink a mennyi­ség teljesítése melleí/t nagy fi­gyelmet. lőrdillanak a minőségi munkára is, mert tudják, hogy ezzel is a békéért folyó harcot segítik elő. A 14-es bérhéten a megye át­lagos iteljesitménye 125 százalék. Az elsőséget továbbra is oi zala- lövői gazdaság llartja, 168.8 Száza­lékos eredményével. Felsorakozik Zalalövő mellé Andráshida is, mert csak 16 -százalékos *a. lema­radásuk. Felsőraijkon 148.6, Ge-1- sén 146, Alsófakoson 142.9, Za- laszentgrófon 136.5 és a pördeföl- dei gazdaságban 130.1 százalékos se elérlt eredmény. A legjobb brigád az andráshi- d-aii traktoros-brigád, a legjobb munkacsapat szintén az andrás­hidai traktorosok munkacsapata. A tárcsázási és a boronálási mun­kákban 183 százalékot értek el. Kimagasló eredménynek számit a szénig ró ti gazdaságban szőlőnyi­tásban Gerebics Mária- 200, Beso- vics Margit 160 százalékos tel­jesítménye is. Tóth Gyulának, az undráshidai gazdaság traktoristá- jána'k ai tárcsázási ■normája 184 százalék. Az eredmények mind­azt bizonyítják, hogy állami gaz­daságaink példát, mutatva végzik a tavaszi munkálatokat az egyé­nileg gazdálkodó kis. és közép- parasztok előír. Látják, mi van a határon túl, ezért szorgalmazzák a tavaszi munkát a ietenyei járás dolgozó parasztjai A Ietenyei járás termelőcsoport- iai egymásután adnak hirt arról, hogy a tavaszi vetéseket a burgo­nya és a kukorica kivételével már elvégezték. A. szsntliszlói Szabadság lermelőcsoportnál már i mák ki is kelt. Kutfen szocialis- J községben is rendkívül előre naladott állapotban vannak a ve- -ési munkák. fapasztalateserc a Isei#eítyei cs lovstssei »ztaliáiioYÍsták, élumnkások és műszakiak közűit / A. napokban közös meg buszé­ért tartottak Bázukcrejj yén a -ovászi és kereLlyei olajüzemek sztahánovistái, élmunkásai és műszaki vezo ői. Forgács István elvlárs, üzemvezető nyitotta meg •a találkozót és méllbttai annlsk jelen őségéi. A megjelent elvtár- sak kicserélték a termelő mun kában szeráétt 'tapasztalat'.ikaf felvételi ék közös ngy problé mánk: a termelés fokozásának ügyét. Szobakénül vállalatunk elekhomos energiaellátáaa- ész­szerűbb raegválíöZldásának és o. koromgyári üzem gazdaságossá­gának kérdése; valamint számos "gyéb műszaki probléma. Fel- am-'-lő érzés volt látni átzt Q meg­hittséget és feltétlen bizalmat. mellyel a dolgozók átadták egy­másnak t-inaszlailatailaait. A mű­szaki problémák megbeszélésén kívül foglalkoztak a megjelent 'ívtársak üzemeink kulturális é -pori életének továbbfejlesztésé­vel is. HORVÁTH ELEK párttitkát5. Páz. kérd ve. A ternlélőcsoportok jó példája nyomán a jó idő belálltával az egyénileg dolgozó parasztság is nagy lendülettel kezdte meg a ta­vasziak vetését, a határ mentén mindenütt férfiak, asszonyok és lányok munkálkodnak serényen, hogy a vetési munkálatokat a minisztertanácsi határozatban ki­tűzött időpontig elvégezzék. Azok a dolgozó parasztok, akik a ha- ár menfón dolgoznak, látják, hogy a Mura túlsó partján meg jóformán el sem kezdték a mun. ká‘. Azt is tudják, mi ennek az oka. Minden határmenti dolgoz® oaraszt tisztáiban van azzal, hogy Tito martalócai az utolsó szem vetőmagot is elrabolták a jugo­szláv dolgozó parasztoktól, akik nos* nem tudnak mit vetni. De adják azt is, hogy a férfiakat munkaszolgálatra hurco.ják n íiio-banditák. s így a jugoszláv ’ép a legnagyobb nélkülözések löt áll. Ez> látva dolgozó po­rn z'rágunk még jobban fokozza a munka ikernél. Écriiek, 1951. ápr. í». 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom