Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-12 / 84. szám
A béliéért dolgosom — *sy ^tteiu sstahúnovisia _ mondta Farkas Zoltán sztahánovista épitesvezető — j,irpf*n alulról keveset lebet lá*ni. Nem lehet betekinteni az építkezést — mondja Farkas Zoltán sztahanovista építésvezető. Igaza van, mert a fáktól nem látjuk az erdőt> tehát elindulunk a félig kész lépcsőkön felfelé. Az első emelet födémén vasszerelők dolgoznak. Itt már semmi sem zárja el a kilátást és hatalmas méreteiben bontakozik ki előttünk a ruhagyári építkezés. A transzformátorház és a derítő máris kész. Május l-ire a hatalmas irodaépület is elkészül szerkezetileg. Szikrázva hűli a napfény a vasbeton födémre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra, az egyre jobban fejlődő megyeszek- helyre. Látjuk az épülő bérházat g a bölcsődét, amelyre már a tetőt is felhúzták. Innen a magasból jói látható mindaz, ami van és nem is kell nagyon megerőltetnünk képzeletünket, hogy meglássuk azt is, ami't az ötéves tervtől kap Zalaegerszeg. De egyelőre maradjunk a ruhagyárnál, a Terv nagyszerű ajándékánál. Az állványoszlopok, főleg ott, ahol a felvonók készülnek, máris széditő magast ágba emelkednek. Farkas Zoltán megjegyzi, Lop- a most látható legmagasabb oszlopnál is még nyolc méterrel magasabb lesz a négyemeletes gyárépület. Ezt a méreteiben monumentális építkezést Farkas Zoltán építésvezető irányítja, aki most , kapta meg a sztahánovista oklevelet. Tagadhatatlan, hogy vannak eredményeink — mondja Farkas Zoltán. — Boldog vagyok, hogy munkánkat megbecsüli és igazságosan értékeli a dolgozók állama, boldog és büszke vagyok, hogy építkezésünknél heten lettünk sztahanovisták, de itt mindjárt előre kell bocsátanom, hogy a dicséret és az elismerés valamennyi dolgozónkat illeti. Az ő jó munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hét sztahánovista kerüljön ki közülünk. Jó a kollektiv szellem. A dolgozók megértik, hogy csak ug‘y születhetnek szép eredmények. ha az építkezés egvo’yan egységet, egy olyan kiterjedt kollektívát képez, ahol egyik dolgozó sikerének a másik is örül és igyekszik segítségére lenni munkatársának, mert tudja, hogy ezzel önmagát és az egész dolgozó népet segíti. — A műszaki értelmiség szorosan együttműködik a fizikai dolgozókkal — folytatja Farkas Zoltán. — A munkavezetőkkel minden este megtárgyaljuk a másnapi munkát. Gyakran, még este 10* órakor is itt vagyunl de örömmé' tesszük, mert ezzel biztosítjuk munkánk sikerét. — Köves! Mártonról, az épitésveze. tőhelyettesről, Ma-pancsics „^zsef ács és Szűcs István vasbetonszerelő munkavezetőről kezd beszélni, de a többiekről sem feledkezik meg, akik az építkezésnek lendületet adtak, akiknek öröm a munka. — Ha azt kérr'zték volna tőlem, hogyan lettem sztahánovista — folytatja — csak így tudtam volna vá'aszolni: Szeretem a munkámat, nem riadok vissza a nehézségektől, szeretem munkatársaimat; és tudom értékelni a munkájukat — és amit talán először kellett volna említenem, a békéért dolgozom és a békéért vívott harc magasztos gondolatát bele tudom vinni munkatársaimba is. A Párt útmutatása szerint történik nálunk minden és ebben rejlik eredményeink titka. — Ma reggel, a munkábaállás előtt az irodánál tolongott valamennyi dolgozónk. A békéivé! akarták aláírni. A kiegyülések uj erőt, lendületet adnak a munkának, mert ezeken a kisgyülése- ken nemcsak ez előadó, hanem a hozzászólók is élénk színekkel világítják meg, hogy a mi hazánkban minden munka a bék'ért folvik és ez a gyár is a békéért épül. így beszél Farkas Zoltán sztahánovista épitésvezető a munkáiéról s a békéről, munkatársairól, akikkel együtt építi azt a szilárd bástyát, amely gátat vet a háború elé. Rövid levél, amelyet 13. I. Kapott; Csesztregen Jugoszláviában élő rokonától. De amilyen rövid, olyan sokatmondó. Benne van a jugoszláv nép nyomora szenvedése, és mindenre elszánt gyűlölete gyilkos uraival szemben. A levél igy kezdődik: „Szeretteit kedveseim! Hogy uagytcxk, mit dolgozitok? Nagyon szép az idő, lehet kint is dolgoz. ni. Igaz, hogy mi nagyon el vagyunk foglalva, mert Ködmönt elhajtották munkára. Disznóbőröket szedetnek velük össze. Nálunk minden disznót le kell fejteni. Hiába mégsem juthatunk cipőhöz. Ha van is nagy ritkán 6000—7000 dinár. Kálmán keresetié pedig havi 3000 volt, míg cl nem hajtották. Sok az adó és mindent be kell szolgáltatni. De ezzel sem elégednek meg. a lovakkal egy hónapig fuvarozni kell ingyen a Lublanai-hegyekbcn. .. Van még sok ehhez hasonló, amit ha megírnák még öt iv papírt is beitől tene.‘‘ Igen, vastag .könyveket lehetne irni a jugoszláv nép szomorú sorsáról, a háborúra készülő Tiito-banda aljas cselekedeteiről. Kizsarolják a dolgozó népet és ezt a sorsot szánnák nekünk is Tito és annak amerikai urai. Azért kell »keményen harcé' nunk a békéért, munkával cs megerősíteni békeakaratunkat a békeivek aláírásával, hogy be ne követJkezzék. Mindezt a jugoszláv aépért is tesszük. A jugoszláv ■ Íny ontott ipari munkásságéi'1!, a jugoszláv dolgozó parasztságért, akik a íegnagyODD einyuiims, sauyarK«- tás közepette harcolnak a szabadságért és bíznak a Szovjetunió és a népi demokratikus államok és saját erejükben. A levél is ezt mutatja, amikor a sok panaiszkodás «tán harcossá válik és írója is készül a végső csapásra, hogy szétzúzza annyi sok százezer dolgozó társával együtt azt a gaz rendszert. Az ellenállásuk egyre nő, az illegális kommunisták vezetésével. „Papír nincs, meg ceruzát, cérnát, tül, fésűt, zsebkést, cukrot. harisnyát, fejkendőt, vagy ezekhez hasonlót sem hehet kap ni. Nagyon kérlek benneteket, ha lehet küldjétek legalább lát és levélpapírt a kópéikéban. Most már búcsúzunk a viszonf- lálásig. Mert viszontlátjuk még egymást. Tudjuk, hogy ez a nagy ■szenvedés nem tart soká. Lesz. majd idő, amikor nálunk is traktorok szántanak, úgy mint nálatok, lehet kapni mindent mint nálatok és nem leszünk így lönk- reléve mint most*. De akkor Tjitot már a pokolba küldjük. Tiszt ellep m indannyiot oka t: Anna Egy célért harcolunk azokkal a jugoszláv dolgozókkal, akik nem tűrik az elnyomást- Ezért '.eljiesititk fül terveiket üzemi dol- fozóin<k, ezért tartanak békemű- szakakal s a békP gondolatával végzi a tavaszi munkáját dolgozó parasztságunk. A jugoszláv' nép szabadságáért is harcolunk ió munkánkkal és minden dolgozó aláírása a békeivre újabb csapásokat jelent Tito népellenes, ingadozó uralmára. Végleges időpont: A békeharc —- nem „rohammunka A békeivek aláírása szorosan összefügg a tavaszi munkál!: sikeres elvégzésével, a kulákság, a klerikális reakció elleni fokozottabb harccal és mindazzal, amia béke nagy ügyét segíti elő. Ezt természetesen elemi csak úgy tudjuk, ha a népnevelők, a bekebizottsági tagok szívós, kitartó. felvilágosító munkával értetik meg a dolgozókká!, hogy mit követel tőlük az, ha aláírják a békeivet. Zal aszentbalázson a békeivek aláírását megelőző napokban hat kisgyülést tartottak, ahol ismertették a falu dolgozóival a bé. kei vek aláírásának jelentőségét. Felkészültek a békeiv aláírásának első napjára, de súlyos hiba voR az. hogy a népnevelőkei nem készítették elő feladatuk jó végrehajtására. A békeiv aláírás helytelenül, versenyszerűvé vált és vasárnap délelőtt már a község több mint 50 százaléka aláírta a békeivet. Helytelen! Jellemző, hogy mennyire hiányos vop a politikai munka: Kiss Irén, DlSz-fiatal, rövid két éra alatt 27 dolgozó paraszttal irattá alá a békeivet. Az is hiba, hogy újabban jó munkájukkal kitüxut pártonkivüli kis és középparasz- tokat, p ar a szjassz o n y ókat nem vontak be a népnevelő munkába, pedig vannak ilyenek bőven. Hasonló helyzet fordult elő Fel. soraj kon, ahol a község a békési áir ásóknál versenyre hívta Al- sórajkot és Pötrétét. A népnevelők egy része túlbuzgóén már ezombaton este megkezdte az aláírásgyűjtést, gondolván, hogy igy könnyebben megelőzk a két „versenyre* hivott községet. Nagykapofnakon viszont a népnevelők hívták versenyre egymást és olyan gyors ütemben végezték az aláírásgyűjtést, hogy vasárnap estig a község közel 80 százaléka aláírta a békefe'hivást. Meggyőzés helyett, helytelen „ro. bum munka*. Szívós ueveJőmimhál! A gyors rohammunkának meg Js van a visszahatása. Nem lehet és nem szabad engednünk, hogy egyeben dolgozó is úgy írja alá a békéi vét, gjnlg nincs tisztában eiynak Jelentőségével, ne tudná a nép állatna iránti kötelességé*. A népnevelőknek nem az a feladata, a llehető leggyorsabban „rohammunkát“ végezzenek az aláírás- gyűjtéssel. Egy-egy családnál hosszabb ideig beszélgessenek el, hallgassák meg, hogyan vélekednek a békéért folyó harcról és minden esetben világosítsák fel őket. Ha a népnevelő szükségesnek látja, látogasson el egy családhoz többször. Dolgozzák ki a békeharc helyi érveit és módszereit, ahogy Bucsuszentlászlón tették: Egy táblán áll a tanácsház előtt, a fa'u háborús kára, a Terv eddigi ajándékai a község számára. A békeiv aláírásánál a népnevelő akkor végez jó munkát, ha az a dolgozó, aki aláírta a békeivet, tudva ezzej járó kötelességét, aiz üzemben jobb munkát vé. géz, magasabb százalékot ér el, falun pedig példamutatóan a kitűzött határidő előtt befejezi a tavaszi munkát. Ebben a szellemben dolgoznak Zalalövőn a nép. nevelők, A meggyőzés fegyverével győzhetünk e harcban Ezt az eredményt pedig nem lehet elérni egy-két nap alatt sem Zalaszentbalázson, Nagykaporna. kon, vagy Felsőrajkon, de megyénk egyik községében sem. Ép. pen ezért szükséges óit, ahol elsiették a békeiv aláírásokat, továbbra is fog'alkozzanak azokkal a dolgozó parasztokkal, akiknél már jártak és egy pillanatra sem feledjék el népnevelőink, hogy ebben a harcban is a meggyőzés fegyverével győzhetünk! Május 1-én nyitják meg a kanizsai könyvtárt Hosszú buza-voma után olyan állapotba jutott a kanizsai városi körzeti könyvtár, hogy már ki Iiilletett tűzni a nyitás végleges időpontját is. Eszerint május 1-én, a Munka Ünnepén ünnepélyes keretek között nyitják meg a városi tanács székhazának fölid- vzinti helyiségeiben elhelyezett könyvtárat. A városi könyvtár öbbezer kötete között a kanizsai dolgozók a legkülönfélébb könyveket megtalálják, amelyek érdeklődési körükét kielégítik. A könyvtár csekély kölcsönzési dij mellett adja ki a könyveket. Á városi könyvtár melleit olvasótermet is rendeznek be. Ma este: Sevillai borbély Több hónapos szünet után ma ismét Nagykanizsán szerepel a Gördülő Opera együttese. A Városi Színházban 7 órai kezdettel mutatja be a MÁV Szimfonikus Zenekar kíséretével Rossini: Sevillai borbély című vigoperáját melynek címszerepét. Figarót Reményi Sándor énekli. Az előadásra a jegyek már napokkal előbb elkeltek. A jegyek szétosztásáról a városi tanács népművelési osz- álya gondoskodott, s igy elsősorban olyan dolgozók jutottak hozzájuk, akik eddig ritkán, vagy egyáltalán nem láttak operaelőadást. Q alomváron lakik. Oda várja haza esténként a felesége és a kisleánya. Bár a kisleány még kpveset tud arról, hogy édesapja, Kerék József a Gépjavító Vállalat egyik legjobb dolgozója, mert még nagyon fiatal, csupán egy hónapos. Annál jobban tudja Kerék József, miért végzi m;unkáját példamutatóan. Amikor megszól lal, hangjából sok millió apa hangja szól, amikor a békéről beszél, az egész nemzet vágya. akarata visszhangzik szavaiban. — A családom boldog életéért dolgozom, a kislányom szebb jövőjéért harcolok — mondja. — Az én fegyverem a szerszám és azt jól kezelem, becsületesen forgatom. Kerék József nem tagja a Parinak, de. mint népnevelő jó munkát végez. — Még világosan emlékszem az elmúlt háború borzalmaira — kezdi — A fasiszta hordák gon doskodtak arról, hogy ómig élünk visszaemlékezzünk rájuk. Nem lehet elfelejteni azt a rettegést amif a szirénák hangja okozott az anyáknál, a gyermekeknél és mindenkinél, akiket a kegyetlen háború sújtott. í/- oreáról kezdünk beszélgetni. Amerikáról, ahol milliói élete. vére árán akarnak magasabb hasznot plérni. ír palm nem. ismerve ölik halomra Koreá ban a gyermekeket és az anyákat, csak azért, hogy tőkéjüket: növelhessék. — A mi bőrünkön nem fognak profitot harácsolni. Ezért végzem én a lehető legjobban a munkámat — szól Kerék József — Április 4~re 110 százalékos teljesítményt vállaltam. Ezt ezért, tettem. mert arra gondoltam, hogy én is a béketábor egyik tagja vagyok. — De Kerék József túlteljesítette felajánlását. 19. szá zalékkal többet termelt. Ékkor úgy érezte, hogy erősít et le a béketábori, szilárdabbá tette á béke frontját. Felismerte. hogy egy ember munkája is sokat je lent. Az egyből lesz a tiz, a szá? és a százmillió. Kerék József tudja, hogy az egy ember, az egy dolgozó része a S00 milliónak, annak a hatalmas erőnek, mely gá fiat emel a háború elé és békét boldog életet akar teremteni o 'öldön. Kerék József tudja, hogy a béke védelme nem cs.ak szavakból. hanem szívós. ki ártó műn kából áll. A szavak elszállnak, de a tettekből gyökereznek, ha a 'zavak alapját a jó munka képe zi akkor a szavak élnek, erőt adnak cs felemelnek másokat is TT ngem az élet. a múlt nyomorúsága tanított meg arra . békéért hnPcoij'k szavak i és .,,wfékkel egyaránt Tr dóm, mit jelent a háború és a fel szabadulás óta megismertem azt az, áldásos békéi, amelyet a háborúra nyíltan készülő nyugati imperialisták ismét lángba akar. nak bontani. Amíg beszél, keze a huzalokat rendezi, igazgatja. Ugylátszik most befejezte, mert kilép az autó belsejéből és a hűtőnek támaszkodva folytatja: — Sztálin elv társ szavait ólvmtam és meg is tanultam minden egyes szavát. Azt mondja Sztálin elvtárs: ..A béke fennma rád és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésé nek ügyét és végig kitartanak mellet’e „Én a békéért dolgozom és azért végzek népnevelő mun kát. hogy minden becsülefes ember a békéért dolgozzék. Amikor napról napra hallom. hogy az im- verialislák hogyan készülnek a háborúra, családom sorsára és gyermekem jövőjét gondolok '■mikor hallom, hogy Tito banda megint haiársértést követtek el olyan népnevelő munkát végzek hogy minél több dolgozóval és dolgozó paraszttal megértessem, miképpen kell nekünk harcolnunk ' óhorus uszítok ellen. N éhány pillanatra elhallgat, mintha kifogyott volna a mond anivalóból. Há+rasimitja szőke haját. uj jóival valamit raj- "Ol a. génkocsi fek'te lakkián le. ikódott finom porba, aztán újra kezdi: — Horváth Sándor a szomszédunkban lakik. 4 holdas dőlgozó paraszt. Fia. katonatisztnek készül Horváth bácsi azt mondja, ő az eke szarva melleit harcot a békéért és tudja, hogy ez a harc eredményes lesz. mert fia fegyverrel a kézben őrködik, hogy megvédje a mi munkánk gyümölcsét. Elmondtam Horváth bácsi-, nak. hogy mi is ezt csináljuk az üzemben. így forrunk össze. igy leszünk egyek: munkás és dolgo„ zó paraszt a béke frontján. Kerék József elmondja, hogy odahaza a faluban mindenki örömmel és megnyugvással írja alá a békeivet, de akikkel ő beszél. megmagyarázza, hogy az aláíráson kívül jó munkával, a tavaszi vetések mielőbbi befejezésével és az u'ána következő munkák megkezdésével lehet csak jó békeharcot folytatni. A saját munkájáról is beszél. Május 1-re csoportjával garanciális munkát1 vállalt. Békemunkának nevezik, mert ez a munka lesz békeharcuk kifejezője. Olyan lesz, mint & ;elbeszéd: aki á'veszi. csak úgy tudja tovább adni üzenetüket, ha ő is jó munkát végez s ÍQÍI lesz egy ember harca a milliók békéért való küzdelme s így testesül szilárdul az a hatalmas erő, mely legyőzi a háborút. (T. E.) Csütörtök, 1951. ápr. 18. EG YPÁR TONKIV E „Tito! a pokolba küldjük!“
