Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-08 / 81. szám

Minden eoyes munkás, úofgszé paraszt, értelmiségi felelős azért, hogy megvédje a békét! A budapcsli sportcsarnok ban tartott I>ékenag> gyűlés kifejezésre juttatta népünk szilárdságát a béke védelmében Szombaton délután az Országos Békelanács a Sportcsarnokban bélcenagy gyűlést rendezett. Már a kora délutáni órákban a dol­gozók sűrű sorokban haladtak a nagygyűlés színhelye fölé, hogy egész dolgozó népünk nevében hitet tegyenek a népek legszen­tebb ügye, a béke melleit. A Sportcsarnokban az emelvény fö­lött a béke első harcosa, a nagy Sztálin útmutató szavai olvasha­tók. Oft Ml az elnöki asztalnál Dobi István, a minisztertanács elnöke és Rónai Sándor elvtárs, az El­nöki, Tanács elnöke, Szabó Ist- vdn elvi ár s altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes. Apró Antal elvtárs, a SzÖT főtitkára, Harustiják József elvtárs, a SzOT elnöke, az MDP Politikai Bizottságának tagja, valamint Audios Erzsébet elvtársnő, az Országos Béketanács elnöke, Lu­kács György elvtárs Kossuth-di- jas professzor, Péter János re­formátus püspök, .a Béke Világ- tanács tagjai. Az elnökség sorai­ban ül Mihail]fi Ernő népműve­lési miniszterhelyettes, a Béke­tanács főtitkára, Betíke Valéria, j az Országos Békéi an ács titkára, \ Dénes ■ István elvtárs, a Dolgozo Ifjúság Szövetsége főtitkára, V'ass Istvánná elvtárs, az MNDSz fő- étkára, Kenéz István elvtárs, a Szabadságharcos Szövetség főtit­kára. Horváth Richárd, a katoli­kus papok országos békebizott­ságának titkára, Bereczky Albert református, Dezsévy Gyula evan­gélikus püspök, Bábocsa Endre plébános, kiváló munkások, tudó­sok, irók, művészek, Kossuth-dí­jasok, A nagygyűlést Mészáros Ági, a Magyar Népköztársaság Kossuth- d íjjal kitüntetett érdemes mű­vésze nyitotta meg- Rámutatott hogy a háborús uszít ókkal szem­ben az egyszerű emberek, aki? építeni és teremteni akarnak, az anyák és apák, akik fel akarják nevelni gyermekeiket, a tudósok, művészek, irók és más alkotók, akik hirdetni a karjaik és meg akarják őrizni az élet szépségéj, legyőzhetetlen erőt képviselnek. Ezután átadta a szót a nagygyű­lés szónokának, Bozsoki Ferenc elvtárs, a SzOT nemzetiközi kapcsolatok osztálya vezetőjének. ■aljasságmi kész rendőrkopóinak gárdája ebben az esetben is, mini már sokszor bebizonyosodott. a jugoszláv küliigynlinisztériummai együttműködve készítette elő az aljas provokációt. A belgrádi ügyvivő oi mi képviselőnk volt: a miagyar dolgozóké, a Magyar Nép- köztársaságé. A hitvány támadás — Közvetlenül fenyegetnek bennünket az amerikai imperia­listák nyugatnémetországi ítérvei is. Létérdekünk követeli, hogy Nyugat-Németország felíegyver zése ellen, a békéért harcoljunk. — Éppen ezért a magyar dolgo­zók rendkívüli érdeklődéssel kö vették annak az értekezletnek tanácskozásait, amely a nyugal- németországi és a franciaországi munkások kezdeményezésére ülé­sezett aj közelmúltban Berlinben. Még nem volt rá példa tn mun­kásosztály történetében, hogy kü­lönböző országok munkásai párt­állásra, politikai nézetekre, vi­lágnézeti különbségeidre való te­kintet nélkül ilyeyi széles értekez­bennünket Is ért, a mi vérünk iá ömlött ai belgrádi utcán, ezért mi is hallatjuk szavunkat. Tudja meg Tito és tudják meg a Tito féle provokációk sugalmazói, a háborús gyujtogutók, hogy a ma- gyár nép egy emberként, sorako­zik fel. a Magyar Népköztársaság kormánya mögött, amikor azt kö vedeli, hogy országunkhoz méltó­an büntessék meg a provokátoro­kat\ a banditákat S a magyar nép törthelellen békeakaratát, minden provokációval szembeszálló nyu­godt, szilárd elhatározottságát aláírásaival is ki fogja fejezni, letet hoztak volna léire, egy fon­tos kérdés megvitatására. A kül­döttek közül 392 pártonkivüli volt, 356 pedig különböző politi­kai pártoknak .— kommunista., keresztény szocialista), szociálde­mokrata párt — tagja. — Az európai munkáskonferen­cia kifejezte a munkáitok szilárd ■oékeakairatát és megalapozta Eu- ■ópa munkásainak akcióegységét Nyugalt'-NémetorszJág ujraikilfegy- verzése ellen. A konferenciai el­határozta, hogy május 1-ét Nyu- gaiLNémetország felfegyverzése elleni harci nappá nyilvánítja-. A konferencia határozatait támo­gatni: űj magyar nép kötclessége és nemzeti érdeke. Nyuga(-tV«nicíország; felfegy verzése veszélyezteti a békéi Bozsoki Ferenc elvtárs beszéde — Mi szenvedélyesen szereltjük cs akarjuk a békét,, nekünk a béke tartalmas életet, munkát felemelkedést jelent —- kezdje Beszédét. — A mi hazánktól keletre éti északra a Szovjetunió végtelen térségein a világ első népe, a kommunizmust épitő- szovjet nép a történelem legdicsőbb legna­gyobb győzelmeket ígérő harcát folytatja a természet á.alakításá­ért, hogy a sivatag, kenyeret -gyümölcs-öt és ruhát adjon az embereknek. Azért küzd. hogy :az anyagban rejlő erő, az atom­energia az alkotó munkát, az ember boldogságát szolgálja. Hogyne akarná hát a békét Sztá­lin népe, hogyne akarná a bé­két a magyar nép és mind. a többi felszabadult népek: kínai­ak és lengyelek, csehszlovákok és románok, albánok, bulgárok, a Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozói. És hogyne akarnák a békét a többi népek is, minden dolgozó, mindazok, akik még neirrp szabadok, akik a politika, a világnézet, vagy a vallás kér­déseiben egymástól eltérő nézet-e­ket vallanak, de mélyen átérzik, hogy a háború az emberek óri­ási, elsöprően nagy többsége szá­mára csak szenvedést és áldoza­tot jelentfept. Felmérhetetlen erő ez, sokkalta nagyobb erő, mini a háboríts nszitóké. De végzetes hiba volna a békét fenyegető vé­széin nagyságát, az imperialisták elvetemük'ségét lebecsülni. a szabad országok épitői és alkotó munkájára, a békemozgalom nö­vekedésére is az 'imperialisták há­borús előkészületeik meggy őrsi- ásával válaszolnak. Mozgósítani kell minden becsületes, hékcszereló embert — Ebben a feszült nemzetközi he'yzetbén ülésezett néhány hét­tel ezelőtt Berlinben a Béke Vi­lágtanács. Történelmi jelentősé gü felhívásban követeli, hogy az öt nagyhatalom, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, Nagyi) ri- tannia és Franciaország kössön békeegyezményt. — A béke híveinek az a soron- 7cövetkező feladatuk, hogy a Vi- lágtanács felhívásának aláírásá­ra mozgósítsák az emberek száz­millióit, a földkerekség minden becsületes, békéd akaró emberét Az az 500 millió ember, aki alá­írta a stockholmi békefelhivást jelentősen hozzájárulj ahhoz, hogy az amerikai imperialisták Koreában nem merték az atom­bombát Használni. Most az a kö­telességünk, hogy a stockholmi aláír ás gyűjtésnél «okkal élesebb, sokszorosan nagyobb erejű moz­galmat szervezzünk. Az aláírá­sok százmilliói figyelmeztették az imperialistákat: ha háborút me­részelnek kirobbantani, olyan le­gük ellen, amely képes megsem misiteni őket. — Kevés nén van, amely az elmúlt 40 esztendőben többet szenvedett volna a háborútól, mint mi. Kevés nép van, amely­nek több oka volna szeretni a bé­két, az építő munkában születő szabad: és boldog életet, mint a magyar népnek. . — _ Rossz magyarok, népünk -árulói, rossz apák és anyák, rossz férjek és feleségek lennénk’ ha nem tartanánk a béke védel­mét legszentebb kötelességünk nek. Nemcsak arról van szó, hogy aiz amerikai imperializmus álta­lában fenyegeti ,a békét, hanem arról, hogy aljas tervei közvetle­nül fenyegetnek bennünket. Déli határainkon a Wall Street délke leteurópai rohátmcsap-aifo, a Tito- banda garázdálkodik. Legutóbb a belgrádi magyar ügyvivő ellen is példátlanul. Szemérmetlen, aljas és durvái merénylettel mutaftták meg ezek az urak, hogy nincs olyan gazság, olyan alávaló provoká­ció, a-mitől visszarettennének, ha tengerentúli gazdáikat kell kiszól gálni. győzhetetlen erőt hívnak ki nia­I£o vetetjük: meltóképen büntessék meg’ a belgrádi provokátor banditákat — Ökölbe szorul minden becsü­letes magyar ember, s ve­lünk együtt, szerte & világon min den békétakaró ember keze. ha arra gondol, hogy mekkora elve­temültséggel. a- diplomácia- .törté­netében példa-nélkül álló gálád módon támadtak fegyveres ban diták, a Tito-klikk hivatalos kö­lesei a Magyar Népköztársaság külügyi képviselőjére. S hiába próbáljál Tito egész háborús gyuj tagaitó propagandista gépezetét megmozdítani, hiába hazudoznaik Gyilasz bérlollnokai, nem lehet, megtéveszteni a világ népeit, nem' tudják meghamisítani a tényekei a: jugoszláv nép szemében sem. A jugoszláv r-ép is nagyon jól 'tud­ja), hogy nem ,,véletlen incidens­ről“ van szó, hanem a háborús gyújtogatok -érdekében végrehaj tóit aljas merényletről. Titoék a nemzetközi" érintkezés legele­mibb szabályait lábbal tiporják. — Az UDBA, Tiloék minden Az aláírásgyűjtés párosuljon Imtalmas felvilágosító munkával — Az európai munkásértekezlet azonban csak egy része a béké­ért folyó világméretű harcnak. A magyar békemozgalom föfel. adata, békénk védelmének egyik legfontosabb fegyvere most az aláírásgyűjtés megszervezése és végrehajtása. Az Országos Béke- tejnács március 16-án határozatot hozott arról, hogy magáévá teszi a Béke Világ tanács felhívását, április 8-án megkezdődik az alá­írások gyűjtése hazánkban. „El­fogadjuk, az utolsó betűig ma­gunkévá tesszük a) Béke Világfa, nács berlini ülésének határoza­tait. — állapította meg az Orszá­gos Béketanács határozata Az egész magyar nép elszánt határo­zott kívánságaként követeljük, hogy iaz öt nagyhatalom kössön békeegyezményt. Ezt a követe­lést minden magyar békeharcos erősítse meg aláírásával.“ Minden egyes ember felelős — Az a hatalmas mozgalom, amely már egy egész sor európai országban folyik, a mi hazánk­ban ai mai nappal kezdődik meg. Az aláírásgyűjtési kampánynak sokkal többnek kell lennie, mint egyszerű taláirások gyűjtésének. Az aláírásgyűjtésnek kiterjedt felvilágosító munkával kell páro­sulnia. Ne legyen oly-atn ember Magyarországon, aki nem ismeri és nem. érti Sztálin eivlárs haifal- mas, erői-adó szavait: „A béke fennmarad cs tartós lesz, ha a> népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig ki­tartanak melletteMerítsünk mindannyian erőt, a győzelem biztonságát ezekből iái szavakból, de érezzük át azt is, hogy milyen felelősséget rónak ezek a szavak mindannyiunkra. Mindenegyes ember, minden munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi felelős azért, hogy megvédje ia- békét. Az alá­írás a békeiven ne csak a béke­akarat egyszerű kifejezése le­gyen. hanem kötelességvállalás. Ígéret arra, hogy az aláíró a nap minden órájában, az élet minden helyzetében a béke ügyét! fogja szolgálni. A termelés: a béke első arcvonala — A mi hazánkban, a mi vi­szonyaink között aj béke védelme mindiemekelőlt ta) termelőmunká­ban vialó helytállást, az ötéves terv végrehajtásáért vívott foko­zott küzdelmet jelenti. Minél erősebb a magyar népi demokrá­cia. annál hathatósaibban tud hoz­zájárulni a béke védelméhez — és kivétel nélkül mindenki hozzá tud járulni ahhoz, hogy a ma­gyar népi demokrácia erősebb le. gyen. Jobban, 'termelékenyebben dolgozni, mint azelőtt’, újítani, lelkesen takarékoskodni, idejében elvégezni a tavaszi munkát a- földeken, ez mind a béke védel­mét jelenti. Az értelmiségi mun­ka, a tudományos és művészeti munka minden jó eredménye: a béke védelmét jelenti. A jó mun­ka: ez ad jaj meg mindenekelőtt -síz aláírások aranyfedezetét. A békét védi a szülő, aki becsüle­tesnek, szorgalmasnak, hazájá­hoz és népéhez hűnek neveli gyermekét. A békét védi a jól tau nuló diák. A béke védelme: fe­gyelmezettség az állampolgári kö­telezettségek teljesítésében. Mind­ennek még világosabbá kell válni népünkben atz aláírásgyűjtési kampány során, — Nem lehet & béke hive az, áld rosszul dolgozik, aki nemi tel­jesíti kötelezettségeit az állaimmal szemben, áld. ahelyett, hogy erőst ifené — gyengíti hazánkat. Az •aláírásgyűjtés során le kell leplez­nünk, gyűlöletessé kell tennünk azokat. akik az imperialista ellen­ség ügynökeiként sorainkat bom­lasztják: szabotálnak és akadá­lyozzák ai munkát. Le kell leplez­nünk népünk ellenségeit: a régi rendszert háború árán is vissza- kivánó tőkés elemeket, kulákoka-t, jobboldali szoci áldemokraítákö:, a munkások soraiba befurakodó reakciósokat. A béke hívei igaz hazafiak — Az aláírásgyűjtés során meg kell magyaráznunk <atzokn.sk a dolgozóknak, akik az ellenség befolyása alá kerültek és meg­sértik a munkafegyelmet, vagy nem teljesítik beadási kötelezett­ségüket. hogy ezzel a haza ellen­ségeinek, u béke ellenségeinek tá­borába kerülnék. A béke hívé­nek igazi hazafinak, polgárnak kell lennie. Az aláírásgyűjtési kampány során váljék még szé­lesebbé és szilárdabbá iái magyar dolgozók egysége Pártunk körül — A béke ügyének legnagyobb védelmezője. a békiemozgalom legfőbb támasza — a mi felsza­badítónk, békénk és függetlensé­günk őre: o Szovjetunió. A béke. Cláirásgyüjtés során váljék még mélyebbé, nyilvánuljon meg még jelentősebben tettekben e< ma­gyar nép barátsága, szeretele és hűsége a nagy Szovjetunió és ® békét védelmező bölcs Sztálin iránt. Bozsoki Ferenc elvtárs beszé­de alatt szinte percenként zúgott fel a taps. Jelszóként emelték ma­gasba a világ dolgozói vezérénél:. Szitáimnak nevét és ünnepelték szerétért vezérünket, Rákosi tyást. Füttyorkán zugod fel, : mikor Bozsoki Ferenc az imperialisták aljas ügynökei, a iitoisták ellcj mink elkövetett uj'aibb merényié, tét bélyegezte meg. .,Vesszen TUo!'‘ — hangzott a kiáltás peri ce'dg. ő,< áll a uépliads ereg Ezután Babits Antal Kossuth djias professzor szóMt fel, aki hitet; leLt ai tudósok nevében a Szovjetunió, a szocializmus, <a béke ügye mellett. Csobán Anna, a Dunopentelel Vasmű Ifjúmun­kása volt tu következő felszólaló, aki hangsúlyozta, hogy az ifjúság egyem berkén? áll a béke védel­mében. Kisfaludy.Stróbl Zsig- mond Kossuth-díjas tszlobrászmü- vész rámutatott, hogy nincs szebb dolog az alkotásnál, ezért o mű­vészek a béke mellett állanak. Hatalmas taps és éljenzés köz­ben. lép a mikrofon elé Radios János, ®i honvéd tiszti iskola hall­gatója. Mint bányacsillés már 18 éves korában élmunkás lett, mc?; pedig 23 éves korában a Néphad­sereg tisztjelöltje. — Mi, a néphadsereg Katonái még fokozottabb éberséggel fo­gunk őrt állni népünk békés, építő munkája feleit. -minden becsületes ember békéje felett. De a békét csak a hadsereggel nem lehet megvédeni. Fontos. hogy népünk és hadseregünk továbbra is szo­rosan összeforrva folytassa a Küz­delmet a békéért. Ne legyen egyetlen olyan becsületes magyar ember sem, aki ne írná alá ezt a békeivet. Radics János szavai után leik i taps tört fel. a nagygyűlés részt­vevői hosszan éltették a néphad­sereget és vezetőjét, Fairkas Mi.-- hály elvtárs honvédelmi, mmiaz. tér vezérezredest. Baimai József szíáhánovista kő­műves felszólalásában vállaltai, hogy brigádjával együtt 450 szá-. zalékrai emeli teljesítményét. A következő felszólaló Jónás Gyulá- né Kossuth-dijas magkészirőnő volt, aki elmondottal, milyen nyo-» mórban tengődött a felszabadu­lás előtt, most pedig milyen meg. becsülésben van része. — Ott harcolok, ahol ehhez a legjobban, értek — mondotta —, benn á gyárban. Nem állok meg még a, 320 százaléknál sem! —- Nem eni gedem, hogy a régi úri csirkefog gók, akik elpusztították a férje-, met, akik boldogtalanná lelték az egész régi életemet, ezt az uj szép életet is visszalopják tőlem. Nem engedem a cink ólai házal elpusz* titani Nem engedem ia békét! Egy délszláv dolgozó paraszt felszólalása A békenagygyűlésen Veszeti, nov Jezdimir délszláv dolgozó pa­raszt tolmácsoltál a mcgyarcrszái gi délszláv- dolgozók békeakaira­tát. Felszólalásában többek kö­zölt ezeket mondotta: —- Mi, dél­szláv dolgozó parasztok nem aka­runk többé szolgaságban élni. Mi nem akarjuk a háborút, de a há­borúnál is jobban gyűlöljük azo­kat, akik a háborút akarják, akik odaát, a határon túl arra Ítészül­nek, hogy fegyverrel pusztítsák el ,a mi uj életünket, szép házain­kat, családunkat. Mindent meg­teszünk, hogy tervük ne sikerül­jön. . Veszelinov Jezdimir felszólalá­sát zugó taps fogadta, izzó gvü* lölettel hangzott a kiáltás: ..Vesszen Titok1 Egy katolikus plébáiíos felszólalása Nagy figyelemmel- fogadták szónoki emelvényre lépő <lr. Ba- bocsa Endre plébánost. — Mi hisszük — mondotta;. —, hogy a mostani békeivaláirás­sál nemcsak maga az aláírások száma jelent, nekünk erői. hanem az is. hogy mindenki öntudato­san írja alá a békét követelő ivei. Magyar népünk erős kéz­zel tartja a béke fromjának reá. eső szakaszál. Ez az erős kéz nyilatkozik meg minden alá­írásban, amellyel hazánkban ki­fejezésre jut az összefogás: hogy kérgeskezü paraszt, ipari rnun­Vvd-mm ML t

Next

/
Oldalképek
Tartalom