Zala, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

Őrt állunk a béke felelt határainknál — mondják a délszláv községek dolgozói A kanyargós Mura vize bet világot szel szét. Ott túl a T>to- banda sötét uralma dühöng, amelyről nem egy esetben számolnak be az otlaáfról délszláv községeinkbe érkező levelek. Testvérek, rokonok, barátok írnak a nyomorról, a szenvedésről. Ott, a sötét erdőkön túl amerikai parancsra a nép bőrén hábo­rúra készülnek Tifock. Nálunk kemény helytállással, jó munkával állnak a béke védelmében a szabad haza egyenjogú délszláv dolgo­zói. Minden tettükkel, minden megnyilvánulásukkal a nép államát erősítik. Munkájukba öntöjt üzenetük tulszáp a Mura vizén, a sötét erdőkön, elnyomott testvéreikhez- Ez az üzenet számukra odaát uj erőt jelent, biztatást, hogy a dolgozó népek milliói a Szovjetunió vezetésével keményen harcolnak a békéért, az ő szabadságukért, is. Üzenet az elnyomott jugoszláv népnek. így nevezhetjük azt, amit délszláv községeinkben látunk, azt a lendületes munkát, amit a délszláv dolgozók végeznek a békéért, az elnyomott ju­goszláv dolgozók felszabadulásáért. Kemény helytállással a munkában Induljunk :ki Nagykanizsáról. Kihagyjuk a város utolsó házait. Kétféléi erdőt hagyunk magunk után. Az első község Bajcsa, A község határa tele van dolgozó parasztokkal, folyik a tavaszi in unka. A zab és árpa vetése már a végcfelé jár. A lóherét 100 százalékban elvetették. Folyik a lavaszi szántás a burgonya alá. A község hét dűlője Versenyben végzi a Verést Ifjú Bányai Ferenc, a DTSz­szervezet titkára a fiatalság mun­kájáról beszél. — Április 4-re, felszabadulásunk ünnepére készü­lünk műsorral. Ünnepeljük sza­badságunkat, békénket. Az el'mult este a békebizott­ság 17 helyen tartott kisgyülést. A békeharc további feladatairól beszéltek a község dolgozó pa­rasztjai. Pintér István 11. holdas középparaszt is erről beszél. — Végeztem a tavasziak vetésével. Követem a Párt útmutatásait, mert tndom, hogy így harcom, amelyet a békéért folytatok, eredményes lesz. A béke gondo­latával kerül nálunk a vetőmag a földbe, igy dolgozik egész köz- ségürJk. az elnyomott jugoszláv nép szabadságáért is. Április 8-án pedig egyemberkénb Írjuk alá a békéivel. A munkában ke­mény helytállással üzen Bajcsa délszláv dolgozó parasztsága a túloldalon sínylődő testvéreiknek. A béke dalát zengi a filyeházai határ is Tovább megyünk. Kétoldalt zöldelo vetések. Vidáman folyik a munka. Dolgozó parasztok száa ta nak-v cin ük. F i t y eh á z ár í (Pokec) Kovács Miklóssal a Győ­zelem tszcs elnökével beszélge­tünk. — a csoportunk — mondja — az árpát már elvetette. A zab vetéséből is alig van vissza két bold. Végeztünk a vöröshere rá­vetesse! is. Zöldségfélékből 10 holdra kötöttünk termelési szer­ződést. Ennek a vetésével is vé­geztünk. Úgy dolgozunk, ahogy Rákosi elvtárs mondotta kon­gresszusi beszámolójában. Példát mutatunk az egyénileg dolgozó parasztságnak. Bebizonyítjuk a társasgazdálkodás 'előnyeit, igy segítjük győzelemre - ötéves ter­vünket. Az egyénileg dolgozó paraszt­ság követi a termelőcsoporti pél­dáját- Zeng a határ a munka zajától. Eljut a Murán-túlra és hirdeti, hogy nem messze tőlük szabad hazában Fittyrháza dol­gozó parasztjai is a föld tulaj­don osai Jetitek és vívják a har­cukat értük, elnyomottakért. Nem tart már soká a Tito-elnyomás — virrad! Molnári községben kevés fiatalít találunk. Sokan elmentek épí­teni a béke várát, ötéves tervünk büszkeségét, a Dunapentélei Vas- művet. lÓe a munika Molnáriban is folyik. Kéz a kézben, cgyem- berkéiít dolgozik a község, hogy többet, jobbat adhasson a nép államának. Proszenyák István (Csonkek), aki begyűjtését 660 százalékban teljesítette, a tanács­ház előtt áll és tekintete messze kalandozik a határon túlra. — Sokan vannak ott testvéreink, egyszerű dolgozó parasztok, akik nem tudják, mi a szabadság. — Elhallgat, hosszú szünetet tűrt, majd felemelt hangon folytatja. — fii ezt nem nézzük tétlenül. Kötcleze't'tségü.ik 'teljesítésével, jó munkánkkal erősítjük a béke tá­borát. Molnári dolgozó parasztsága ott a magyar-jugoszláv határ­szélen áll őrt békénk, szabadsá­gunk szilárd bástyájaként a Párt, a Szovjetunió vezetésével. A be­gyűjtés sikeres végrehajtásával, a terméshozam emelésével védi szabad hazáját. Zengi az üdezöid határ Mol­nári dolgozó parasztságának aka­ratát, erejét elnyomott testvérei felé, hogy nem tart soká ,az el­nyomás, a nyomor. A Párt ereje — béke ereje Továbbhaladunk. Utunk Tót- szerdahelvre vezet. Ez>; ű köz­ségei' is délszlávok lakják. Vala­mikor kása rnv aga toft, kétszere­sen elnyomott) nép volt. Ma sza­bad haza szabad fiai lakják a községet. Jogaik vannak és tud­ják a kötelességüket is. A köz­ségi pártszervezet mutál utat a munkában, a békeharcba'a. A község dolgozói szeretik a Pár­tot, tkövetik útmutatását és büszke az, aki a Párt fagjölöltjs lehet. Tagjelöltfelvétel volt a napok­ban. A község legjobb dolgozói bekerültek a Pártba, uj lendüle­tet, uj erőt adva. Proszenyák Rémus is a Párt tagjelöltje left. Büszkén viseli a Párt jelvényét és méltó is' hozzá. A tavaszi árpa és zab vetéssel már végzett. A Pártról beszél. —• Sokat kö­szönhetek a Pártnak, aki ke­mény harcok árán megőrizte szabadságunkat. Mindig erősebb és hatalmasabb lesz Pártunk. Uj erőt ad a harchoz, amely jugo­szláv testvéreink felszabadulását jelenti. A szavakat felkapja a tavaszi szél. Egy darabig magával viszi, aztán elenyészik. De a szavak nyomán tettek szüleinek. S eze­ket a tetteket, az eredményeket, nincs erő, ami megállítsa.. Az újabb' és újabb győzelmek hírei áll,ju'tinak a dró[sövényeken, erdő­kön, hegyeken, s ez erőt. ad a harcoló jugoszláv partizánoknak, a gyárban sínylődő munkásság­nak, a földeken görnyedő pa­rasztságnak. (SIKLÓS) A Párt ajándéka ez a nyeremény mondja Lőrincz István, a zalaegerszegi Magasépítési V. dolgozója Lőrincz István a zalaegerszegi Magasépítési Vállalod kőművese. A ruhagyári építkezésnél dolgo­zik. Mióta a tervköicsön húzása megkezdődött, napközben szám­talanszor hallja egyiktől is, má­siktól is: — Milyen jó volna, ha kihúznák sí kötvényemet. — Lő­rincz István elereszti a füle mel­lett az ilyen beszédeket. — Mit akarnak ezek nyerni — gondolja és tekintetét szereiéi lel hordoz­za végig & magasba emelkedő, vöröstéglás falakon, — hát ezek nem látják, nem tapasztalják nap- nap után, hogy forintjaik már sokszorosan megtérültek. Épül az ország. Dunapentele, Ino, ta. a Mátrai Erőmű, a családi há­zak, bölcsődék, tüdőgondozók, .is­kolák, és utak, melyeket ei mi fo­rintjainkért kaptunk. Ilyen hatal­mas és értékes kamatot csak ©i mi államunk tud fizetni, erre cstafc a mi Pártunk képes. A múlt hét óta Makszimenkó- módszferrel dolgozik. Átlagos tel­jesítménye 147 százalék. Kerese­te szépen emelkedett. Boldogan ól családjával és nem felejti el, hogv ezt a szép, megelégedett eletet a Pártnak köszönheti, meiy úgy irányit]® ezt az országot, hogy itt mindén a dolgozók ja­vát szolgálja'. Ahogy vég etér a munka, dol­gozó társaival elindul hjsaaíelé. Nem is sejti, milyen meglepetés várja odahaza. Ruhája malteros. Számára ez is dicsőségét jelent, a munka dicsőségét. Amikor be­lép otthonába, a család éppen a iervkölcsönről beszél. így szólt Lőrincz István: — Nem veszitek észre, hogy mi már nyertünk? Sokszorosan vissaafc&ptuk ez ál­lamtól tat forintjainkat különböző formában De aztán feltűnik neki, hogy felesége aroa szinte sogárieik a boidogságtói. Az 'asszony nem tudja tovább magáblal fojtani a nagy örömet; kitör belőle: — Nyertünk ... — Ka az öröm hangjának 1 álható színe volna, ekkor most rózsa szinü fénysáv vezetne Lőrinczné ajkától Lőrincz István még min­dig . kételkedést mufeiő tekinteté­hez. — Nyertünk! — ismétli Lő­rinczné. — Az 50 forintos kötvé­nyünk számát- 10 ccer forinttal húzták ki, amiből 2500 forintot kapunk. ' . Lőrincz István az ámulattól alig tud megszólalni. Aki a'z épít­kezésnél 147 százalékos teljesít­mény t ért el, most gyámoílaIo­nul áll, aztán lessen, lassan mé­gis csak elindul belőle a beszéd: — Ha Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatását követjük, mindig a helyes ulon járunk, — Aztán az életéről kezd beszélni. — A szom­bathelyi Magasépítési Vállalatnál dolgoztam, mint segédmunkás', aztán átképzős lettem. Demokrá­ciánk lehetővé tette, hogy szak­embert faragjanak belőlem. Na­gyon szépen keresek s most. hogy ilyen szép ajándékot kaptam a Párttól, nem is tudom, hogyan háláljam meg. — Néhány pilla­natra elgondolkodik, 'aztán dia- dahniaisan kivágj®: — Már tudom mit fogok tenni! Ebben az eszten­dőben. 167 százalékos áLl-agieljesíL ménnyel dolgozom s igy falán kis töredékét vissza tudom adni an­nak a boldogságnak, amit a Párt cdolt nekem. Arca ©e örömtől sugárzik, ami­kor kezébe veszi két kis lányát. Be ekkor már megszólal a kis Zsuzsika is: — Ugye. apu most még’ egy szép szoknyát veszel ne. kém? — Lőrincz István ránéz kislányára), aki mindössze 4 éves — Veszek bizony kislányom mondj® boldogan. — Látod, gyan go5ido§kodlk mirólniik a Pái*í. — Meg Rákosi pajtás hozzá ©> kislány. — Ezt a boldogságot csak m: élhetjük át — mondja Lőrincz István feleségéhez fordulva. . - A békés, épitö munka tette ez: lehetővé és én minden erőmmel hurcolok a békéért, ©i mi boldog hazánkért és ia szocialista jövő­ho­teszá Mai évvel ezelőtt, 19)0 április t en lóríénthni nevezcJesstyii napra virradt Nagy­kanizsa dolgozó népe. Többéviizedes rémuralom uUín kiverték a. városból a fasiszta hordák utolsó vérebeit is és Nagykanizsa utcáin megjelentek a szabadságot, boldog életei hozó hős szovjet katonák. Nagykanizsa /elszabadult. Erről a történelmi esemény­ről a következőket irta néhány nappal később a Zala első száma: Történelmi napja volt Nagykanizsa város lakosságának 19-'t5 április 1-én, amikor a hitleri Németország elleni diadalmas és győzelmes hadjánrta során a Vörös Hadsereg bevonult Nagy­kanizsára. a sors különös kegyelnie folytán a városban harcok nem voltak, meri a Vörös Hadsereg elöl a. hitleri Németország utóvédjei fejvesztetten meneúcültek. A diadalmas és győzelmes Vörös Hadsereget Nagykanizsa lakossága az öröm és boldogság hangján üdvözli.“ Azóta hat esztendő telt cl. Hal olyun esztendő, amelynek minden napja közelebb vitte ezt a város:, is az egyre elérhetőbb közelségben lévő nagyszerű célhoz, a szocializmushoz. Kemény harcokban teltek el ezek az évek. Nagykanizsa dolgozóinak is meg kellett harcolni azért, hogy övék lett a föld, a gyár, a köz- ígazgahis.,. Harcolni kellett az ellenség ellen, aki nyiUan is Iá- mádoit ebben a városban. Nem felejtettük el, hogy a „MAORI amerikai urai a jobboldali szociáldemokraták főfészkét akarták ebben a városban kiépíteni. Bombay és ügynökei hűségesen ki- szolgálták az első naplói fogva amerikai megbízóikat, a 'Standon- Oil Co. szabotáló helytartóit a „MAÜRT“-nál. A dolgozók éber sége azonban leleplezte az imperialisták ügynökeit, a jobboldal szociáldemokraták aknamunkáját és azok — ugyan hol is keres hettek volna másutt „menedéket“ — Nyugatra szöMefk. De a ellenség még üt kisértett, s a nép azokat is leleplezte, rács inog dugta. Papp Simonról, Ábel Bódogról est Binderről van szó, c amerikai megbízók pedig mehetnek vissza tengeren,tűim. J/c kelleti harcolni a harcot a kisebb, de nem kevésbbé dühödt c; le.nség ellen is, amely Nagykanizsán is sarokba szorult, de mén nem semmisüli meg. Ez ellen kell most is, szüntelenül harc'■ nimk. Nagykanizsa, népe. harcolt cs — keményen dolgozniI az ■ : mull hat. esztendő alatt. A város felszabadult és az üzemei nem sokkal utóbb már dolgozlak. A munka egy pillanatra sem állt meg és mégis hatalmas változás történt, A.z üzemek Nay: kanizsán is a dolgozóké lettek, azoké a dolgozóké, akik most mér szocialista murikaversennycl, a termelési állandó fokozásával, munka minőségének szüiiíelen jav Hasával harcolnak a s zociali: másért, a békéért. A város felszabadult és az uradalmi birtokokat ilf is fel­oszlatták. A föld Nagykanizsán is azé lep, ciki megműveli. S a földel megművelték uj tulajdonosai, kenyeret adtak az üzeme1 munkásainak, segítették őket az újjáépítő munkában. Az ével során a kanizsai dolgozó parasztság is felismerte a Párt segítse gével a szocializmus felé vezető egyedül helyes utat. Meg­alakult a Vörös Csillag t^mclöszöuefji&zet, a -kiskanizsal Pelőfi- termeJőostoport, valamint g sánci Uj élef-Kcrmelöcsoporf. Közben épült is, fejlődőit; is Nagykanizsa, melynek dolgozó népét a Párt vezette munkájában. harcaiban. S ez a nép az 1919-es országgyűlési, majd az 1950-es tanácsválasztásokon egy emberként sorakozott a Párt mögé, mely mögött azóta is szi­lárd, megbonthatatlan egységben m.enedel a s~ocia.liz.mus felé. Hot esztendő telt el azóta, hogy Nagykanizsa utcáira először leptek szovjet katonák, s ez alat> a hat esztendő alatt sokat, nagyon sokai fejlődött ez a város. Többet, mini azelőtt éviizc- öTk alatt. Ezt pedig elsősorban a nagy Szitáim hős kahmáinak köszönhetjük, akik elhozták a szabadságol:, s akik a tulajdon vérüket' hullai-iák a mi szabadságunkért. Köszönhetjük a Magyar Dolgozók Pórijának, amelynek szeretett vezére, Rákosi Mátyás clvíárs, a mi megyénk képviselője, Nagykanizsa dolgozói a rosszemlékű, gyászos Horthy- és Szálasii-uralom alóli felszabadulásának 6. évfordulóján fogadják, hogy továbbra is szilárdan.' megalkuvást nem ismerőn állnak helyt Uf a határszélen, Tito-Jugoszlávia tőszomszédságában á békefront rájvűi eső szakaszán. Hal esztendő nagyszerű ered­ményei serkentik Nagykanizsa dolgozóit a szocializmus építésé- ben újabb eredmények elérésére. S ezek az eredmények meg is lesznek, meri a Párt vezc-t és a Szovjetunió segít elérésükben. A tanácsok munkáiénak megjavítását él tárgyalt a megyei tanács teljes ülése A megyei tanács a volt várme gyeháza szépen feldíszített nagy­termében szombaton tartotta meg teljés ülését. Az ülést Siklósi Mi- hályné eivtárs, a megyei tanács végrehajtóbizotltságának alelnöke nyitotta meg. majd Farkas József elvtárs. a megyei tanács elnöke tartotta meg beszámolóját a végre­hajtóbizottság legutóbbi, tanács­ülés óta végzett munkájáról. Be­számolójában rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket medvénk elért a termelő munkában, a be­gyűjtésben, s ezzel kapcsolatban rávilágított a lemaradásokra. Meg­említette azt, hogy megyénkben a tszcs szervezésében jó munkát vé­geztek a tanácsok a Párt vezeté­sével, de viszonylagos lemaradás mutatkozik a Pártkongresszus tszcs-k megerősítését sürgető ha­tározatának végrehajtásában, a ta­vaszi munkák elvégzését illetően. A következő negyedév és az ötéves terv második esztendeje további beruházásait is ismertette. 22 köz- kap villanyt. Kórházépületet, bölcsődéket, szülőotthonokat épí­tünk. több községben napközi- és kultúrotthont létesítünk. A hozzászólások során, az első napirendi pont vitájában több egészséges javaslat született, ame­lyeket a tanács határozatként sza­vazott meg. Lisztes Jánosné baíyki tanácselnök javasolta, hogy a ta­nácsok munkájának megjavítása ér­dekében a tanácstagok fokozottabb példamutatására van szükség. A mepvei tanács helyi tagjai támo gassák a helyi tanács munkáját. Káilay Sándm* elvtárs, a lovászi üzem munkás-igazgatója javaslatára a tanács határozatot hozott a ta­nácstagok példamutató részvételé­re. fő népnevelő munkájára a béke­egyezményt követelő aláírások gyűjtésénél. Trombitás Dezső elv társ, a DéFOSz titkára a mezőgaz­dasági munkákban mutatkozó le­maradás mielőbbi behozásért Lerfdvav József elv társ. az állandó bizottság munkájának megjavítá­sára tett javaslatot, amelyeket a tanács határozatban fogadott el. A megvei tanács teljes ülésének részletesebb beszámolóját legköze lebbí számunkban közöljük. — A tényleges és nyugdíjas vasutasok az 1950. évi' befizetett, de ki nem váltott tüzelőanyag utalványaikat folyó április hó 10-ig pénzvisszatérítésre a. lelíárszám- adói hivatalban adják le. Akik 1951. évre részletievonásra tüzelő­anyagot rendeltek és azóta lakást változtatlak vagy fognak változ­tatni. a változást azonnal jelent­sék be. — Nagykanizsai állcumás- íönök. Vasárnap, 1851. áyr X.

Next

/
Oldalképek
Tartalom