Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-18 / 65. szám
Ötéves terv“ — hat év alatt a jugoszláv nép teljes tönkretevése Jugoszláviában —amint azt a titoista. újságok hirdetik — „tervgazdálkodás" folyik. Van hivatalos „tervbizottság-", étén Boris Kidrics hivatásos kémmel —* és van „ötéves terv" is. De ahogy a Titó-rendszer egész Jugoszláviát visszafelé akarja vonszolni a történelmi fejlődés utján — valahogyan igy fest a dolog Titoék ..ötéves -tervével'1 is. Teljesítés közben 1919-ben 17 százalékkal .esett az acéltermelés. 32 százalékkal a munka termelékenysége, voltak olyan iparágak. ahol a termelés alig érte el a 40—50 százalékot, s a falun több mint 2 millió 700 ezer hektár föld maradt bevetetlenül- A terv megvalósult viv- •mánvai közé tartozik, hogy kiszállítják az élvező lakosság szája elől külföldre a gabonát olcsón — majd ugyanezt a gabonát drágán megvásárolt amerikai „ajándékként" hozatják vissza a katonaság számára. Furcsa, különleges terv ez. amely sem az ipar, sem a mezőgazdaság, sem az életszínvonal emelését nem szolgálja. Dohát akkor mi célból készült, mi az' amit fejleszt, növel, erősít1? A kulákokat, akik között a „nagylelkű" kormány még a volt gépállomások gépeit is szétosztotta, és a gyárosokat, akik az újabb rendelkezések szerint maguk állapíthatják meg, mit gyártanak és milyen áron. A külföldi monopoltőkéseket, akik igen előnyös feltételek mellett, valóságos kiárusitási áron jutnak Jugoszlávia értékeihez. és az angol-amerikai imperializmust, amely Jugoszlávia politikai leigázásával együtt egyre mélyebben hatol be az ország gazdaságába _s megszerzi az összes kulcspozíció kát. Titoék „terve" valójában — ahogy ezt Kidrics 1919 decemberében is beismerte — Iciszállitási terv. Terv arra, hogyan lehet a jugoszláv népből minél hamarabb mindent kipréselni. A nyomor terve, az éhségé, a pusztulásé. „Belgrad utcáin ~ írja a. Daily Herald, az angol munkáspárt hivatalos lapja — toprongyos madárijesztők tömege hemzseg •.. A legelemibb életszükségleti cikizek sem kaphatók .. A közegészség aggasztó. A népet iiklövész pusztítja.“ Elemi csapások, a véletlen következménye mindez? Kom. Jugoszláviának minderre „ötéves terve" van, amelynek keretében már a múlt év szeptemberében „elértek", hogy — a Borba szerint — 16 millió lakosból csak 5 millió 200 ezer részesüljön az úgynevezett .,szavatolt“ ellátásban. Azóta ,,tervteljesitésüknek'1 ebben a részében még tovább mentek: újabb egy millió embertől vonták me .(^rendeletileg még ezt a nyomorúságos ellátást is. „Tervük" eredményeit biztosítja, hogy még a jegyekre is alig adnak élelmiszert. Belgrad bau és más városokban tavaly napokig nem volt kenyér, a. gyermekeknek pedig legalább kétharmada nem kap tejet, „Tervszerűen" emelték 1945 óta 750 százalékkal a fogyasztási cikkek árát és ugyancsak tervszerűen nem emelték a béreket, így állt elő az a helyzet, hogy egy átlagkereső jugoszláv munkásnak ma 16 órát kell dolgoznia, azért, hogy egy kiló lisztet vehessen az úgy ne ve zett „ szab aclp i acon ‘ ‘. Egy kiló zsiradék pedig körülbelül 60—70 órai munkájába kerük Titoék tehát mindent elkövettek és elkövetnek, hogy „tervüket*1, azaz a nép nyo- morbaclöntését megvalósítsák. Eredményeik igazán kiemdke- döek ezen a téren. Öt év alatt eljuttatták a jugoszláv népet a nyomorúságos élet soha nem látott körülményei közé, azaz az éhínségig. Még sincsenek megelégedve ezzel a „tervtcljc. sitéssel". Úgy vélik, hogy a jugoszláv nép még mindig nem tart ott, ahová terveik szerint jutnia kell. Boris Kind- rics. „tervbizottsági" elnök nyilván ezért javasolta 1950 decemberében. _ a belgrádi „Szkupstinában", hogy az „ötéves tervet'‘ hosszabbítsák meg egy évvel, illetve 1952 végéig, mert nem tudják teljesíteni. Egy szóval úgy gondolják, hogy még legalább két év szükséges ahhoz, hogy elmondhassák, teljesítették tervüket: az amerikai imperialisták és ügynökeit: már mindent megkaplak. amit csak lehet, ez érceket c, hegyei: mélyéitől, a ruhát az emberekről. És magukat az embereket is, rabszolga- munkára, ágyutölteléknek. A jugoszláv nép egészen másként képzeli el a tervgazdálkodást és a titoista sajtó még olyan nagy reklámhadjárata mellett sem kér ebből a ,,terv"-ből. Harcol ellene minden erővel, s hiszi: lesz meg igazi, építő, fejlesztő, szocialista terve is! ÚJABB árleszállítást hajtottak V. -re a Német Demokratikus Köztársaságban. Textiláruk, varrógépek. motorkerékpárok, üvegcikkek cs-több más ipari termék 15—40 százalékban lett olcsóbb, (Ny. Dag. III. 13.) AZ ANGOL háziasszonyok,-aki- az élelmezési nehézségek ki- fárasztanak, túlterhelnek és anyagé a is kifosztanak, keserű szájízzel élvezik a „győzelem gyümöi- < icit-1 állapítja meg a yorkshirei háziasszonyok szövetségének Webb i';:nezésiigyi miniszterhez írott levele. A levélre, amelyben a rni- rászfer segítségét kérték gondjaik enyhítésére, Webb miniszter mosakodó választ adott és a nemzetközi helyzetté’ igyekezett megmagyarázni az angol élelmezési nyomort. (Daily Telegraph. III. 13.) ISMÉT KIADNAK katonai folyóiratot Ny ugat-Németországban. Szerkesztője nem más, mint Mariin B. Sommerfoldt. aki a háború alatt a náci vezérkar sajtófőnöke volt. Az uj í oly óirat, amelynek címe ,,Europaeisch<‘ Sicherheit‘‘ (európai biztonság) vezércikkében fellép a pacifizmus és a semleges. yasámap, 1951. márc. 18. ség gondolata ellen. Többek között ismerteti Speidel és Heusinger náci tábornokok könyvét. Nevezettek különben éppen most tárgyalnak a nyugati hatalmakkal Nyugat-Né- meiországnak az Atlanti hadseregben való részvételéről. (New York Herald Tribune.) CATANIÁBAN a városi hatóságok megtagadták a színháznak nagygyűlés céljaira való rendelkezésre bocsátását. A gyűlésen SceL ba. a véreskezü olasz rendőrminiszter akart beszédet tartani. Azz. eset jellemző arra a gyűlöletre, amellyel az olasz dolgozók elutasítják a kormánv politikáját 'és terrorját. (AVANTI) III. 14.. A FEGYVERKEZÉSI kiadások művelése következtében a belga kormány csökkenti a lakásépítkezések támogatására előirányzott összeget. 1952-re 400 millió frankkal csökkentik azt az összeget, a következő évre pedig egészen megszűnik. (Drapeau Rouge). DÉLI-DÉLNYUGATI SZÉL Várható időjárás: Felhős idő, többhelyütt, főleg nyugaton és északon eső. Mérsékelt déli-délnyugati szél, mely időnként megélénkül. Néhány helyen, főleg keleten gyenge éjszakai fagy. A nappali enyheség tovább tart. Szovjet útmutatással ügetőlovakat tenyésztenek Rádiházán BALLERINA felállt, kecses kis fejét félreforditotla és alulról fölfelé nézett végig rajtam- Aztán meglátott egy fényes csattot kabátomon és nagyon megtetszett neki. Már kapott is érte. Furcsállotta, hogy nem ízlik neki- — Ejnye — láttam a csodálkozást értelmes kis szemében. Nem sokáig. Más után nézett A tenyeremben kezdett kutatni. Nem volt cukor. Ott hagyott. Nagyszerű kis testét úgy ringatta, kellette, mint névadója a színpadon. Kedves jelenség volt. Láttam, mamája rosszalóan nézi. Talán féltékeny volt rá, hiszen ez a lócsaládban is előfordulhat. Különösen, ha olyan lovakról van szó, mint amilyeneket a Versenylótenyésztő V. rádiházai telepén láttunk. Szegedi Antal, a telep vezetője kalauzolt végig a kínosan tiszta istállókon, melyek boxai. ban úgy élnek a lovak, hogy azok már nem is „ami‘‘-k. hanem méltán „aki"-k. Ez kiderül abból is, amit Szegedi Antal mesélt el a lovak családfáiról, amit visszavezetnek a dédszülőkig és kinek milyen volt a nagypapája, vagy mamája, az szabja meg az értékét. Ha a Bárleány például viasza tudja vezetni családfáját The Skipper-ig, akkor hallatlan értéke van, de nem panaszkodhat Mady-nck a csi- 'kója sem, hiszen mamája 1.27-ct futott ezerén- Hát még „aki" Mirzának a ^ fia-lánya. Anyjuk értéke tenyésztésre fogott állapotban is 50—60 ezer forint és megelőző gazdájának 67 ezer forintot nyert az ügető n. — TELEPÜNK feladata, hogy egyrészt a magyar ügető sport részére megfelelő lovakat tenyésszen ki, másrészt biztosítson megfelelő mennyiségű kivitelt, jelentős valutát hozva or szó gunknak, harmadrészt hozzájáruljon megfelelő gyors és kitartó lófajták, sókhasznu lovak kitenyésztéséhez a magyar népgazdaság számára — magyarázta Szegedi Antal. Elmondotta azt is. hogy a világ két leghíresebb ügetőlófajtája az orosz és az amerikai ügető. — Nálunk csak amerikai ügetek vannak, amelyeket a szovjet példa és útmutatások felhasználásával nem úgy nevelünk, ahogy régen, babusgatva, pólyázgatva, hanem az úgynevezett egészséges, edzett felneveléssel, amely növeli a ló kitartóképességét és gyorsaságát is. Az OrlovTótenyész- tés a világon az első. Az innen származó és amerikai égetők vérének keverésével akarjuk kitenyészteni a legtökéletesebb ügetőlovat. A RADIííÁZI telep két évjárat felnevelésével foglalkozik. 35 dolgozó gondozza a lovakat és a gondozásban versenyben vannak egymással. Keresztúri István isíállófe'lelős, a pártszervezet titkára a legjobb dolgozó. Cseléd volt Barta Miklós „uraság“ 800 holdas birtokán Pörge Lajossal, a legjobb kocsissal, Tóth Ferenccel, a legjobb lóápolóval, Zsebők Istvánnal együtt. Lakásuk afféle cselédlakás volt. Moát bementem az egyik lakásba. Villany- világítás, két padlás szoba fürdőszoba. Az elmúlt évben beruházott 1 millióból az istállókon, keritésekeír kivid 4 ilyen kétszobás tip usházat is építettek. Most újabb 1.400.000 forinttal 140 boxos kancaistállót, mosdót, zuhanyozót, üzemi konyhát, újabb két típus- házat építenek. ~ Jó keresetem van — mondja Zsebük István. — Most lettem igazán ember. Tanítanak is. Rósztvettem a kéthónapos szakmai tanfolyamon. Jóminőségü munkát akarok végezni, hiszen a lovak — úgy érzem — az enyémek is, vagy talán még annál is jobban szeretem őket. LEHET IS. Gyönyörű szép állatok. Urfi D, apaságának és családfájának gőgös büszkeségével állt boxában és vakítóan fényes volt a szőre. A legrégebbi magyar vér csörgedezik ereiben. Hallatlanul büszke arra, hogy olyan utódjai vannak, mint Vilmos D, ,,aki‘‘ tavaly megnyerte a köztársasági elnök vándordíját. Aztán van amire még büszke lehet, s amire büszke a másik két mén is. nem kevésbbé Szegedi Antal és a többi dolgozók. Arra, hogy 95 százalék, legjobb az országban a vemhességi arány. 9jJal>1> niigytöoicg’ii közszükségleti eikket találtak az árurej legelő kiskanizsai kutaknál Tovább folyik a nyomozás A nagykanizsai rendőrkapitány, ság hivatalos jelentést adott ki a Kovács József kiskanizsai, Cigány-utcai (kulák árurej tegetési bűnügyében folytatott nyomozás, ról. Kovács — mint már jelentettük — állandóan közép parasztnak adta ki magát, jóllehet 22 hold földje cs 4 hold szőlője van. A föld és a szőlő különböző neveken szerepel. Van egy darab a síajáH; nevén, másik darab az apósa, Szmodics József nevére van Íratva, ismét másik darab pedig a fia, Kovács László nevén szerepel. A három család azonban közös háztartásban él, közösen művelik a földet is, amit mindennél jobban bizonyít, hogy egy pár lóval dolgoznak. A legérdekesebb azonban az a dologban, hogy egy sziŐlőbirtok a hozzá tartozó pincével együtt —, amelyet szintén Kovács kezeit — egy rég meghalt Sneff Ferencné nevű asszony nevén szerepel. Erről a szőlőről a hatóságok is csak most szereztek tudomást, mint Kovács tulajdoniról. A kulák árurejtegetésére is egészen különös módon derült fény. A rendőrségnek tudomására jutott, hogy Billegi Mária Cigány-utca 20. szám alatti lakosnál zsír és liszt van elrejtve. A rendőrség kiszállt a helyszínre és Billegi Mária vallomása alapján megállapította, hogy a falált liszt és a zsír Kovács József tulajdona. Azé a Kovácsé, akinél állandó alkalmazott volt Billegi Mári3. A rendőrség ezután Kovácsnál is házkutatást tartott, s ekkor már nagytömegű elrejtett áru került elő. Amit a városi tanácsnál közszemlére teltek, az a talárt dolgoknak csak kis része. Rengeteg lisztet, textilanyagot és egyéb közszükségleti cikket talál, tak ott. A lakáson tartott házkutatás után, átvizsgálták a borospincéket is. szám szerint ötöt. A pincékben 2000 liter borf, 630 liter ecetet, nagymennyiségű pálinkát, petróleumot találtak. Felfedezték a kulák titkos pálinkafőzőjét. is. A pajtájában a széna között is találtak egy rejtekhelyei, ahol szintén bort rejtett el annakidején. De a, bort nem itt, hanem egyik szomszédjának a kertjében elásva találtak meg. A nagyszabású árurej tegetési bűnügyben a rendőrség még nem fejezte be a nyomozás)), mert állandóan ujafob és újabb helyeket találnak, ahol Kovács József a töméntelen sok közszükségleti cikket elrejtette. , Moziavatás Zalaszentgróton Március 15-én, a magyar szabadságharc évfordulóján ünnepélyes keretek között avatták fel Zalaszentgróton a 250 üjőhelyes, 130 ezer forint beruházással rendbehozott mozit. A megnyitó ünnepség keretében, a termet zsúfolásig megtöltő dolgozók e]őtt mutatták be a „Kárhozottak összeesküvése“ c. nagysikerű szovjet filmet. Hadnagy László elvtárs, a MT népművelési alosztályának vezetője a bemutatót megelőző beszédében rámutatott arra, hogy ebben a moziban is a márciust ifjak álmai, tervei testesülnek meg. A Szovjetunió által felszabadított magyar nép hatalmas lendülettel indult el azon az utón, amely a kulturális felemelkedés felé vezet. Ennek az üfnak akarják gátját szegni az amerikai imperiahs. Iák az uj háború kirobbanásának igyekezetével. A zajaszentgró. í'i dolgozók akkor tudják meghálálni legjobban népi demokráciánknak ezt a nagy anyagi áldozattal felépített mozit, ha a termelő munkában még jobban harcolnak a békéért és a most bemutatott film tanulságát megszívlelve éberen harcolnak az ellenség ellen. Zalai parasztfiatalok a színművészeti főiskolán A Zala megyei téli falusi kul- íurversenyben résztvevő dolgozó para«ztfialailokból álló .színjátszó, csoportok számos uj tehetséget hoztak felszínre, akik rohamléptekkel fejlődő szin- és filmművészetünk számára komoly értékeket jelentenek. Kormányzatunk a színjátszásban kiemelkedőt nyuj. it<3 fiatalokat továbbtanittaija a szin és filmművészeti főiskolán. Megyénkben is számos fiatal, köztük a zalais'tvándi Kovács Ilona, a nagypáli Varga Margit, a letenyei Bcnkö István, a botfái Kálmán Mihály, a zalaszen'tivánl Tóth Nelly, az egervári. Taulovits József, a széntgyörgyvölgyi Palinké István. a csesztregi Alsó Margit, a bödeházai Szekeres Lajos és a cseszíregi Göncz Zoltán komoly tehetséget árultak el a kul- turversenyek során. Ezek közül a fiatalok közül több részesül abban a kitüntetésben, hogy tudását a magyar színművészet érdekében a Szín- é Filmművészeti Főiskolán továbbfejlesztheti. Egersiegen a Gépjavító Vállalat motorkerékpár javításra is berendezkedik A Zalaegerszegi Gépjavító Vállalatnál felismerték a megyeszékhely egyik hiányosságát, mely ab. ban áll, hogy nincs egyetlen szocialista üzem a városban, mely motorkerékpár javítással foglalkozna. Tanai István, a vállalat vezetője elmondja, hogy ők be akarnak rendezkedni motorkerékpár javításra. de ehhez nincs elegendő helyük s igy szükséges volna, hogy megkapják az Útfenntartó Vállalat szomszédságukban lévő műhelyét, amely jelenleg is kihasználatlanul ál]. Ez a megoldás valóban helyes. Ugyanis az Útfenntartó, ha mégis ■szüksége volna műhelyre, tudna íerjeszkedni a* telep másik oldalán,. míg a Gépjavítónál a területi terjeszkedés megoldhatatlan. Az ulak fe’száradása jelentékenyen emeli a motorkerékpárforgalmat s ez a Gépjavító Vállalat kívánságát indokolttá teszi. » Mit írnak a külföldi lapok?
