Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-02 / 51. szám

kommunista szivet agyonsuj- tauá. olyat még nem gyártottak. A mi munkánkat a s&cbb jövőnkért nem fogja megállapítani semmi fegyver- zörgés, semmiféle atoniriasz- .tás.

Sok munka vár még reáto-k. De nekünk még nagyobb örömünk lesz. ha meghalljuk, hogy kötelezettségeteket teljesítettétek, mert hozzá fog járulni a nagy békefront megeicsitéséhez és a kapitalizmus legyőzéséhez. Mi, a csehszlovák 7lép. 1-.ívből sok sikert kívánunk ehhez a győzelemhez!

Ormos Erzsébet elvtársnö, a Kistext gvár szfahánovístája, busz., kén jelentette, bogy szövőüzemük másodszor lett éliizem. Eredményüket annak köszönhetik, hogy átvették Natalia Dubjága munka* módszerét, a dologzók 16-ról 24, 12-ről 16 gépié tértek átA vasutasok munkaversenyéről Rózsavölgyi József elvtárs, a yasutpO'íUkai osztály helyettes vezetője számolt be. A vasút dolgozói' ;ó munkáját dicséri, hogy 1952-bér! 27-7 százalékkal nagyobb személy- és 23 százalékkal na. - . óbb áruforgalmat bonyolított le a vasút. Az eredmények fokozásához az szükséges, hogy felszámolják a jelenlegi hibákat: a vezetés konzervativizmusát több vezető

munkáekác’er bevonásával, jobb politikai munkával, a bürokrácia kiküszöbölésével, az egyéni felelősség helyreállításával. Mindehhez a vasutas pártszervezetek megerősítése szükséges, — ígéretet teszek a kongresszusnak — fejezte be Rózsavölgyi elvtárs —, hogy Rákosi és Gerő elvtársak referátuma alapján

a Párt vezetésével olyanná tesszük a vasutat, hogy a népgazdaság uj ötéves tervéből és a feszült nemzetközi helyzetből adódó minden szállítási feladatnak megfeleljen. Rövid szituét után Tatái* Kiss Lajos elvtárs, a. Hajdú megyei tanács végrehajtóbi- zoitsáiráuak elnöke vette át az elnüklést. A következő felszólaló Zámbó Pál elvfárs, diósgyőri mérnök arról beszélt, hogy a régi, passzív műszaki értelmiség- egyre fogy s ma már mind több a munkásokkal cgy kollektívában eredményesen dolgozó műszaki értelmiségi, akik a Párt vezetésével, a Szovjetunió gazdag tapasztalatait felhasználva legyőzik a nehézségeket.

Ezután '/sofUn/ecz Mihály elvtárs, a Párt Politikai B i- zottságáuak póttagja, kohó- és gépipari miniszter szólalt fel.

Nemcsak a tervet nem teljesítettük, hanem

megszegtük azt az alaptörvényt is, hogy a munka termelékenységének nagyobb mértékben kell emelkednie, mint ahogy a munkabér növekszik.

A minisztertanács elrendelte a normák okmány szem nyilvántartását, előírta a munka utalványozásénak és a munkalapok kiadásának rendszerét, hogy csökkenteni kell a becsült idő használatát és hogy csak felelős személyek u látvány ózhatnak.

Friss elv'társ most több olyan üzemet sorolt fel, amelyek nem tartották be a minisztertanács erre vonatkozó rendeletéi. — Sajnos még a kongresszusi versenyünk folyamain is nem egy üzemünkön foltot ejtett az a felháborító gyakorlat — folytatta —, hogy

a 100 százalékon alul teljesítőket a norma fellazításával tüntették cl.

Igen gyakori a,z a jelenség, hogy uj munkára rossz, laza normát állapítanak meg.

Tudom, hogy ezeket felszámolni nem könnyű dolog, de nem azért vagyunk kommunisták, hogy csak könnyű feladatokat vállaljunk el. Az utóbbi belekben sok szó esett arról, hogy

Zfsofinyecz Jliliúly elvtárs felszólalása

Zsófinyecz elvtárs bevezetőben megállapította:

Ahhoz, hogy a gépgyártás rohamos ütemét biztosítani tudjuk,

szükséges alapanyaggyártó iparágaink, például a vaskohászat fejlődési ütemének meggyorsítása.

Sőt ennek valamivel meg kell előznie a gépgyártás tervezett szükségletét, mert; csak így válik lehetővé, hogy a gépgyártás túlteljesíthesse a tervet.

Zsofinyccz elvtárs hangsúlyozta, hogy az önköltségcsökkentés érdekében fokozott felvilágosító munkát kell kifejteni, továbbá gazdaságosabban kell kihasználni gyáriparunk gépkapacitását. Meg kell szervezni — ahol, még nincs — a második és harmadik műszakot, ahol pedig már beállítót- ták. ott jobban kell megszervezni. Feltétlenül

szükséges, hogy a vállalatok termelési terveiket műszakokra bontsák, minden műszak termelésének legyen gazdája, legyen kellő műszaki vezetése. Igen nagy lehetőségeink vannak az anyagokkal való helyesebb gazdálkodás területén is.

.V minisztertanács határozata óta a kohó- és gépiparon belül eddig 1200 vagon elfekvő anyagot tártak fel.

Jelentős eredményeket értünk el a takarékosság egy másik területén: a forgóeszközállomány csökkentése terén ,

Egyes vállalatainknál még komoly anyagpazarlás folyik. Az anyagok levágásánál, a le- mezsajtolásnál nincsenek tekintettel az anyagtakarékossá gr a, sok hulladékkal dolgoznak. A Rákosi Mátyás Műveli és a MÁVAGr párosversenye ered meny eké-pen annyi anya-got. sikerült meg takarítani amelyből a MÁVACr egy

A rní országunkban a szocialista felhalmozás törvénye érvényesül: a munkásság és a dolgozók jólété- nek, életszínvonalának állandó emelése. Vannak azonban még sokan. akik sem azt nem értik, hogy

az életszínvonal emelkedése magához rendszerünkhöz 'tartozik,

sem azt, hogy az életszínvonal emelkedésének mik a feltételei. Akik az életszínvonal emeléséhez úgy viszonyulnak, mint a tökés. rendszer kizsákmányolt proletár- iái: igyekeznek a legtöbbet keresni megenni, elfogyasztani, mert nem bíznak a jövőben, nem látnak tovább uz orruknál. Ezeknek szól Rákosi elvtársnak az a minapi figyelmeztetése, hogy mi nem va.

mozdonyt, egy futódarut, két autóbusz alvázat és hat szivattyút, a Rákosi Mátyás Művek 6 ezer kerékpárt, 300 varrógépet, 300 motorkerékpárt, négy karusszelpadot és 2500 tonna hengerelt árut tud legyártani.

Ezután az importanyagok, bal, különösen a színes fémekkel való takarékosságra hívta fel a figyelmet. Zsofinyecz elvtárs, majd igy folytatta:

Tízévi tervünket is csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a munkaverseny adta tehetőségeket helyesen felhasználva ösz- szekapcsoljuk a vezetést a dolgozó tömegek kezdeményezésével, lelkes versenymozgalmával.

Kohó- és gépiparunk fejlesztésénél, mint minden más területen is, példaképünk a Szovjetunió, a megvalósult szocializmus orszá g a,

A nagy tapssal fogadott beszéd után Gerben Wagenaar elvtárs, a Holland Kommunista Párt elnöke, tolmácsolta a Párt üdvözletét. Elmondotta. hogy Eisenhower legutóbbi látogatása csak megerősítette a háborús készülődést és a nyomor programját Hollandiában. A holland dolgozó nép azonban, amelyet a náci fasizmus öldöklése és terrorja sem tudott megtörni, teljes erővel harcol a békéért a győzelemig, a sztálingrádi és berlini győztesek. Marx, Engels és Lenin ügyének folytatója. Sztálin elvtárs és a Szovjetunió legyőzhetetlen Bolsevik Pártja oldalán.

Ligmann Károly elvtárs, dudarbányai üzemi párttitkár számolt be eredményeikről, majd nagy érdeklődés közepette lépett a mikrofon elé Friss István, elvtárs, a Párt Központi Vezetőségének tagja.

gyünk hajlandók a mai verébért odaadni a holnapi túzokot.

Milyen aránynak kell fennállnia a termelékenység emelkedése és a munkabér növekedése között?

A terv szerint öt év alatt legalább 90 százalékkal kell emelkednie a munka termelékenységének és legalább 50 százalékkal a dolgozó nép életszínvonalának.

Világos elvtársak, hogyha a terv előírásait akár az egyik, akár a másik területen megszegjük, az egész terv teljesítését . tehetjük kérdésessé.

Több munkással dolgoztunk és több munkabért fizettünk ki, mint amennyit a terv előirt, viszont az egy munkabérre eső és a 100 forint munkabérre eső termelés elmaradt a terv • mögött.

idei terveink feszi tettebbek a tavalyinál, „ teljesítésük nagyobb erőfeszítéseket követel a tavalyinál.

Tegyük fel egy pillanatra, hogy feszitett termelési tervünket teljesítjük, csak éppen arra a ,csekélységre“ nem ügyelünk, hogy a termelékenység emelkedése az előirt mértékben meghaladja a munkabérek növekedését. Mi következik ebből? Az, hogy az előirt mértékben növekednék az élelmiszer, ruha, cipő síb. mennyiség, ami munkásaink rendelkezésére áll, de ennél jóval nagyobb lilétekben az a pénzmennyiség, amivel élelmiszert, ruhát, cipőt stb. akarnak Vásárolni. Általános versenyfutás indulna meg a keresettebb áruk után és amennyivel egyesek, akik ebben a versenyfutásban győznek, jól járnának, any- nyit fizetnének rá a többiek. Az ilyen versenyfutás bátorítás a társadalmunkban meg meglévő spekulációra hajlamos elemeknek, melegágya a feketézésnek és ár- felhajtásnak. Az elmúlt hónapokban a közelhatás különböző területein tapasztalt nehézségek bizonyítják, hogy nem a mesterségesen kiagyalt, hanem nagyon is valóságos veszélyekről beszélek.

A normák fellazítása, a jogosulatlan keresetemelkedések gátjaivá, fékjeivé válnak a termelés emelésének.

Ezt tapasztaltuk tavaly tavasszal, bizonyítják az utolsó három hónap ternielésszámai is.

Ha azt akarjuk, hogy a jó erecU mények ne csak a kongresszusi versenyhez fűződjenek, hanem állandósuljanak iparunkban, ha teljesíteni akarjuk — és ki kételkedhet benne, hogy teljesíteni akar" juk — 1951. évi tervünket, akkor helyre Ve’J állítanunk és biztosítanunk kell a megfelelő arányt a termelés emelkedése és a munkabér emelkedése között.

Akkor ügyelnünk kell a tervezett munkabéralap szigorú betartására. A munka termelékenységének a folyó évben igen jelentékeny mértékben, a gyáriparban általában 23.4 százalékkal, egyes vállalatoknál ennél még lényegesen többét kell emelkednie s ez az emelkedés sem fog bekövetkezni magától, sőt nem is bizhatók egyszerűen újítóink spontán kezdeményezéseire. A termelékenység ilyen méretű emelkedését gondosan elő kell készíteni és meg kell szervezni. Ez gyárigazgatóink egyik legfontosabb feladata.

Feladatukat mégis csak akkor fogják tudni teljesíteni, ha mellettük áll, támogatja őket üzemük munkássága, szakszervezetük és elsősorban a pártszervezetük.

A normák fellazítására csak úgy, mint a munkafegyelem lazítására irányuló minden törekvés a múltnak támadása a jelen ellen a szocialista öntudat ellen. Ebben a harcban

a minden nappal erősödő szocialista öntudat fog győzni.

A kongresszusi verseny nemcsak bizonyítéka volt annak, hogy az uj eszmé már valóban megragadta a dolgozók legszélesebb tömegeit, hanem eszköz is volt arra, hogy az uj eszme befolyását tovább terjessze és elmélyítse. Ugyanennek a folyamatnak jelentős állomása kongresszusunk is. Az itt elhangzottakból és elsősorban Rákosi elvtárs szavaiból sokan meg fogják érteni, akik eddig még nem értették, jobban meg fogják érteni, akik eddig is értették, hogy

ennek az országnak gazdája a dolgozó nép és elsősorban a munkásosztály. Fiz pedig jogokat és kötelezettségeket jelent.

Kongresszusunk megmutatta, hogy Pártunk megérti és vállalja a kötelezettségeket, hogy valóban az ország vezetőjének érzi magát, felelősnek mindazért, ami az országban történik.

Ez a legfőbb kezessége annak, hogy terveinket teljesítsük- és túlteljesítsük.

A mindvégig feszült figyelem'* mel kisért beszéd után felcsattanó taps újra kifejezte a kongresszus és ezzel dolgozó népünk elszántságát, hogy teljesítjük » módosított ötéves tervet.

Ezután Mezei Ferencné elvtár«- nö, az Óbudai Texilfestő üzemi pártszervezetének titkára beszá*1 molt termelési sikereikről, de megjegyezte'. hogy a tervfegyelem la. zaságának kiküszöbölésével tovább lehet emelni a teljesítményt. Ugyancsak a munkaverseny és a tervteljesités eredményeiről szá*> molt be' Vida Gyula elvtárs, a Ganz Villamossági Gyár párttit" kára. A jelentős sikerek mellett hiányosságként említette meg, hogy a munkabéralapot üzemükben is túllépték. Teljesítményüket úgy javítják tovább, hogy a felsőbb szerveket közelebb hozzák a dolgozókhoz, szorosabbra fűzik a műszakiak és a fizikai dolgozók kapcsolatát, valamint kíméletlenül lesújtanak a nép megbúvó ellenségeire.

Ezután az építőipar problémáiról beszélt Köböl József elvtárs. a Párt központi vezetőségének tagja, a MÉMOSz főtitkára.

Időből JózbeX elvtárs felszólalása

Az önkéntes munkafegyelem megteremtésével — kezdte beszedet Köböl elvtárs — rengeteg- rejtett tartalékot tudunk felszabadítani, Az építőiparban például a kongresszusi verseny előtt ;t dolgozók több mint 30 százaléka norma alatt tudott csak teljesíteni. Sokan azt mondták, ennek oka az, hogy a norma szoros. Itt ül közöttünk, a küldöttek között a Dunai Vasmű egyik főépítés vezetője, Fje vara. elvtárs, akinek nem volt elég- szakmunkása és segédmunkásokat állított be kőművesek helyett falazásra. Kém á(képzősöket, hanem segédmunkásokat, Néhány hét alatt gyönyörű falat raktak ezek a segédmunkások. Azért tudták elérni ezt az eredményt mert szívvel dolgoztak cs munkafegj-Cicm volt. közösük.

Sok szó esik vállalatainknál a munkaerőhiányról, Gyakran azonban megfigyelhetjük azt, hogy ezzel takaróznak, amikor nem tudják teljesíteni tervüket, amikor a munka nem megy eléggé előre.

A munkafegyelem lazaságának oka, hogy megszűnt a régi kapitalista fegyelem és még nem teljesen foglalta el a helyét az uj öntudatos szocialista munkái egy elem. Vájjon csak politikai felvilágosítással harcoljunk mi ez ellen? Persze ez a főeszköz, de emellett feltétlenül szükség van arra is, hogy

példamutató leltekkel bizonyítsuk be a munkásság előtt, hogy a munkafegyelemre a szocializmus építésében annyira szükség van, mint a falat kenyérre,

hogy a fegyelmezetlenség- mögött igen gyakran az ellenség- bújik meg. A munkásság zöme velünk van ebben a küzdelemben, a munkásság- utálja a rendetlenséget A munkafegyelem megteremtésében igen nagy szerepe van a műszaki vezetőknek, különösen pedig az alsó vezetőknek, a mestereknek és művezetőknek. Hiba az, hogy ezeknek a vezetőknek egyrésze nem mer elég bátran fellépni a szocialista munkafegyelem megteremtéséért.

A munkafegyelemért való harcnak állandónak kell lennie, nem pedig kampánynak. Hiszen állandóan uj munkások tízezrei jönnek az iparba, akik nem ismerik az ipari munkás munkafegyelmét. Rendet kell teremteni, a niimka- yerseny nyilvántartása terén is, mert ma ahány ház, annyi szokás.

Befejezésül Köböl elvtárs a munkások testi épségének a védelméről beszélt* A hiba ott van, hogy még nem eléggé közügy a munkásvédelem. Ebben elsősorban a szakszervezetek és a minisztériumok a hibásak, .Hivatalnokmódra végzik n munkásvédelmet.

Hiányosság az is, hogy a rcn- deietek ellen vétőket nem büntetik kellőképpen és az esetleges büntetést nagyou ritkán hozzuk nykvánosságra. Beszedő végén Köböl elv. ars ígéretet tett az épitőmunkások nevében, hogy a módosítóit öi- éves tervet sliteresen végrehajtják az ép i'ő iparban is.

Sven Nilson elvtárs, dán U-.-l- vérpártun^c küldötte üdvözölte a Kongresszust. Sok sikert kivált a magyar népnek s a ina még elnyomott dán munkások nevében megfogadta, hogy legyőzik az amerikai imperialisták lakálykormányát. a jobboldali szocialistákat és kiharcolják a demokráciát, a szabadságot.

Ezután Pozsonyi Zoltán elv- tiárs, KossuHh-dijas sztahánovis- ta épitőnnmkás szólalt fel.

Építőiparunk — a Szovjetunió és személyesen a szovjet sztahá- novisiák segítségével — komoly eredményeket ért el — kezdte felszólalását.

De meg (kell mondani őszintén, hogy az eddigi eredményekkel •egyáltalán nem lehetünk megelégedve.

A mi iparunk hatalmas létszámához mérten nem eléggé terjed a Sztahánov-mozgalom.

Az önköltségcsökkentésről és az anyagtakarékosságról szóló határozatot sem hajtottuk még megfelelően végre. Komoly hiba van nálunk a műszaki vezetésben is.

Nagy többségben ugyan jó munkát végeznek, de egyeseik igyekeznek a dolgozókat lehe- ■szélni a munkaversenyről, nem biztosítanak nekik anyagot és megfelelő területek így a munkaverseny nem fejlődik.

Nekünk kommunistáknak példát kell mutatnunk a termelésben.

Sajnos a vidéki dolgozók között van olyan, aki szombaton hazamegy és.hétfőn nem jön vissza, csak kedden cs igy az ütemterv felborul. Ezé a változtatni kell.

Komolyabban kell foglalkozni a műszakiakkal.

Ahol a műszakiak jó munkát végeznek, olt komoly javulás van.

Beszélnem kell a munkavezetőkről is. .Egyes munkavezetők nem törődnek eléggé a munkával, nem szervezik meg a munkát. kifogást találnak, hivatkoznak arra, liogv kevés az ember és nem győzik az anyagok Ugyanakkor, ha. megnézzük a munkahelyeket, azt állapítjuk meg. liogv nem kevés, hanem sok is az ember.

Itt a kongresszuson ígérem, hogy még nagyobb odaadással, veszem ki részemet ebből a mun- -ából, hogy a mi munkánkkal még szilárdabbá és erősebbé tegyük a dicső Szovjetunió és Sztálin elvlárs által vezet eh legyőzhetetlen béketábort — fejez- e be beszédét.

A aagv tapssal fogadod beszéd után a Párt kongresszusa ötödik napjának délelőtti tanácskozása végeiért,

Friss István elv társ felszólalása