Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-17 / 64. szám

„itfa már nem sziget vagyunk a reakció piszkos hullámai közt, hanem erős bástya a béke arcvonalán66 Lelkes hangulatban ünnepelték március 15-ét Egerszeg dolgozói Azt a napot ünnepelték a me­gyeszékhely dolgozói, amely nem­zeteknek szolgát ütmutató csillag­zatul egy szebb, ignzabb, boldo- gabb jövendő felé: március 15-ét, Kct világháború vértengerén kel­lett átlábalnunk, hogy megvaló­suljanak a márciusi fiatalok nagy vágyai. A Szovjetunió hős kato­nái elhozták népünknek a nem­zeti függetlenség, a népi szabad­ság, a teljes politikai és gazdasági egyenlőség lehetőségét és április 4,én ünnepeljük azt a történelmi fordulópontot, amely március 15 vágyait teljes mértékben valóra váltotta. Március 15-én, április 4-e előtt, a megyeszékhely fiataljai, öreg­jei, felszabadítónk iránti hálává; tekintettek vissza örök példaké­peink gyönyörű telteire. Ünnepelt a megyeiszékhely. A múlt legne­mesebb ünnepét. A közgazdasági gimnáziumban a gyönyörűen feldíszített nagyte­remben együtt ünnepük e napot a tanulók, a szülők és nevelők. Nagy figyelemmel kisérik Fürtös Lajos elv társ az iskola igazgató­jának beszédét. — A harc eldőlt. A nem is év­százados, de évezredes csatát a dolgozó nép megnyerte. Megnyer­te. mert bilincseit az annyi elbu­kott forradalmát diadalrasegitő, legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg verte szét. Most nem áll véres homlokkal egyedül a Szabadság- harcos hős magyar nép. Nem szi­get a mi országunk a reakció piszkos hullámai között, hanem egyik erős bástya a haladás, a béke arcvonalán, amely Peking­iül Berlinig húzódik és amely nek föereje a hatalmas felszaba­dító Szovjetunió és annak bölcs vezére Sztálin! Az ünnepélyen Petőfi költemé­nyeiből szavaltak a gimnázium tanulói, A kul'turgárda „Petőfi szellemében* című egy felvoná- sos jelenet előadásával (etje szí­nessé az ünnepélyt, az énekkar 48-as forradalmi dalokat, magyar és szovjet mozgalmi dalokat éne­kelt, .. Viliit I848*l)an ©lkczdtck, ml a Nzovj©íunió segítségév©! végreliaj tottuk“ Nagykanizsa dolgozói megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát Március 15-ről, népünk nagy szabadságmozgalma lángralobba- násának 103. évfordulójáról emlé. kezett meg csütörtökön, Nagyka­nizsa dolgozó népe. Márciusi és a szabadságot ünnepelte az a város, amelynek földiét több mint 100 esztendővel ezelőtt Jellasics mai- lajócai tiporták, s ez a varos most hitet, tett a béke n“gy ügye mel­lett, a szabadság ügye mellett ar­ról, hogy mindig bátran szembe, száll Jellasics utódaival, Tito ban­dájával. Csütörtökön Nagykanizsa vala­mennyi iskolájában ünnepségeket rendeztek, melyeken a fiatalság azt fogadta meg, hogy a márciusi ifjak nyomdokain haladva mindent, megtesznek a hazáért, a szabadságért, a bé­kéért. Délután a Deák-téli Petőfi-szo. bornál rendeztek ünnepséget, aho­vá Nagykanizsa dolgozóinak kü - döttségei vonuljak fel, s helyezték el koszorúikat a szabadság láng- lejkü költőjének szobránál. A Vá­rosi Pártbizottság koszorúját Me­ző János elvtárs, a VB munkatár­sa helyezte el a következő szavak kíséretében: — Hatodszor ünnepeljük meg tiszta szívvel, szabadon, 1848 ha­gyományaihoz hűen március 15-ét. Mi bátran elmondhatjuk, hogy amit Kossuth, Petőfi, a márciusi fiatalok és a honvédsereg kato­nái százhárom esztendővel ezelőtt elkezdtek, azt. mi néhány eszten­dő alatt a nagy Szovjetunió se­gítségével, a Párt vezetésével végrehajtottuk. De elmondhatjuk azt is, hogy hazánk ma már nem magára hagyott, elmaradt, belső ellentétektől is gyengített, a vi. lágreakciónak kiszolgáltatott kis ország, mint volt 1848—49-ben. Magyarország ma erős, gaz­dag állam .sziklaszilárd egysé­gű nép országa, a lcgyőzhc- teilen beketábor tagja, — Most, amikor a Városi Párt- bizottság nevében elhelyezzük az emlékezés koszorúját — mond­ta Mező elvtárs., — megfogadjuk, hogy még lelkesebbek, bátrabbak leszünk és még fogékonyab­bak az uj iránt, még szenve­délyesebben szeretjük hazán­kat, felszabadítónkat, a nagy Szovjetuniót. Megfogadjuk, hogy még szivósab- ban dolgozunk, harcolunk a ha­záért, akárcsak a márciusi fiata­lok, akik Petőfit és Kossuthot vallották vezéreiknek. Ezután helyezte el Molnár Fe­renc elvtárs, a városi tanács el­nöke a város koszorúját, majd a rendőrség, a t üz oh. ó fen o s z tá ly, az ifjúság és az üzemek küldöttsé­gei tették koszorúikat Petőfi szob­rának talapzatához. „Egyetlen napot sem tölthetünk tétlenül, amikor országunk határán talpig fegyverben gyilkosságra leselkedik, a Tito-handa“ Sem j énháza, Magy a r-jugoszláv határ. A molnári útelágazásnál Le. tényé felől jövet az ember önkén­telenül ís lassítja a tempót. El­gyönyörködik a termelőcsoportok szépen müveit földjeiben. Gyönyö­rű, üdezöld a határ. Amott egy traktor szántódat. A tavaszi szél a Mura vize felett felerősödött trak­tordübörgést átcsapja arra szem­közt Kotor község felé, ahol Tito janicsárjai puskatussal kergetik ki a földekre szántani, vetni a jugo­szláv dolgozó parasztot. Ott ma nem öröm, hanem kínzó robot a munka. Üresen ásítanak a kam­rák, mert a fasiszta Tito és ban­dája az utolsó szemig elvitte a termést. Az ott ocsmáiiy darázsfészek! —- Jól nézzék meg, ott a da­rázsfészek — mondja az öreg utőr, aki kimért mozdulatokkal leregeti a kövei, tünteti el a vízmosást, a. hepehupát. Összenézünk- Bizony el kell is­merni, hogy találóan nevezte da­rázsfészeknek. Tito Jugoszláviáját az öreg. Hiszen ahogy a szorgal­mas méhek, úgy gyűjtőbe min­dennapi élelmét a jugoszláv dol­gozó nép, a darazsak, — Tito ebei — pedig rabolni jártak ... és járnak még ma is. — Még pedig milyen darazsak — toldotta meg az öreg. A ütő banda olyan háborús bűnösök sza_ badonbocsátását és ..hivatalba- állitását” rendébe el. akiket az angol-amerikaiak Nyugat Német­országból dobtak ide a dolgozó •sáp nyakára a klikk fasiszta ural­mának KH-arn.ütésére. Ezek bitorol ják most Jugoszláviát, de nem so­káig, ar.nyi bizonyos, mert kezd ki­nyílni a jugoszláv dolgozók szeme! Misiden nap erősítsük a béke mozgalmai! A föld ízét, a tavasz próbálko­zó lélegzetét a faluba a házak .közé is behozta a lengedező szél. A tanácsház előtt a versenytáblát szemlélik jónéhányan. Szóba ke­rül itt is a békekérdés, ki tudja már hányadszor. Víssza-vissza térnek rá, újból megtárgyalják. Kardos György is erről beszél. — Eddig a terménybegyüjtése- met már 325 százalékban teljesí­tettem. De most olvastam az Or­szágos Béketanács határozatát és kihasználok minden napot a béke. mozgalom további megerősítésére, aztán azon leszek magam is, hogy megismertessem itt a faluban ezeknek a piszkos imperialista Ti- toéknak véres terveit. Én egyet­len napot sem töltök tétlenül, amikor fegyvert adnak a német és japán fasiszták kezébe^ „amikor a hajdani szolgaság és pusztulás földjén boldog hazává épült or_ szágunk határán gyilkosságra és pusztításra készen talpig fegy­verben leselkedik az áruló Tito banda.‘‘ Megértettük Rákosi Mátyás szavait — Kardos Györgynél egyezik a szó a tettel — mondja a tanács­elnök. — Mert tegnap újabb két és fél mázsa kukoricát vitt be a szövetkezeti magtárba. így készül ő legnagyobb nemzeti ünnepünk április 4-nek megünneplésére. A tavaszi munkák elvégzésében is a legelsők között van. — Megértettük mi is Rlkos: Mátyás szavait —- mondják a ta_ nácsház előtt ősszesereglett sefti­jénházai dolgozók. — Lankadatla­nul, hűen, erőnket nem kímélne küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt olt leszünk, ahol a béke nagy ügyeiért küzdeni és áldozni kell! Előadás Nagykanizsán a Szovjetunióról A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának kanizsai műsorában több olyan előadás szerepel, ame. ly éknek célja: mennél jobban megismertetni a város dolgozóival a Szovjetuniót, a szovjet embere, két, a szocialista kultúrát. Az el­ső ilyen előadást szombat este ren. dezik meg. „A szovjet kultúra fegyver & békéért vivotl harcban" címmel. Az előadó Elbert György elvtárs lesz. Az előadás 5 óra- or kezdődik, a Centrál kulturhe. I lyiségében. „Az idén már 3 holdon termelünk gyapotot!“ Készülnek a novai Vörös Zászlóméit is a tavaszi munkára A novai Vörös Zászió-tiCrmelő- szöveUkezet felkészüli; a tavaszi munkára. A szövetkeződ tagjai naponkint kimennek megvizsgál­ni a földel, hogy mikor kezdhe­tik meg a vetést. Otít áll a zala- 'árnoki gépállomás két 'uraktora is munkára készen. A brigádbe­osztás is megtörtént. Rákos Fe­renc cs Pál Jánosné a növény­termesztési brigádok vezetői. Máté Mihályt az áilateenyés/'tési brigád élcre állították, lloronicz Gábor elviiárs, a pártszervezet Tikára és Pál János elvvárs ve­zetőségi tag gyűléseken rendsze­resen foglalkoztak a miuiszberta- nács 'tavaszi mimikákról hozott, határozatával. Többször megbe­szélték a tsz tagjaival Rákosi elvtárs kongresszusi beszámoló­ját. A munkát megszerveztük! Pál János elvtárssal beszélget­ünk. pöle Ludtuk meg a feni; le­írtakat, De Pál elvtárs sok min­denről be szék még. — A mun­kál. jó előle megszerveztük — mondta. — A szövetkezei tagjai brigádokra és munkales apa lóikra van;.rak beosztva. De ami a döntlő, pártszervezetünk gondos­kodok arról, hogy a dolgozók tudják, mik a feladataik, mi­ért szükséges az, hogy kiváló munkái végezzenek. —- Rákosi elvtárs szavaira gon­dolva indulunk munkába. Követ­jük Rákosi elvtárs útmutatását, és azon leszünk, hogy olyan ered­nie nyékéi érjünk eí, amilyenre a környéken még nem volt példa. Április 154g elvetjük a gyapotot Lelkesen és határozottan be­szél; Pál elvtárs az eddigi ered­ményeikről és a jövőbeni terveik­ről. — Mikor elsőizben vetettünk gyapotot, sokan kinevellek ben­nünket. Az őszinteséget megvall­va mi sem nagyon bíztunk a si­kerben és kísérletképpen 400 ölet vetettünk be. Mire a gyapot beérett, akiik a vetésnél nevertek, elhallgattak és mi nevettünk. Pe­dig a termés nem volt 100 száza­lékos. Tapasztalatlanok voltunk, későn vetettük eh mikor kikel., kifejlődött, egy bokron még 70 gubó is volt. örültünk neki ahe­lyett,, hogy lefattyazluk volna. Merd. mint, később megtudtuk, 20—25 gubónál többet nem szaba­dott volna rajta hagynunk. Ötéves tervünk sikerét segítjük —• Az idén már más lesz a helyzet, Pál István gyapotter­mesztési iskolán van és most már mi is többet tudunk. Az :déa már három holdon terme­lünk gyapotot. A múlt év ta­pasztalatait levonva legkésőbb április 15-re elvetjük. A földet már el'őkésZhie.ttük hozzá, 200 kiló mészfoszíát és 100 kiló szu- oeribszfátot hintettünk rá, a ki­kelés után pedig kap 40 kiló péti­sót. Zala megyében egyedül ná­lunk engedélyezte a gyapot ter­melését a földművelésügyi mi- nisziérium. Mi pedig bebizonyít­juk, hogy az eddiginél sóikkal jobb gyapotot termelünk. Ha nunkánk sikerrel jár — amiben biztos vagyok —, jövőre már 10 holdon lesz gyapotültetvényünk. — A szövetkezet dolgozói túsz­ában'vannak azzal,, hogy a gya­pot milyen fontos ipari növény. Ezzel is ötéves tervünk sikerét segítjük elő, ezért gondosan vé­gezzük munkánkat. — A ZALAEGERSZEGI VÁ­ROSI TANÁCS a város dolgozói részérd pénteki napokon a. négyes számú szobában délután 5_től 7-íg fogadóórákat tart. A -dolgozók és a tanács közötti kapcsolat szoro­sabb elmélyítését szolgálják ezek a fogadóórák, ahol közérdekű problémáikat, észrevételeiket. ja­vaslataikat, esetleges egyéni sé­relmeiket is- elmondhatják a vá­ros dolgozói a tanács tagjainak, azok pedig minden egyes esetben kivizsgálják az ügyeket, figyelem­be veszik az alulról jövő kezde­ményezéseket, bírálatokat, Újabb 80 zalai dolgozó indult Dunapenfelére A zaíaegerszegi járás vezet a mimkaerőtoborzásban, a lenti lemaradt „A megnővekedetl célkitűzéseknek megfelelően nő a végrehajtások­hoz szükséges munkások, alkal­mazottak száma is. Eredeti öt­éves tervünk meqvulósniásálioz íSO.OOO ui munkást és alkot má­zott at tartottunk szükséaesnek. A megemelt tervekhez ennél sokkal öbb, 650.000 munkás és alkalma­zott szükségesé‘ — mondotta Rákosi elvi ár s a Ma­gyar Dolgozók Pártja II. kon­gresszusán tartott beszámolójá­ban. Amig a .kapitalista országokban igyre veszedelmesebb méreteket ölt a munkanélküliség, addig ná­lunk megszűnt a mumkaerő spon- án áramlása is a munkahelyek Yé. Ezért kell áttérnünk a szer­vezett munkaerőtoborzásra és annak terveszerü elosztására. így serifjük öléves tervünket! Csak n = m olyan kezdődött meg lég Zalában a munkaerőtoborzás *s olt, ahol a tanácsok jól vi • zik a politikai felvilágosító műn- át, mi it például a zalaegerzegi 'árás több községében: Becsvö gén Petrikereszturon, Ságod '■an, Pálfiszeqen ott már eddig ’ /ép eredmény-k mra' -roz.nni- övre többen es öhb_n ériik u:g a megyébül hogy a szocia lir'a vállalatoknál az iparban végzett, termelőmunka' anyagi és kiíburális felemelkedés terén mi­lyen hatalmas lehetőségeiket nyit meg: Becsvölgyéről 26, Kustányból, Petnka.Te.sztúrról 15—15 dolgozó paraszttfiatal és fiatal leány in­dult útnak a minap Dunapente- lértí, hogy hozzájáruljanak szo­cializmust építő ötéves tervünk sikeréhez ilyen módon is. »Dunapenfele a mi jövőnk, örömmel építjük“ Amikor 80 dolgozó Zalaeger­szegről boldog érzésekkel elindult, Kovács István 21 éves fiatal le­gény valamennyiük érzését, tol­mácsolta, amikor így beszél!: „Szívesen kötöttük meg a mun­kaszerződési. Kitüntetési jelent a mi számunkra, parasztfimalok számára, hogy a mi boldog jö­vőnket épihetjük. Dunapentele a mi jövőnk! Tudjuk, hogy a Pari :ondoskodik rólunk. Nem hall- qaitimk az ellenség szavára TIu- izonhatari jöttünk cl Becsvölgyé- ’ől. de még jönnek! Ez a mi vá­laszunk a reakció hazug hirverr- ére." A nagykanizsai járásban is jó unkát végeznek a pár szervez ■ k es töm - gszervezetek. Nagy .anizsán például negyvenkilen­cen 'kötöttek munkaszerződést a tatabányai Magasépítési Vállalat munkaerő t,oborzójá vak Lemaradt a munikacrőtoborzás- ban a zalaszeotgróli és főként a Idénye?’ járás. A felvilágosító munkán múlik az eredmény Ezekben a járásokban, a párt­szervezetek, tanácsok és őrneg- szervezetek vajmi kevés gondot fordítanak a toborzási munka megjavítására. a zalaegerszegi es nagykanizsai járásban szer­zett tapasztalatok azt mutatják, hogy (komoly eredményt csak ott liehet* ‘elérni, ahol jó a felvilá­gosító munka, ahol a Párt és 1ö- megszervezeveink, a tanácsok minden segítségét megadnak a cborzóknak munkájuk muradék- alan végrehajtásában. A zala- szentgróti és íetenyei járásban a pártszervezetek és tanácsok be­csüljék meg a mumkaerő tobor­zással kapcsolatos feladatokat. Ne feledjék el, hogy <1 toborzás során beáramló uj munkaerő, nemzetünk vezelőoszldlyánaik, a munkásosztálynak fontos wánuóf- <ísa. Az uj munkaerők, uj, mó­dosított ötéves .érvünk kiváló harcosai. Minél erősebb lesz a magyar munkásosztály, ami A erősebb lesz a béke tábora.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom