Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-02 / 51. szám
Ljabb árleszállítás a Szovjetunióban LcmoiuíoM a francia kormánv JÖVüHETI RÁDIÓMŰSOR VIL évfolyam 5Í. szám. ÁSS MM* ZÜLáHEATEl PÄltTBIZOTTSÄGÄMAM NAPILAPJA Ära 5® fillér 1951. március 2. Péntek Népgazdaságunk fejlesztésének kérdéseiről, a módosított ötéves terv sikeres végrehajtása feladatairól tárgyalt a Pártkongresszus mujj ka fegyelem* kiküszöböL ték az igazolatlan mulasztási:. Ezután általános figyelem közepette mondotta el felszólalását Vas Zoltán elvtárs, a Párt Politikai Bizottságának :agja, a Tervhivatal elnöke. Vas Zoltán elvtárs .beszéde Az ötéves terv átdolgozásának lehetőségei, főszempontjai és méretei legátfogóbbau abban jutnak kifejezésre, hogy a nemzeti jövedelem az eredetileg előirányzott (lő százalék helyett 1951-ig 120—130 százalékkal fog emelkedni. Az iparnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása, 1949-hez képest 1954-ig 193 százalékkal nő, a mezőgazdaságnál 55 százalék, a közlekedésnél 130 százalék, a kereskedelemnél pedig kereken 100 százalék. Csakis a mezőgazdaság szófia: iDa átszervezése utján érhető el, hogy 1954 végére a szocialista szektor hozzájárulása g. nemzeti jövedelemhez elérje közel 100 százalékot cs a kapitalista szektor népgazdaságunk mindén területén csaknem teljesen megszűnjék. Pár f u ii k programján a k nagy szocialista célkitűzése valósul meg ezzel: hazánkban lényegében megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása. Nemzeti. jövedelmünk és nemzeti vagyonunk gyarapodásának egyik további legfőbb biztosítéka a termelékenység fokozása. Gyáriparunkban az eredetileg előirányzott 50 százalékos emelkedés helyett a munka termelékenységét öt óv alatt mintegy megkétszerezzük. A nemzeti jövedelem további jelentős forrása az önköltség csökkentése. Mind a termelékenység nagyarányú fokozása, mind az önköltségek jelentős csökkentése egyaránt rámutat a műszaki fejlesztés alapvető kérdésére. Mbit minden területen, műszaki fejlesztési kérdéseink megoldásánál is felbecsülho- 1 ctlen a Szovjetunió baráti támogatása., A magyar tudományos kutatásra igen komoly feladatok várnak. Az ötéves tervidőszak alatt 1.7 milliárd forintot forditunk tudományos k n te tó intézeteink fejlesztésére és fenntartására. A nemzeti jövedelem ma már döntően a nép jövedelme. Ü amikor a kongresszus arról, határoz, hogy a módosított ötéves terv eredményekéi)t a-' 1950. évi közel 70 százaléktól 1954-ben a szocialista szektor sídvn. csaknem megközelíti a RO százalékot, — a szocializmus alapél vének eme nagy oyo/f>lme teszi lehetővé, hogy a nemzeti jövedelem fe’osztá- 1 a J 954-re úgy történjék meg, hogy a módosí'oít ötéves terv az életszínvonalat 50—55 százalékkal kívánja növelni A jövő fejlődést nézve természetesen nem hanyagolhatjuk el a ma problémáit. Ezek abban nyilvánulnak meg, hogy amikor az együk oldalon egyre jobban szilárdítjuk a béke- front magyar szakaszát, amikor egyre jobban emelkedik ipari termelésünk színvonala és sikerrel hajtjuk végre Pártunk iparosítási politikáját, a másik oldalon dolgozó népünk, elsősorban az ipari munkásosztály piaci élelmiszerellátása körül átmenetileg zavarok mutatkoznak. Persze tudni kell, hogy inig azelőtt legjobb esetben kis lábosé yi főzelékkel ment a dolgozó munkájába és szó sem lehetett a szervezett üzemi étkeztetésről, ma már mintegy 809 ezer dolgozó vesz részt üzemi étkeztetésben és számuk rapról napra növekszik. Gyermekek 10 és 10 ezreit étkeztetjük, az iskolákban, óvodákban, csecsemőotthonokban. Ezek száma is folyton növekszik. A városi keresők száma is jelentősen megnőtt. A falu is jobban él, mint régén,_ Mindezt megnövelte az élelmiszer szükségletet. Az élelmiszer ellátási nehézségek hátterében a rossz termés melleit kétségtelenül meghúzódik az ellenség keze, a felvásárló és elosztó szervezet rossz működése. Hazugság azonban népünk ellenségeinek az az állítása, hogy egyik-másik élelmiszerben azért van különös mértékben hiány, mert a kelleténél több élelmiszert viszünk ki. Ténylegesen kivitelünkben a mezőgazdasági eredetű termékek arányszáma az 1938 évi 60 százalékról 1950-ben 40 százaikra csökkentKétségtelen, hocy úrrá leszünk a ina nehézségein. A mezőgazdaság fejlődését minden rendelkezésre álló eszközzel e őmozditjuk és elérjük, hogy elegendő terméket szolgáltasson. A jövőben azonban éppen a közellátás tevén _ szerzett tapasztalatok alapján növelnünk kell az állam és a p-várak tartalékait, Ne kelljen a rossz terméstől féld. N épgazdaságunk hatamas arányú fejlődése megköveteli ad; is, hogy erőteljesen növelőik a nép vagyonát, beruházá- ; o kat. A módosított 5 éves terv az eredetileg előirányzó t 51 milliárd forint he’yéft, mintegy 30—85 milliárd forintot hasit Ifi nemzeti jövede'münkböl cs ruház he népgazdaságunkba. 80—85 milliárd forintból, ha semmi más feladatunk nem volna, 22 dunapentelei vasművet vagy egy második, sokkal szebb cs korszerűbb Budapestet építhetnénk középületekkel, közintézményekkel, 800 ezer kétszobás uj lakással. De csak pénzből nem építkezhetünk. Ezért kell a vas, az acél, a sin, a gép, az építőanyag. Módosítod ötéves tervünk előirányzata lényegesen gyorsítja a "dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális színvonalának megjavítását is. Az eredeti ötéves tervben elhatározott uj ipari centrumok, építkezései a tervezettnél hamarabb kezdődnek el és gyorsabban fejeződnek be. A régi városok hatalmas arányú fejlesztése mellett a módosított ötéves terv nagyszabású beruházásai előbbre hozzák aa uj szocialista városok megépítését. És olyan területeken, amelyek korábban, pusztaságok, vagy csupán kis községi települések voltak, a már megkezdett nagy építkezések nyomán gyorsul az uj szocialista élet üteme. \ alóban a béke nagy alkotásai ezek, bár szovjet méretekhez szerények, de együtt épülnek a sztálini korszak nagy alkotásaival, amelyek a Szovjetunióban létesülnek a béke megerősítésére és a kommunizmus műveként. A nagy központi feladatok sikeres megoldása mellett módosított ötéves tervünk az eddiginél lényegesen erőteljesebben támogatja a helyi célkitűzéseket, a helyi erőforrásokat. A lakosság és a helyi szükségletek fokozott ellátása érdekében meg kell alapoznunk a tanácsrendszer szocialista bázisait. A terv népünk akarata, törvény, amely mindenki számára kötelező. Fokozni kell a vezetők felelősségét a terv végrehajtásáért, A terv fegyelem megerősítését, mint a proletárdiktatúra megszilárdiásának feladat át kell tekinteni. A pártbizottságok és párt- szervezetek feladata, hogy a kritika és önkritika kommunista fegyverével előmozdítApró Aulai elvtárs: sák a hiányosságok kiküszöbölését, a rejtett tartalékok feltárását, segítsenek leleplezni az ellenséget, a rossz vezetést, bürokráciát, a korrupciót. A pártbizottságok és párt- szervezetek jó politikai felvilágosító munkával tudatosítsák dolgozó népünk millióiban, hogy ötéves módosított, nép- gazdasági tervünk » dolgozó tömegek terve. Vas elvtárs beszédét mindig feszült figyelemmel hallgatta a kongresszus s többizben lelkes taps, éljenzés szakította •félbe. Ezután Vilié Pessi elv- társ, u Fiun Kommunista Párt főtitkára üdvözölte a kongresz. szusf. Elmondotta, hogy a reakciós burzsoázia és a. jobboldali. szociáldemokraták minden mesterkedése ellenére növekszik a. finn kommunisták folyása, akiket egyre nagyobb tömege!^követnek a demokráciáért, a kenyérért, a bekéért folyó harcban. Pőcse Tibor elvtárs. a Borsod- Abau j-Zemplén Megyei Pártbizottság titkára felszólalásában elsősorban a munka- erőtoborzás kérdésével foglalkozik. Kifejtette, hogy a toborzás után a munkaerő megtartása is jelentős része a feladatoknak. Ä. következőkben a pártbizottságoknak a termeléssel kapcsolatos ■munkájáról beszélt, amely az ötéves terv végről .Vattásában. fő f e la data t képezi p ártb i zotts á gai nk u a k • A szakszerveaetek legfontosabb feladata biztosítani a Párt politikájának végrehajtását A Párt iránti megbecsülés jut kifejezésre, — mondotta — azokban a hatalmas termelési győzelmekben, amelyek a Párt II. Kongresszusának tiszteletére az iparban, és a mezőgazdaságba u a Központi Vezetőség zászlajáért folyó szocialista munkaversenyben születtek. Ma már büszkén számolhatunk be arról, hogy a munkaverseny nálunk is mindjobban széles tömegmozgalommá fejlődik. Ezfc bizonyítják a versenyben résztvevők számának adatai- Januárban például a nehézipar, könnyűipar és építőipar területén 550.000 dolgozó vett részt a szocialista munkaversenyben, 380 ezer volt az egyéni _ versenyzők száma. oS.’őOO brigádban pedig 250 ezer brigádtag vett részt a munkaversenyben. Számos üzemben a lolgozók 75—80 százaléka tett kongresszusi felajánlást és a kongresszusi verseny sokhelyen kiterjedt a mezőgazdaságra is, az állami gazdaságok, gépállomások, termelő- szövetkezetek dolgozóira. Sok helyen az egyénileg* * gazdálko- V» dolgozó parasztok is vállaltak kötelezettséget a kon- rresszus^ tiszteletére. A Kongresszusi Hét során az úgynevezett feszített terveket az üzemek egész sora lényegesen túlteljesítette és nemes ver- ■enyhén áll. . Apró Antal elvtárs ezután n.z Egyesült Izzó, a Fémára és Szerszámgépgyár, n Rákosi Müvek, az Ózdi Kohászati Üzemek. Petőfi Bánya és Dudar, a Dunai Vasmű és a Buda- pest-Ferenevárosi Fütőház kimagasló eredményeit ismerteti, maid így folytatta: A kongresszusi verseny bizony ltja legjobban Rákosi elv- 'árs mog-állapitásút. hogy ..megváltozott a dolgozók viszonya a munkához, mind jobban megériik a szocializmus építésének nagy jelentőségéi.“ A kongresszusi versenyben a termelési eredmények mellett nagyjelentőségű az is, hogy a munkamódszerátadás, a gyöngébb munkások oktatása, szakmai^ nevelése jelentős fejlődésnek indult. A száz százalékon alul teljesítők száma az üzemek egész sorában a minimumra csökkent. Ugyanakkor a kongresszusi versenyben a régi sztahanovisták mellé az uj sztahanovisták százai, ezrei sorakoztak fel, vagyis lendületet kapott a S z ‘ah án o v-m o zgal o m. Ezek az egyéni és üzemi eredmények egyben azt is bizonyítják, hogy üzemei ükben űennyi belső tartalék vau. Egész biztos, hogy a módo- útott ötéves népgazdasági hm vet, amelyet . Gerő elvtárs reférát urnába 11 ismertetett teljesíteni tudjuk, ha megszervezzük jobban a munkát, úgy. mint ahogy azt a kongresszusi versenyben'tettük. Jelentkezik azonban olyan ve s zé 1 y i párunkban, h ogy A Magyar Dolgozók Pártja j IL Kongresszusa szerda délutáni tanácskozásait Rónai Sándor elvtárs nyitotta meg. Az első felszólaló, Ormai Ár- pádné elvtárs, a Hazai Fésüsfo.. no cizínlitinovi.stlíívo nőies tvlmondotta, hogy üzemükben a szovjet tapasztalatok nyomán áttértek a négygépes rendszerre. 0 maga nyolc gépen dolgozik és kongresszusi felajánlását jelentősen túlteljesítette. Üzemükben megszilárdult a [ egyes üzemek a száz százalék [ alatt teljesítők számát min- | dénáron fel akarják számolni, | de úgy, hogy magasabb telje* ! sitmény nélkül többletjjitfatá- [ sokat biztosítanak, más besorolásokat adnak, darabbérből órabérbe teszik át őket. Fontos feladat a • vállalatvezetés és a szakszervezetek számára, hogy ügyeljenek arra, hogy a magasabb teljesítményekre való törekvés egyben ne jelentse a normák fellazulását, a túlórák számának növekedését. ne következzen be az, hogy a bérek kiugratlak,'a teljesítmények pedig lemaradnak. Szerelnék röviden egy-két olyan h ibá val fogta I koz n i. amely az utóbbi időben kezd üburjánozni. Meg lehet ,ú Ilii - oifaui, hogy J munkásosztály egészéhez képest még mindig nagyon alacsony a sztahanovisták száma. \ Sztahánov-mozgalom ki széle sütése most az egyik alapvető feladat. Tízezer sztahanovistára még nem mondhatjuk, hogy ez már tömegmozgalom, Akadályozza a Sztahánov- mozgalom fejlődését a minisztériumok és szakszervezetek m unkájában mutatkozó lélektelen bürokratizmus is. Ez mutatkozik egyrészt abban, hogy nem foglalkoznak a sztahanovistákkal. nem ismerik ókét, munkájukhoz, fejlődé* ükhöz nem adnak megfelelő támogatást. Mint ahogy a hánya és energiaügyi míniszié*
