Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-11 / 59. szám

JUa Om nyin: BUDAPEST Aki látta a harcok idején Budapestet, az anyák szemét nem felejti el, Budát, a kőhalmazokat, a hidak roncsait — a Pestet, tetőtlcn házak tört ablakkereteivel. Ki hitte volna akkor, hogy fény lesz itt. s vidámság, s a megifjodott város kitárja újra szárnyát, hogy negyedfél év sem lelik bele s a város ismét élettől ragyog! Akkor sebzett volt mind mik köve. S vplt-e ily szép valaha is? — Sose! Csak a szabadság gyújthat ily napot! Benne nőtt föl ez az uj ifjúság. S felépítette, jobban, a régi hidakat s a tündökletes oszlopsorokat, hol a szovjet katonák vére hullt a boldogabb jövő vetésére. Várhatta Budapest , a háború előtt, hogy a világóriás benne dalolni kozd, hogy itt annyi mosoly fakad és annyi zászló gyűlik majd egybe falai között annyi országból s hogy ifjúsága jogait e tüzfényes ragyogásban kiáltja ki itt, s hogy a világ szent esküje merészen harsam föl ennyi utcán, téren!? Budapest! Újult reménytől gazdagabb sors néped osztályrésze. mert oszlopsoraid alatt szovjet katonák vére ömlött a jövő boldog vetésére. Vidor Miklós fordítása. 11 magyar nép biztosan tekint a jövőbe Irta: Arsa Ovaneszova, Szfálin-dijas filmrendező, a Nemzetközi Békedij kitüntetettje. f)lnbnv visszaemlékezem azok- * ra az utalásokra, me­lyeket a népi demokráciák orszá­gaiban tettem. Szinte magam előtt latom annak a hordárnak csodál­kozó arcát, aki a Román Köztár­saságban bőröndömet a repülőgép­ből kihozta. Bőröndöm ugyanis na­gyon nehéz volt, nagy kincsek vol­tak benne. Esztergakések. Nagyoló­kés, beszurókés, hengerfurókés, a sztahánovista szerszámok egész harci fegyvertára. Találkoztam itt a Román Nép- köztársaságban Juliu Gerendi esz­tergályossal, akivel Moszkvában ismerkedtem meg, s ott adtam át neki módszeremet. Gerendi Romá­niában a gyorsvágás ' élenjárója. Öröm nézni, hogy milyen szépen dolgozik. A népi demokráciák országaiban 1etf utazásaim közül kedves emlé­keim vannak a magyarországi lá­togatásomról. Magyarországon jár­va többek között ellátogattam a csepeli Rákosi Mátyás müvekbe. Itt beszélgettem a dolgozókkal, s az egyik idősebb esztergályos, nem akarta elhinni, hogy munkás vagyok. Az öreg azt hitté, hogy az, amit rólunk, szovjet sztahano­vistákról beszélnek, az csupán pro­paganda, s nem is lehet igaz. El sem tudta képzelni, bogy olyan vágási sebességgel is lehet dől­Beláthatatlan távlatok Qita: (pánti rBikoü, a üilátyhieii g.^otLtszittQ.áig.&s gozni, njiní ahogyan mi dolgozunk­/ihnkéri h°fiy mutassam meg ^ * neki a kezemet. Én helyesebbnek tartottam, ha a ke zém helyeit a munkámat mutatón meg. Egy kicsit „bejárattam*1 ; számomra teljesen ismeretlen gé pet, azután rákapcsoltam a leg magasabb fordulatszámra: 1400-rs Az izzó fémforgács puskalövedék ként ■ repült szerte szét a feszült ségíől rezgő kés alól. Néhány per alatt megmunkáltam az alkatrészl melynek elkészüléséhez az Őré szaktársnak órákra volt szüksége Elragadtatással szemlélte munká mat, a moszkvai ember munkáját s megköszönte, hogy bebizonyitot tani neki azt. amit ő lehetetlennel hitt, hogy munkámmal cáfoltam r; a reakció hamis hírverésére. Igen sok levelet kapok Magyar országról, melyben tanítványain beszámolnak sikereikről, Különö sen kiválik közülük Muszka Imp esztengályos. Ö áll a magyaror szági gyorsesztergályos-mozgalon élén. f Nem én vagyok az egyedüli, akt az erkölcsi elégedettség és melej szomjjal vesznek .át minden jót, ami nálunk létrejött. Á más nyelv­re le nem fordítható sztahánovista szó, közeli és szeretett fogalommá vált. Volt idő a. távolmültban, mikor az emberek -Berlinbe* Rómába; Pa­risba, vagy Londonba utaztak tu­dást szerezni. Ma, a mi szeretett Moszkvánk vált a tudás egész vi­lágot beragyogó fáklyájává, az egész földkerekség alkotó köz­pontjává. A szovjet ipar, közleke­dés és mezőgazdaság újítóinak példáját Kelet-Európa nagyon sok országában veszik át, így vált a modern kor élenjáró mozgalmává a sztahánovista mozgalom, melyeket magyar barátaimtól kapok, meggyőző bi­zonyítékai a két nép közötti sze­retetnek és megbecsülésnek. A ma­gyar nép tudja, hogy a Szovjet­unió vitte el számára a szabadsá­got és élni is tud ezzel a szabad­sággal. A magyar és szovjet dol­gozók közötti személyes kapcsolat és barátság még szorosabbra fűzi a viszonyt a hatalmas Szovjetunió, s a szocializmust építő Magyar Népköztársaság népei között. cAlzűk a Imelek közvetlen meg- Különöscn gép, és kémiai ipara már a háborút előző időben, fém, szövő, fa igen fejlett. A köztársaság területén számos .szovjet ipari központot találunk. MM >szkva. a köztársaság és <a x™ Szovjetunió fővárosa, a ■ Nagy Honvédő Háború előtt pél­dául két és félszer több ipari ter­méket áritolt elő. min: egész Oroszország 1913-ban. Leningrad, a Szovjetunió egyik legfejlettebb ipari központja, .igen fejlett gép­gyártással. Az orosz köztársaság­hoz tartozik az ásványi kincsek­ben mesésen gazdag Ural, ahol a sztálini ötéves tervek nyoméi, hatalmas kohászati üzemek és gépgyárak emelkedtek. Az uráli ipartelepek képezték a Szovjet Hadsereg legfőbb' arzenálját. Bakkim olajkutjaí a kuznyecki medence gigantikus bányái és oL vásztőlf-emencéi, a Volga-mellék hatalmas gépgyárai, mind az Orosz Föderáció, a hatalmas Szovjetunió ipari erejét gazdagít­ják. A Nagy Honvédő Háború előtt az OSzSzSzK-ban 92.9 millió hek­tár földet vetetlek be. az 1913-ban bevetett. 09.9 millió hektárral szemben. A hitleri rablótámadás óriási “károkat okozott a köztársaság népgazdaságának. Az elpusztított népgazdaság új­jáépítése már a háború közben megindult. A Szovjet Hadsereg által felszabadítod körzetekben már 1916 elejére'újjáépít ették az iparvállalatok többségét; 17 ezer kolhozt, 780 szovliozt. 1300 gép­es traiktorálLoniás: állítottak hely­re. 1947 ok lóheréig mintegy 885 ezer házat épiíe'tek fel. melyben több mint 4 millió kolhozparaszt halál ismét otthont. Ml őrs ütemben fejlődöd a köztársaság ipara is. a há. boruutáni ötéves terv idején ha­talmas fejlődést telt. meg Moszk­va., a volgai városok, az Ural és Szibéria ipara. Moszkva 1950-ben jó másfélszem több ipari termé­ket állított elő, mint a háború előtt. Az uráli és szibériai szén­ipari és kohászati gócpontok több mint másfélszer annyi hengerelt acél: adtak az országnak, mint háború előtt. A háború után egy­re szélesedő szocialista munka- versenyben sokezer dicső újító és észs-zerüsitő tűnt ki a sztálini öt­éves tervek túléljesitéséért folyó harcban. Az Orosz Föderáció népei si­kerrel valósítják meg a természet átalakításának nagy sztálini ter­vét. a Volgán a nagy orosz fo­lyón megkezdődött a világ legha- 'ahnasahb vizierőműveinek. a kujbisevi és sztálingrádi erőmű­veknek az épi é^e A kommuniz­mus igaz' ép? kezesei zek. A krimi terű V' szemp n jé hó1 rendkívül fontos az é'Zak •\r:mf csatorna mely a Dnyeper vizét viszi el a Krímbe. A Volga—Doni csatorna megépítésével Moszkva, a Szovjetunió és az OSzSzSzK fő­városa, ö: tenger kikötőjévé lesz. Évről-évre fejlődik a kulturális építés és emelkedik a dolgozók kulturális színvonala. Az elemi és a középiskolákban több mint 20 6 millió tanuló nyer oktatást.. Ál­landóan emelkedik a kiadót; könyvek példányszáma. A Kom­munista Párt és a szovjet kor­mány állandó gondoskodása az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság és az egész Szovjetunió dolgozóinak éleiét évről-évre gazdagabbá, szebbé, színesebbé teszi. •Élénk, pezsgő életet élnek sz OSzSzSzK dolgozói.' Értékelik harccal és munkával kivivőt* si­kereiket. teljes energiával éplik a kommunizmus . Az Orosz Fö­deráció .nép?! nap mint nap újra amis - rro r-sznfc', a loTV ;Vr'-> ügv. 'ránti pd •»'•gmk ói és a1 hó s: c'-a.h a r. :.nk; . veszik ká részüket hazájuk erejé­nek növeléséből, a világ békéjé nek védelméből. nyékét, amelyeket nehéz mun­kával ért cl. Láttuk és tud­juk. hogy a magyar nép meg is védi a bókét, ha kell élete árán is. A Szovjetunióhoz fűződő szö­vetség és barátság sziklaszi­lárd alapot ad az uj népi de­mokratikus magyar állam egész politikájának és záloga a magyar nép még boldogabb jö­vőjének. A magyar dolgozók egy sor­ban menetelnek a jószándéku emberek millióival, akik a bé­kéért harcolnak a háborús gyújtogatok ellen. ^ Milyen, öröm. tudni, hogy a békéért, az emberek boldogságáért harco­lunk valamennyien és milyen felemelő érzés az. hogy a világ valamennyi demokratikus né­pének a szivét egy és ugyan­az a vágy tölti cl, hogy meg­védje a békét­VENDÉGEINK VASZILIJ AMOSZOV olvasztár Vaszilij Amoszov munkás élete még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eUitf kezdődött. Va­szilij Amoszov, a fiatal paraszt fiú 35 évvel ezelőtt napszámosként lépett be a juzovkai (ma a Do* nyec-medencei Sztalino) kohásza­ti gyárába. A polgárháború éveiben Amo- szov munkástársaival együtt, résztvett a fiatal szovjet köztársa­ság védelmében. Harcolt a német megszállók és a fehérgárdisfa bandák ellen. 1924-ben olvasztár lett. Sorra döntötte meg a régi normákat, s a harmincas évek vé­gén olvasztási rekordott ért el. A kemence fűtő-felületének minden négyzetméteréről 14 tonna acélt csapolt. Ez az eredmény abban az idő­ben a Donyec-medence legjobb ol­vasztási eredménye volt. Amoszov ekkor áttért a gyorsolvasztásra. Az addigi 12 órai olvasztási idő helyett jóval rovidebb 6—8 óra alatt csapolt. 1841-ben, midőn a front Sztaü- nohoz közeledett, a szovjet kor­mány a messze hátországba tele­pítette át a donyec-medencei vál­lalatokat. Vaszilij Amoszov egy hónappá] később már a Sztálin nevét viselő zlaíouszti kohászati gyár Martin-kemencéje méret t állt őrt. A Nagy Honvédő Háborúban két fia, Szem jón és Viktor hősi halált halt. A bánat nem tör.e meg a szovjet olvasztár erejét. Amoszov és brigádja a háborús években a terven felül 37.700 tonna acélt olvasztott. A háború győzelmes befejezése után nem tért vissza a Donyec-medencébe. Vaszilij Amoszov Martin kemen­céje három év és három hónap alatt befejezte a háboruutáni öt­éves terv feladatait. Amoszov ne­vét ma mindenki ismeri a Szov­jetunióban. Annak idején a SzK(b)P XVIII. kongresszusán kül­döttként vett részt. A szovjet szakszervezetek X. kongresszusán ő képvise'te az uráli kohászokat és Ziatouszt dolgozói kétszer vá­lasztották meg küldöttjüknek a Béke Híveinek moszkvai konfe­renciájára. Vaszilij Amos^ovot a Kommu­nista Párt nevelte a szovjet nép ügye iránti határtalan odaadásra. A Párt nevelte bátorságra és ki* artásra, arra. hogy ’esyőzzön min­den nehézsége* és kivívta a győ­zelmet. A szovjet nép méltányol­ta a híres olvasztár kiváló tulaj­donságait. s bevá’asztotta őt a czov?e unió Legfelső Tanácsába. Amoszov aktiv harcosa a béke ügvét>ek és a népek közti barát­ságnak Ö kezdeményezte a szta­hanovista békeműszakot az Ura’- ban. Most. Amoszov és munkatársai hf>frv a J - "■röv’dphü idő Víi*t l-‘v"5ó (i'vae, 'í. oo? ~ " -vv • n*- Teg?-'? r* 1vr v * ’**♦ n-yn i A !.*o o S^ArC-0 **-♦ °-7 Vasárnap, 19í> 1. mire II, köztársaság a Szovjetunióban és Sztálinban, a dolgozók nagy vezérében, látja azt a hatal­mas védőpajzsot, amely meg­védelmezi fiatal, szabad áha- nuft. A magyar nép szivo mé­lyéből méltányolja a Szovjet­unió nagyarányú, önzetlen se­gítségét, szocialista épitőmun- kája sikereinek zálogát. Mi, szovjet művészek, akik figyelemmel kisérjük a testvé­ri inap-var nép sikereit, külö­nös örömmel látjuk azokat a változásokat, amelyek végbe­mentek a, demokrácia és szo­cializmus utján haladó ország kulturális arculatán. Magyar- országon a könyvtárak száma 1938-hoz képest 11-szerosen, a könyvkiadás pedig 6-szorosan megnövekedett. Majdnem két­szeresére emelkedett a középis­kolai tanulók száma. Örömmel tölt el bennünket az is, hogy az egyetemekre, amelyek a régi Magyarorszá­gon csak az elnyomók gyerme­kei számára voltak hozzáfér­hetők, most a dolgozók gyér mekei özönlenek, A munkás­gyerekek teszik ki az összes egyetemi és főiskolai hallga­tók egvharmadát. A szovjet emberek megértik a magyar népnek a jövőbe vetett rendít­hetetlen hitét, mert a magyar nép ugyanúgy nem akarja, mint a világ egyetlen más népe sem, hogy uj háború pusztítsa el azokat az eredmé­Örökre emlékezetemben ma­rad-Budapest. 1949. nyarán, a Világit'jusági Találkozó nap­jaiban jártunk ott mi. szovjet művészek, amikor a magyar művészekkel együtt a ,,Világ Ifjúsága*' cimü . dokument- ’ filmet forgattuk. Felejthetet­len marad számomra a világ 1 demokratikus ifjúságának ez a fesztiválja, az örömteli ta­lálkozások, amikor a világ minden tájáról összesereglő delegátusokkal együtt elragad­tatással néztük az uj iskolá­kat.. házakat, hidakat, gyára­kat, kórházakat és más épít­ményeket. Bármit is filmeztünk, akár azt a mélyen megható .jelene­tet, amikor a delegátusok ko­szorúkat helyeztek el a felsza­badító szovjet katonák Gellért­hegyi emlékművének talapza­tán, akár a lelkesén beszélő delegátusokat, a nagyszerű hangversenyeket, vagy sport- versenyeket, a sziupompás ün­nepi felvonulást, mindig meg- éreztük, hogy ez az erős, élet­örömmel teli ifjúság nem lesz az imperialista, urak ágyutöl- teléke, ezt az ifjúságot nem ré­míti meg a Wall-Street laká­jainak hisztériás rikácsolása. Budapesten újból meggyőződ­hettünk, hogy á béke ifjú har­cosai nem riadnak vissza sem­miféle nehézségtől és készen áUnak teljes erejükkel harcol­ni a béke ügyéért, Budapesten az ünnepi menet­oszlopok felett, a gyárak és épületek homlokzatán transz­parenseket láttunk. ezekkel a nép szive mélyéből eredő sza­vakkal: „Örök hála Sztálin­nak !’* Az újjászületett magyar szeretet tolt el, mikor olvastam Magyarországon élő barátaim és követőim levélét. Fedosz Savljugin moszkvai kőművesnek is nagyszerű tanítványa akadt a magyar Pozso­nyi Zoltánban, akit Kosstüh-díjjal tüntettek ki, a szovjet gyorsfala- zási módszer sikeres alkalmazá­sáért. dhnl beaéltk vístákról, mert azokat személyesen ismerem. Összefűz minket a ba­rátság is. mely országaink között fennáll. A magyar nép, a magyar dolgozók szeretettel és megbecsü­léssel vettek minket körül, s mi ugyanolyan 'szeretettel adtuk át munkamódszereinket, s boldogok voltunk, mikor hallottuk, bogy „szovjet módon akarnak dolgozni, hogy felépíthessék . 3 szocializ­must“. Ez sokmiliió dolgozó ma­gyar jelszava ma, akik lerázták magukról a kapitalizmus bilin­cseit. Az alkotó munka szovjet stílusa hihetetlen gyorsasággal ha­tol be a népi demokratikus orszá­gok életének minden területén. A báráti Magyarországon tudás_

Next

/
Oldalképek
Tartalom