Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-11 / 59. szám
A most megalakult pártszervezet biztosítja a Szakipari Tatarozó április 4»i versenyének sikerét Nincs most gép, ajnely állna, de nincs ember sem., aki ráérne most mással törődni, mint a munkájával a Szakiparinál. A kérdésekre csak úgy munka közben válaszolnak, úgy, hogy a gép egy pillanatra se maradjon kihasználatlanul. Nag'y rakásokban áll a feldolgozásra váró és a már feldolgozott faanyag. A szalagfűrészek hatalmas étvággyal fogyasztják a nekik adott deszkát és padlót. Ambrus András segédmunkás úgy dolgozik a körfűrészen, mint egy szakképzett asztalos. Ö végzi r. „nutolást“. A deszkaszélekbe hosszanti irányban keskeny vályút vág, Pillanatonkint uj és uj darabot vesz a kezébe. — Értem én már jól ezt a munkát — mondja mosolyogva, közben egyre nő a deszkarakás, emelkedik a kidolgozott munkadarabok halma, — Amikor idekerültem, vajmi keveset értettem az asztalosmunkához. de a szaklársak megmagyaráztak, megmutattak mindent. Mikor aztán már kezdtem érteni a szakmához, akkor jöttek a munkamódszerrel, aminek segítségével kevesebb erővel több munkát tudtam végezni. Jobb munka — magasabb bér Ahogy aztán emelkedett a teljesítménye, úgy javult a fizetése is. Eddig még nem szerepelt a neve a versenytáblán, meri a szakmunkások mégis csak többet tudnak, de azért április 4-re azt a felajánlást telté, hogy megjavított munkájával úgy dolgozik, hogy neve a versenytábIára kerülhessen. Tekintetét Pados György üb-titkár felé veti, mintha azt várná, hogy ehhez ö is szóljon valamit. Az üb-titkár azonban nagyon el van foglalva a munkájával és csak ennyit mond: — A munkamódszert már elsajátította, csak tökéletesítenie kell, s akkor egészen szép eredményt érhet el. Farkas Mihály a fúrógépen dolgozik, véséseket végez. Egészen fiatal epiber. A munkadarabok gyors egymásutánban kerülnek ki a keze alól. Igyekszik jó eredményt elérni, hisz tudja, hogy a jó munka hatásos bizonyíték lesz ahhoz, hogy megérett már a tagr ságra, mert Farkas Mihály tagjelölt. — A nap értékét mindig a munkával mérem Ha jól dolgoztam, akkor meg vagyok elégedve magammal, 'mert úgy érzem, egy kevéssel megint hozzájárul- tam a szocializmus építéséhez — mondja. A rajzolást Kenßssei János végzi. Komoly munka ez, nagyon kell ügyelni, inert egyetlen vonással is nagy kárt okozhat. Ke- nessei János boldogan újságolja, hogy milyen bőven van mÉhkájuk- A Párt segítségével gyűrték le a nehézségeket. s ezért valamennyien jó munkával igyekeznek ezt a segítséget meghálálni. Felkészülnek április 4-re Némethi József elvtárs elmondja, hogy náluk is megalakult a pártszervezet, Galambos Sándor lett az üzemi párttitkár. Neve' gyakran szerepelt a versenytáblán egy-egy kimagasló eredménynyel. Galambos elvtárs a kézímun- kás műhelyben dolgozik. Itt nem olyan nagy a zaj, mint a gépházban. Csak a gyaluk szisszenése hallatszik. — Nekünk kettős ünnep volt a kongresszus első napja — mondja Galambos élvtárs —, ugyanis február 24-én alakult meg a pártszervezet. Mostantól fogva jobban megy majd a munka is. A vállalatnál 17 párttag van. Galambos elvtárs elsőrendű feladatnak. tartja a pártépitést. Az üzem 16 legjobb dolgozója rövidesen tagjelölt lesz, A kongresz- !-zusi versenynél is ezek érték el a legmagasabb százalékot, § ezek voltak azok, akik azt a felajánlást tették, hogy kongresszusi eredményeiket április 4-re túlszárnyalják, Vaunak még hibák A vállalatnál, egyes műhelyekben voltak hiányosságok is. Vol tak lemaradások, s nem ment jól a munkamódszerátadás. A párt- szervezet ezeket a hiányosságokat rövidesen megszünteti. Átszervezik a brigádokat. Az erősek közé gyengébbeket osztanak be, s ezzel a módszerrel április 4-re uj len dületet adnak a vállalat munkájának. Az irodában azonban vannak még hibák, amin ugyancsak sürgősen javítani kell. 22 irodai alkalmazott van, s mégis állandó a restancia. Az ügyek és a munka felületes kezelésének tudható be az is, hogy a dolgozók szombaton nem kapták meg a fizetésüket. A pártszervezetnek lesz a fel" adata, hogy ez a hiányosság is megszűnjék, és a munka minden téren történő megjavításával ‘ ünnepelhessék a vállalat dolgozói a felszabadulás ünnepét. Jót végzett érettségivel lépjünk be az egyetemek kitárt kapuján Életem egyik döntő forduló pontja, hogy az érettségi előtt állok. Szegény paraszt szülők gyermeke vagyok. Az elmúlt rendszerben nem lett volna meg számomra a. tanulás lehetősége. A felszabadulás hozta meg azt. hogy középiskolában tanulhattam és teszi azt is lehetővé, hogy főiskolára mehessek. Középiskolai tanulmányaimat a Tudományegyetem Természettudományi Karán akarom továbbfolytatni. Azért megyek a Tudományegyetemre. hogy elkövetkezendő nép- gazdasági terveink megvalósításához. szocialista társadalmunk felépítéséhez szükséges sok szakember között én is jó munkál végezhessek. Teljes erőmmel és minden tudásommal akarok dolgozni a szocializmus építésében, részt akarok venni a tudomány vonalán abban a harcban, amely az emberiség jobb jövőjéért, boldog ■megélhetéséért folyik. Egész középiskolai tanulmányaim során éreztem a _ Párt szerető gondoskodását. Népköz- társaságunknak az uj értelmiség kialakítására fordított meleg figyelmét. A dolgozók állama anyagi áldozatokat sem kiméit azért, hogy belőlem és a hozzám hasonlókból a dolgozó néphez mindig hű, annak érdekében munkálkodó tudományos szakembereket neveljen ki. Olyan értelmiséget akar a mi államunk, mini a szovjet értelmiség és én fogadom, hogy azokhoz hasonlóvá is váiok. Úgy akarom a sok segítést és támogatást meghálálni Pártunknak. N épköztársaságunk- nak, hogy jól felkészülök az érettségire., Úgy érzem nem tennék eleget kötelességemnek nem lennék méltó példaképeinkhez. a szovjet tanulófiatalokhoz, hg nem jól végezném érettségi vizsgálataimat és nem folytatnám tovább egyetemen tanulmányaimat, ha nem élnék a megadatott lehetőséggel. Előttem és minden fiatal előtt nyitva, állnak az egyetemek kapui és én hívok minden tanulótársamat, hogy jól végzett érettségivel lépjünk át azokon a kapukon. GÁSPÁR GÉZA ált. gimn. IV. oszt. tanuló. Az őszi mélyszántás előnyeit csak úgy lehet biztosítani, ha a kora tavaszi időt jól kihasználva megfelelő eszközökkel és gondos munkával kiaknázzuk azokat a lehetőségeket, melyeket a régi elavult módszerekkel szemben a haladó tudomány és fejlett agrotechnika nyújt, A tavaszi talaj előkészítés legelső feladata: az őszi mélyszántást, mihelyt a talajra géppel vagy igaerővel rá lehet menni, el kell simítani. A csapadék által tömő- dött talajon pedig használjunk fogast. Ha a fogasolás után nem kapunk egyenletes sima. felületet, si_ mítót használjunk. Simitónak megfelel szekéroldal vagy padló, mely simára, egyenletessé 'teszi a talajt. A gyakorlat számtalanszor beigazolta, hogy simítóval olyan kifogástalan talajt tudunk biztosítani, mely az egyenletes vetés és kelés szempontjából döntő jelentőségű. A korai vetésre kerülő kalászosok talaját mindenkor simítóval és fogassal készítsük elő, szántást egyáltalán ne használjunk és a tárcsázást is csak a legszükségesebb esetben alkalmazzunk. Ugyanakkor azoknál a növényeknél, melyek igényesebbek, feltétlen szükséges a vetőágynak a tárcsázás, vagy gépi kultivátorozás, mert Példás büntetésben részesültek a Vörös Csillag-tsz tolvajai A nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezetnél nemrégiben hiányt fedeztek fél a gabona- készletben. Fejjelentést tettelv a rendőrségen, amely bűm árosán megállapította, hogy Szabó István, Horváth István és Szabó Lajos szövetkezeti, tagok a háziszarkák. Hárman mintegy 60 kiló árpát loptak ei a szövetkezet közös vagyonából. Az árpát Molnár József Somogy7i Beki-iUcai zug- bormérőhöz vilitek tartozásuk fejében. A hárem tolvaj szövetkezeti tagot természetesen nyomban kizárta a csoportérteikezlett és követelte példás megbüntetésüket. Ügyüket most tárgyalta a járásbíróság, amely Szabó Istvánt és Horváth Istvánt fejenként 5 havi, Szabó Lajosit pedig 3 havi börtönre ítélte a szövetkezet vagyonának eitulajdcnitásáért. Molnár Józsefet orgazdaság miatt vonta felelősségre a bíróság és ezért 6 havi börtönnel sújtotta. Végezzük el időben a talaj előkészítő munkákat! csak ezen keresztül biztosítjuk n terméseredmény emelését. Az ősszel szántatlanu! maradt tarlókat most véglegesen fel kell szántani, mert csak így tudjuk megóvni a csapadékot a növények részére. Ugyanakkor kerüljük az őszi szántás ujraszántását a vízkészlet megóvása érdekében. Amennyiben ez feltétlenül szükséges, csak hűvös időben végezzünk szántást, amikor a talaj kevés vizet párologtat el. Elérkezett az ideje a vetéli munkáknak. A tavaszi árpát, zabot, vörösherót és lucernát vetni kell. Minden dolgozó paraszt arra törekedjék, hogy lehetőleg géppel, vessen. Egyrészt kevesebb vetőmag szükséges, másrészt egyenletesen rakja lé a gép a magot, íg*y a kelés is egyenletes lesz. A szerződéses növényekhez kiadott műtrágyát teljes egészében annak a növénynek adjuk, amelyhez ki lelt szállítva, mert csak így biztosítjuk a termésátlag emelését- Egyes helyeken még mindig nem vezették le a vetésekről a vizet, ami az őszi vetésekre káros. A víz leeresztéséről haladéktalanul gondoskodni kell, hogy a gabonafélékben ne okozzon kárt. Eg‘y_két barázdával teljesen levezethetjük a vizét a vetésekről. Fekécs Imre. Javítsa meg begyűjtési munkáját a lenti járás A íerménybegyüjtésben megyénk összes járásai túlteljesítették kenyérgabonabeadási előirányzatukat. Ebben kiemelkedő eredményt ért el a zalaegerszegi járás 253 százalékos teljesítésével, A lenti járás 131 százaléknál tart- Fokozottabb népnevelő munkát kíván az árpa- begyűjtés, amelynek üteme nagyon vontatottan halad. Árpából a begyűjtés a zalaegerszegi járásban a legjobb 12 százalékkal. A többi járások a gyenge eredmény mögött állnak, és különösen a lenti járás 4 százaléka rontja az átlagot. A ZABBÓL — a lenti járás kivételével — összes járásaink szintén túlteljesítették előirányzatukat. A zalaegerszegi járás itt is élen halad 178 százalékos teljesítményével. Utána következik a za- laszentgróti 168 százalékával. A letenyei és a nagykanizsai járás 106 százalékos begyűjtési eredményt ért el. A KUKORICABEGYÜJTÉS ütemét is fokozni kell jó felvilágosító munkával. Ebből első helyen áll a nagykanizsai járás gyenge 19 százalékával. A zalaszentgróti járás 17, a letenyei járás 13, a zalaegerszegi járás 10 százalékkal. A ku_ koricabegyüj lésben is utolsó a lenti járás 4 százalékos „teljesítményével". A SZÉNABEGYÜ JTÉSBEN szintén a zalaegerszegi járás áll áz első helyen. Begyűjtése meghaladja a 36 százalékot. Utána következik a zalaszentgróti járás 34, a nagykanizsai járás 25 százalékkal. Ahol a pártszervezet és a tanács jól irányítja á begyűjtést, az eredmény nem marad el. Példa erre Egeraracsa, ahol előirányzatukat 127 százalékban teljesítették, A felvilágosító munka folytonossága hozzásegítette a falu dolgozóit ahhoz, hogy megértsék a termény- bégyüjtés fontosságát, és termény- feleslegük beadásával erősítsék a békeharcot. Hasonló jó eredményt ért el Szentpéterur 120, Eszter- gály pedig 112 százalékával. PÖRDEFÖLDÉN hiányzik a. pártszervezet irányító ereje, és a tanács sem fordít kellő gondot a begyűjtésre. Meg is van a látszatja, Kény ér gabonaelőír ányzatuknak 1, árpának, kukoricának pedig szégyenteljes fél százalékát teljesítették. Egyéb' takarinánybegyüj- tésekböl pedig ezideig még semmi nem jött be. Ez is igazolja, hogy a fjó népnevelőmunka, a béke, ötéves tervünk sikerének biztosítása meghozza a várt eredményt, Lassan pirkadt. A sárkereszturi püspökség 15.000 holdas birtokának völgyeiben leülepedett a köd. A domb tetején elterülő majorban megszólalt a gong, amely az ébresztőt jelezte a rnegkinzott, agyongyötört, munkában elfásult cselédeknek. Nagy Mihály nyugtalanul forgolódott a vackán. Az istálló sarkában volt a szállása*. Nehezére esett a felkelés, hiszen éjfélkörül járt, amikor abbahagyta a munkát és még 4 óra sincs. Kelletlenül szórta le magáról a rongyos, kirojtosodott pokrócot. Sehogy sem volt Ínyére a munka. Sokat gondolkodott már azon, hogy miért dolgozik. Napszámot fizetnek, aztán kiszabják, hogy mennyi .munkát kell elvégezni. Felállt, hosszan nyújtózkodott. — Nyomorult élet — mormogta maga elé. Vad düh fogta el, végeién harag vett rajta erőt. Gyűlölt mindent, ami ezen a földön van, gyűlölte az életet. Bosszúját nem tudta máson kitölteni, minthogy belerúgott a legközelebb álló ló oldalába. — Miért ápolom ezt a dögöt? Mi közöm van hozzá? Mi hasznom van belőle? Semmi! Mire felöltözött, lecsillapodott. Hosszan elnézte azt a lovat, amelyiken bosszúját kitöltötte Erőt vett rajta az állat iránti szeretet. Odament a lóhoz és szinte, bocsánat* érően veregette meg nyakát. — A nrcnykő csapjon Nagy Mihály két élete bele az uraidba. Ilyenkor tavasz- szal, meg nyáron, alaposan kiszipolyoznak bennünket. Elment az istálló végébe és fel- szurt a villára egy jó halom szénát. Végigvitte a hosszú istállón, a széna pedig hullott, szóródott szanaszét. Nem sokat törődött vele, már megszokta. Kjnek takarékoskodjék? Talán a gazembereknek. akik az utolsó csepp vérét is kiszipolyozznák? Az állatok elé szórt találomra egy-egy halom szénát, aztán a villát nagydühösen odavágta a sarokba, hogy csak úgy visszhangzott bele az épület. Kiment az istálló elé és mélyet szippantott a friss, márciusi levegőből. Nagyon jól esett a trágyaszagu istálló után. — Ez az egy, amit nem tudnak elrabolni tőlünk. Nem tudják megtiltani, hogy ne szívjam a friss levegőt. Ez az egy, amihez jogom van — ilyen gondolatok foglalkoztatták, amig a kérekeskuton a vizet húzta. A nap már jól fent járt az égen. amikor y negyedik kocsi trágyával indult kifelé a mezőre. Felnézett az égre, belebunyoritva a napba, úgy saccolta az időt. — De lassan múlik. Az idő lassan múlott. A szén védés meghosszabbította. Da múlott, Évek teltek eí ér, Nagy Mihály robotja folytatódott. Egyik kuláktól a másikig. Tavasz volt akkor is, soha nem felejtik el. A tanya már gazdátlanul állt. Az uraság nyugatra szökött. Nagy Mihály egy dombtetőn állt, s onnan nézte a lassan szétoszló - ködöt. Megtisztult a völgyben a levegő s ekkor látta meg az első szovjet katonát, Szuronya hegye megcsillant a napfényben és Nagy Mihály érezte’, hogy ez a szabad életet hozta meg számára. A felszabadulás után dolgozott még a kulákoknál. De érezte a Párt segítségét, támogatását. Ahogy múlt az idő, úgy látott mindig világosabban Nagy Mihály, Élt a lehetőségekkel. Lentibe került és megalakító tagja lett a „Szabadság" tszcs nek. Szorgalmasan, vidáman végzi a munkáját. Tegnap reggel is, alig, hogy kivilágosodott, már talpon volt. Pedig nem szólt a fülébe a kolomp. Egészen más hajtotta Nagy Mihályt. Vidáman, jóked vüeu ugrott ki az ágyból, gyorsan öltözködött és máris megindult az istálló felé. Tíz évvel ezelőtt a kulák kocsisa volt. Most a tszcs fogatosa A maga embereMegállt, végignézett a földeken. — Ez mind az enyém, A miénk! — mondta kitörő örömmel, be. sietett az istállóba. hogy hozzáfogjon az etetéshez. Gondosan rakta az állatok elé a kiszabott széna mennyiséget. Vigyázott, hogy még egy szál se hulljék el. Hiszen a sajátjuk! Bosszankodva nézett ki az udvarra. — Nem marad nyugton ez a nyavalyás eső. Nem tudjuk befejezni a trágyahordást. Késleltet bennünket a tavaszi munkában. Igaz, jó előre vagyunk, de csak javulna« meg az idő. Hirtelen elmosolyodott. Az jutott eszébe’, hogy tiz évvel ezelőtt milyen máskép gondolkodott- Örült, ha esett, legalább azon a napon könnyebb volt a munka. — Hogy megváltozik az ember — fűzte tovább gondolatait hangosan. — Megváltozott körülöttem a világ és megváltoztam én is. öröm és boldogság a munka, mert magamnak dolgozom. Kefét és vakarót vett kezébe és gondosan tisztogatni kezdte a szélső állatot. Mikor végzett munkájával, végigsimogatta a ló fénylő szőrét és hosszan elgyö-. nyörkődött munkájában. — Mihelyt megáll az cső, folytatjuk a trágyahordást, — Tenyérével rácsapott a ló farára, aztán indulót dúdolva megindult az iroda elé, hogy a tszcs többi tagjaival megbeszéljék a mai tennivalót. Vasárnap, 1951 márc 11,
