Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-11 / 59. szám

A minisztertanács határozata a „Dunai Vasmű“-emlékérem alapításáról Ä Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a Dunai Vas­mű építésében résztvevő, jó munkát végző dolgozók kitün­tetésére „Dunai Vasmű’* em­lékérem alapítását határozta el. Az emlékéremnek két, foko­zata. van. Az I. fokozat^ azok­nak a dolgozóknak adomány óz­hatok, akik egyfolytában két évig, a II. fokozat pedig azok­nak, akik egyfolytában egy évig vettek részt az építkezés munkájában és jó munkájuk­kal kiérdemelték az emlékérem adományozását. A részletes fel- tételeket a kohó és gépipari miniszter állapítja meg. Az emlékérmet a kohó és gépipari miniszter adományoz­za, az érdekelt miniszterek és szakszervezetek meghallgatása után. Az adományozás évente két alkalommal történik, május 11-én és november 7-én. Az angol nagytőkések emlékirata A Brit Nagyiparosok Szövetsége emlékiratot terjesztett Gaítskell pénzügyminiszter elé. Az emlék­irat indítványozza a társulati jö­vedelemadó megszüntetését, az egyenesadók, mint a főként gazda­gok által fizetett ^jövedelemadó csökkentését, és a nép vállaira háruló közvetett adók emelését. A Daily Worker az emlékirattal kapcsolatosan ezt irja: A nagy­iparosok költségvetése legfőbb célja, „hogy az adóterhet a rész­vénytársaságokról az összes adó­fizetőkre, azaz a középosztályra és a dolgozókra hárítsák át‘‘. A nyugati külügy miniszterhelyettesek nem akarják Németország demokratizálását és leszerelését London. Pénteken este hivatalo­san közölték Londonban, hogy Er­nest Bevin külügyminiszter lemon­dott — jelenti a Reuter. Az uj külügyminiszter Herbert Morrison eddigi helyettes minisz­terelnök lett. Bevin továbbra is bennmarad a kormányban, mint föpecsétőr, ★ A munkásárulásban meghízott és megőszült Ernest Bevin tehát ci külügyminiszteri bársonyszéket a viszonylag nyugodiabb főpecsát­ori mesterséggel cserélte fel, ily- rr.ódon továbbra is tagja maradt .őfelsége kormányának". Hogyan került Bevin a munkásmozgalom­ba? Bevin soha nem dolgozott, ha­csak azt nem tekintjük munkának hogy 14 éven keresztül egy ásvány­víz-üzem ügynöke volt. Az angol munkásmozgalom jobboldali veze­tői azonban felismerték Bevinben a dörgölődző képességét és Bevin ettől fogva nem ásványvízzel, ha- ] nem a munkások verejtékével ügy. nököli. Az uralkodó osztályt oda- adóan kiszolgáló Bevin megszám­lálhatatlan árulás és sztrájktörés szervezésén keresztül jutott el 1940-ben — Churchill és a király segítségével — a parlamentig. Ott is jól szolgálta gazdáit: külügymi­niszter lett, A Reuter fent közölt hire ugyan lemondásról szól, valójában azonban bukásról van szó. Még Churchill is néhány I nappal ezelőtt kifakadt amiatt, hogy Anglia a látszat függetlensé- gének fenntartására is fittyel hár.y a mai angol külpolitika. Be- vint azonban nem a churchillek és a királyok sodorták; el a k ül ügy- 1 miniszteri székből, hanem a nép- tömegek, akik Sztálin elvtárs nyi­latkozata után még jobban meg­ismerték a rnai „hivatalosangol külpolitika békeellenes, agresszív irányvonalát. Pár is (TASzSz) A mégy ha­talom külügym «mszlcrhelve! tes ei- nék tanácskozásán pénteken el­sőnek Parodi, Franciaország képviselője szólalt; fel. Ismét ki­jelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége állal javasolt napi­rend. a há’-om nyuga-'i hatalom számára elfogadhatatlan. Azzal a szovjet javaslattal kapcsolato­san, hogy a külügyminiszterek tanácsa vitassa meg a négy ha­talom fegyveres erői csökkenté­sének kérdését, Parodi kijelen­té (te. hogy „ezt a kérdést nem kell érinteni.“ Davies, Nagybritannia képvise­lője azzal a kijelentéssel kezdte felszólalását, hogy „a jelen pilla­natban nincsen semmiféle kon­krét javaslatEnnek ellenére elég hosszú beszédet mondot, a három nyugati hatalom küldött­sége által előterjesztett javaslat mellett. „Az a mód, ahogy a kérdése­ket a szovjet napirendi javaslat­ban megszerkesztették — mon­dotta Davies —. számunkra elfo­gadhatatlan/ Az angol küldött további sza­vai azonban megmutatták, hogy lényegében azt kifogásolja, hegy a szovjet napirendi javaslat olyan kérdéseket is tartalmaz, amelyeknek megtárgyalását Nagybrifannia, az USA és Franciaország mindenáron el akarja kerülni. Gromiko, a Szovjetunió képvl- salője felszólalásában kijelentet­te: teljesen elfogadhatatlan, hogy az a napirend, melyet ,a külügy­miniszterek (tanácsának üléssza­kára elkészítünk, ne tartalmazza a legégetőbb és legfontosabb problémákat. Ha valóban vala­mennyien egyetértünk azzal, hogy meg kell vitatni a Németor­szág dennütarizálásának és remi­id arizálásánák hatalmas jelen­tőségű kérdését, álékor milyen alapon tiltakoznak az ellen, hogy ez a kérdés önálló pontként sze­repeljen a napirenden? — A 'tanácskozás résztvevői ' jól ismert: a szovjet kor­mány nagy jelentőségei tulajdo­nit annak, hogy Németország de- mililarizálásának kérdését a külügyminiszterek tanácsában megvitassák. Mi — folytatta a Szovjetunió képviselője — tanúi vagyunk annak, hogv ezt a fontos kérdést háttérbe próbálják szorítani, általános, semmitmondó megfogalmazá­sok mögé próbálják rejteni. Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kormánya — amint már jegyzékeiben többizben rá­mutatott — a Németiországra vo- na'kozó potsdami egyezmény durva megsértésének tartja ,a. 'nyugati hatalmaknak Németor­szág remihtarlzáiása terén 'tat intézkedéseit és azokat a kisér lé­teiket, hogy Nyugat-Némeiorszá- gol bekapcsolják az agresszív északatlandi csoportosulásba. — És most azt javasolják ne­künk — mondotta Gromiko —, fogadjak el, hogy mindezek az intézkedések „védelmi jellegűek“ és hogy azok az emberek, kikel Nyuaaí-Néinctorszagban a három hatalom politikájának végrehaj­tására felhasználnak — az Adc- nauerek, Kruppok és Hiller egyéb Igkájui — csaknem béke- anqynlok. Vasárnap, 1051 műre 11. Gromiko kijelentette, hogy a szovjet küldöttség az ismer­tetett meggondolások alapján nem tekinthet kielégítőnek olyan napirendet, amely nem tartalmazza Németország de- militarizálásának és remilita- rizálása megakadályozásának kérdését. Megállapította továbbá Gromi­ko, hogy a nyugati hatalmak képviselői makacsul ellenzik, hogy napi­rendre tűzzék a négy hatalom fegyveres erői csökkentésének kérdését. — Jessup, az USA képviselője tegnap már odáig ment — mon­dotta Gromiko —, hogy kijelen­tette: a népek nyugtalansága to­vább növekszik, ha a fegyverke­zési megállitjuk. Mióta van az hogy a fegyverkezés csökkentése fokozza , a népek riadalmát, és nyugtalanságát? — kérdezte a Szovjetunió képviselője. Megállapította Gromiko. hogy a Németországgal kötendő bé­keszerződés meggyorsításáról szóló szovjet javaslat a nyiigati hatalmak képviselőinek részéről ellenzésbe ütközik és hangsú­lyozta. hogy ez az állásfoglalás ellentétben áll mind az európai béke megszilárdításának érdekei­vel, mind pedig a német nép ér­dekeivel Gromiko ezzel kap cső latosan emlékeztetett a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája elnökségének a négy halálomhoz jiatézctifi felhívására. A felhívásban többek között ez áll: .„Mivel a Németországgal kötendő békeszerződés az ■ egész német nép legfontosabb kérdése,' a Német Demokrat ikus Köztársa­ság népi kamarájának elnöksége azzal ci kéréssel fordul az Ame­rikai Egyesült Államok, a. Szov- 'etunió, NagybrHunnia, és Fran­ciaország kormányához, utasít­sák a külügyminiszterek tanácsá­nak napirendjét megállapító pá­risi előzetes értekezleten résztve­vő képviselőiket, hogy vegyék fel ci külügyminiszterek tanácsá.- mk napirendjére a Németország­gal még 1951-ben megkötendő békeszerződés előkészítésének és befejezésének kérdését is.“ —(A négy hat alom külügyniraisz- tierii tanácsú napirendjének elő­készítésekor feltétlenül figyelembe kell vennünk a Német Demokrati­kus Köztársaság Népi Kama­rájának felhívását — mondotta Gromiko. a Szovjet unió képviselője befejezésül fel­kérte a nyugati hatalmak képvi­selőit, közöljék álláspontjukat a .szovjet napirendi javaslat, már­cius 8-án uj megfőgaémazásban előterjesztett második pontjával kapcsolatosan. Mint ismeretes, ez a pont az uj megfogalmazásban a következőképpen szól: ,,Német­ország egységének helyreállítása, a Németországgal való békeszer­ződés mielőbbi megkötése és en­nek megfelelően a megszálló csa­patok kivonása Németországból/ 3 gazdasági fellendülés, az alkotó munka, és a béke költségvetése Bukarest. A Románia Libera „A Szovjetunió állami költségvetése — a béke költségvetése“ cimü ve­zércikkében hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió 1951. évi költségvetése visszatükrözi a szocialista rend­szer győzelmét, ugyanakkor, ami­kor a kapitalista államok költség- vetése gazdasági rendszerük rot­hadtságát bizonyítja. Prága, A csehszlovák közvéle­mény a legélénkebb érdeklődéssel kíséri a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa ülésszakának munkáját. A pénteki lapok részletes szemelvé­nyeket közöltek Zverjev pénzügy­miniszternek a Szovjetunió 1951. évi állami költségvetéséről tartott beszámolójából és cikkeik címé­ben hangsúlyozzák a szovjet költ­ségvetés békés, alkotó jellegét­Berlin. A Neues Deutschland ,,A béke költségvetésecimü cik­kében ezeket írja: A Szovjetunió állami költség- vetésének nagy jelentősége van, nemcsak a Szovjetunió népei, ha­nem az egész világ dolgozói szá­mára is. Ez a költségvetés meg­mutatja annak az országnak óriási sikereit, amely nem ismer munka­nélküliséget. válságokat és amely szilárdan halad a szocializmus felé. London. A Daily Worker „Béke. költségvetés'4 cimü cikkében a többi között a következőket írja: Az uj szovjet költségvetés leg­kiemelkedőbb vonása az, hogy óriási összeget irányoz elő az ipar békés fejlesztéséire. Anglia fegy­verkezési kiadásai ezzel szemben a legközelebbi három évbeft éven­ként átlag száz százalékkal lesz­nek magasabbak, mint az 1950—51. évi előiányzat. Róma. Az Uniía összehasonliíja a Szovjetunió békepolitikáját a nyugati országokban terjesztett háborús hisztériával és hangsú­lyozza: „Mig a kapitalista világ orszá­gainak parlamentjeiben a kormány­pártok soraiból nyilatkozatok hang­zanak el az újabb háborús kiadá­sokról, addig a Szovjetunió kor­mánya újabb hatalmas békés alko­tásokat irányoz elő." i francia nemzetgyűlés iobbo'dali többsége felhatalmazta Queailiet a kormány megalakítására Paris (MTI) QnCuiíle kijelölt miniszterelnök pénteken cs’e kért felhatalmazást a francia nemzetgyűléstől kormányának megalakít ás ára. Kevés változta­tással ugyanaz! a programot ter­jesztette elő, amelyet elődje, Ple­ven* követett. Különböző ködösi- ő kijelentések után lényegében állást foglalt a béremelések elten és bejelen­tette, hegy programjában szerepel az alkotmány módo­sítása, ann — mint ismeretes — a jobb­oldali pártok régi követelése. Queuille a vietnami és a koreai háborúk folytatása melleit szállt síkra. A programbeszéd után az ülést felfüggesztették. majd az egyes pártok szónokai vették bírálat alá a kormány program- iát. ; A vita során Francois Bilious ■elv-társ, a Francia Kommunista. Párt nevében -élesen bírálta a ki­jelölt miniszterelnököt és pro­gramját. —• Queuille a mostani nemzetgyűlés működéséi felszá­moló kormányt akar megalakí­tani és valóságos „végeiadásl“ kíván rendezni, amin Fi anclanr- szágoj, a Köztársaságot és a lé- s két szerelnék árubabocsútani — mondotta a többek között. Bílloux a továbbiakban kimu­tat [a. a választási „reform“ és az alkotmány módosításának igazi célja, hogy csökkentsék a Kommunista Fárt parla­menti képviseletét és élőké, szítsák De Gaulle uralomra* jutását. Az uj nemzetgyűlési választású- j kafc júniusra szeretnék kitűzni, de az uj nemzetgyűlést csak ősszel akarják összehívni. így hosszú hónapokig a kormány teijbaia- 1 ommal rendelkeznék. Lussy, a Szocialista Párt kép­viselője ezután bejelentette, hogy 1 Pártja Queuille mellett szavaz ' j Queuille miniszterelnök v.L... | szóban célzott arra, hogy a oá- j leosztások kérdésében koinpro- * misszumos terv áll kidolgozás alatt. A nemzetgyűlés ezután 359 sza­vazattal 205 ellenében hozzájá­rult Queuille kormányalakításá­hoz. 24 kapitalista országban emelkedtek a megélhetési költségek Genf (Telep ress). Mint a Nemzetközi Munkaügyi Hiva­tal közli, az elmúlt évben 24 kapitalista országban emelked­tek 2- 21 százalékkal a megél­hetési költségek. Az emelkedés egyes országok szerint a kö­vetkező: Ausztrália 12 százalék, Auszt­ria 7 százalék, Belgium 2 szá­zalék, Chile 17 százalék. Kana­da tí százalék, Ceylon 3 száza­lék, Dominikai Köztársaság 6 százalék, Egyiptom 9 százalék, Finnország 21 százalék, Fran­ciaország 12 százalék, Görögor­szág 14 százalék, H^icai-szige- tek 2^ százalék, Olaszország 5 százalék. Luxemburg 4 száza­lék. Malájföld 1G százalék, Mexikó 7 százalék, Hollandia 13 százalék, Rhodezia 4 száza lék. Norvégia 12 százalék, Dél. Afrika 6 százalék, Svédország 6 százalék, Anglia 4 százalék, Egyesült Államok 6 százalék. Vietnam 9 százalék. Ezek a szá­mok persze a valóságot szépítik és nem adnak teljes képet, de még így is megmutatják a’ka­pitalista. világot elöntő áremel­kedési hullámot. A bonni „nemzetgyűlés“ reakciós többsége nem akarja a békekötést Bonn (ADN). A bonni „’nem­zetgyűlés" pénteken elveteti« a Német_ Kommunista Pártnak azt a javaslatát, hogy a nem­zetgyűlés fogadja el a Német Demokratikus Köztársaság né­pi kamarájának hozzá intézett felhívását, A javaslat felhívta a bonni parlamentet: kérjék fel együttesen a négy nagyha­talom külügyminiszterhelyet- teseinek párisi értekezletét, hogy a Németországgal még 1951-ben megkötendő békeszer­ződés kérdését vegye fel a kül­ügyminiszteri értekezlet napi­rendjére. A Német Kommunista Párt parlamenti csoportja részéről Walter Fisch elvfárs képviselő beszédében rámutatott, hogy Adenauerék mindezideig mere­ven elzárkóztak a Német De­mokratikus Köztársaságból ér-, kező és a német egység meg lé­re intésére irányuló javaslatok elől. habár ezeket a javaslato­kat mind Kelet', mind Nyu- gat-Németorság lakossága lel­kesedéssel üdvözölte. Fiseli elv­társ elmondotta, hogy Kelet-f és Ny uga|.-Neme tország között minden tárgyalást meghitt síi Adenaueréknak az a félelme hogy elvesztik a nyugati hatal­mak bizalmát s ezért a lehetőf leggyorsabban végre is akarják hajtani aremilitavizálást, A leningrádi haléit két Hxólótáueova Butlapesien Moszkva. (TASzSz.) Moszkvá­ból Budapestre utazott Natalija Dugyinszkaja ps Konsztantyin Szergejey, a lentngrádi balett Sztá­lin.d ijas s tóló táncosa, hogy részt- vegyen a Magyar-Szovjet Bárói sági Hónap iinnevsesttn. Bevin lemondott — utóda Morrison

Next

/
Oldalképek
Tartalom