Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-08 / 56. szám

Zalas&entivánon a kommunista dolgosó parasztok példamutatásukkal segítik előbbre a tavaszi munkát Zalaszéntivánon a terménybe- gyűjtés állandó fokozása melleit a népnevelők rendszeresen foglal­koznak a tavaszi munkák időben való elvégzésének fontosságával. Eelvilágosi'ó jnunkájuk alkalmá­val ismertetik a földművelésügyi miniszter tavaszi munkákról ho­zott határozatát és megvitatják egy-egy családnál. A népnevelő munka eredmé­nyes mert a község dolgozói még a februári jó időkben meg­kezdték a tavaszi munkát. A község dolgozóinak cgv része már végzett is a zab és mz árpa vetésével. Kommunista példamutatással Ahogy a terményhegyüjtésben, mai a tavaszi munkák megkezdő seben is a Párt latijai jártak elén. Kósa István elvtárs '•> holdas középpéraszt. beadási kötelezett- H‘gét ’220 százalékban teljesítet le. Most a szőlőbe készül, hogy cl- végezza még a visszamaradt gyü- n;ölcsíaliszti{ását. lilbjszélgctünk vele. Elmondja hogy jól emlékezetébe véste Rákosi elvtárs kongresszusi be­számolóját. — Sokat beszéli Rákosi clvlárs különösen rólunk, dolgozó parasz­tiról és falusi pártszervezete­inkről. Nekem megragadta a fi­gyelmemet, mikor a beszámolója vége felé azl mondtahogy a kommunista legyen jó hazafi, mulasson példái a párionkivüli­eknek és akkor egységesen kö­veti az egész magyar nép. Rövid ideig elhallgat, 1 majd határozóban kijelenti. — Rákosi clvlárs közlünk él. Mindig utat mutat, hogy nekünk párttagok­nak mit kell cselekednünk. Én gyakorlatban győződtem meg ar­ról, hogy mit jelent az, ha mi kommunisták hazafias kötelessé­günkben, a munkánk elvégzésé­ben élm járunk. Rákosi elvtárs tanítása szerint — Mikor a. tavaszi munkánk beindulása időszerűvé vált, mi kommunisták nemcsak szervezés­sel. népnevelő munkával, hanem példamátatcLSunkkal is clőljár- ;unk. Én elsők közölt vetettem el az árpát és már megkezdtem a trágya kihordását is. Elsők között voltunk mi, párttagok a 'avasai munkák megkezdésében és beigazolódod Rákosi elvtárs mondása. Megmozdult a falu népe. köveivé példánkat. Németh László, Szeglet Imre, Kovács Gyula meg még jó egy néhányon végeztek a zab és árpa vetésük­kel. Salamon Pál elvtárs 6 holdas dolgozó paraszt is a legjobb fa­lunevelők közé tartozik. Ahogy bemegyünk az udvarába, éppen a trágvahordással van elfoglal­va. — Iiát most nagy munkában vagyunk — mondja jókedvűen. — Mert. ha egyszer a trágyázás! megkezdem, addig abba nem ha­gyom, mig alá nem szánlom. Ki­hordjuk a földre, teregetjük, nyomába meg jöhet az eke, mert nekünk alapos munkát kell vé­geznünk. A kommunistákon min­dig rajt van a falu szeme. Nem maradhat el a példamutatás. De nem is marad el. Ott van Pálfi Károly, ő is tagja a Pártnak, de cdőre is' haladt jól már a trá­gyázással. Rákosi elvtárs kon- qresszusi beszámolója uf lendü­letet és irányi szabod munkánk­hoz. Ennek alapján dolgozunk. S égi tjük a tanácsol a tavaszi munkák megszervezésébe. Ma este jelöljük ki a dülőfelclősöket a legjobbakból. Csak tisztított maggal Miközben folytatja a kocsi ra­kását. elmondja azt, hogy a köz­ség mennyire haladt előre a ta­vaszi munkák elvégzésében. — A szántások foga so lás a és simí­tása már nagy részben meg'or­ient, A magliszütásnál van egv kis elmaradás, de holnap vag\ holnapután kapunk szelektort s Így utolérjük magunkat. A szelektorozás után mindjárt a csávázási is elvégezzük. A mi községünkben csak tiszta, csává­zott mag kerül ia földbe. Ennek fonlo'sságát már tudatosítottuk a község dolgozói közölt, meg az ellenőrzést is jól megszerveztük. A pártszervezet irányításával, a párttagok példamutatásával győ­zelemre visszük a tavaszi mun­kák időelőlti elvégzését. Siklós. Így készült a mai megyei küldöttközgyűlésre az egerszegi földmüvesszövetkezet A zalaegerszegi földmüvesszö­vetkezet dolgozói eddigi munká­juk során sok sikert értek el. Mun­kájukban főleg fnost az utóbbi időben állóit, be nagy változás. Tervüket 200 százalékban teljesí­tették. Megnyilvánul még a kon­gresszusi vállalásuk túlteljesítésé, ben is. A termény begyűjtést Za­laegerszeg város 161 százalékra teljesítette. Ebből a munkából a földmüvesszövetkezet tagjai pél­damutatással és ‘ agitációs mun­kával vették ki részüket. A hul­ladékgyűjtést. 150, a szerződéskö­tésüket 120, a tagtoborzást 130 százalékra teljesítették. Fábián Erzsébet igazgatósági tag felkészül a megyei szövetke­zeti küldöttgyűlésre: — Nem aka­rok úgy odamenni, hogy ne tud­jam, mik az eredményeink és mik a hiányosságaink — mondotta.— A földmüvesszövetkezet eddigi munkáját megvizsgálva vannak- szép eredményeink, de vannak szép számban, hiányosságaink is, melyek kijavításával még na­gyobb sikerrel tudjuk előbbre vinni a szocializmus megvalósítá­sának ügyét. — Hiba a mi íöidmüvesszövet- kezetünk munkájában^ hogy az aJftivák és az igazgatósági tagok, sem kapcsolódnak be eléggé a szövetkezet fejlesztésébe. Nem tették magukévá az egyénileg gazdálkodó szőlőtermelők csoport, jának megalakítását. Az üzletrész- tökét nem fizetik be rendszere­sen a szövetkezeti tagok, amivel biztosítanánk a szövetkezet áru­ellátását és nem kellene kölcsönt kérni időközökben. A vezetőségi gyűlésekre nem jönnek el az igazgatósági tagok. — Ezek a hibák elég súlyosak. És a kijavításukban segil ez a megyei küldöttgyűlés. Az itt ho­zott határozatok megszabják a feladatokat. Tapasztaltatokat sze­rezve, a többi szövetkezetek mun kajából tanulunk. Igyekszünk a tökéletes munka elvégzésére a földmű vesszővel kezet i mozgt.Jom további erősítése érdekében a mi nagy Pártunk útmutatásában. Nemeshetés is szocialista falu lesz A „Dicsőség Sztálinnak !“-tsz uj tavasza Úgy fogjuk meg a munkát, hogy a tavasziakkal az elsők között vé­gezzünk. Kipenderítettük az ellen­ségét, megy most már itt a munka. Tegnap át voltam a neszelei cso­portunkhoz. Elkészítették az öntö­zőcsatornát. A tavasszal megkezd­jük a konyhakertészetet 14 hold földön. Már javában folyik ott is a tavaszi munka, Konyhakeríésze- tünk a nyáron már ellátja zöld­ségfélékkel Zalaegerszeg piacát. Bangó József ennyit mond bú­csúzóul; — A hibák jórészét már kijavítottuk. Mi új tagok össze­fogtunk a régiekkel és majd meg­mutatjuk, hogy hogyan kell ered menyeket elérni. Zalalövö, Zalaszentmihály és Pölöske példája n nemeshetési dol­gozó parasztokat is mozgásba hoz­ta. A múlt. héten a Szabad Föld ! Tél ' .-'lén arról volt szó, hogy vidéki előadó jön, aki az I. típusú tszcs-k működéséről tart előadást. Az előadó — ném tudjuk miért — nem érkezett meg s így az elő­adásra szánt anyagot Sándor elv­társ. a tanács elnöke és Kiss Ernő tahító ismertették. Ettől fogva az egész falu a tszcs- röl beszél. Viták alakulnak. A szé­lesebb látókörűek igyekeznek meg­győzni a. kevésbbé jártasakat, és megmagyarázni nekik azt a fényes jövőt, mely a társas gazdálkodás elé tárul. Vasárnap reggel a helyi pártllit- kár, Papp elvtárs és Dávodi elv­társ, a DéFOSz-szervezet elnöke a tanácselnökkel karöltve elhatároz­ták, hogy a felvilágosító munka „PIafonáttörési w mozgalmat indított és április 4-re készül a Konfekció Vállalat Újszerű mozgalom imiuH meg szombaton a zalaegersze­gi Konfekció Vállalatnál, A mozgalom neve: piafonóif tö­rés. Ezt az elnevezést nem kell szószerinti venni, mert a moz­galom célja nem a mennyeze­tek áttörése, hanem a normán alul dolgozók előresegitésc olyképen, hogy a gyengébb munkaerő a verseny folyamán saját munkamódszerét tökéletesíti. A. plafonáf.törési mozgalom Várkonyi Géza. a Minőségi Konfekcióipar E. S. főtechni­kusának kezdeményezésére in­dult meg s miután a fővárosi üzemekben végzett kísérletek szép eredményre vezettek, Detre György, az Egyesülés főgyártásvezetője, aki a zala­egerszegi Konfekció Vállalat átszervezése végett jött Zala­egerszegre, látva a normán alul dolgozók nagy számát, be­vezette a plafonáttörési moz­galmat. A szombati kísérlet nagysze­rűen sikerült. Az első verseny­zők Horváth Erzsébet és Bo­dor Rozália voltak, akiknek előző teljesítménye állandóan 65—67 százalék körül mozgott. Már az indulásnál minden elő voR készítve s a munkát úgy szervezték meg, hogy a szalagon belül dolgozó két ver­senyzőnek egy pillanatig’ ne kelljen várakoznia a munkadarabra, melyet az előtte lévőtől vesz át és a mun­ka elvégzése után a következő­nek továbbit­Az eredményt már az első 15 percben bemondta a megafon, úgy, hogy .a vállalat valameuy- nyi dolgozója pontosan tudott a verseny állásáról. Bodor Ro­zalia, aki azelőtt nem tudott túljutni a 67 százalékon, már az első 15 perc elteltével meg­mutatta, hogy megjavított munkamódszerével olyan tel- ieljesitményt ér el, amely a jó munkások sorába, emeli. Horváth Erzsébet azonban előtte járt, mert a. megafon ezeket mondta: — Bodor Ro­zália az első 15 percben 170. Horváth Erzsébet pedig 180 százalékos teljesítményt ért el. A harmincadik percben a lendület kissé csökkent és ki­egyenlítődött, mert mindket­tőjük’ eredménye 140 százalék volt- A villanyfényben felvil­lantak a varrótűk, villám­gyorsan tűntek el a lágytapin- tat.n, finom szövetanyagban s sűrű öltéseket hagyva maguk után szaladtak végig a munka" darabon. A gépek is vigabban duruzsoltak, csattogtak a va­salók; a munka, a verseny láza mindenkit magával ragadott. Aztán elkövetkezett a negyve­nedik perc, amikor a hangszóró uj eredményt mondott: — Bő­dön Rozália 127, Horváth Er­zsébet 153 százalékos ered­ményt ért el. — Rozikám, ne hagyd, ma­gad ~ kiáltották innen is, on­nan is. de Horváth Erzsébet’ nek is voltak biztatói, akik buzdító szavakkal öntötték belé az akaratot, hogy ebből a nemes versenyből elsőnek ke­rüljön ki. A hatvanadik perc végén győzött Horvátit Erzsébet 129 százalékos eredménnyel, de Bodor Rozália is elérte a 120 százalékot, ezelőtti teljesítmé­nyének majdnem a dupláját. A mega fon ismét megszólalt. Németh elvtárs, a vállalat ve­zetője üdvözölte a versenyző­ket, akik megmutatták, hogy mindent lehet, csak akarni kell s igy példát mutatva azok­nak is, akik a normán alul dolgoznak, kijelöltek az utat a magasabb teljesítmények felé, A kisér létnél jelen voltak Hagy Kálmán elvtárs, a Vá­rosi Pártbizottság h. titkára, Barfos István elvtárs az SzMT és Tanai István elvtárs ugyan­csak a Váro-si Pártbizottság részéről. Tanai, elvfárs üdvö­zölte a dolgozókat és sikert kí­vánt a most bevezetett mozga­lom továbbviteléhez. Bartos elvtárs a dolgozókhoz szólva rámutatott, hogy a plafonát" törési -mozgalom ötéves ter­vünk sikerének egyik rugója, a munka termelékenységének hatásos elősegitője és a béke- harc egyik kitűnő fegyvere, Bodor Rozáliának, bár szere­tett, volna győztesen kikerülni' ebből a versenyből, nem vette el kedvét, hogy néhány száza' lékkai lemaradt. — Azért én 'is győztem — mondotta moso­lyogva. — Ezelőtti. 67 százalé­kos teljesítményemet 120 szá­zalékra emeltem és bízok ben­ne, hogy ezt az eredményt nem csak tartani, hanem a jövőben fokozni, is tudom. Ez a verseny öntudatomat is növelte, mert úgy érzem, hogy most már több részem lesz az ötéves terv építésében s nem csak beszé­lek a béke megvédéséről, ha­nem jó munkámmal, a 120 szá­zalékkal dolgozok érte. Horváth Erzsébet csak eny" nyit mondott; — Boldog va­gyok. hogy ilyen szép ered­ményt értem, el. során megkezdik a szervezést is. Hamarosan 9 főre emelkeor t azoknak a száma, akik beléplek a tszcs-be. A faluban felkerestük a középparasztokat. Ez nagyon fon­tos, mert a középparaszt példáját szívesen követik a kevesebb föld­del rendelkezők is. Bclákovics Im­re középparaszit teljesen egyetért velünk. Tudja, hogy a nagyüzemi gazdálkodással sokkal többet le hét termelni, s emellett az ember­nek marad ideje tanulásra és szó­rakozásra is. Belákovics Imre egyelőre azért tartózkodik a belé­péstől, mert a földjei dombos, traktorral nehezen művelhető he­lyen vannak. Mi aztán megmagyaráztuk neki, ez ne aggassza, mért a tszcs.nek gyümölcsösre is szüksége van, s idővel ezeket a meredekebb helye­ket gyümölcsfákkal ültetnénk be. Péterfi József és Péterfi Zsigmond szintén közép parasztok. A terme­lésben és a beszolgáltatásban min­dig az élen jártak. A 1szcs-vel szemben nekik is azok az általá­nos kételyeik voltak, amelyekről nem nehéz megállapítani, hogy kik a terjesztői. Háromórai beszélge­tés után abban állapodtunk meg velük, hogy ök, miután még több középparasztról is tudnak, akik kellő felvilágosítás után belépné­nek, a jövő héten, egy megbeszélt napon összegyűlnek a tanácsnál és megalakítják a tszcs-t. A lendület nálunk most nagyon jó, csak nem szabad, hogy ezt a lendületet a helyi pártszervezet el hagyja lanyhulni. Minél több kö­zépparasztot kell állandó felvilá­gosító munkával meggyőzni a tár­sasgazdálkodás előnyéről. Van ná­lunk olyan gazda is. akinek 9 beid földje 37 felé van tagolva, és így munkaidejének legnagyobb részét az ide-oda járás veszi el. Ha megkezdett munkánkat a je­lenlegi ütemben visszük tovább, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy aratás után Nemeshetés is szocialista falu lesz. VARGA FERENC Nemeshetés, Az egyedi takannáayozással 12 mázsa szénát fakarifoííunk meg Torma Ferenc, a zaliaszent-« mihályi III. típusú lermeiőcsQport állatgondozója a kongresszusi ver^ S:ny során 12 mázsa szénát ta­karított meg a növendékállaiok- nál. Ugyanakkor a február havi darabonkénti fejlődést átlag 10 kilogrammal nagyobb, mint o ja­nuári. A megtakarított széna mennyiséget átadták a Bak— Hanna-majori tszcs-nek. hogy zz állattenyésztés fejlődéséi ilyen módon is.elősegítsék. Csütörtök, 1951 márc- 5. A zalaegerszegi „Dicsőség Sztá- j Unnak1' termelőszövetkezet neke. resdí munkacsapata vidáman dol­gozik. Kocsi kocsit ér, hogy meg­rakva trágyával mielőbb a földek­re kerüljön. Bangó József brigádvezedővel beszélgetünk. — A cukorrépa­földekre hordjuk — mutat a sze­kerek után. — Most javítottuk meg a kocsikat — teszi hozzá, az­tán még hosszan elnézi a távolodó kocsikat, — Csak most. hogy be­kerültem a termelőszövetkezet bel­ső életébe s én is tag vagyok, lá­tom igazán, hogy az ellenség mi­lyen romboló munkát végzett. Mert itt vannak ezek a szekerek, el vol­tak hanyagolva, egyet sem lehe­tett használni munkára. Most ja_ víttattuk ki. — Hanem nagy gondot okoz ne­künk a felsőbagodi gépállomás. Ideküldölt két traktort, meg is örültünk neki. Hibák a traktorjavitások körül — De csak egy félnapig dolgoz­tak — vág közbe Kránicz László élenkszemü fiatal. Közelebb is jön, úgy mondja cl a tapasztaltakat. — Amint értesültem, az egyiknek a csapággyal volt valami baja, a másiknak az ekéje meg dróttal voll összekötözve. Horváth Gyula egy ideig hall­gatja, aztán ő is közbeszól- •— Egész télen nem javították ki a gépeket, most aztán a mi munkánk rovására megy... Bangó József nyugtatja meg őket. — Igaz, hogy nem számítot­tunk erre — mondja —, de addig is, míg a traktorok nem érnek vissza, a felszabadult fogatokkal, megkezdjük a szántást. Majd arról kozd beszélni, mit vetnek, hogy a takarmányt bizto­sítsák. — Negyven hold lóherét, huszonöt hold zabosbükkönyt és ugyanennyi fehérherét. Mert bi­zony szűkön állunk a takarmány­ból, Nálunk ebben voltak hibák. Ebből aztán tanulhattunk. A ré- ek boronálását is megkezdtük, 10 holdat meg már behintettünk mű­trágyával. A tavaszi munkáknál az elsők között leszünk Most Magyar Miklós szól közbe. — Látnák csak, hogy milyen szép árpavetőmagot kaptunk cserébe az andráshidai állami gazdaság­ól. Olyan nincs a környéken, az biztos. Most azon igyekszünk, hogy mielőbb a földbe kerüljön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom