Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-07 / 55. szám

A Béke Világtanács felülírása sokszázmillió ember akaratát fejezi k! Peking. A Zsen-minzsibao cí­mű lap cikket közöl „Harc a békeegyezmény mielőbbi meg­kötéséért" eim mel. A Jap hangsúlyozza, az ö t nagyhatalom közül a. Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság mindig’ a Iáikét támogatta és teljes mértékben, támogat ja a békeegyezinéuy megkötésére való felhívást is, a világ béké­je megőrzésének érdekében, Kuo-Mo-Zso, a kínai küldött­ség vezetője a Béke Világ tu- in ács ülésszakán a kínai nép nevében kijelentette, hogy te1- j os mértékben támogatja a felhívást. A háború nem elkerülhetet­len — folytatja a lap, A béke megőrzése a békét akaró né­pek erőfeszítésétől függ, a népeknek iiArcolniok kell a Bélié Viíáy tanács áltól ja va­rolt békeegyezmény mielőbbi megkötéséért. Különös erővel keli harcolnia Amerika^ Ang­lia és Franciaország békesze­rető népének, hogy kénysze­rítse kormányát az általános béke megteremtéséhez vezető ut elfogadására ­Szófia. A Bolgár Tudomá­nyos Dolgozók Szövetsége nyi­latkozatot; tett közzé, amelyben többi közt a következőket írja: „Felhívással fordultunk az egész világ tudósaihoz és kü­lönösen Amerika, Nagy-Bri- tannia, Franciaország ^tudó­saihoz a népek boldog jövője, gyennckeuil: éleiének, vala­mint az emberiség kulturális és tudományos értékeinek meg­Világtanács felhívása mellett; amely a békeegyezmény meg­kötéséről szól, A kongresszus határozatot hozott a koreai kérdés békés rendezése, Japán demilitarká- Iása mellett- A határozat ki­mondja: Európa békéjét non lehet bigfosifani az egységes, demokratikus N őmetorsyá g nélkül. azért támogatni keit a német népnek hazája egységé­ért folytatott harcát, Ottawa. A Vancouverben megtartott hékegyülós részt­vevői tiltakozó határozatot hoztak a kormány rendkívüli hatáskörre irányuló követelé­se Nyugat-Németország újra- felfegyverzése és a német há­borús bűnösök szabadonboesá- tása ellen. Határozatukban kö­vetelték a Kínai Népköztársa­ság elismerését és a,kanadai csapatok kivonását Koreából Becs. Az első osztrák nőkon­gresszuson felszólalt Zinaida Lebegyeva szovjet küldött- Lebegyova asszony felhívta az asszonyok figyelmét arra, hogy a nemzetközi békemoz­galom fokozott felvilágosító munkát követel a béke minden hívétől, — Megállapítható az elhangzott felszólalásokból — mondotta, —- hogy a kongresz- szus küldöttei tisztán látják az okát Ausztria nehézségeinek, a munkanélküliségnek. Tisztában vannak a küldöttek azzal is, hogy hazug az a propaganda, amely szerint a háboríts ve* szély keletről jön, (MTI) A német kérdésnek és a fegyverkezés csökkentésének napirendre tűzését javasolta Gromiko elvtárs a kiilugyminisxterhelyettesek értekezletének első ülésén Páris. (TASzSz különíudósííás). Március 5-én megkezdődött a Szovjetunió, Franciaország, az USA és Nagybritannia külügyminiszter" helyetteseinek értekezlete. Ez az értekezlet a külügyminiszterek ta­nácsa napirendjének kidolgozása céljából összehívott értekezlet első ülése, A tanácskozáson a következők vesznek részt: A. A. Gromiko, a Szovjetunió k ü l ügymioiszterhely qt tese, A. Parodi, a francia külügymi­nisztérium főtitkára, az Egye­süli Államok részéről Jessup nagykövet, Nagybritannia ré­széről E. Davies, a külügyminiszter parlamenti he­lyettese'. Az értekezlet résztvevői megál­lapodtak, hogy a négy hatalom képviselői felváltva fognak elnö- kölni. Az első ülésen A. Parodi el­nökölt. Davies, Nagybritannia képvi­selője kijelentette', hogy ennek az előzetes tanácskozásnak egyedüli feladata, hogy összeállítsa a napi rendet a külügyminiszterek taná" csának küszöbönálló ülése szá­mára.- ■ Nem azért vagyunk itt, hogy megoldjuk az előttünk álló problé­mákat. hanem csupán azért, hogy összeállítsuk a külügyminiszterek tanácskozása számára ezeknek a problémáknak jegyzékét --- mon­dotta Davies, Nagybritannia képviselője ennek ellenére a nagyhatalmak közötti viszony megromlásáért a Szovjet­unióra próbálta hárítani a felelős­ségét. A nemzetközi helyzet fe­szültsége okainak kérdésével fogtó lalkozva megkerülte a döntő fon­tosságú kérdést, nevezetesen azt, hogy a nyugati megszálló hatal­mak remilítarizálják Nyugat-Né- metországot, A. A. Gromiko elvtárs. a Szov­jetunió képviselője kijelentette: — Feltétlenül fontos meghatá­rozni a négy hatalom miniszterei által megtárgyalandó kérdések körét, mert a kérdések körének meghatározásától jelentékeny mér­tékben függ majd, milyen irányt vesz a külügyminiszterek tanácsá­nak munkája. A szovjet kormány legutóbbi jegyzékeiben már kifejtette Németország demüitarizáíásá- nak kérdésében elfoglalt ál­láspontját. A szovjet kormány abból indul ki, hegy Németország demilitarizálá- eáról szóló potsdami egyezmény teljesítésének és Németország re- militarizálása megakadályozásá­nak különösen nagy -jelentősége van az európai, — de nemcsak az európai-béke megszilárdítása, va­lamint a nemzetközi helyzet fe­szültségének enyhítése szempont-' jából, A Szovjefuni0 képviselője, mint rágalmat utasította vissza Davies. nek azt a kijelentését, hogy „fél­nek a Szovjetunió fegyveres erői­nek agressziójától1’. Gromiko elvtárs rámutatott: el­fogadhatatlan Nagybritannia kép­viselőjének az az állítása, hogy Nagvbritannia kormányának sem­miféle agresszív szándéka, sincs, — Nehezen fogadható el — mon­dotta . —, hogy a fegyverkezési verseny, Nagybritannia és több más ország fegyveres erői létszá­mának állandó növelése, a nyugat, németországi fegyveres erők meg­teremtésére, a Németország remí- lítanzálására irányuló intézkedé­sek mögött békés szándékok rej­lenek, Közismert, hogy a fegyverkezési versenyt foly­tató államok jelenleg- nem­csak lényégé' őznek az agnesz- szióval, de folyik is agresszió és Nagybritannia résztvesz eb­ben az agresszióban. — A szovjet kormány —- foly­tatta Gromiko elvtárs — ur*y véli, bogy a Németország demilitarizá- lásáról szóló potsdami egyezmény teljesítése, és Németország remili- 'arizálúsának megakadályozása ha­talmas jelentőségű a beké megszi­lárdítása szempontjából és megja­víthatja a viszonyt a négy hata­lom között, — A szovjet kormány véleménye szerint — mondotta — a követ­kező kérdéseket kell a külügymi­niszterek tanácsának napirendjére tűzni: 1. A Németország dcnúlllarizá­lásáról és Németország remitiiari- zál ásónak megakadályozásáról szóló potsdami egyezmény végre­hajtása a négy hatalom állal. 2. A békeszerződés megkötésé­nek megsyorsitása Németország­gal. és ennek megfelelően a meg-, szálló csapatok kivonása Németor­szágból. 3. Az európai helyzet magjaví­tása és a négy hatolom — a Szov­jetunió, az USA, Nagybritannia és Franciaország — fegyveres erűi csökkentésének haladéktalan meg­kezdése. — A szovjet küldöttség által a külügyminiszterek tanácsának ülés­szakára javasolt első kérdés je­lentőségé!" már az is megszabja — mondta Gromiko —, hogy a négy hatalom a potsdami egyezmény­ben határozott kötelezettségeket vállalt. Ezeket a kötelezettségeket íeljesiteni kell, mert teljesítése Európa népeinek — közöttük a német népnek is — létérdekeit érint i. — Nagyjelentőségű -— folytatta a Szovjetunió képviselője az európai helyzet megjavításának kérdése, valamint a négy hatalom fegyveres erői csökkentése hala­déktalan megkezdésének problé­mája is. Ha Nagybritannia és a jelen tanácskozáson képviselt többi ország kormányának valóban érdeke az uj háború vcszé yé- nek elhárítása és a béke meg- szíUrditása, akkor must jó al­kalmuk van, hogy ezt bebizo­nyítsák azzal, hogy elfogadják, hogy a kül­ügyminiszterek tanácsa megvitassa a négy hatalom fegyveres erői csökken*ésének kérdését. Hogy a három nyugati hatalom kormánya hogyan viszonyul ehhez a szovjet javaslathoz, az megmutatja majd, mennyire komolyak az európai helyzet megjavítására, a nemzet­közi helyzet feszültségének cny Illésére, valamint a Szovjetunió és a jelen tanácskozáson résztvevő többi állam viszonyának megjaví­tására irányuló szándékaik. Gromiko felszólalása után az USA és Franciaország képviselője I az ülés bezárását javasolta. A következő ülésre március 6-án délután három órakor került sor­I koreai néphadsereg főparancsnokságának hadiielentése Phenjan (TASzSz) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága március 5-én kö­zölte, hogy a néphadsereg egysé­gei, szoros kölcsönös együttműkö­désben a kínai önkéntes egysé­gekkel, valamennyi frontszakaszon folytatták harcaikat. (MTI) fi Némát Demokratikus Köztársaság (elhívása a néa¥ nagyMta om kormányaihoz Berlin (aDN) A Német1 Demokratikus Köz- ársaság Népi Kamarájának tit­kársága közli Johannes Dieck­mann. a népi kamara elnökének nyilatkozatát; „Minél a Németországgal meg­dőlendő békeszerződés az egész német nép legfontosabb kérdése, a Német. Demokratikus Köztársa­ság Népi Kamarájának elnöksége azzal a kéréssel fordul az Ame­rikai Egyesült Államok, a Szov­jetunió, Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányaihoz, utasít­ják a külügyminiszterek értekez­letének napirendjét megállapító párisi előzetes értekezleten részt­vevő képviselőiket, hogy vegyék fel' a külügyminiszterük ér.ékez- ’elénCk napirendjére a Németor­szággal még 1951-ben megkötendő békeszerződés előkészületeinek és befejezésének kérdését is. A békeszerződésnek a követke­ző alapelveken kell nyugodnia Németország demilítarizálása c: (km okrat izálásaJ N érne íQrszág egységének helyreállítása, szabad külkereskedelem és a békés célo­kat szolgáló termelés szabad fej­lődésének engedélyezése, vala­mennyi megszálló csapatnak a bé­keszerződés aláírásától számított egy éven belül való kivonása. Német Demokratikus Köziár.- saséig Népi Kamarája 1951 már­cius 2-án javasolta a Német Szö­vetségi Köztársaság nemzetgyűlé­sének, hogy a fenti kérési egy üt. lesen /erjesszék az Amerikai Egyesült Államodé, a Szovjetunió, NagybriLinnia és Franciaország kormányai elé. Miután a Német Szövetségi Köztársaság nemzet­gyűlése erre a javaslatra nem vá­laszolt, a Német .Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöksége ezt a kérést a maga részéről a négy nagyhatalom kormányaihoz intézi. [ JOHANNES DIECKMANN, I a Néniéi Demokratikus Köztársa- I súg Népi Kamarájának elnökei’ Guy Mollet vállalta a francia kormány megalakítását Páris. (MTI) A jobboldali szocialista párt országos tanácsa engedélyt adott a kormányalakításra Guy Maliéi­nak, a párt főtitkárának. A sza­vazás után Guy Mollet azonnal az elnöki palotába sieted és be­jelentette. elfogadja az elnöknek a kormány megalakítására tett ajánlatát-. A Hu in araké emlékeztet, hogy annakidején már. a Pk-von-kor niány programját is Guy Molle dolgozta üi- E program a köve' kezd pontokból állt; A bérek rögzítése, a bér övezetek megszi­gorítása a vidéki dolgozók hát- r(ingára, a munkáltatók támoga­tása a munkások fokozottabb ki­zsákmányolására $ végül az újabb áremelések, A Cc Soir a Guy Mollet kor­mány programját a követke­zőkben foglalja össze: Az alkot- mám/ módosítása, a választások­nak idő előtt való kiírása a jobb­oldal követeléseinek megfelelően, újabb áremelések, adóemelések, fogyasz-tási korlátozások. A francia kormányválság le'leaiényei Paris (MTI) Guy Mollet kijelölt miniszter­elnök kedden délután kér fe lw- tfllmazóst a nemzet gyűléstől kor­mányának megalakítására. (Lap­zártáig nem érkezett hír a partó. menti ülésről) A kedd reggel sajtó legnagyobb része kétkedéssel tekint Guy Mollet kormányalakítási kísérlete elé és hangsúlyozza, még abban az esetben is. ha Guy MoJI t meg­kapná a 311 szavazatból álló al­kotmányos többséget, egyáltalán nem bizonyos, hogy ezután meg­tudná alakítani kormányát, A francia munkásosztály figyel­meztető munkabeszüntetésekkel és határozatok százaival változatlanul követeli a demokratikus egység- kormány megalakítását, Nizzában hétfőn délután háromezer tüntető követelje a munkásosztály képvi­selőit magábanfogtóló kormány létrehozását. A Fives Litfe-i gép­gyár dolgozói a CGT felhívására munkabeszüntetést tartottak és határozatban követelték olyan kormány megalakítását, amely békepolilíkát íolytót és ellensze­gül Nyugai-Németország felfegy. vérzésének. Ugyancsak egy órára abbahagyták a munkát a Var-me­gyei Varjols eserzőmunkásai is. A határozatok közül kieme’ke­el ő a keletfranciaországi vasércbá­nyák dolgozóinak határozata, akik .eljes egységben — beleértve a keresztény és Force Ouvriere szakszervezet tagjait is — olyan kormány létrahozását követelték, amely a munkásosztály ügyét szi­vén viseli. A dolgozók határosa, tóikat a köztársasági elnökhöz jut­tatták eh Éhínség Tifo-Jugoszlávíáhan Prága. (MTI) A Rudó Bra­vó jniönti: A jijoista jugo­szláv lapok is kénytelenek be­ismerni. hogy a jugoszláv nép az agyonreklámozott amerikai „segély'1 ellenére egyre fakó- ( -odú nyomorban él A .,Nova Makedónig“ cimü újság — Lá­zár Kolesevszky. a macedón kormány elnökének és régi angol kémnek lapja — a na­pokban beismerte, hogy a „Zlnfovo” szénbánya dolgozói a szó szoros érteimében éhez­nek, A bányászok kukoricámé­it n élnek ~ írja a, lap. — azon­ban ennek fogyasztását is csak naponta egyszer engedhetik meg maguknak. A jugoszláv dolgozók a jc- a vekre ki utalt kismennyiségü élelmiszert sem kapják meg, A fitoisfa Borba“ szerint szá­mos üzem tiz százalékkal ke­vesebb _ jegyet kap, mint amennyi járna alkalmazottai­nak létszámához viszonyítva, így azután sorsolás utján ke­rülnek kiosztásra a jegyek Horvátországban 1950 végén több mint 70 ezer munkás nem ka po 11 élelmi szer jegyet. A Svá[ci Szov'et Társaság kongresszusa Bern (TASzSz) Vasárnap Biel varosában kon­gresszust tartott a Svájci-Szovjet Társaság. A kongresszus meghal1, gattó a társaság tevékenységéről szóló beszámolókat. Elnökké Paul Kamenischt (Basel) választottak. (MTI) ■mentése érdekében, hogy áll­janak ki bátran a békeegyez­ni ény megkötése mellett és né- peilc között széles körben ter­jesszék ej a békeegyezmény eszméjét Róma. Pietro Nennt, a Béke Hívei Olaszországi Bizottsá­gának elnöke Rómában beszá­molt a Béke Világtanács ber­lini ülésszakának eredményei­ről, — A Béke Világtan ács, amely berlini ülésén állást fog­lalt az öt nagyhatalom béke- egy czményónek megkötése mellett, sokszázmillió ember békevágyát juttatta kifejezés­re — mondotta. Beszéde végén hangsúlyozta: a népekben 'tudatosítani kell, hogy milyen hatalmas erőt je­lentenek, a béke szerető töme­gekben meg kéll erősítenünk azt aumeggyőződést, hogy sem­mi sem történhet az ö akara­tuk nélkül. London. A „Béke Kínával" mozgalom vezetői, valamint több más közéleti szereplő a Manchester Guard tanban nyi íf levelet tettek közzé, A levelek­ben hangsúlyozzák, hogy moz­galmuk tárgyaláson és meg­egyezésen alapuló igazságos tartós békét követel Kinával. Ennek feltételei: biztosítani kell a kínai népi kormány fel­vételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és azt, hogy Kína visszakapja Taivan szigetét, Stockholm. A béke híveinek svédországi kongresszusa egy­hangúlag állást foglalt a Béke

Next

/
Oldalképek
Tartalom