Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-06 / 54. szám

Liszoban uj termelőcsoport alakult, a község lakosságának egyharinada a szocializmus utján Ha ezelőtt a falu szocialista fejlődéséről volt szó, Liszó köz-' séjJ neve egyszer sem került szo­bát Éz nlár csak azért is furcsa volt, hiszen a község egyik fia, Zsovár György, a kanizsai járási tanács 7 jelenlegi elnökhelyettese tagja volt a Szovjetunióban járt .parasztküldöttségnek. Az ember azt hihette volna, Zsovár elvtárs mit sem tett azért, hogy saját községe is elinduljon a szocialista fejlődés utján. Az események mást bízonyita-> nak. Lis'zóban a parázs izzott a hamu alatt. A község dolgozó parasztjai csak hallgattak a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságáról szóló beszámo­lókat, elbeszélgettek erről és — nagyon sokat gondolkoztak. A parázs izzott a hamu alatt és most lángra lobbant, A Párt iránti szeretet lobbantotta lángra. Megalakult a községben a kö­zelmúltban az „Uj tavasz" terme’ lőcsoport és most, a Pártkoagresz­szus ideje alatt megalakult a köz ség második termelőcsoportja. Ge- rics Vendel elvtárs, a községi pártszervezet titkára járt élen a szervezésben. Az a Gerícs elvtárs, akinek Rákosi elvtárs mutatta meg a helyes utat, a kommunista példamutatásnak útját. De nagyon sokat segített neki Zsovár György parasztküldött, aki most is házról-házra járva magya­rázta el a dolgozó parasztoknak, hová jutott el a szovjet paraszt­ság a nagyüzemi mezőgazdaság Pár Emut atta utján. És rámutatott arra, hogy ez a fejlődés nyitva áll a liszói dolgozó parasztok előtt is. A szovjet példa ebben is se­gíti őket­A hamu alatt izzó parázs csü­törtökön lobbant lángra. Akkor, amikor megalakították Liszóbau a második termelőcsoportot, az első-tipusu Rákóczit. Előtte való napon alakult meg az előkészítő bizottság kilenc tag-* gal. Az első belépési nyilatkoza­tot Gerics elvtárs töltötte ki és írta alá. Másnap az alakuló gyűlésen már 18 család 19 tagja ' volt együtt, akik 72 hold földön megalakították termelőcsoportjukat. Ebbe a cso­portba lépett be a Szovjetunióban járt küldött apja 6 holddal és testvére 2 holddal, Liszó most már nem akar meg­állni a szocialista fejlődés utján. Az ,,Uj tavasz" ismét gyarapo-’ dott. Legújabban még három csa­lád lépett be a termelőcsoportba. A szocializmus Htjára lépett dolgozó parasztok számát nézve velük együtt a község la­kosságának egyharmad része már benn van a csoportban, A dolgozó parasztok által bevitt föld pedig a község földterületének mintegy ötötdrésze. A községben most már mind több és több dolgozó paraszt van, aki be akar és be is fog lépni egyik, vagy másik termelőcsoportba. Előttük lebeg a cél: azt akarják, hogy községük minél előbb szocia­lista község legyen — a Pártkon-' gresszus tiszteletére­Söjtőrön a tanács jól szervezi a vetési előkészületeket Söj tőrön, mihelyt az első alkal­mas idő mutatkozott, a község dolgozó parasztjai megkezdték a tavaszt munkát. Őszi szántásaikat láncos boronával, vagy simitóvai lesimitották. Vannak lapályos te­rületek, ahol az őszi vetéseknek egyes részeit viz borította. Gon­dos munkával levezették, így jutottak előre a munkával és • a rosszabbra forduló esős idő komoly kiesést nem okozott. Hi­szen vannak jó egynéhány an, akik a zab és érpavetésukkej. í-s vé­geztek. A mag tiszí itás is befeje­ződött és most már javában fo­lyik a csávázás higanyos oldattal, mert tavaly bizony lehetett talál­ni jócskán üszkös' zabot és árpát ’ Söj tőrön. • Á tavaszi munka további zavar­talanságáról a helyi tanács a pártszervezet támogatásával gon­doskodik. Az előkészületek már mégtörténtek, hogy a község dol­gozóinak munkájában meglegyen a tervszerűség, emellett jó minő­ségi munkát végezzenek. Csávázott, tisztított vetőmag, gépi vetés lemmel kiséri $ munka menetét és észrevételeit rendszeresen is­merteti a tanáccsal. — Ahogy megindultak a tavaszi zab és árpa vetések — mondja — figyelemmel kísértem, hogy a gazdák betart'ják-e Ígéretüket, géppel vetnek-e. És nyugodtan ál­líthatom. mindenki géppel végez­te a velésf munkát. Beszélgettem egyikkel-másikkal és úgy véle­kedtek, hogy leghelyesebb a gépi vetés, mert úgy nem vész kárba a mag. A madaraik sem tudják kiszémezni. Meg azt is mondták, igy egyenletesen lehet vetni és ez elősegíti a nagyobb terméshoza­mot. Kovács István mezőőr pedig arról beszél, ahogy hallotta, a gazdák már megbeszélték egy­mással a gépek elosztását. Az ui módosított ötéves terv sikeréért többet termelünk — Én mondom — mondja jó­kedvűen — mihelyt rá lehet men­ni a földre, az egész határ újra megkezdi a vetést és határidő előtt be is fejezi. A község minden dolgozó pa­rasztja felkészült a tavaszi mun­kára. Németh István 10 holdas középparaszt, a tanács "tagja el­mondja, hogy ebben a pártszer­vezet és a tanács tagjai mutattak jó példát. — Én magam is —- mondja — az elsők között végeztem az őszi szántás simításával, A vetőma­gomat még a tél folyamán kitisz­títottam, és a napokban végez­tem el a csávázási higanyos ol­dattal. Tegnap beszéltem Borsos Antallal, ő is tagja & tanácsnak. Úgy mondta, hogy az idő jobbra- fordulását várja, hogy megkezd­hesse a vetést. Nála is megtörtént minden előkészület. Jó minőségi munka időben vaíó elvégzése, ez az alapja a jó termésnek. Ezért követem mindenben a Párt utmu. tatását és hozzám hasonlóan cse­lekednek a község' dolgozói. Cé­lunk, hogy többet termeljünk és sikerre vigyük a Pártkongresszu­son előterjesztett uj, módosított ötéves tervünkéi. Miért maradt le a lenti járás a tszcs fejlesztésében... Mikla László elvtárs, 3, tanács elnöke elmondja, hogy az utcabi­zalmi hálózat kiépitésével rend­szeresen folyik a. népnevelőmun­ka,. a minőségi munka ellenőrzése pedig a dülőfelelősökre hárul. — Időben gondoskodtunk a község vetéstervének elkészítésé­ről, és egyénekre való 'felbontásá­ról. Ez a múlt évben is megtör­tént, de hiányos volt az ellenőr­zés. igy egyes gazdáik nem az e’ő- irányzoi.t terv alapján végezték vetésüket. Például Nyakas Fe- recné éppen úgy megkapta a ve­téstervét, mint a -község bárme­lyik dolgozója'. Mégis a kukorica és a burgonya rovására több ga­bonái vetett. Ezért nem tudta terméséből biztosítani kukorica és a burgonyabeadását. De pótolta aztán mással. Zsírral, borral. .. .hogy egyetlen gabonaszem kárba ne vesszen — A multéviidkbőJ okulva jól megszerveztük a' dülőfeleiösök munkáját, akik figyelemmel tart. ják, hogy mindenki az előirány­zott terv .szerinf végezze vetéseit A rni községünkben a vetések géppel történnek. A gépeket el­osztottuk a gazdák között, és hogy a vetés géppel történjen, ezt az utcabizalmik népnevelő- munkává]. a dülőfele'ő'ök ped'g ellenőrzéssel ségiúk elő. Dominkó József mezőőr hiven végzi rá háruló feladatát. Pigyc. 2 A lenti járás dolgozó paraszt sága *az elmúlt1 években számtalan 'amijeiéi' adta hazaszeretetének a Párt iránti hűségnek és bi­zalmának. A választások, a köl- ' csőn jegyzések, a. terménybegyüj- és kemény munkát követelő Lel adatait ebben a járásban is Cil­iién úgy megoldották, mint a megye bármely más területén. Mindennél jobban bizonyltja ezt hogy az őszi tszcs-fejleszlés so­rán a Lenti járás területén ala­kult meg. Aisószenterzsébeten megyénk első szocialista községe, ahol vall amennyi dolgozó pa- raszí örömmel lépett a nagyüze­mi gazdálkodás útjára, de a többi községekben is sorjában alakullak meg a* tennelőcsopor- 1'0’k. Szándékosan irtuk azt, hogy ..alakultaik“, merr ez már régen volt. Á kezdeti gyors fejlődés' az utóbbi hónapokban érthete'1 len megtorpanás váltóba te! Addig, amíg Zaiaszentmihályon Lövőn. Rácsán, Zalaigricén szá­zával -lépnek be a falu dolgozó1 a tszcs'-b«, a lenti járásba1» hó­napok óta egyetlen 'term el öcs o port sem alakult. De a meglé vők sem úgy fejlődnek, ahog< kellene. . Valami hiba van... Ha köz ebbrői m-^pézrtík, a szálak a .Járási Pár bizottság 'egyes tag iáihoz, elsősorban, a: titkár eítf társhoz vezetnek. Megrettenve a nehézségektől, nyugodtan pihen­nek babérjaikon, ahelyett, hogy példát véve- az élenjáró zalaeger­szegi járásról, jó politikai mun­kával helyesen használnák íei dolgozó parasztságunk nagy ér deklődését -a közös, nagyüzemi gazdálkodás iránt. Az ejívtársak, nézzenek , szét területükön és akkor be fogják látni, hogy a lenti járásban is van erre mód. Persze, keményen meg kell dolgozni 'egy-cgy díszes­ért, de "..alán a többi járásban minden simán megy? Nem utaz­hatunk „gyorsvonaton1’ a szocia lizmus felé, mindenütt kérném harcok füzében alakulnak és ed ződnek megy erősödnek, termelő­csoportjaink. Ez alól nem kivé .el a lenti járás sem. Tudjuk, hog-v vannak nehézsé gek. Ellenségeink mindent elkö .’élnék a falu szocialista fejlődé •ének megakadályozására. Sok i rémhír, sok a régi. rossz ina -advány iaz emberek tulajában le ez egyáltalán nem indokolj£ meg a lenti eredménytelensége' a lenti elvtársak visszahúzódd á;. és Tegyük hozzá őszintén: siránkozásai1. Ellenkezőleg! Meggyőződésünk. hogy a I n ' árasban éppugv adva vanak a hrtőségek, mint bárhol mása ' 'ák k-ménv-n. meg kell fogni / pinkát, és erő! meri ive a n Tppgrfteszu:-! útimralásaiból. mi­nél előbb be kell hozni a lénia- múlást. Vasvári Ferenc Apa és fia sztahanovista lett a kongresszusi munhaversenyhen Nyáron még a tőkés-üzemben, az áruhalmozó Cser Sándor ke­fegyárában. dolgozott Horváth István és két fia. Amit ott végez­tek, ez nem is annyira munka, mi$t inkább robot volt. £s ái- itndó bizonytalanság. Hiszen a tő­kés teljesen önkényesen akkor bocsátotta el munkásai közül egyiket, másikat, amikor éppen kedve tartotta. Horváthék sem tudták, mikor mondja nekik a Cser. hogy másnap már ne men­jenek be. Aztán mégis másképp lett. Ma a kanizsai kefegyárban dol­goznak mindhármain. Az egyik fiú már csoportvezető, az apa és má­sik fia pedig — sztahanovista. Amikor átkerültek a szocialista üzembe, ők is saját magukon ta­pasztalták azt, amit Rákosi elv- társ mondott a Pártkongresszu­son: megértették, „a munka nálunk nem kénysze­rű robot többé, hanem a felsza­badult dolgozók becsületének és dicsőségének ügye“. Ebben a szellemben is dolgoztak. És a dolgoknak ilyen meglátása formálta .át őket lassan ujlipusu emberekké, akik élenjárnak és példát mutatnak a termelésben. Horváth István és a fia. Hor­váth József fúrógépnél dolgoztak. amikor január elején bevezették az uj normát. Akkoriban még nemigen hagyták el a 100 százalé­kot. De jött a kongresszusi mun­kaverseny és az apa a fiúval együtt csatlakozott a dolgozók széleskörű kezdeményezéséhez, amiről Rákosi elvtárs igy beszélt: „Nálunk is kezd meghonosodni az a jó szokás, hogy a dolgozó nép minden nagy évfordulóját vagy fontos eseményt munkafel­ajánlással ünnepel.“ A Pártkongresszusra ők is tett-, tek munkafelajánlást. Vállalták, hogy teljesítményüket a 100 szá­zalékos átlagról 115 százalékra növelik. És mivel szeretik a Pár­tot, amely a felszabadult, szocia­lista munkát biztosította az ő számukra is, hát megmutatták az egész üzemnek, hogyan kell igaz lelkesedéssel dolgozni. Apa és fia végig a kongresszusi versenyben, fej-fej mellett haladt, egyik s=m tudta megelőzni a másikat, ügyi igyekezett mindkettő. Az apa és fia közötti nagyszerű versenynek meg is lett az eredménye: 23Q százalékos átlagot értek cl mind- kelten és ezzel kiérdemeljék á sztahanovista cimet, dolgozó tár.* saik megbecsülését, azt a kitünte­tést. amit a tőkésnél sohasem ér* hettek volna el. A taggyűlések í&paszí&Isttíii a nagyk&nizs&i járásimat Az elmúlt héten, amikor műi­den magyar dolgozó halár$zdán lelkesedéssel és szeretettel ké­szült a Páiickongresszusra, szerte az országban a Párt minden alap- szervezetében taggyűlési tarlónak. Taggyűlésen beszélték meg az eredményeket és feladatokét, s üdvözölték a Párt legfelsőin szervét, az Országos Iíongresz- szust a nagykanizsai járásban megtarthat' taggyűlésük bizonyít­ják Rákosi elvtárshák azt a meg­állapítását, hogy „Páliunk a ma. gyár dolgozó nép egészséges, erős, mély gyökereikkel rendel­kező szervesét,e.‘‘-k Garaboncon a terménybegyüj- tés gyengén halad cs különösen az árpánál, a kukoricánál és a szénánál nagy a lemaradás. Lát­ták ezt a kommunista dolgozó parasztok is cs Rdcz József elv társ középparaszf, a DéFOSz titkára, aki .eddig már ‘teljes, egészében eleget leik beadási kö­telezettségének, a taggyűlésen felajánlóba, hogy még 6Ó kiló kukoricát ad be. Példáját követ1 e Andii József elv társ, aki kötele­zettségén felül, félmázsa1 kukori- ricát ajánlott fel. — A taggyűlés egy [lekiolistben hiányos volt: he bizonyosodott, hogy a pártépités kérdésével többe/; kell törődni Igen súlyos hiba, hogy* a taggyű­lésen egyetlen tagot, vagy 'tagje­löltét sem vetlek fel! ★ A gclsei állami gazdaság üzemi oáríszervezeie egyik legfontosabb kérdésként kezeli , a pár-Lc piles ügyét. Ez nyilvánult meg a. 'tag Aüléssu is, amelyen a pártszer­vezet uj tagokkal és Tagjelöltek­kel erősödőül. Olyanokat veitek tel akik a termelő munkában megállják a helyükéi: Nóvumé'’ József fogátost, aki eddig is pel díunüo'tóap végezte munr.<aiá Teljesítette kongresszusi fylajián 'ását és aki ezen a taggyűlésen igére et beU: „Ezt a nagy meg- tsztdtátést még jobb munkával hálálom meg.“ ★ A ikiskomáro.mi pártszervezet vezetőségében hiányzik a kol- ’ :kt|v szellem, a vezetőségi tagol ■rém segt/ik egymást munkájukban Példa volt erre a mul'heti tar 'vülés. Farkas Jenő elv'árs, oártszervezs't titkára párt iskola van és távol!étében senki sem gondoskodott a taggyűlés jó ejo. készítéséről, Ezzel magyaráznák a'z elvfársak, miért jelent meg a_ pártszervezet tagsága olyan hiányos számban. ¥ „. A zaLaszentbalázsi községi pari- szervezet mindeddig arról volt, nevezetes, hogy paraszti -párttag úgyszólván nincs is benne. Á Kossutb-termelőcsoport üzemi pártsz ervezétének megalakulásá­val ugyanis a paraszti pártta­gok csaknem teljes számban az uj pártszervezethez kerültek át. A községi alapszervezőtben pe­dig vajmi keveset törődtek azzal, hogy megjavítsák a dolgozó pa­rasztok- arányszámát. Hosszú hó­napokig egyetlen uj tago? vagy Tagjelöltet nem vetlek fel. A Kongresszus előtti taggyűlésen azonban megtört a jég: Holl Jó_ zsef és Füle József személyében két középparaszt fiatalt vettek fel .tagjelöltnek. TÉT A szepetneki Béke-lsrmelőeso. por j üzemi pártszervezetének Taggyűlésén az elvtársak sakaü foglalkozták a saját termelőcso- padijuk, valamint az újonnan ala­kult 1. típusa termelőcsoport fej­lesztésének kérdésével. Megálla­pították, hogy ma ez a legfonto­sabb kérdés falun. Ezer: elhatá­rozták, hogy fokozott népneve­lő-munkával elősegitiii a község ‘ ermelőszőve .kezeli mozgalmának fejlesztéséi. Ebben a munkában, lemcsak a saját csoportjuk fej- ’esztésé* tartják szem előtt, ha­mm Icözépparaszlok megnyerésé­vel erősíteni akarják a: ui ler- melŐcsoportot is. •k Az orosztonvi gépállomás -tag- gvti.esén páiiszerü birálaiinl il- }ették a pártszervezet titkárai', Vágó Kálmánt Az elvtársak felszólalásukba a ránn: láttuk ar­ra, hogy a titkár müven kövese- törődik a gépülioniás iioveivel, nagyon sokszor teljesen iudo-ko- ’attanul — többször egy hétig is — .távol volk van és i!vénkor senkivel sem közli hollétet. Ki­mondták, hogy a Ing- és Ina je. lölif elvételt kérelmek soks-oe hónapokig ráfeküdtek Vágó Kál­mán íróasztalt iák iában. J.dKmzö ’érvként hozták lel, hogy kon­gresszusi versem c!o, készítésével 'em törődött és a verseny folyá. áha sem szók bele. A következ- nénv: a gépállomás lemaradj. \ felsorolt éj me^eáfc.'halaTjIn stáp’án- « ííigáXg' va'fcÄ imán. .lovál íbás és' a Pá^ól ö ló zárórát javasolta a '(el­sőbb páruszerv felé. Kedd, 1951. ttiárc. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom