Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-14 / 37. szám

Február 21-től 24-ig ülést tart a Béke Vllágtanács Remielet az iskolai fegyelem megszilárdít ásóról, az iskolai munka megjavításáról ■---------------------........................ A* HOP ZALOfEOYGI PÁRTBIZOTTSÁGÁN A K NAPDAPJA VII. évfolyam 37. szám. Mra 50 fillér 1951. február 14. Szerda Hétezer uf munkásért Zalalövő a szocialista község utján Ha nem látnánk szocializ­must építő hazánk nagyszerű fejlődését. Ha nem tapasztal­nánk napi munkánkban és a. nap minden órájában ezernyi jelét, hogy Magyarország a népi demokráciák nagy csa­ládjában a Szovjetunió ba­ráti támogatásával és vezeté­sével egy új, magasabbrendü társadalmi rendszerben formá­lódik, akkor is vakító fény. nyel világítaná meg a; minisz­tertanács minap hozott hatá­rozata a munkaerő toborzásról azt, hogy a mi államunk, ve­zetési rendszerünk merőben más, mint a kapitalista tár­sadalmi rendszer. Kemény kézzel, a marxista-leninista elmélet gyakorlati megvalósí­tásával felszámolta a kapita­lizmus minden esöke vényét, köztük az egyik legsulyosab- bat, az imperialista országok jellemző rákfenéjét, a munka- nélküliséget. Népi demokráciánk fejlődé­sének utján egyre csökkent a munkanélküliség. Pártunk ve­zetésével, Rákosi elvtárs irá- íTytfaüáiíéL tervszerű munká­val teremte!$nk munkalehető­séget országún £ minden be­csületes dolgozóiä’x számára, Ahány új gyár létesüli', ahány új üzem kezdte meg m dkedé­sét, ahány áj vállalat állt munkába, annyival kevesebb lett azoknak a száma, akj k nem találtak megfelelő mun­kalehetőséget, Számok tükrö­zik ezt a folyamatot. Nagyka­nizsán például a hároméves terv kezdetén négyezer volt a munkanélküliek száma. A há­roméves terv végén mindössze ötszáz munkanélkülit tartottak nyilván, nagyrészt olyanokat, akik saját hibájukból nem helyezkedtek el. Az ötéves terv első esztendeje, az ország újjáépítése tervének befejezé­se után az új ország építésének első tervévében már ez a szám is felszívódott. Eltüntette a munkanélkülieket a Magasépí­tési Vállalat, a két új tégla­gyár, az új munkások százait alkalmazó Ásványolajipar, a hallatlan mértékben fejlődő államosított üzemek kapui. A nagykanizsai _ Magasépítési Vállalat munkáslétszáma, egy év alatt csaknem meghárom­szorozódott, a téglagyárak megnégyszerezték munkásaik létszámát, a fémár u gyárban kétszer annyi ember dolgozik, mint egy évvel ezelőtt, a. tőkés idejében. Olyan eredmények ezek, amelyekre méltán büszke ha­zánk, s amelyen gyűlölködve csodálkoznak ellenségeink és amelyre vágyakozó tekintettel néznek az imperialista orszá­gok munkásai. Érthető csodál­kozásuk, Hiszen minden egyes nap áj és új emberek kerülnek a gyáron kívülre a marshalli- zált Nyugat-Európában, Fran­ciaországban például csak 1949, szeptemberében kétszáz­ezer teljes munkanélküli volt és uégyszázütvenezer ember dolgozott csak a hét bizonyos napjain, azaz részleges mun­kanélküli volt. És hasonló a helyzet Angliában, a Benelux á 1 i a mokhan. nem beszélve Na ugat-Németországról, ahol a feltámasztott hadi-iparral sem tudják lecsökkenteni lényege­sen a több millióra tehető munkanélküliek számát. S a „fenékig tejfel“ ^ USA-ban, ahova annyi ezer és ezer ma­gyar vándorolt ki a huszas években, az amerikai hivata­los körök hazug becslése sze­rint is a múlt évben másfél millióval növekedett a munka- nélküliek száma. S most egy­mást érik a munkanélküliek tüntetései a gyárak kapui előtt. Mi pedig már a gyár kapu­ja elől nem tudunk munkást szerezni. „Az üzemek nem tud­ják többé egyedül a munkás- felvétel régi módszerével. a gyárkapunál jelentkezők felvé­telével műn kaerőszükség létü­két biztosítani1 — állapítja meg a minisztertanács hatá­rozata és rámutat arra, hogy az ipar muukaerőszükségleté- nek jelentős részét 1951, évben szervezett toborzás utján kell fedezni, Tehát akkor, amikor az imperialista államokban naponta kerülnek az utcára munkások, a mi országunkban toborozzuk a munkaerőket az ipar és az építőipar minden ágába, Ebben az évben ösz- szesen 62.100 munkásra lesz szükségünk s ezekből 7 ezer ríj munkás Zalából kell, hogy ki­kerüljön. A kérdés könnyűnek látszik, uó olyan feladat, amely min­den na^yverüsége mellett ko­moly munkát ró üzemeinkre, közigazgatási szerveinkre. A 7 ezer új munkást a fül yak és a tanyák dolgozó parasztjai­ból, parasztlányaiból kell to­boroznunk, s ez a munka nem egyszerű technikai, hanem ko­moly politikai feladat. Meg kell értetni a politikailag nem eléggé" fejlett, a maradihoz ra­gaszkodó dolgozó parasztok­kal és parasztasszonyokkal, hogy az ipari munka, nagyobb jövedelmet. magasabb életszín­vonalat jelent. 7 ezer ember­rel. kell megértetnünk, ‘ hogy hazánk fejlődésének, felvirág­zásának útját jobban tudják egyengetni, ha részt vesznek az új házak építésében, a bá­nyászatban, a nehézipar vala­melyik ágában és ezen keresz­tül kapcsolódnák be az eddigi­nél nagyobb mértékben hazánk békéért folytatott harcába. A munka zöme a miniszter- tanácsi határozat értelmében a helyi tanácsok közreműködé­sével az egyes üzemekre hárul, s a helyi, illetve járási és me­gyei tanácsok elnöke lesz fe­lelős a toborzási munka meg­szervezéséért és ellenőrzéséért, Feltétlenül fontos azonban, hogy a toborzással kapcsola­tos felvilágosító munkából összes tömegszervezeteink, fő­képpen a DISZ, az MJSÍDSZ és a szakszervezetek maximális mértékben kivegyék részüket és támogassák a községi ta­nácsok illetve a toborzó válla­latok munkáját. A miniszter­tanácsi határozat különös súlyt helyez a női munkaerők toborzására, amelynek béke- védelmi szempontból is hatal­mas jelentősége van. Dolgozó p a r asztl anya inkb an komoly mértékben nyilván ul meg az érdeklődés a gépek, az ipari munka felé s ez látszott abban is, hogy Rákosi elvtárs felszó­lítására megyénkben nem ke­vesebb mint 70 fiatal lány je­lentkezett traktoristának, Dol­Zalalövö mintaközségben nagy lendülettel indult meg a népne­velő műnk®, hogy Turkeve szó cialista város példája nyomán Zalalövő is szocialista községgé alalkuujon. A község dolgozói nagy érdeklődéssel hallgatják nieg a Párt és a tszcs népneve­lőit. Mind többen és ’öbben győ­ződnek meg a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeiről. Takács János elvtárs, a terme- lőcsoport tagja élenjár a népne­velő munkában. A legnehezebb területet választja, ahol az ellen ség hangja leginkább megnyilvá­nul. Naphosszat szorgalmasan jár­ja a községe1'- és hosszan elbeszél­get dolgozó paraszttársaival. Középparaszíok az uj belépők között — Tegnap sikerült három ikö- zépp arasztól beléptetnem, Hor­váth Miklós 15, Varga Vendel 8 és Janóik! János 12 holdas közép- parasztokat — mondja moso­lyogva. — A mai nappal nem di- csekedhe ek. Kézzelfogható ered­ményt nem tudok felmutatni, de ez nem csüggeiszt el. Magamról tudom, mikor még egyéni gazda voltam, hogy mennyit gondolkod­tam, amíg megtaláltam a helyes mat. A inai nap Nagy Boldizsá- réknál, Csalnák Károlyélknál és Ferencéknél voltam. Nem mon­dom, szivesen fogadtak, el is be­szélgettünk és ahogy láttam, munkám nem volt eredményte­len. Úgy mondták, hogy ők meg­értik a társasgazdáíkodás -elő­nyeit. de... nem -akarnak elsők lenni de utolsók sem! A gyűlés végére döntuük — Nem bizony — \ag ‘gőzbe Horváth Géza téglagyári muniká-S- — Mert -a mai voltam Varga Vendel és Horváth Imre közép parasztoknál, akik már ki is töl- tölték a belépési nyilatkozatokat. Na meg a mai gyűlésen is újabb belépőkre számítunk. Nekem is számos helyen tetteik Ígéretet, hogy még otthon a család köré­ben megbeszélik a dolgot, aztán gyűlés végére majd döntenek. ■& Elérkezett a'z este. A második és a harmadik körzetben kijelölt helyiséget zsúfolásig megtöltöhék a község dolgozói, A gyűlés az L, II, és III. tipusu tszcs szerve­zeti szabályzatának ismertetésé- sével ikezdődötr. A dolgozóiknaik megmagyarázták a ts-zes-ík alaku­lásának politikai . jelentőségét és hogy az életükben milyen nagy változást jelent a boldogulás felé. A beszélgetés lassan, von’-atotan indult és négyen, öten lassan el is szállingóztak a teremből. Ott volt az ellenség is... A hallgató­ság nagy érdeklődéssel tebe fel azokat a kérdéseket, a melyeikben még nem látott tisztán. Az idő­sebbek a'z iránt érdeklődtek, hogy vájjon mi lesz az öregekkel, akik már nem ;udnak dolgozni? Szabó István azt a kérdést tértié fel, hogy ha valaki megnősül, mi­lyen támogatást kap? Dávid Jó­zsef a vezetőség munkája iránt érdeklődöd. Még számos kérdés hangzott el, amelyre mind vilá­gos és érthető feleletet kaptak a község dolgozói. tjsibb belépők A beszélgetés már jó későig el­avulóit, amikor Pecsics Vendel 8 holdas középparaszt belépési 'nyi- Ia'-kozaio-t kért. — Hisz én már beléptem volna tavaly is — mondta —, de hát alkikor az asz- szony kijelentette, hogy ha be- lépeik, nem főz ebédet. Én meg nem -szeretem a családi perpat­vart, Most, hogy a népnevelők ott voltak nálunk, egészen meg­változott a nézete. Maga mondta, hogy a gyűlésen kérjem a felvé­telemet. így tökölték ki egymásután belépési nyilatkozatukat Tóth Erzsébet 7, Horváth Imre 12, Molnár Károly 19 és Varga Ven­del 7 holdas középparasz-'ok. A gyűlésnek már vége volt, de a* helyiségben még igen sokan mai-adtaik. Fekete Pé’-er 15 hol­das iközépparaszt és Tóth Vein-, deine még hosszan elbeszélgetni az újonnan belépettekkel. Mikor elváltak, úgy egyeztek meg, hogy ők is megbeszélik még otthon a családdal, mert hát ez nem olyan ds dolog! Az újonnan belépettek erősikü- ‘ék, hogy holnap majd megláto­gatják őikét. — Gyertek csak — mond-a Fekete Péter. — Most h -- zamegyek, meghányjuk-vetj ük a dolgot, aztán reggelre- én is dön. . öle. D e hetié pés i nyilatkozató' hozzatok rnagatokkal. Mozog a főid Zakilövőit Tóth Vendéiné is kért-e, hogy őhozzája is menjenek cl. O’-thon tesz Pista fia is, aztán majd úgy együtt azokat a dolgokat, amit még nem ért, rendesen megvitat­ják. Megmozdult Zalajlövő dolgozó parasztsága a fejlettebb élet félé, a Párt ulm úttartása nyomán. Mind többen és többen lesznek uj ta­gok, akik aktivan bekapcsolódva a népnevelő munkába, viszik győ­zelemre a Párt célkitűzéseit, in­dulnak harcba a nép ellenségei ellen és győzik meg a község be­csületes dolgozó parasztjait a tszcs előnyeiről. A lenti fűrészüzem kongresszusi versenye A Dunántúli Fűrészek leulj fű­résztelepén a kongresszusi verseny ü0rán komolyan emelkednek a íe'i­jes-itiPények. ^ brigádok közötti versen;, ben a legjobb Fúrián Ká­roly 4 ta£:u brigádja, amely fel­ajánlását A,-, Nmult héten 67 5 •százalékra közédbofd-e meg. A második a versenyben Garat Jó­zsef négy tagú brigádja, amely 68.5 százalékra teljesítette KrOS* gresszusi felajánlását, az egyes dolgozók közül a legjobbak Far tkas József vagonkirakó, aki 118.6. Csordás Ferenc fűrészelt áru be­rakó, aki 110, Bedő Pál hulladék­feldolgozó, aki 1‘05.3, százalékra teljesítette normáját. A Gyurics- brigád 118, a Rákosi-brigád 114 százalékot teljesített-. Ez az üzem egyébként az, ahol megyénkben íegjkevésbbé maradt el a kongresz- szusi felajánlások mellett a hosz izule járatú szocialista verseny- szerződések kötése. Az üzemi bi­zottság ezt a kérdést a kongresz. izu.sj verseny szervezésével együtj viffe a dolgozók elé és ennek tu­lajdonítható. hogy a vállalat dől gozóinak 22 százaléka nemesav kongresszusi felajánlást tej . hanem hosszú !o)ár,.!*u szociálist* versenyszerződés:, ts kötött. A Szovjet Filmhéten legjobb ered’nényt az egerszegi „Fórum44 mozi érte A Egyre inkább megmutatkozik a zakai dolgozók körében a szovjet filmek iránti szeretet. Ezt bizo­nyítja a most lezajlott Szovjet Filmhét is. A Filmhét alkalmá­val versenyt rendeztek, melyét Zalaegerszeg nyert meg úgy a látogatási létszámban, mint a de­koráció terén. A „Vihar Grúziá­ból“, az ,,Erdei történet“* és a .Két pajtás’1 című szovjet filme­det mutatták be, A Filmhét sike­rét nagyban elősegítette a mozi­ban felállított Szikra-kény vsát or is, aliol a dolgozók nagy érdek­lődéssel szemlélték és vas«'1’0’ a könyveket. A megyében a községe.: Vpyj Zalaszenlgrót érte el a Izgi0'! ' eredményt. Az „Újra oVhorü .t „Nagy mérkőzés“ című fii né vet ismerték meg a dolgozó1;. -~ Szép eredményt értek ei mé: ■ Zalalcvőn, Lovásziban, Kiskomá- r ómban és Lentiben is. Tudja! dolgozóink, hogy a szovjet fii mekből erőt merítenek minder napi munkájukhoz és a békéén vivő • harchoz. gozó paraszti!juságunkban is egyre jobban elmélyül a von­zódás az ipari munka felé és erre példa ^ magasépítőipari vállalatainknál nagyszámban lévő paraszt fiatal. Használják fel a húszadika után meginduló agitáeiós munka során a népnevelők ezt az érdeklődést és igyekezzenek azon, hogy Pártunk Kongresz- szusáig már komoly számú új munkaerő álljon iparunk ren­delkezésére. Előre tehát jó tel világosító munkával a mi­nisztertanácsi határozat vég­rehajtásáért, a 7 ezer új mun­kásért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom