Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-08 / 32. szám
Zalaegerszegi dolgozók nyilatkoznak a Munka Törvénykönyvéről Népi demokráciánkban megbecsült érték a munka. Munkával mérjük dolgozóinkat is. Ki menynyit végez, annyit ér s ebben a mértekben a legmélyebb igazság, a szocializmus igazsága érvényesül. Ezt dolgozóink is tudják, megértik s ennek a felismerésnek -tulajdonítható. hogy a munka területén napról-napra szebb eredmények bontakoznak ki, napról-napra ragyogóbb bizonyítékát látjuk a szocialista munka diadalának. A most megjelent Munka Törvénye ugyanakkor, amikor a munka mindenckfelettállóságát fejezi ki, az új kollektiv szerződés alapján tag teret nyújt a dolgozók óhajának. Á Munka Törvénykönyve védi a munkát és védi a munkást. Ennek a kettős célnak nyilvánvaló eredménye: jobb munka, több munka cs megelégedett dolgozó, Nagy szükség voll rá Felkerestünk néhány üzemet, hogy ott a dolgozókkal, a közvetlen érdekeltekkel beszélgessünk a Munka Törvénykönyvéről. A Szakipari Tatarozó Vállalatnál először is Pados Györggyel, az üb titkárával találkozunk. Sebesen szalad a szalagfűrész és az egymás fölé helyezett deszkákba, a rajz nyomán keskeny árkot vágva siet az ellentétes deszkaszél felé. — Hogy tudunk-e a Munka Törvénykönyvéről? — kérdezi megütközve. — Arról mindén dolgozónak tudnia kell, hiszen mi csináltuk önmagunknak. Gondolom, minden üzemben ugyanolyan örömmel fogadták, mint nálunk. Az üzemi kollektív valóban a mienk lesz. — Kis időre elhallgat, leköti a munkája. De máris, ahogy néhány deszkát átfűrés?elt, folytatni akarja, azonban megelőzte Szabó József termelési felelős: — Hallom, itt a Munka Törvénykönyvéről van szó, az új kollektív szerződésről- Nagy szükség volt erre, mert bizony elég sok hiányosság mutatkozott a munka területén. Védi a dolgozók érdekeit •— Néhány példát fel is tudnék hozni a norma kijátszásáról, a bér- csalásokról és egyes magas százalékok születéséről... Nem a mi üzemünkről van szó — mondja tiltakozva, amikor szavainak hatása alatt a gépekre és az azokat kezelő dolgozókra nézünk. — Persze, hibák azért nálunk is akadnak, de ezek egészen más természetűek és nem állnak ellentétben a Munka Törvénykönyvvel. Az új kollektív szerződést annyiból is inkább 'üdvözöljük, mert mind nálunk, mind a többi üzemekben megjavítja, előbbre lendíti a munkát, egyben a dolgozók érdékeit is védi. Lesznek egészségügyi, jóléti és kulturális intézmények és mindez az üzemben. Szabó József az elmúlt héten is 200 százalékos teljesítményt ért el s így jogosan mondja: — A munka új törvénye a mi részünkre készült s azt jelenít hogy azt nemcsak megismernünk, hanem a lehető legjobban ki is kell használnunk. Újabb lépés a szocializmus feié A Magasépítési Vállalatnál az egyik tanuló, Németh Irén beszél a munka új törvényéről. — Én vasbetonszerelő vagyok, persze egyelőre csak tanuló, de a Munka Törvénykönyve nekem is szól. Nekem az tetszik benne legjobban, hogy valóban kifejezésre jut: a dolgozók nemcsak dolgoznak az üzemben, hanem az irányításból is méltóan kiveszik a részüket. Ezenkívül nem lehet közömbös előttem a nők és a férfiak egyenlő bérezéséről szóló határozat sem. Eddig sok minden nem volt előttünk világos; most egyformán megismerhetjük jogainkat és kötelességeinket. A Zala megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál Csögi András így nyilatkozik: — Jólétünknek is biztosítéka az új Munka Törvény, de biztosítéka a jobb, a több munka elérésének is. Dolgozó né- i pünk vezetői, maga a dolgozó nép, Pártunk irányításával, mint mindig, most is megtalálta a módját, miként teheti szilárdabbá, erőteljesebbé a béke megvédéséért vívott harcunkat. A Munka Törvényének megjelenése újabb, hatalmas lépés a szocializmus felé. Szabad bőid Téli Este Mikekarácsonyfán ^Megalakítottuk a Pártkongresszus tiszteletére szőlőtermelőcsoportunkat66 Zalaistvándo i a Pártkongresz- f szus tiszteletére szőlőtermelő csoport alakult. A csoport egyelőre 11 !ágból áll. Simán Sándor, a csoport elnöke, a megalakulás körülményeiről ezeket mondja: — Csak most ismertük fel igazán a 'kollektiv szőlőgazdálkodús előnyeit. Mint egyéni gazdálkodók állandó nehézségiekkel küzdöttünk. A szőlő sok és gondos munkát kíván s szenkivül szükség van a szükséges védőszerekre is. Ha: nem permetezünk megfelelőien, az egész évi munkánk hiábavaló. Csoportunk magalakulásával a permetező szereik és eszközök beszerzése is biztosítva van számunkra. mert az állam a légin es s z ebbme n ő e n támogatja a szőlőtermelő csoportokat. Felismertük a szövetkezés fontosságát. előnyeit és a Pártkongresz- szus tiszteletére meg is a Lakit ötödik a csoportot. Nagyobb gondot fordítsanak a tanácsok a gyümölcs szerződés kötésére A íszcs-kné] a gyümölcsszerző déskötés jó ütemben folyik. Az eddigi előirányzatot. jelentősen túlhaladták, mert a szerződéskötésekét 164 százalékra bedjesittei- íék Hibák vannak azonban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szerződéskötése körül, ahol a felvilágosító munka hiányossága folytán nem értették meg ennek előnyéi. Ezideig csupán 42 százalékos eredményt értek el. A helyi tanácsok részéről hiányzott öi tudatosító munka. Magúk a tanácsok sem voltaik tisztába i a szerződéskötési jelentőségével s igy azt nem is tudták kellő módon egyénileg dolgozó parasztjainknak megmagyarázni. Vegyenek példát ezek a tanácsok és dolgozó parasztok a be- z- rédi.kről, akik a Kongresszus ;isz eleiére versenyre hívták Csá- ord község egyénileg dolgozó parasztjait. Vállalták, hogy február 15-re százszázalékra megkötik a szerződéseket. Vállalásukat 95 százalékban máris teljesítették. B-ezeréden a pártszervezet, a tanács, a népnevelők utján tudatosították, meg magyarázták, hogy a gyümölcs értékesítéséről nem kell gondoskodniok. mert azt a MEZÖKER a helyszínen jó áron átveszi tőlük, gyümölcsös favédőszereket pedig hitelre kapnak. A felvilágosító munkából a földművesszövetikezet dolgozói is kivették a részükéit. Nincsenek csodál — i slier „fi lka“: a fi munka és a haladó tudományok ismerete Be esteledett:. A mikekarácsony fai iskola helyiségében kigyuLt: a fény*. A falu dolgozói csoportosan tartanak az iskola felé. A helyiség egy-kettőre zsúfolásig megtelik és vannak, akik már csak w fal melleit meghúzódva állva kapnak helyet. Halkan b. szélgetnek. Valaki megjegyzi. -- Megjött az előadó. Vasfea Miklós novai tanító tart ma előadást nádunk. Csend lesz. Vaska Miklós elkezdi 'előadását. Beszél a babonák eredetéről, arról, hogy volt idő, amikor az emberek nem yudtak magyarázatot >adni például a villámlásnak, dörgésnek, nagy esőzésnek, vagy a szárazságnak. így alakultak ki a különböző babonák, amelyekkel igyekeztek a bajokat elhárítani : maguktól. A babona a kizsákmányolok fegyveré Majd a régi varázslókról, különböző szekták papjairól beszélt, — Ezek a régi papok magük sem hittek jóslásukban, varázslataikban — mondotta. — Fennmaradt egy régi közmondás „ha egy jós egy másikat jósolni lát, nem neveli cl magát’*. Azaz nevetni szeretne a csalafintaságán, de nem teszi, mert tudja, hogy a jóslatok is elősegítik a dolgozók elbutitásáty Azt, hogy a nép a maga sorsát ne urai kizsákmányolásának, hanem titokzatos erűk műveinek tulajdonit- tsa. Majd beszélt arról, hogy az :emberiség fejlődés'e, gondolkodása mindinkább véget vet a babonák hiedelmeiben, de meg .mindig /alólunk babonákat. Ezek bizony nagyon sokszor komoly kárt okoznak és bajba döntik hívőjüket. A falu dolgozói már ölig t-ud- iák visszatartani magukat, hogy közbe ne .szóljanak, Mindenki példákat akar1, felhozni és elő- dördült, hogy nem egyszer beleszóltuk ö beszédbe. . A szovjet tudomány a dolgozók szolgálatú bem ó* előadás végén .aztán egymásután szóltak hozzá a falu olgozói. Ferencz József 7 holdas középparaszt; felállt, mi’elő'í/t szólalt volna, még körülnézett. — Azt hiszem, hogy közülünk mindannyian tudják, hogy egy- párszor hogyan porul jár lünk az aratással. Miért hát az volt a nende-monda, hogy Péter-Pá! előtt no fogjunk hozzá. Volt eset, amikor a gabona már jóval előtte beér-e lift. De hát mi, mint ,,jó babonások“, megvártuk Péter Pál napját, Így történi1 meg, hogy a legnagyobb elővigyázatosság mellett is elpergett a szem nagy része. A magunk kárán se tan ültünk azelőtt’. Most Horváth Gyula emelkedik szólásra. Nevetve kezd a beszédhez. A múlt butaságát neveti. — Buzaszentelés napján a község napjával az ellen kijárlak a falvak dolgozói ,,földáld<ásra‘‘. Imádhoz taPak velünk a jó termésért, de ez bizong nem sokat segített, Ka jött az ászáig. Sokszor kétségéé? jió vo]l a földekre nézni. Ez is azt igazolja, hogy csodákkal ,ie-m lehet a terméshozamot/ emelni. Hanem a mi. munkánk, a Púi t útmutatása, a tudomángok, ezek az alapjai a jó termésnek. — Helyesen mondja az előadó, amikor a szovjet példákról beszél. Olvastam, meg a Szovjetunióba járt parasztküldöttség tagjai is elmondták, hogy a tudománnyal milyen leredméayekei érnek el. Megyénk területén 36 tsz.es előkészítő bizottság alakult 233 családdal, 322 taggal, közel 1000 ku- tasztrális hold földön. Az előkészítő bizottságok feladata az, hogy jó szervező munkával minél előbb eredményt érjen cl é$ megalakítsa a t-szes-t. Ezek az clökcszilö bizottságok azonban nem a legjobban látják el a feladatukat. A zalaegerszegi járásban például 11. a nagykanizsaiban 9 előkészítő bizottság két hét óta nem tud eredményt. felmutatni. Az előkészítő bizottságok megalakulásuk után nem végeznek jó felvilágosító munkát és megpihentek a rájuk várói feladatok megoldása előtt. A párt- * A saját szememmel láttam az ágas búzát, amit onnan’ hozlak. Mi is követjük a Szovjetunió példáját Török György ugrik fel a helyéről. — jól mondja szomszéd, így van ez. Ott van az a hatalmas terület, ami még Franciaországnál is nagyobb. A Szovjetunió tudja, mire kell használni az alomerői. Ezt a hatalmas hegyes területet a tudomány erejével vizcsiciíornákkal látják el és ahol évszázadok óta nem termeti semmi, a jövőben dús termést ad, Nincs szükség hókusz-póbuszokra, varázslatokra, babonákra. Az ta mi feladatunk is, ahogyan a Szovjetunióban csinálják, a természet erőit a mi szolgálatunkba állítsuk. Fuccs a babonáknak! A további hozzászólásokban ta íekekeimacs'kától a patkóig, a szürkeló tői a kéményseprőig isízó esett. Egy-egy érdekes megtörtént; eset elmondásakor a dolgozók jóízűen nevetlek, a szándé- kosán sötétségben tartott emberiek együgyüségén. a múlton. Meg is érdemli! — Ebből az előadásból megin sokat tanultunk — jegyezték meg többen is. — Igaz, már nemigen hittem az e féle badarságokban — szólal ma valaki, amint kifelé indulnak az ajtón —, de a jövőben még inkább nem hiszek bennük. szervezetek ' feladata, hogy az előkészítő bizottságokat fokozottabb munkára serkentsék és odahassanak, horfy a kongresszusig az előkészítő bizottságokból tszcs váljék, ..Hegy pártonbelüli i demokrácia pállunk testé. ;. vé. vérévé váljék, ezt leg- \ jobban a Párthoz tartozó tömegek aktivitásának és * tudatosságának fokozása 1 biztosítja.“ (Sztálin) j 36 előkészilőbizoílság — kevés tszcs lem végez Jó munkát a zalsESüeentgróti járási ten ács a tszcsfiejlesztéslieai A zaíaszentgrófí járásban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése nem halad a kívánt ütemben. A járási tanács mezőgazdasági osztálya nem fordít kellő gondot erre és nem végez munkát a kis- cs középparasztok felvilágosítására- De nem segítik a tanácsot a már működő tszcs-k és gépállomások dolgozói sem és nagyrészben ennek tulajdonítható, hogy a járásban csupán 14 tszcs van ezideig. Ä Párt népnevelői, a tanácsok tagjai, a szocialista mezőgazdasági üzemek dolgozói ismertessék a dolgozó parasztok között az I. és II. típusú tszcs-k szervezeti szabályzatát is és magvarázzák meg szívós munkával mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás a dolgozó parasztság felemelkedésében. Előfizettem..* A helvmeggedik esztendőt taposom, 65 tele nyomorúsággal, küszködéssel Cseíédkcdbein 47 esztendeig. Van mit. köszönjek a bennünket felszabadító hős Szovjet Hadseregnek, a Pártnak. Most vénségemre elmondhatom azt őszintén, liogg minden múltbeli megaláztatásért kárpótolt a népidemokrácia. Azzal hálálom meg ezt a nagg jóságot, hogy munkámat mindig példásad végzem cl, hazafias kötelezettségemet a nép állama iránt becsülettel teljesítem, adóval is előre va- ágok. AZ elmúlt napon — bár 285 százalékban tidjesitéttem a tér. méngbeadást — újabb két mázsa gabonát vittem be a szövetkezeti magtárba, 35 kiló napraforgó- maggal együtt. Az elmúlt gazember úri világban csak a goromba szó, a lálömtól-vaknlásig való rabszolgamunka, az jutott osztályrészül. Arra még csak nem is gondolhattam, hogg olvassak, „ökörnek nem való az ábécél" — ordított rám egyszer gőgösmi az urasáé/, mert feiuet'Mtn azt az ujságdarabot, amit összegyűrve eldobott a kastélya udvarán. Persze nem is nekünk írták akkor az újságot, mint ma, amL kor hozzánk, a mi éifelmünkhöz szól Pártunk központi, valamint megyei napilapja. Azok minden sora tanít, nevel bennünket. Nagyon szeretem a Zalát, de hiányát ereztem, hogy bővebben, részletesebben tanulmányozzam a külpolitikai'eseményeket. így hát az időnkénti vásárlás helyett én is a Szabad Nép előfizetői táborához csatlakoztam. Szeretek öL vasni és öreg fejjel pótolom azt, amitől az urak . szándékosan td- ■joltario.ttak. Két újságot járat az öreg Fazekas Józsi l95i-bem! Nagy szó ez, de nagy eredmény is, ha a múltat vesszük szenilitásba. Ma természetes. Ezután nekem is- a Szabad Nép mutatja az utat, a. szocializmus felé. fazekas József Nagypábh A tormaföldei és zalabaksai í er meny begy fij tés Ifibáj a A lerménybegyüjtés munkáját sok helyütt a tanácsok rosszul értelmezett munkája nehezíti. Tormaföldén a tanácselnök nem fogadta el >a dolgozó parasztoktól beadásra szánt burgonya- mennyiséget. amelyet más termények helyett akartak beadii. Hasonló hibát követek él a za- laba'ksai földmű vessző vetkezet, ahol nem fogadták el &• dolgozó parasz1 októl a behozott bort, holott a bor hasonló csersitertnény.. ként szolgál, mint a burgonya A rendelet szerint ugyanis, ha kellő módon igazolják, hogy az előirt begyűjtési köteoilezellisé- gének a dolgozó paraszt bizonyos emlékekből nem tud eleget tenni, helyette burgonyát és bort el Ehet fogadni. A községi tanácsok özek szerint jár jónak feli át. eh Csütörtök, 1951. febr. 8.
