Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-18 / 41. szám
Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Szovjetunió vezetőihez a szovjet-magyar barátsági szerződés aláírásának évfordulója alkalmából A Párt zászlajáért folyó kongresszusi verseny megyei eredményei AJK MDP ÄALAMEGYKH PÁJRTBIZOTOSÁ6ÁIVA.K VII. évfolyam 41. szám. ffra 50 fillér 1951, február 18. Vasárnap SZTÁLIN ELVTÁRS VÁLASZAI A PRAVDA MUNKATÁRSÁNAK KÉRDÉSEIRE A Pravda tudósítója nemrégiben több külpolitikai jellegű kérdéssel fordult I. V. Sztálinhoz. Alább következik I. V. Sztálin válasza: KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön Attlee angol miniszterelnöknek az alsóházban lebt legutóbbi kijelentéséi,. hogy a Szovjetunió a háború befejezése után nem szerelt le, azaz nem demobili- zúlla csapatait, hogy a Szovjetunió, azóta egyre növeli fegyveres erőit? VÁLASZ: Attlee miniszterelnöknek ezt a kijelentését a Szovjetunió ellen irányuló rágalomként értékelem. Az egész világ előtt közismert, hogy o Szovjetunió háború után deinobilizálta csapatait- Mint ismeretes, a de- mobiiizálás három szakaszban történt* as első és második szakasz 1945-ben, a harmadik 1946 májusától szeptemberéig. Ezenkívül 1946-ban és 1947- ben demobilizálták a szovjet hadsereg személyi állományának idősebb korosztályait. 19-18 eleién pedig demobilizal- ták a. többi idősebb korosztályt. Ezek a mindenki számára ismeretes tények. Ha Attlee miniszterelnöknek erős oldala lenne a pénzügyi vagy közgazdasági tudomány, akkor nehézség nélkül megértené, hogy egyetlen állam sem, a szovjet, állam sem képes teljes erővel kifejleszteni polgári szükségletekre dolgozó iparát, olyan nagy építkezéseket kezdeni, mint a volgai, dnyeperi, amu-darjai vizierőtelepek — amelyekhez több mint 10 milliárdos költségvetési kiadások szükségesek, — nem képes a tömegszükségleti cikkek rendszeres árleszállításának, politikáját; folytatni —amelyhez ugyancsak a költségvetési kiadások tizmilliárdjai szükségesek. — nem képes százmijliárdokat fektetni a német megszállók által szétrombolt népgazdaság újjáépítésébe és ezzel együtt, ezzel egyidejűleg megsokszorozni fegyveres erőit, fejleszteni hadiiparát. Nem nehéz megérteni, hogy ilyen esztelen politika államcsődre vezetett volna. Attléfe miniszterelnöknek saját tapasztalatából éppúgy. mint az USA tapasztalatából tudnia kell. hogy az ország fegyveres erősnek megsokszorozása és a fegyverkezési verseny hadiipar kifejlesztésére, a polgári szükségletekre dolgozó ipar csökkentésére, a nagyszabású polgári építkezések beszüntetésére, az adók emelésére, a tömegszük- ségleíi cikkek árának emelésére vezet Érfbető. hogy amennyiben a Szovjetunió nem csökkenti, bánéin ellenke» z<T?e g kiszélesíti n polgári szükségletekre dolgozó iparát, nem korlátozza- hanem ellenkezőleg kifejleszti az ui hatalmas vizierőtelepek és öntöző- rendszerek építését, nem szünteti meg. hanem ellenkezőleg folytatja az árleszállítás politikáját, akkor ezzel egyidejűleg nem duzzaszthatja fel hadiiparát, nem sokszorozhatja meg fegyveres erőit a csődbéjutás kockáztatása nél- kül Ka AftJee miniszterelnök mindezen tények és tudományos meggondolások ellenére mégis lehetségesnek találja, hogy nyíltan rágalmazza a Szovjetuniót és annak békés politikáját, akkor ez csak azzal magyarázható, hogy a Szovjetunió ellen irányuló rágalommal véli igazolhatni a munkáspárti kormány által jelenleg Angliában folytatott fegyverkezési versenyt. Aftíee miniszterelnöknek szüksége van a Szovjetunióellenes hazugságra, agresszívnek kell feltüntetnie a Szovjetunió békés politikáját, az angol kormány agresszív politikáját pedig békésnek, hogy tévedésbe ejtse az angol népet, ráerőszakolja a Szovjetunió ellen irányuló hazugságot és ilymódon csalással rántsa be az uj világháborúba, amelyet az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei szerveznek. Aíflce miniszterelnök a béke hívének tünteti fel magát. Ha azonban valóban a béke oldalán áll. miért utasította el a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében előterjesztett javaslatát a Szovjetunió, Anglia, 3Z Amerikai Egyesült Államok. Kína és Franciaország között haladék, talanuí kötendő békeegyezményről ? Ha valóban a béke oldalán áll. mjért utasította el a Szovjetunió javaslatait, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a fegyverkezés csökkentéséhez, haladéktalanul tiltsák el az atomfegyvert? Ha valóban a béke oldalán áll. miért üldözi a, béke védelmének híveit, miért tiltotta be a béke védelmezőinek kongresszusát Angliában? Vájjon a békevédelmi kampány fenyegetheti-e Anglia biztonságát? Világos, hogy Atflee miniszterelnök nem a béke megóvása, hanem uj agresszív világháború kirobbantása mellett van. KeRÜÉS: Mit gondol Ön a koreai intervencióról, mivel végződhetik? VÁLASZ: Ha Anglia és az Amerikai Egyesült Államok végleg elutasítja Kína népi kormányának békés javaslatait, akkor a koreai háború Csakis az intervenciósok vereségével végződhetik. KÉRDÉS: Miért? Talán az amerikai és angol tábornokok és tisztek rosszabbak a kínaiaknál és koreaiaknál? VÁLASZ: Nem. ■ Nem rosszabbak. Az amerikai és angol tábornokok és tisztek egyáltalán nem rosszabbak bármely más ország tábornokainál és tisztjeinél. Ami az Egyesült Államok és Anglia katonáit illeti, a hitlerista Németország és a militarista Japán elleni háborúban ezek — mint ismeretes — a legjobb oldalukról mutatkoztak meg. Miről van tehát szó? Arról, hogy a Korea és Kína elleni háborút a katonák igazságtalannak tartják, mig a hitlerista. Németország és a militarista Japán elleni háborút teljesen igazságosnak tartották. Arról van szó, hogy ez a háború a legnagyobb mértékben népszerűtlen hz amerikai és angol katonák körében. Valóban nehéz lenne meggyőzni a katonákat arról, hogy Kína — amely nem fenyegeti sem Angliát, sem Amerikát és amelytől az amerikaiak elrabolták Taivan szigetét — ag- reSszor, az Amerikai Egyesült Államok pedig — amely Taivan szigetét elfoglalta és csapatait egészen Kina határáig vitte — védekező fél. Nehéz meggyőzni a katonákat arról, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak joga vau biztonságát védelmezni Korea területén és Kína határainál, Kínának és Koreának pedig nincs joga biztonságát védelmezni saját területén, illetve államának határain. Ezért népszerűt, len ez a háború az angol és amerikai katonák körében. Tudjuk, hogy a legtapasztaltabb tábornokok és tisztek is vereséget szenvedhetnek, ha a katonák a rájuk kényszeriteit háborút mélységesen igazságtalannak tartják és ezért formálisan. küldetésük igazságosságába vetett hit és lelkesedés nélkül teljesítik kötelességüket o fronton. KÉRDÉS: Hogyan értékeli Ön az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) határozatát, amely a Kínai Népköztársaságéi agresszóvnak nyilvánítja? VÁLASZ: Úgy értékelem, mint szégyenletes határozatot. Valóban, a lelkiismeret utolsó maradványait is (>l kell veszíteni ahhoz, hogy valaki azt ál. litsa: az Amerikái Egyesült Államok — amely kínai területet. Taivan szigetét — foglalt el. benyomult Koreába Kína határáig — védekező fél, a Kjnai Népköztársaság pedig — amely határait védejmezi és igyekezik visszaszerezni az amerikaiak által elfoglalt Tai- vrn szigetet — agresszor. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyet ügy alakítottak meg, mint a béke megőrzésének bástyáját, a háború eszközévé. az uj világháború ki- robbantásának eszközévé változik. Az ENSz agresszív magja tiz ország, a támadó jellegű északatlanti szövetség tagjai (az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kanada. Belgium, Hollandia. Luxemburg, Dánia. Norvégia Izlandi és húsz latin-amerikai ország (Argentina, Brazília, Bolivia, Chile, Calumbia, Costarica, Kuba, Dominicai Köztársaság, Equador, Salvador. Guatemala, Haiti Honduras, Mexico, Nicaragua. Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela). Ezeknek az országoknak képviselői döntenek ma az ENSz- ben a háború és béke sorsáról. Ök azok, akik az ENSz-ben ke- resztülvitték a Kin aj Népköz- társaság agresszivitását hangoztató szégyenteljes döntést. Jellemző az ENSz-ben uralkodó mostani rendre, hogy például 3 kicsiny amerikai Dominical Köztársaságnak, amelynek alig van kétmillió lakosa, most ugyanolyan súlya van az ENSz-ben. mint Indiának és sokkal nagyobb súlya, mint a Kínai Népköztársaságnak, amelyet megfosztottak ENSz- beli szavazati jogától. Az ENSz ilymódon az agresz. sziv háború eszközévé válik cs egyben megszűnik az egyenjogú nemzetek világszervezete lenni. A dolog lényegét tekintve. az ENSz most nem annyira világszervezet, mint az amerikaiak szolgáíalái'a álló szervezet. az amerikai agresszorok szükségleteinek megfelelően működő szervezet. Nemcsak az Amerikai Egyesült Államok és Kanada törekszik uj háború kirobbantására, de ezen az utón jár a húsz latin amerikai ország is. Ezeknek í?z országoknak nagybirtokosai és nagy. keresedői uj háborút szomiu- hoznak valahol Európában vagy Ázsiában, hogy a harcoló országoknak a szokottnál is magasabb árakon adhassák el áruikat és ezen a véres ügyön milliókat kereshessenek. Senki számára, sem titok az a tény, hogy a húsz latin-amerikai ország húsz képviselője most az ENSz-ben az Amerikai Egyesült Államok legtömörül., íebb és legengedelmesebb hadseregét jelenti. Az Egyesült Nemzetek Szer. vezete ilymódon a, Népszövetség dicstelen útjára lép. Ezzej eltemeti erkölcsi tekintélyét és szétesésre ítéli önmagát. KÉRDÉS: ElikerüIhelellennek iekinli-e ön az uj világháborút? "VÁLASZ: Nem. Legalább is jelenleg nem lehet azt elkerül heietlennek tekinteni. Az Amerikai Egyesült Álla tnckban, Angliában, valamint Franciaországban is termesze» lesen vannak agresszív, uj világháborúra szomjazó erő! Ezeknek háború keli. heg extraprofitot kereshessenek hogy kirabolhassanak más o szagokat. Ezek a milliárdost és milliomosok a háborút h; talmas hasznot jelentő jöv dalmi tételnek tekintik. Ezek az agresszív erők k zükben tartják reakciós ko mányokat és irányítják azok; De ugyanakkor félnek is n peiktó'l. amelyek nem akarj; az uj háborút és a béke me: őrzése, mellett foglalnak állási Az agresszív erők éppen ezé arra igyekeznek felhasznál: a reakciós kormányokat, hog hazugsággal megtévesszék n r. peiket. megcsalják őket és oz u.i háborút védelmi háborúnak, a békeszerető országok békés politikáját pedig agresszív politikának tüntessék fel. Meg akarják csalni népeiket, hogy reájuk erőszakolják agresz- sziv terveiket és uj háborúba rántsák őket. Éppen ezért félnek a héke- védelmi kampánytól, attól tartanak, hogy a békevédelmi kampány leleplezheti a reakciós kormányok agresszív szán» dekáit. Éppen ezért gáncsolták el « Szovjetunió javaslatait béke* egyezmény megkötésére. a fegyverkezés csökkentésére ég az atomfegyver eltiltására, félve, — hogy ezeknek a javaslatoknak elfogadása meghiúsítaná a reakciós kormányok agresszív intézkedéseit és szükségtelenné tenné a fegyverkezési hajszát. Mivel végződik ez a harc az agresszív és a békeszerető erők között? A béke fennmarad és tartós lesz, ha n népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig, kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús uszitóknak sikerül hazugsá gaikkal behálózniok a néptö. mesékét. megtéveszteni és uj világháborúba sodorni őket. Ezért a széleskörű békekampánynak — amely eszköz a háborús uszítok bűnös mesterkedéseinek leleplezésére — ma elsőrendű jelentősége van. Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió továbbra is t.ánto rithatatlanul folytatja a bá ború elhárítására és a bek? megőrzésére iránvnlu politikád lát.
