Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-15 / 38. szám

„Kiharcolj uh as cgycges^ demokratikus, 6ékesxerető Németországot és hozzájárulunk iff béke biztosításához Európában“ Olló Grotewohl elviár<? iiapy beszédet mondott a drezdai béke gyűlésen • Február 13-án volt hat éve an­nak, hogy az angol-amerikai bőm. bázók elpusztították Drezdát. A Kari Marx-téren kedden a város 350 ezer lakosa ®do>|t kifejezés törhet eilen békeakeratának. As emberiség legnagyobb kincse a béke A gyűlést Ernst Lohagen, a Nemzeti Front tartományi bízott, ságának elnöke nyitotta meg, A gyűlésen Otto Grotewohl elv- társ. a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke tartott- beszédet, Drezda és a világ ezer más városának sorsa intő példa arra, hogy az emberiség legdrá­gább kincse a béke •— jelentetne ki. A szövetségesek február 13-án és 14-én tudták, hogy az imperia­lista Németország ellen folytatott háború már eldőlt. De az USA imperialistái tudták azt is, hogy a Vattában aláirt egyezmény értei­mében Drezda a bláboru befejezé­se után a szovjet megszállási öve. zelhez tartozik majd. A yalt-ai ha­tározatokat február 12-én hozták nyilvánosságra és a következő na­pon Drezdát angol-amerikai bom- bázókötclékek elpusztították. Ed­dig a napig egyetlen bomba sem esett erre a kulturvárosra. A miniszferelnök kijelentette, hogy a nemet népnek tanulnia kell Drezda, Varsó, Sztálingrád, Hiro­shima és Korea példájából. Nem szabad eltűrnie, hogy a-z amerikai imperialisták újra felfegyverezzék Nyugat-Németországot. »Amerikaiak, hagyjátok Ném e tországo t a németeknekli6 Grotewohl ezután utalt arra a Hévéire, amelyben tárgyalásra hív­ta fel Adenauert Adenauer visszautasító válasza he o i z ony Uoi\ta — hangsúlyozta Grotewohl —, hogy ő a rcvans ás a nuiítarizmus politikáját folg- iatjd. Adenhuer téved, ha azt hi­szi. hogy a német, nép megelég­szik az ő nyilatkozatával — foly­tatta a miniszterelnök. — Ellen­kezőleg, az egész német politika kulcsproblémája továbbra is a rcmilitarizálás elleni harc lesz. Ezen a napon borzadva emlé­kezünk arra, -ami ebben a város­ban "örtént. De borzalommal gon­dolunk arra is, amit az ameri­kai imperialisták most az egész világ szeme elölt Koreában kö­vetnek el. Ezért kiáltjuk oda ®z ■amerikaiaknak ifjúságunk jelsza­vát: „Go home“ (menj haza). Azt mondjuk az amerikaiak­nak: hagyjátok Neme1 országost a németeknek, Koreát a koreaiak­nak, Amerikát az amerikaiak­nak. a ngugali haMmajc parancsára alakították. A Szovjetunió, a szovjet népek barátai vagyunk Ádenauerék azzal szida.maz- nak bennünket, hogy szovjet megbízásból cselekszünk. Mi a német nép megbízásából cselek­szünk és ezi határozóiban hang­súlyozzuk, abban a reményben, hogy nyugati tes'véreink ugyan­úgy gondolkodnak, mint mi. _ A Szovjetunió és a szovjet né pek barátai vaqgunk. Harco­lunk a Szovjetunióval való ba- rá ságáért, a Szovjelunió-vezel te 800 milliós békevilágiáborban ál­lunk, mert nem akarjuk, hogy Németország újból halálos tűz­fészek legyen. Nem haláldimzio- kai, hanem a békés építés bri­gádjait akarjuk — fejez'© be be­szédét Oi'o Groitewohl elvtárs. A nagygyűlés résztvevői ezután felhívást intézlek Nyugalnémctor- szág lakosságához: „Á”e engedjétek meg, hoqg Né. njelországot egg uj világháború­ban még szörngübb módon le­rombolják, mint Drezdát. 19'i5 február 13-án — mondja a fel­hívás. — Nincs olyan hatalom, óméig megakadályozhatná Né­metország egységének visszaállí­tását, ha (>5 millió német keleten és nyugaton egységes, ha kezet nyújtunk egymásnak, kiharcol­juk az egységes, demokratikus, békeszerelő Németországot ^ és hozzájárulunk a béke biztosításá­hoz Európában.'’ Drezda lakossága üdvözlő tav­ira1 ot intézett Sztálingrád lakos­ságához és-a szabadságáért harcoló hős koreai néphez. „A kommunistáéi lenesség az árulás előszobája44 —- Jacques Duclos elvtárs beszéde a iraucia nemzetgyűlésben A francia nemzetgyűlés keddi ülésén kommunista és más hala­dó képviselők megbélyegezték a nemzetközi 'demokbaitikus szerve­zetek franciaországi működésé­nek eltiltására irányuló belügy­miniszteri rendeletiek Jacques Duclos elvtárs megálla piíotta, hogy a kormánynak nincs haltaiméban e szervezetek feloszlatása, hiszen ezeik tevé­kenysége az egész világra ki'er- jed. — Amire önök le akarnak sui tani, az a Szakszervezeti Világ- szövetségben megnyilvánuló nem­zetközi munkásö'Sszetartás — foly.nailta. Ezt a harcos prole'áy szolidaritást önök nem tudják megszüntetni. Önök félnek a dolgozók prole­tárinternacionalizmusától. de semmi kifogásuk sincs a kapi­talisták kozmopolitizmusa el­len. —• A megszállás alat* fel kel­lett számolni a szabadságjogokat, hogy Franciaországon kiszolgál­tathassák Hitlernek — mondotta Duclos elv'árs. — M® hasonlóról van szó, mert hazánkat ismét idegfen országnak akarják kiszol gált-atmi. — Ma épp úgy, mint akkor, a kommunis aellenesség ürügyével® szabadságra akarnák lesújtani. A komrounist.aellenesség azonban az árulás előszobája. Duclos elvtárs a ’'ovabbiakban utalt arra, hogy a kormány most náci táborno­kok fogadására készül Paris­ban. A kormány ezzel a nácik bevonását készíti elő az atlan­ti hadseregbe. Az a Pleven-kormány, lamely most megtiltja a nemzetközi de­mokratikus szervezetek működé­sét- Parisban, 'árt karokkal! fo­gadja a náci (tábornokokat. Queuille belügyminiszter vála­szában követelne, hogy a nemzet gyűlés napolja el Jacques Duclos- nak és a többi képviselőnek a demokratikus szervezetekkel kap­csolatban leilő'terjesztiéltit inter pel­lő ciós kérelmét. Megvalósult as akcióegység a kelet franciaországi vasérchány ászok között A kelei-franciaországi vasércbá­nyászok CGT és a keresztény isaaikszervezet kiküldöttei elhatá­rozták. hogy megvalósítják a tel­jes akcióegységet követeléseik biz. tositás'a érdekében. Felhívták a CGT-t és a keresztény szakszerve­zet országos vezetőségét, valósítsa meg az egységet országos síkon is. Követeljük a németek egymásközti megbeszélését Grotewohl ezután kijelentette: az egész német nép nevében be­szelek, ha mint néme\ azt mon­dom: Elsősorban nem a szövet­ségesekkel, hanem egymással kell iárgyalniok a németeknek. Ma Drezda romjai között, a romok •alatt némán fekvő 35 -ezer halott nevében követeljük a néme'ek cgymásközöfti megbeszélését. Adeimierék vi ssza utas Hasa nem döntő jelentőségű, mert a ke.eti és nyugati üzemeik munká­sai, 'adósok, papok, a különböző pártok és szervezetek tagjai m-a már az övezet ha tár okon int ke­zet nyújtanak egymásnak, -és úgy beszélnek egyéissal, mint német a némettel. Az indiai demokratikus diákok megbélyegzik a francia kormány antidemokratikus intézkedéseit Az Indiai Demokratikus Diák­szövetség határozottan megbélye­gezte a francia kormánynak azt a reakciós intézkedését, amellyel be­tiltottja, Franciaországban a DIVSz központjának működését. A Szovjetunió segítségével Albánia maga fedezi gyógyszerszükségletét A (felszabadulás előtti Albánia külföldről szerezte be gyógy- szerszükségleténeik legnagyobb részéi. Ezzel szemben ®z u'óblv két évben 190 ionná gyógyszer', készítettek Albániában 10.700 lek értékben, Az albán gyógyszer-laboratóriu­mokat a Szovjetunió és a népi demokratikus országok a legmo­dernebb felszerelési' lUirgyakika.l látlak el. A népi kamara javaslatai — liangozt.itfa Grotewohl — alkal­masak arra, hogy Németország­ban demokratikus állam, demo­kratikus ideiglenes kormány ala­kuljon. Adenauer hiába le't ne­künk szemrehányásokat, erre ő a legkevésbbé jogosul!, mivel a nyugatnémet szaka dór államot, a német nép megkérdezése nélkül, LEMONDOTT A LIBANONI KORMÁNY Riad Szol libanoni miniszterel­nök benyújtotta a kormány le­mondását. A köztársasági elnök Husszein IJejnj eddigi pénzügy- minisztert, bízta meg az uj kor­mány megalakít ásá v a 1. CSÖKKEN A HŐMÉRSÉKLET Várható időjárás: Változó felhő­zet. többfelé kisebb eső. Mérsé­kelt, helyenként élénk délnyugati, nyugati szél. A hőmérséklet kissé csökken. HTM. mg- .«mii-I-Ifnn Csütörtök, 1951. febr. 15. | Táviratváltás Szliiin és Mm Ce iung elvíársafe közöli a szovjet-kínai szerződés aláírásának évfordulóján I. V. Sztálin elvtárs távirata Mao Ce Tung elvtársnak a K'nai Népköztársaság központi népi kor- |p-ánya elnökének. „Kérem Önt Elnök elvtárs, fo­gadja szívélyes üdvözletemet a szovjet-kinai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának első évfordulója alkalmából. Nincs kétségem afelől, hogy szerződésünk ezután is a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió között a barátság ügyét és világ­szerte a béke megszilárdítását szol­gálja. I. V. SZTÁLIN,“ Mao Ce Tung elvtárs, a Kínjai Népköztársaság központi népi kor­mánya elnökének távirat® I. V. Sztálin elvtárshoz, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége Miniszi er tan ácsának elnökéhez: „A Kiipi és a Szovjetunió kö­zötti barátsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés aláírásának első évfordulója at­káiméiból kérem Önt és iaz ön személyében a szovjet kor­mányt és a szovjet népet, hogy fogadja szívből jövő köszöneté­inél és üdvözletemet. A Kínai és a Szovjetunió kö­zötti barátsági, szövelségi és köt csünös segélynyújtási szerződés akarása, nemcsak óriási segítsé­get nyújt az uj Kina felépítésé­ben, hanem hatalmas bizlosité- koi jelent az agresszió ellen és a béke, valamint a biztonság meg­őrzéséért vivőit harcban a Távol- keleten és az egész világon. Felhasználva az alkalmat ké­rem, fogadják a Kina és a. Szov­jetunió népei közötti barátság és együttműködés továbbfejlődésére, megszilárdulására vonatkozó jó- k ikivánsógaimal. Mao ce tünk. a Kiírni Népköztársaság központi . népi kormányának elnöke.“ VfslnszSdl elvtárs távirata Csu En La! eivfárshsz A. J. Visinszkij elvtárs távira- ■ t-a Csu En L-aj elvtársihoz, a Kí­nai Népközf ársas ág állami köz­igazgatási tanácsának elnökéhez és a Kina-i Népköztársaság külügymi­niszteréhez­„Kérem fogadja őszinte üdvöz­letemet és legjobb kívánságaimul a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, szövetségi, és kölcsönös segélu nyújtási szerződés aláírásának eíscí évfordulója alkalmából. A. J. VlSlNSZKU." A sstovjéi-kinai barátsági szerződés első évfordulója Viktorov, a moszkvai rádió hír- magyarázója mondja: Február 14-.én volt az első év­fordulója annak, hogy Moszkvá­ban aláírták a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti ba­rátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási történelmi jelentő­ségű szerződést. Ezzel egyidejűleg egyezményt írtak alá Csang-Csung vasútról, Port-Arthurról és Dal- nyijról, továbbá egyezményt kötöt­tek a Kínai Népköztársaságnak nyújtandó hitelekről. Az 1950 február 14-én aláirt szovjei-kinai szerződés uj korsza­kot nyitott meg a Szovjeunió és Kina nagy népei közötti baráti kapcsolatok fejlesztésében. Ez a szerződés a szovjet-kínai barátságot a világ békéje megszi­lárdításának olyan nagy és ha­talmas erejévé változtatta. amely­hez hasonló nincsen és nem is volt az emberiség történelmében, A szovjet-kínai barátsági, szö­vetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés azt jelenti, hogy a bé­kevédelmi küzdelem zászlaja alatt olyan országok népei egyesültek, amelyeknek lakossága eléri a 700 milliót. A szovjet-kinai szerződés hatalmas tényező a béke fenn­tartására az egész világon, első­sorban a Távolkeleten. A szerző­dés célja, hogy megakadályozza az agresszió megismétlődését Ja­pán részéröl, vagy bármely vele kapcsolatban álló más állam ré­széről. Az elmúlt évek történelme világosan megmutatja, hogy a ja- nán agresszió feltámasztása mi­lyen veszélyt jelent a béke, és kü­lönösen a távolkeleti béke és Ázsia népei számára. A szovjet- kinai szerződés, amely a japán agresszió megismétlődése ellen irányul, azt jelenti, hogy a Szov­jetunió és a Kínai N épköztársa­ság őrt áll a béke felett, őrködik Ázsia népeinek érdekei felett, amely népek békét akarnak és nem háborút. Az elmúlt év bizonysága szerint a szovjet-kinai szerződés valóban j a béke szerződése. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság együtt kiizd a békéért, a háborús gyúj­togatok ellen. Az amerikai inter­venciósok véres háborút robban­tottak ki a koreai nép ellen. Az amerikai imperialisták a Koreá­ban folyó háborút csupán első lé­pésnek tekintik ahhoz, hogy há­borút robbantsanak ki Ázsia ősz- szes népei ellen, hogy vérbefojtsák a népi felszabadító mozgalmakat, és gyarmati rabszolgákká változ­tassák Ázsia népeit. A Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság következetesen fellép a koreai kérdés békés rendezé­séért. A világ összes békeszerető népei és elsősorban Ázsia népei a szovjet-kinai együttműködésben a távolkeleti béke zálogát látják. A szovjet-kinai szerződés elő­mozdította a Szovjetunió és Kina nagy népei közötti gazdasági és kulturális együttműködés felvirág­zását. Az eredményes együttműködés titka abban rejlik, hogy ez a tel­jes egyenjogúságon és a kölcsönös tiszteletbentartáson alapul. A kí­nai nép nem felejti el, hogy az amerikai és angol imperialisták hogyan erőszakolták rá a nem egyenjogú szerződéseket, hogyan fosztogatták és zsákmányolták ki a kínai népet• Ezek az idők örök­re elmúltak. Ezek nem ismétlőd­hetnek meg. Bárhogy dühöngenek is az imperialista háborús gyújto­gatok, q Szovjetunió és Kina kö­zötti barátság uj alapra, a test­véri barátság elvére épült. Ez a barátság örök időkre szól. Meg­bonthatatlan és törhetetlen. VISINSZKIJ FOGADTA A BURMÁI NAGYKÖVETET Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta M. Ohnt a Burmái Uniónak a Szovjetunióba akkreditált rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, a nagykö­vet rövidesen átnyújtja megbízó­levelét a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökének. Vityebszk újjáépült a romokból Az ősrégi bjelorussz város, Viiyebszk. a háború óta eltelt években hatalmas méretű épít­kezéseiket' valósit meg. Mellűn jehet mondani, hogy a németek Mai lerombolt város arculata a háború óta teljesen átalakult. Újjáépüllek a város üzemei, ui utcák épültek. Nemrég fejezték be az uj filmszínház felépítését s és ma már előadásokat tart a köztársaság egyik legkiválóbb színháza, a „Jakub Kolász’1 — színház, is. Ebben az évben uj pá­lyaudvar. uj filmszínház épül. valamint befejeződik a város második -kenyérgyárának az épít­kezése is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom