Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-13 / 36. szám

A Jugoszláv nép harcol Titoék topo rzékoinak. Hadi. íöwény-S'zéícekkei cs büntet öexp.edi ciókkai próbálják megtörni a ju­goszláv nép egyre növekvő e . ie.KÍllásá: a véres fasisztát rend­szerrel és gyarmati elnyomással szempen Mindössze néhány hónap le forgása, alatt a katonai törvény­székek perbefogták: a bori ércbányászok egv cso­portját (a vádlottak mindegyikét liuszcvi elzárásra ítéltek); Szíárá Pázov-a város huszonöt rmmkásá*. (négyet halálra ilél- 1 ex); Bradio város huszonkét vasú :;rsá' (kettő háláira ítéltek); 130 belgrádi vasutast (harminc­ötöd húszévi börtönre, a többie­ket különböző időtartamú kény­szermunkára Ítél ek); tizennégy kragujcváci városi tisztviselőt (egyet halálra itél- ck); 8303 szerbiai páraszfoi (2168-at különböző időtar amu bebörtön­zésre. és 6135-öt „közigazgatási megtorlásra“, azaz 2 hónaptól 6 hónapig terjedő kényszermunká­ra és nagy pénzbüntetésekre Ítéltek); 103 macedóniai parasztot (49-e halóira ítélteik.) A fasiszta kényurak hóhér- munkájának arányairól tanús­kodnak a következő eseteik is: Szeptemberben hadbíróság! ité­lé: ok alapján börtönbe ve'ettek vagy koncentrációs táborba zár­tak több mint 1500 hazafias ér­zésű vasutast, akik megliiusitol­ták hadi célokra szolgáló nyers­anyagok (színes fémek) és élel­miszerek kiszállítását Jugoszlá­viából az imperialista országok­ba. Szerbia falvaiba..! egyetlen napon, augusztus 26-án, a had­bíróságok ilS paraszt ,,szabotázs“ ügyével foglalkoztak, annak alap­ján. hogy megtagadták az ere­jüket messze meghaladó, teljes, j kifosztásukkal egyértelmű gabo- nabeszolgál'a’.ást. Közülük 68-át 15—20 évig terjedő fegyházra ítéltek. Ugyanazon a napon Szerbiában 342 parasztot küldtek kényszermunkára és 249-et pénz­büntetésekkel sújtottak. Azokba a körzetekbe, ahol a dolgozó nép a fasiszta rendszer­rel szemben tanúsított ellenállása szervezett nyik harcban ölt tes­tet, a „zendülés“ vérbefojtására bünletőexpediciókat küldenek. Ez történt múlt ősszel Monte­negróban. A parasztok, akik már nem bírták elviselni az erejüket meghaladó gab o nahe szóig ált a t ás t és adókat, elszántan szembeszáíl- tak ezzel a rablással. Megtagad­tál: a hatósági képviselők intéz­kedéseinek (teljesítését, Ikikerget- ték a falvakból a karhatalommal élelmiszer: rekviráló „különleges meghatalmazol lakat“. A belgrádi urak a banjaluskai 179. rendőr­ezrede., a nisi rendőrzászlóaljat é; a szarajevói lövész-hadosz- tálvt küldték Montenegróba, hogy „intézzék <3“ a paraszto­kat. A montenegrói parasztok százait lőtték agyon, többezer parasztot pedig koncentrációs táborokba és kényszermunkára küld'e;k. Ugyanez ia 179. rendőrezred Rankovics hóhér-parancsára vér­fürdőt rendezett Gazin város (Bosznia) és a környező falvak lakossága körében. Utóbbiak ki- jelen: ették, hogy nem hajlandók részfvenni utak és katonai ob­jektumok építésében. Amikor pedig a rendőrség erőszakkal akárki a népet munkára hajtani, a város hazafiai felkelést szer­veztek; csatlakoztak hozzájuk a környező falvaik .parasztjai is. Jókkor Rankovics .janicsárjai be­törtek Cazinba, az utcáikon lőt­ték agyon az embereket és né­hány napon át tömeges hajtóva- dászalO't rendeztek az emberek ellen. Minden vizsgálat és bírói eljárás nélkül börtönbe és kon­centrációs 'táborba vetettek több mint 500 városi lakost és körül­belül 300 parasztot. Ezek a tények beszélnek. A Tilo-RánkovicS-klikk hadi álla­potban van a jugoszláv néppel. De sem a fasiszta pribékek vé­res terrorja, sem tömeges gaz­ságai nem tudják megtörni a nép elszántságát, amellyel hazája szabadságáért és függetlenségé ért harcol. .„Mi, munkások, bejelentjük Önöknek, hogy vidékünk egész népe gyűlöli a fasiszta bandá; és egyre, erősödő egységünk folytán ebben a harcban Tiióék egyik vereséget szenvedik a másik után“, — igy írnak Trepcse és Koszovszka Mitrovica ércbánya szai a jugoszláv politikai emig ránsok Romániában megjelenő lapjába, „A nemzetköziség lobo­gója alatt“ cimü újságba. El mondják még levelükben, hogy minden erőfeszítésüké: az impe­rialista háborús gyújtogat óknak szánt színes fémek kibányászásá- nak meghiúsítására összpontosít­ják. A hadicélokat szolgáló nyers anyag kiszállításának meghiúsí­tásában aktiv segítséget; nyújta­nak a bányászoknak a vasutasok. Az exportáruval megrakott sze­relvényeket nem irányítják rcn deltefési helyükre, hanem -holt- vágányokra állítják, használha­tatlanná teszik a mozdonyokat és vasúti kocsikat, megrongálják -a pályát, lerobbantják a hidakat és alagulakat. Egyedül az 1950. és első felében a jugoszláv vasúti közlekedésben előfordult rongálódások száma az egész 1949. évhez viszonyítva két és félszeresen megnövekedeU. 'Szep­temberben ia hazafias vasutasok Nis és Sztálics között a nyílt pá •yarn a töltésről a ínélvbe taszí­tottuk egy hadianyaggal és fegy­verekkel Énegrakott szerelvényt, utána pedig felrobbantották a Zveesanc-Kraljevo vonalán lévő alagutat, A „New-York Herald Tribune“ tudósítja, aki nemrég beutazta Jugoszláviát, nem titkolja, hogy nyugtalanítja a belgrádi bérenc- kii>kk ingavag rendőrállományá- nak sorsa és azt Írja, hogy eb­ben az országban „drámai harc bontakozik ki, amely napról-nap ra komolyabban veszélyezteti a Ti to- kor m á n y helyzetté ‘ Ég a föld a fasisz'a rablók talpa alatt. Jugoszlávia dolgozói a terrorra és a kegye.lenkedé­sekre egységes kiállással vála szolnak. A fasiszta rabszolgákul- 'ók ellen folytatod harco' a vég- lökig fokozzák és -a passzív el­lenállásról áttérnek a nyílt fegy­veres felkelésre. Ennek a harc­nak egye len célja — meghiusi tarai Ti tóék népellcncs politiká­ját, amelyet az angol-amerikai imperialisták diktálnak, meg­semmisíteni a gyűlöletes fasiszta rendszert és Jugoszláviát vissza vezetni a demokrácia és a szocia­lizmus táborába. A Tilo-kiikk, az imperialisták fizetett ügynökei ellen indi'.ott harc a városokban és falvakban egyre nagyobb arányokat öllt. Már egyetemes' felszabadító moz­galom jellegét mutálja. A hár coló nép élé.! a munkásosztály, soraiból való jugoszláv hazafiaik állnak- Mint a hitleri rablók el­len folyjál ott népfelszabaditó mozgalom éveiben, most is, Tito. ék fasiszta rendszere ellen, a Uigoszláv proletárok példát mu 'a'nak fő harci szövetségesüknek, a dolgozó parasztságnak a szer­vezettségben és kitartásba!.!. Jugoszlávia hegyei közt meg­alakulnak az első partizán-csapa tok, a felszabadító mozgalom aktiv erői. A plitvicei tavak kör­nyékén (Horvátország) a fellá­zadt parasztok elhagyták falvai kai és kimentek a hegyeik közé, hogy folytassák a fegyveres har­cot a fasiszta rendszer ellen. Vokli és Junik albán falvak fér­fiai, akik nem hajlandók bele­nyugodni Titoék önkényébe és garázdálkodásába, cs a t lakó zf a k ahhoz a szerb partizán csapat­hoz, amely Koszovo területen te­vékenykedik. A hazafiak bosszút állnak a fa­siszta rabszolgahajcsárokon né­pük szenvedéseiért és gyötrel­meiért és Jugoszlávia széles dol­gozó tömegeit elszánt harcra ve­zetik a Tito-Rankovics klikk vé­res fasiszta rendszere ellen. Sürgősen el kell végezni a vetőmagtisztitást A szokatlanul enyhe időjá­rás valószínűvé tcsúx hogy az idén korábban lehet megkez­deni a, vetést, mint más évek­ben. Ez azt jelenti, hogy sür­gősen el kell végezni és mi­előbb be kell fejezni a vetés előkészítésével kapcsolatos mankód. Mindenekelőtt a vető­magvakot. kell előkészíteni. Jó termés csak olyan vető­magtól várható, amelyet gon- d o s an meg ti sz titóttak. Ha nemti sziított vetőmag kerül a földbe, akkor a kikelő vetés egyrészt ritka lesz, más­részt kikelnek a vetőmag köm zül cl nem távolított gyom­magvak is. Ez a gyom később teljesen elnyomhatja a vetést. Azoknak a dolgozó parasz­toknak, akiknek nincsenek megfelelő magtisztító eszkö­zeik, rendelkezésükre állanak 0.. gépállomások, valamint a földművesszövetkezetek. Itt a dolgozó parasztok igen olcsón, korszerű szelektorokon végez­hetik el a mag-tisztítás rendkí­vül fontos munkáját. Ugyan­ilyen fontos a csávázás is. A Legíelső Tanáé« választásainak lelkes előkészületei ismét megmutatják a szovjet nép törhetetlen egység-ét Már alig egy hét van hátra -fiz Szövetséges Szovjet Köztársaság Legf első Tanácsainak válasz'ásá- ig. Vasárnap a választói urnák elé járul az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kazali, Grúz, Azerbajdzsán, Lit­ván, Moldvai, Lett, Kirgiz, Tad- zsik és Karélfinn Szovjet Szo­cialista Köztársaságok lakossága. A többi hat (köztársaságban feb­ruár 25 én lesznek a választá­sok. A szovjet - emberek milliói tevékenyen vesztnek részt a< vá- ’aszlási előkészületekben. A szövetséges és autonom köz- ársaságok legmagasabb állami szervébe a nép legjobb képvise­lőit jelölték. Különös lelkesedés tapasztal­ható azokban a választókerüle­tekben, amelynek jelöltje Sztálin elvtárs a Szovjetunió népeinek első jelöltje. Sokezer fiatal fiú és leány, aki mos1, töltötte be 18. évét először vesz részt a Legfelső Tanácsvá- Iaszl ásokon, A Szovjetunió fiatal polgárai a szocializmus minden áldását él­vezik. Választhatók és választóik a legfelső állami szervekbe. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagjai között 85 23—30 éves fiatal van. Most a köztársaságok leg­felső tanácsaiba is nagyszámban jelölték az újabb nemzedék kép­viselőit. A válasz'ások előtti kam- nány ismét megmutatja a szov­jet nép törhetetlen egységét. A párisi dolgozók százezrei tüntettek a háborús politika és a fasizmus ellen Fasiszta terror Montenegróban Kedd, 1951, febr. IS. A jugoszláv politikai emigrán­sok Moszkvában megjelenő lap­ja a Montenegróban iomboló fa siszta terrorról a többi 'között ? következőket írja: Egyre több jugoszláv hazafi veszi fel a harcot a Tito-Ranko­vics klikk gyűlölt fasiszta rend­szere ellen. az utóbbi hat hónap­ban az Andrijevicai járásban 130 embeát íartóztaitlalz le, közöttük sok kommunistát, edeik hosszú éveken keresztül aktivan tevé­kenykedtek a Pártban. L&tarlóz. lakúk Gyoko Mirasevics vezérőr­nagyot és Ranko Marlcovios ez •edesl, mert helyeselték a Tájé­koztató Iroda határozatát. A letart ózlatollakat, barbár módon mec/kinozlák. Titoék foko­zódó terrorja arról tanúskodik, hogy a belgrádi hatalombitorlók rettegnek a néptől. De bármilyen borzalmas és véres is a terror, a szabadságszereíő jugoszláv né pékét nem tudják megfélemlíte­ni.^ Hatalmas tiltakozó hullám a náei háborús bűnösök szabadonboesátása ellen Szászorszúg 300 ezer fémipari munkása határozatban tiltasko zoit az ellen, hogy a náci hábo­rús bűnösökét McCloy amerikai főbiztos parancsára szabadonbo. cs'ássák. A szászországi fémipari munkások fogadalmat tettek, hogy nyugat németországi fásaik­kal együ'-t fokozott harcot foly­tatnak Nyugat-Némieterszág de militarizálása ellen és az összné- met alkotmiányozó tanács létesíté­se érdekében. Lipcse. a Lipcsei Vas- és Acélművek több min! 4 ezer fő­nyi munkásságának tiltakozó ha tároza'ta élesen szembefordul az­zal, hogy a Krupp műveket visz. s zajú Itassák a háborús bűnös Krupp kezébe és milliós hiteleket folyósítsanak a haditermelés szá­mára. London. Jvruppnak és a többi náci háborús bűnösnek szabadon- bocsátása Angliában széleskörű és súlyos megdöbbenést keltett. Még a szélső jobboldali'Eve­ning News is felháborodott han- ;u nyílt leveleket közöl, amelyet élesen tiltakoznak a náci háborús bűnösök szabadonbocsá'ása cl len. Az egyik levél hangoztatja: „Korunk legsötétebb és leghir- be d 'több gonosz tevő i k i s z.aha dúllak. trupp visszakapja vagyonát. Kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy a szobrokon vaknak ábrá­zolt igazság mérleg] avitásra is szorul.“ Athén. A görög nép is nagy felháborodással fogadta a 28 ná­ci háborús bűnös szabadonbocsá- ását. Különösein nagy elkesere­dést okozott Speidel tábornok izabadonbocsálása, aki a görög írszági német megszálló erők parsaicsnoka volt és közvetlenül felelős félmillió görög haláláéi“ 2000 göföc fahi elouszli’ásáér'l­Nyuga “Németországban ui amerikai főhadiszállást építenek Nv u gat-Néme t o rszágban u j imeriikiai főhadiszállás építkezé­sét kezdik meg. Az amerikai fő biz osság egyik szóvivője a hé1 .’égén tkijelentette, hogy Bonn melleit, niég ebben a hónapban megkezdik az uj amerikai fólia- dis-záliás építkezésének munkás­ait. A luxustelepülés parancsnoki 'imleteket, lakásokat és üzle'lie- 'viségeke: foglal magában. Az építkezési költségek több mint 39 millió márkát tesznek ki. A párisiak százezrei vonultak fel az 1934 februári tömegtünte­tés évfordulóján a Bastille-tértől a Republique térig. Órák hosszat, végeláthatatlan sorokban vanultak fel Páris dolgozói. Hatalmas taps­viharral fogadta a tömeg a felvo­nulás élén haladó Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gát, köztük Jacques Duclos elv- társat ' és a Központi Bizottság többi tagját. A felvonuló tömeg szüntelenül kiáltotta: ..Egység, mint 1934-ben‘. A volt ellenállók csoportjának ólén tábla követelte: „Vessék újra börtönbe Kruppot!’1 Az úttest két oldalán álló hatal­mas tömeg az egész tüntetés alatt ezerszámra irta alá a Nyugat- Németország felfegyverzése ellen tiltakozó határozatokat. A rend­őrség néhányszor megtámadja a felvonulókat és igyekezett elko­bozni a táblákat és feliratokat. A rendőrök több tüntetőt letartóz­tattak, de rövid idő múlva vala­mennyit szabadonbocsátották. Sok vidéki nagyvárosban tün­tető felvonulások, vagy nagygyű­lések zajlottak lé. Megtolt Qmbreise Croizat eiviárs, a Francia HP Központi Bizottságának tagja Ambroise Croizat elvtárs, vol! munkaügyi miniszter, a Francia Kommunista Párt Központi Bi zottságának tagja vasárnap reg­gel meghalt. Az 50 éves korában elhunyt •kiváló harcos 1921-b.gn lépe't be a Francia Kommunista Pártba. \ háború után a kormány mun­kaügyi minisztere lett. Az ő kez­deményezésére .szavazták meg az üzemi bizottságok megalakításá­ról, a társadalombiztosítás meg­I szervezéséről szóló és más mun­kásvédelmi törvényeket. A Francia Kommunista Párt által Croizat elvtárs halála alkalmából (kiadott közlemény megállapítja, hogy a munkásosztály Croiza'ban \gyik legjobb harcosát veszítette el. Hangsúlyozza a közlemény, hogy Croizat mindig hű marad' Franciaország ügyéhez és a f ra'nci a- s z o v j e t barátsághoz, amely Franciaország biztonságá­nak legfőbb záloga. Az imperialisták Dél-Franciaorszáoban és Spanyolországban akarják kiképezni a nyugatnémet zsoldosok első alakulatait A nürnbergi „Acht Uhr Abend- blalt“ bonni értesülése szerint a nyugati hatalmak, hogy eltitkol­ják Nyugat-Némétország ujrafel­f egy ver zését, Dél-Franciaországban ás Spanyolországban akarják ki­képezni a nyugatnémet zsoldosok első alakulatait. Megkezdődött a trieszti KP kongresszusa Az IJnita jelentése szerint február 9-én Triesztben meg­kezdődött Trieszt szabad terü­let Kommunista Pártjának harmadik kongresszusa, A kongresszus napirendjén sze­repel Vittorio Vidali elvtárs­nak, a párt főtitkárának be­számolója a párt munkájáról és feladatairól a békéért. Tri­eszt szabad terület lakosságá­nak jólétéért és szabadságáért vívott harcban, Karlo Shovics elvtárs beszámolója a Tito- (asizmus és ügynöksége ellen vívott harcról, valamint a Párt Központi Bizottságának megválasztó sa. (MTI) MEGÉRKEZETT MOSZKVÁBA BURMA NAGYKÖVETE Moszkva (TASzSz). pénteken megérkezett Moszkvába Ohn, Búr ma moszkvai nagykövete

Next

/
Oldalképek
Tartalom