Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

A Szovjetunió segítsége és a gazdasági egy ült működés meggyorsítja a népi demokratikus országokban a szocializmus építését A uépi demokratilkas országok biztosan haladnak előre és tekintélyes sikereket aratnak a szocializmus alapjainak lera­kásában. Az elmúlt év újabb ragyogó sikerekkel gazdagból!a az európai népi demokratikus országokat a szocializmus építé­sében. Az. ipari termelés 1019-hez vi­szonyítva Csehszlovák iában lő százalékkal, Bulgáriában 20 szá­zalékkal, Lengyelországban 25 százalékkal, Albániában 31 - száza­lék kai. Romániában 38 'százalék­kal, Magyarországon 30 százalék- kai emelkedett. Az elmúlt év mezőgazdaságát a vetésterületek növekedése, a terméseredmények fokozódása és az állattenyésztés- íej 1 ő d ése j e 1 le ine z 1 e. A népi demokratikus országok népgazdaságának szocialista át­alakításában 'kimagasló szerepet tölt be cii szocializmus táborában tömörülő országok gazdasági együttműködése és mindenek­előtt a nagy .Szovjetunió népei­nek önzetlen, testvéri segítsége­A kapitalista világgal ellentét­ben, ahol a gazdasági kapcsolato­kat a kis országok leigázására használják fel, a Szovjetunió és a népi demoikrwtikus országok közötti gazdasági együttműködés a .teljes egyenjogúság és szerző, elésben leszögezett elvek alapján épül fel. Ez a magyarázata 'an­nak, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kö­zötti gazdasági és kereskedelmi lvá.pcsoiu1ok szakada'.lanui erősöci­né^. 1918-ban például a népi démo. kra.'ikus országok kereskedelmi áruforgalma 1917-hez képest a következő arányban nőit: Ro­mánia — 170 százalék, Lengyel- ország — 83 százalék, Bulgária — 61 százalék, Magyarország — 57 százalék és Csehszlovákia — 39 százalék. Az 1919.es és 1950-es években a népi demokratikus országok kereskedelmi áruforgal­mának növekedése gyors ütem­ben folytatódott) és elsősorban kiszelcsedeíi kereskedelmük a Szovjetunióval, A Szovjetunió külkereskedelmi áruforgalmában á népi demo­kratikus országok ezidőszerint több mint Ca százalékkal szere­peltek. A Szovjetunió iparcikke­ket és elsősorban gépipari termé­keket exportál, s ez döntő hálás­sal van valamennyi népi demo­kratikus ország iparosítása üte­mének meggyorsi'ására. Évről-éva e sió a népi de­mokratikus országok egymás­közötti áruforgalmai is. A termelés állandósult és sza­kadatlan emelkedése, amelv a népi demokratikus országok nép­gazdaságának valamennyi ágában a szociálisra tervezés és tervgaz­dálkodás eredménye, lehetővé tette a szocialista tábor orszá­gainak, hogy hosszúlejáratú ke­reskedelmi szerződéseiket’ kösse­nek a Szovjetunióval. A Szovjetunió hosszúlejáratú, hiteleket nyui.ol; az európai népi demokratikus országoknak és a Kínai Népköztársaságnak. Ezek az országok a hitelek jelentős részét arra használják fel, hogy a Szovjetunióban teljes vállalati berendezéseket szerezzenek he: kohóipari, vegyipari, gépipari és egyéb gyárak és kombinátok, mezőgazdasági gépipari vállala­tok, nagy cent'rálék és vízierő­művek teljes gépi felszerelését, gépi berendezéseket) bányaipari vállalatok, kőolaj telepek, hidro­technikai művek és öntözőrend­szerek, rádióállomások, a közle­kedés, filmgyárak, hatalmas nyomdák, a legkorszerűbb tech­nikai berendezésű orvostudomá­nyi intézetek, állatorvosi intéz­mények s.b. számára, E nem teljes felsorolás is képe! au! ar­ról, milyen hatalmas arányú se­gítséget nyújt a Szovjetunió a népi demokratikus országoknak az iparosítás terén. A §zovfeiun!6 Igyekszik a Qépi derookrai- ' ikm ^Hzágok dq^gQkpi számára az iparosítás folVámái’á't, éttér’ óriási arányokban szállít nekik ipari berendezőül is ikülöubüző \y ers a r, y ugf-ujt ák at. Magyaror­szágra vasércet, kokszot, fémet, gyapofo,-' szállít a Szovjetunió. Románia a Szovjetunióból kő o i a j ipi i r i, b ány ai psí'i, kohó ipa r i berendezéseket, .ovábbá külön­böző gépi felszereléseket kap a Duna—Fekete-tengeri csa'orna építéséhez. A Szovjetunióból Lengyelország szamává villany- telepek, vegyiművek, s'b. bérén- .'•-•zéséhez küldenek gépeket. A népi demokratikus országok­ban a legkorszerűbb technika alapján álló egészen uj iparágak születnek, meg. Számos országban óriási ipari művek épülnek. Ma­gyarországon épül a Dunai Vas­mű. Lengyelországban — a „No vv a í iu t-a“-k oüóművek, a me 1 v- nck üzembchelyezésével a len­gve! kohóipar teljcsl'.mériyc meg-, kétszereződik, ezenkívül vegy­ipari kombinál és auíomobilgyá- rak. Bulgáriában gyors ii. cinben építik a nitrogén- és salétrom- kombinátot', egy kohászati üze­met. 1950 november 1-én adták át rendel.elésének Bulgáriában két gépkocsi jav itő gyárat. Albá­niában szintén jelentős számú villany telepei, kőolajipari, papír­ipari,' 'jex-.il-, élelmiszer- és építő­ipari vállalatot építenek. A Szovjetunió kölcsönös meg­állapodás szerint a népi . demo­kratikus országokból nehéz- és könnyűipari cikkeket, valamim ■ néhány nyersanyagfa jvát szerez be. Lengyelország -szenet, vasúti kocsikiölt, • színesfémeket, óexiii- készii.menyeket, cukrot és. egyéb készhniényeket, Csehszlovákia fő­leg könnyűipari termékeiket sz.álliö a Szovjetunióba. Magyar- ország az árucsere keretében több nehéz, és könnyűipari cikket, va­lamint egyes nyersanyagok á- bocsa. a Szovjetunió rendelke­zésére. A szovjet lervezőiméze'.'ék nagyarányú geológiai kutaló­mnak á’- végeznek a természet' • kincseik felderi.és6re. segédkez­nek az építkezéseknél, elvégzik az épi. kezesek műszaki tervé­zését <ä munkálatok minden sza, kaszában, segítenek a berendező- • sek felállításában, a gépek be­szerelésében és a vállalatok ü ze m beire ly e zés ében. A to<i©eiány®s és~ technikai együi működés a tudományos és technika’, eredmények kicserélé­sében, .a technológiai eljárások leírásainak és vázlatainak átadá­sában, az uj technikai irodalom átadásában, a 'mezőgazdasági, közegészségügyi, művészeti ’rö-- dalmi munkák kicseréléséber ju. kifejezésre. A népi demokratikus országok a jelenlegi követelmé­nyek színvonalán álló luchuná- nyos és műszaki káderek lekép­zése céljából sok fiatalt küldenek szovjet nőiskolákra, hogy ia leg- eiőrehaladozlabb tudomány or­szágában tanuljanak és szerezzék meg a legmagasabb képzevségeí. A népi demokratikus orszá­gokba gyakran ellátogatnak szov­jet tudósok, mérnökök, művé­szek és a -szovjet ország legjobb termelő munkásai. Beszámolókét és előadásokat 'tartanak, segítsé­gére vannak a dolgozóknak •& szocialista építés tapasztalatainak eEajá'.'itásában. E tapasztalai-ok elterjesztését Ív vaf oltok szolgálni a népi demokratikus országok nagyszámú delegációinaik szov­jetunióbeli utazásai is. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus köztársaságok gazda­sági együttműködése fontos for­rná'' számos országban azo'k a vegyes vállalatok, amelyekben egyenlően van képviselve a Szov­jetunió és az illető ország kor. mánya. Ez egészen ujtipusu gaz­dasági együttműködés, amely a Szovjetunió nagylelkűsége ered­ményeképpen jött lé'íre. A győz­te? szocializmus országa ugyanis, figyelembevéve a népi demokra­tikus országok érdeked, nem akarta (kiszállítani azoknak a gyáraiknak és üzemeknek bérén de zés ég amelyeket a hitleristák által a Szovjetuniónak okozott iáró.k. részleges jóvá- tó felékén í néki it élnek óda. Ilyen vegyesvállaIát'ok műkörí­nék Bulgáriába'.!, Mugy a ).orszá­gon, Romániában. A gyakorlat azt mulat.a, hogy ezele ’gén nagy szerepet játszanak a népi demo­krsilikus országok gazdásági éle lének korszerű ■'■oÁmika.i alapo­kon való útépix'Sében -és a szov­jet munkamódszerek elterjeszté­sében. Ghcorghiu-Dej, a Román Munkáspárt főtitkára, a szovjc’. rm n á 11 yt -gyes v á i l a.'. a to k j e len.iő-' ségéroi szólva rámutatott arra, hogy „c. vállalatokon keresztül a Szovjetunió tekintélyes tech­nikai és nyersanyag-segítséget nyuj- az . dm a i adott román gaz­dasági éíesnek. Azok w szovjet szakemberek és - echnikusok, akik e vállalatok vezetőségéből dol­goznak, a szocialista munka meg­szervezése, a helyes vezetés és a szocialista vállalatok igazgatása terén szerzek- 'tapasztalatok tör­je szt ősének igazi központja-’vá teszik azokat*1. A gazdas ági együttműködés kiír ély Résében, valamin.’1 «i népi demokratikus országok és a Szov­jetunió műszaki tapasztalatainak kicserélésében kimagasló szere­pel játszanak az ezekben az or­szágokba.í évente megrendezésre kerülő ipari, kiállítások. A leg­újabb szovjet gépi berendezés-e­keit' bemutató kiállítások sok mindenre megtanítják a népi de­mokratikus országok egyre gya­rapodó értelmiség' kádereit' és igen nagy jelentőségűek a -szo­cialista építés területén a Szov­jetunióban 'szerzett tapasztalaitok el!erjesztése szeniponJábó 1. Apásat kléf Ilitek és erő­södtek a gazdasági kapcsolatok a -Szovjetunió és a népi demo- '.kr-aiiiikns országok között, egyre inkább szükségessé vált egy olyan szerv létrehozása, amely tanul­mányozná és a szöcial'zmus tá­borának érd-ekében a- legteljeseb­ben kihasználná az összes orszá­gok erőforrásait. Ilyen szerv lelt Maiz 1919 januárjában meg- - alakító,;t Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa., amelyben a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia és a Német De­mokratikus ..Köztársaság működik együtt. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség- Tanácsa megalakításáról, szóló közlemény rámutatott arra, hogy az uj szerv célja „a gazda­sági tapasztalaitok; kicserélése, a kölcsönös műszaki segitségnyuj- ; ás, nyersanyag-, élelmiszer-, gép­es más felseereiésbéli segítség, s tl>.’‘ A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának legfontosabb fel­adata az, hogy kibőviise a gazda ság> egyÜLlinűködésnck azokat a módszereit, . amelyek a léghűtő- konyábban mozdítják elő a népi demokratikus országok szociu- lisbai gazdasági életének gyors és tervszerű fejlődését. E nemzet­közi szerv munkájának jellem­zője :az,- hogy valamen m ha-tú- rozalá" csak az összes érdekelt fél beleegyezésével hozzák meg. Ez a körülmény igen nagy elvi és gyakorkiti jelentőségű a szo­cialista tábor e nemzetközi gaz­dasági szervének eredményes és sikeres munkássága szempontjá­ból. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának elvei gyökeresei különböznek az imperialista „MarshaiU'terv“ elveitől. A Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csában a teljes szuverénilás, a felék egyenjogúsága és a kölcsö­nös érdekek szemelotl tavasa alapján működő állandó gazda­ság’ együttműködésről és kölcsö­nös segítségről var szó. ~k Ma, amikor a népi demokra­tikus országok iparában a szo­cialista szék I or meghaladja ,a- 98 szó zailékol, a mezőgazdaságban pádig napról-napra nő és fejlő­dik a szocialista szektor, a szo­cializmus táborában tömörülő országok gazdasági egy üt’! műkő. dése tovább mélyül és erősödik izóiknák a népeknek a javára, imélyek a Szovjetunióval az élükön _ haladnak.a béke, a <k- mokrána és a sTocidizmus inján. (M. Mimi]) Egy éves a szovjet-kinai szerződés JT gy evvel ezelőtt, 1950 feb- ruár 14-éu írták alá a szov­jet-kínai barátsági, síővctségi és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést. Az eltelt év megmutatta, hogy a szovjet-kínai barátság, ahogy Molotov mondotta: ,,Olyan nagy és halai inas erő vált a béke megszilárdítása ügyében, melyhez hasonlót nem ismer és nem ismert az emberiség története". A két nagy nép barátsága a Nagy Októberi Szociális'a Forra­dalom és a kínai nemzeti felszaba­dító mozgatom győzelmének ered­ményeképpen jött létre és szilár­dult meg. Ez a barátság nem át­meneti ténye/fikre, hanem a két népnek a bekéért, a fejlődéséért és nemzeti függetlenségéért vívott harcából folyó lét fontosságú érde­keire épült föl. A Szovjetunió már fennállásának első napjától kezdve lépéseket tett annak érdekében,, hogy új ala­pokra fektesse kapcsolatait Kíná­val. Ezt a törekvést azonban a régi Kína reakciós, feudális és milita­rista vezetői az imperialisia hatal­mak utasítására elvetették. A kínai és szovjet nép ellenségei mégsem tudták megakadályozni a szovjet és kínai barátság terebélyesédásét és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek, Lenin— Sztálin tanításának térhódítását Kínában, Mao Ce Tűiig vezetésé­vel a legjobb kínaiak lerakták a Kínai Kommunista Párt alapjait és a Párt megalakulásának első napjától, kezdve, arra tanította a kínai népet, hogy a Szovjetunió­val való barátság a kínai népi forradalom eredményes íejlőiSésé- nék legfontosabb előfeltétele. A kínai társadalom energikusan har­colt annak érdekében, hogy Kína mielőbb diplomáciai kapcsolato­kat teremtsen a Szovjetunióval- És a nép akarata erősebbnek bizo­nyult az imperialisták mesterke­déseinél. 1924. május 31 -én alá­írták — az imperialisták minden ármánykodása és dühe ellenére — a szovjet-kínai, szerződést, amely döntő csapást Kiéri az imperialista , hatalmak reakciós, Kina-ellenes egységfrontjára E szerződés uj fegyvert adott a kínai nép kezébe nemzeti függet­lenségéért vívott harcában és meg- szílárdítoVta a nemzeti felszaba­dító mozgalom helyzetét. A nemzeti-felszabadító mozga­lom érői azt a célt tűzték maguk elé, hogy megdön-fik az országban a feudális reakció hatalmát és olyan igazi nemzeti kormányt ala­kítsanak, amely a Szovjetunió barátságára támaszkodva, képes lesz teljesen felszabadítani Kínát az imperialista elnyomás aló). A Szovjetunió a nagy Sztálin szavaival üdvözölte az 1925- 1927 évi kinai forradalmat, amely a feudalizmus és az imperialista cin y o más f c I s t 6 mól ás á r a i rá r y u 11 A nagy Sztálin kijelentette; „Az igazság és az igazságosság telje­sen a kinai forradalom oldalán vám Ezért mi együttérzőnk és együtt, legünk érezni a hinni fórra- dalommal abban a harcában, "ivy- lyet a kinai népnek az imperializ­mus igája alól való felszabadí­tásáért és Kínának egy államba való egyesiféséért folytat.“ Csang Kai Sek aljas bandája ki akarta irtani a szovjet nép iránt érzett barátságot a kínai nép szivéből és meg akarta akadá­lyozni a felszabadításért vivőit harcot- Ezek a kísérletek azonban nem vezettek eredményre, A Szovjetunió a japán hódítók be­törésének éveiben széleskörű segít­séget nyújtott a kinai népnek. A Szovjet Hadsereg győzelme a hitleri Németország felett döntő csapást mért az egész imperialista táborra és ez fontos előfeltétele volt a kinai nép győzelmének. A Szovjet Hadsereg teljesítette nagy felszabadító küldetését és a kinai népi felszabadító hadsereggel együtt szétzúzta a japán impe­rializmust, a kinai nóp leggono­szabb ellenségeit, 7. áruló K uomintang- klikk a második világháború be­fejezése után az amerikai impe­rializmussal szövetkezeit a kinai nép ellen. Az amerikai imperialis­ták abban a hitben voltak, hogy sikerült Kánál gyanuMosit;-M tys a kinai népet gyarmati sorba sül­lyeszteni, Kínát pedig a Szovjet­unió elleni tán’adás felvonulási területévé (•mri. A kinai népnek a Kommunista- Párt és Mao Co Tung vezetésével vivő i. bö;«> bare», azonban porrázuzta az impe­rialisták terveit. A Szovjetunió r Nőnek ismerte el a Kínában megalakult uj, de­mokratikus rendszert és így a Kínai Népköztársaság egy pilla­natig sem volt elszigetelt helyzet­ben A Kinai Népköztársaság rö­viddel megalakulása után barát­sági, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést kötött a Szovjetunióval és a szovjet kor­mány hosszúlejáratú gardasági hitelt nyújtott a Kinai Népköz- társaságnak. A barátsági szerződést abban az időben írták alá, amikor az impe­rializmus elvetemülten nyílt tá­madó cselekményre készült fel fávolkeleten, irányt vett a japán imperializmus feltámasztására, és miután cscdbejutot-t Kínában, uj véres kalandra készült Koreában. Ilyen körűimé vek között a szer­ződés megkötésének roppant jelen­tősége volt. A szerződésben a lenini-sztálini külpolitika . magas eszmeisége jutott kifejezésre. A szovjet kormány ellenszolgáltatás nélkül átadta Kínának a dalrtíji szovjet hatóságok ideiglenes igaz­gatása alaft álló, vagy azok bér­letében lévő vagyontárgyakat, to­vábbá mindazokat a javakat, ame­lyeket a szovjet gazdasági szervek Mandzsúriában japán tulajdono­soktól vettek át, valamint a volt pekingi katonai város összes épü­leteit. A legelőnyösebb feltételek mellett nyújtott szovjet gazdasági hitel lehetővé teszi, hogy Kína több gépi berendezi?! impoi bÜon a Szovjetunióból, mint amennyit a háború előtt az összes kapi­talista országokból hozott be. Kína szakembereket kap a Szovjetunió­ból, vegyes szovjet-kinai részvény- társaságok alakulnak. Kínának ren­delkezésére áll az óriási szovjet tapasztalat és így nagy mér lékben fokozódik Kína gyors iparosítása. Jt gy év félt el a szovjet'kinai barátsági szerződés és a kél; ország között megkötött egyez­mények aláírása óta. Az eltelt idő alatt a két nép közti barát­ság még jobban megszilárdult és kifercbéiyftsoífet b Az események 'megmutatták, hogy e báráfeági szerződés a béke erős bástyája és olyan döntő tényező, amely aka­dálya az imperiabsták keleti ag­ressziójának, Az imperialist■■ í n -»k a koreai háború kirobbantása ubm ismét meg kellett gyöződmök ar­ról, hogy gyökeresén megváltozott a helyzet és hegy nem sikerül lo- igázniok többé Kelet népeit. A Szovjet unió harcol a békéért, harcol minden agresszió ellen és e harcában hatalmas szövetségre talált a- 475 milliós Kinai Népköz- társaságban Kamattérítést kapna a pontos adófizetők Azokat a dolgozókat, akik a múlt év végéig pontosan kifi­zették az együttesen kezelt adójukat, és a buza-fö!dadót a kincstár 2 százalékos kamatté­rítéssel jutalmazza A kamat­fizette ugyan, ezután az ösz- szeg után kamattérítés nem jár. mert hisz azt késve fizette be az adózó. Adóközösségi be­fizetésekre. valamint illet­téritést csak a múlt évre ese­dékessé vált adók összegeinek maradéktalan, kiűzetése után lehet igényelni Kp tehát vala­kinek még 1949 évről is volt hátraléka és azt 1950-ben ki­raényadóra és forgalmi adóra a kedvezmény n-ein vonatkozik. Vasárnap, 1931. febr. 1L 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom