Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-08 / 32. szám

A III. típusa termelőszövetkezeti csoport működési szabályzata (í> Tegnapi számú x; ban ismer tét­jük a III. tipusu termelőszövetke zeti csoport feladatait, az ingatta nők és azok felszerelésével kapcso­latos tudnivalókat, a csoport tag­ságát és szervezetét. Most befe jező közleményünk következik. A iiiUEika szervezése* értékelése és rauiiksiícgycleiiJi 17. A gazdasági év kezdete előtt az intézőbizottság közös üzemtar vet készít, amelyet a csoportérte- kezlet hagy jóvá. A csoportérte­kezlet által jóváhagyott üzemterv alapján az intézőbizottság előké­szíti és megszervezi az egyes mun­kák elvégzését. 13. Az intézőbizottság figyelem­be véve az egyes üzemágak mun­kaerőszükségletét, a tagokból ál­landó jellegű brigádokat szervez. A növénytermelő brigádok leg­alább egy teljes vetésforgó idejé­re, az állattenyésztő brigádok pe­dig legalább három évi időtartam­ra alakulnak. , a) A növénytermelő-brigádok lét száma 30—50, az állattenyésztő bri­gádok létszáma 8—20 dolgozó. Amennyiben egy üzemágban en­nél több munkarőre van szükség> több brigádot keld alakítani. b) A növénytermelőbrigádok ré­szére az intézőbizottság — a cSO' pcrtértekezlet jóváhagyásával — a vetésforgó táblái, a vetésforgó időtartamára áldandó munkatéré letet jelöl ki. A kijelölt területet a szükséges gazdasági felszerelé­sekkel és épületekkel együtt jegy- kcnyvileg kell a brigádnak átadni. c) a brigád minden munkasza­kasz megkezdése előtt brigádérte kezleten tárgyalja meg munkájá­nak tervszerű elvégzését. d) a brigádokat — munkájuk természetétől függően — három 10 főből álló munkacsapatokra kell felosztani. e) A brigádok és munkacsapa­tok megszervezésekor figyelemmel kell lenni a tagok és a munkára jelentkezett családtagjaik szakkép­zettségére, rátermettségére és gyakorlatára, valamint arra, hogy melyik brigádban, illetőleg mun­kacsapatban vesznek részt legszí­vesebben. 19, A brigádok és munkacsapa­tok vezetőit az elnök az intézőbi­zottsággal egyetértve nevezi ki. A brigádok vezetői a termelő­szövetkezeti csoport elnökének a munkacsapatok, vezetői pedig a brigádvezeíőknek utasításai sze­rint irányítják a brigádot, ille­tőleg a munkacsapatok munkáját. 20, Minden tag felelős munkája elvégzéséért és annak minőségéért. A brigádok és a munkacsapatok munkájáért a vezető felelős. Rossz minőségű munka csatén a munka után járó munkaegységek számát arányosan csökkenteni lehet. Eredményes jóminöségü munkát viszont az év végén külön juta­lomban keli részesíteni. Azokat a tagokat, munkacsapat- vezetőket. brigádvezetőket, továb. bá termelőszövetkezeti csoport el­nökét. akik jól végzett munkájuk kai a tájadottságok figyelembevé telével túlteljesítették az üzem- tervben előirányzottA termelési eredményekét, az év vegén a több. leteredményből jutalmazni kell. 21, A termelőszövetkezeti cső portban a tagok cs a munkában rész!vevő családtagok munkáját átlagos napi teljesítményben kell mérni és munkaegységekben UeU értékelni. A munka mérésénél és kiértéke’ésénél a »Munkaegység könyv* táblázatait kell alkalmazni. a) a napi munkateljesítményeket és az ezért járó munkaegységeket a brigád-, illetőleg a munka­csapatvezető jegyzi be a tagok tagkönyvébe, illetőleg a munkába« résztvevő családtagok munkaköny­vébe. A munkacsapatvezetők na pi munkateljesítményeit és mun tanegységeit a brigádvezetőik. ? brigádvezetők munkaegységeit pe­dig az intézőbizottságnak ezzel megbízott tagja vezeti be és iga­zolja. b) A brigád vezet ők kötetesek minden hónapban összegezni a fa gok által megszerzett és^ igazolt munkaegységek számai és' kötele sek a tagok névsorát a teljesített munkaegységek számának feltün­tetésével a csoport helyiségében kifüggeszteni. c) Az elnök és az intézőbizott­ság rendszeresen ellenőrzi a mun kaegységak pontos bejegyzését és gondoskodik a tagok által teljesí­tett munkaegységek szabályszerű nyilvántartásáról. 22. A termelőszövetkezeti cso­portban minden munkát e sősor­ban a tagok jogosultak és kötele zettek munkaszervezeti beosztásuk szerint elvegezni. Olyan személy munkáját, aki a csoportnak nem tagja., ceak akikor lehet igénybe venni, ha a szükséges munkát a ta­gok nem tudják elvégezni. 23. A termelés zavartalan me­netének és 3 munkaszervezet meg­szilárdításának érdekében minden terme őszövetkezeti csoporttagnak részt keli vennie a munkában és gazdasági évenként legalább 80 munkaegységet, kisgyérm dkes anyának pedig legalább 40 mun­kaegységet kell teljesítenie. Azt a tagot, aki a 80, ihetőjeg a 40 munkaegységnek megfelelő mun­kát saját hanyagsága folytán nem tetősével a csoport helyiségében termelőszövetkezeti csoportból ki is zárhatja. A terhes és szoptatós anyákat könnyű munkára kell beosztani, szü és előtf és után egy-egy hónap tartamára mentesíteni kell min den munka alól és ha már leg alább egy év óta tagjai a termelő­szövetkezeti csoportnak, a mente, sites tartamára biztosítani kell részükre a legutóbbi 12 hónapban te’jesiiefct munkaegységeiknek egy hónapra eső részét. 24. A termelőszövetkezeti cső port minden tagja köteles a cso­port vagyontárgyait a gépállomás­nak a csoport területén dolgozó gépeit és eszközeit az állami vál­lalatok tulajdonát képező felszere­léseket. jószágokat és anyagokat minden kártevéstől megóvni, kar­bantartásukról gondoskodni, kö­teles továbbá a reábizoft munká­kat gondosan elvégezni, a műkö­dési- szabály rendelkezéseit a cso­portértéV ez]et. az intézőbizottság, az e’lenörzőbizot-tság és a fegyel­mibizottság határozatait betartani. Az crcdményclszáinolás és jelcmelosztás 4 Cstttörtflfc. 1951. febr. 8. 25. A termelőszövetkezeti cso­port zárszámadását az infézőbi zottság köteles minden naptári év végén elkészíteni, az ellenőrző- bizottságnak bemutatni és jóvá­hagyás végett a csoportértekezlet elé terjeszteni.­26. Az egész évi természetbeni és pénzbeli bevételekből teljesbe ni kell az állammal szemben fenn­álló kötelezettségeket és az ese­dékessé vált hitelek visszafizeté­sét. Ki kell fizetni a gépállomás­nak járó természetbeni vagy pénz beli tartozásokat, továbbá a fenn­álló egyéb tartozásokat is. 27. A termelőszövetkezeti cso­portnak kétféle alapot keli létesí­tenie: szövetkezeti alapot és üze­mi alapot. a) Szövetkezeti alapba kell he­lyezni az élő és holt gazdasági felszerelések beszerzésére, gazda­sági épületek létesítésére és egyéb szükséges beruházásokra előirány zol t összeget. A szövetkezei! alap termelőszövetkezeti csoport kö­zös vagyonát képezi. b) Üzemi alapba kell helyezni természetben a vetőmagból, takar­mányból és egyéb terményből, il­letőleg anyagból a szükséges tar­talékot. valamint pénzben azt az összeget, amely a vetőmag — és takarmányhiány pótlására, továb­bá a termelés terén felmerülő egyéb kiadások (műtrágya és vé- dőszerek beszerzése, épületek és gépek kijavítása stb) fedezésére szolgál; tehát mindazt a terményt, anyagot és pénzösszeget, amely a következő évi gazdálkodás zavar­talan menetének biztosításához szükséges. A szövetkezeti és az üzemi ala­pon felül a termelőszövetkezeti csoport a csoportértekezlet hatá­rozata ®lapján az öregek és az ideiglenesen munkaképtelenné va-t tagok támogatására, valamint nap­közi otthonok fc állítására és fenn tartására szociális alapot létesít hct. A szociális alap létesítésére az évvégi zárszámadásban kimula tot-t brutto jövedelem pénzértéké­nek 2 százalékánál többet felhasz­nálni nem lehet 28. A termelőszövetkezeti cső oort jövedelméből a kötélezeüsé- gek teljesítése és az alapokba utalt összegek levonása uíán fennmaradó rész, mint tiszta fe­lesleg kerül felosztásra a tagok és a dolgozó családtagok között.. A terme’ »szövetkezeti csoport Jövedelméből a tagok cs a dolgo­zó családtagok végzett munkámk utí-n. az egész évben te’.iesitaít munka egysegeik alapián részesül hétnek. A risvta felesleg beosztá sa, a csoport érlokeztat határoza­ta szerint, a tagok és n do’gozó családtagok által megszerzett és 'gazolt munkaegységek arányában természetben és pénzben történik 29. A termelőszövetkezeti cso­port a tagok részére a bevitt sa jáí földjük után földjáradékot fi­zet. a földjáradék összege a be­vitt föld kataszteri tiszta jövedel­mének egy-egy arany koronája után 9 kilogramm búzáért ékénél magasabb nem lehet és nem ha­ladhatja meg a tagok között szét­osztásra kerülő tiszta felesleg 25 százalékát. a) A földjáradékra igényt tart­hat a termelőszövetkezeii csoport minden tagja, aki saját földjét bevitte a közös gazdálkodásba, fehálf az is. ajkú a íö’dreform, vagy telepítés végrehajtása során jut futott földdel vesz részt a cso­port gazdálkodásában. b) Ha a földek ufón az adót a termelőszövetkezeii csoport fizeti úgy azt le kelj vonni a földjára­dék összegéből. 30. A csoportériekezlei határo­zata alapján az elnök a tagok ré­szére végzett munkájuk arányá ban elért munkaegységeiknek megfelelően előleget folyósíthat­31. A bérelt földek után haszon­bért kell fizetni, amelyre a min­denkor érvényes haszonbérrendel­kezés az irányadó. Ha az adót a földek után a csoport fizeti, úgy azt a haszonbérből le kell vonni. 32. Az e’nöki, a brigádvezetői, a munkacsapatvezetői és a köny­velői munkáért munkaegység jó váirás jár. Az iniézőbizotísági ta­gok részére a termelőszövetkezeti csoport érdekében végzett külön munkákért a csupor [értekezlet munkaegységekben kifejezett tisz- leletdijaf állapíthat meg. Az el­lenőrző bizottság tagjai ilyen di jázásra igényt nem tarthatnak. 33. A közös szövetkezeti va­gyont elemi károk ellen biztosíta­ni kell. , 34. Ez a működési szabályzat a termelőszövetkezeti csoport vata mennyi tagjára kötelező. Hatályba azonban csak aktkor lép. ha a föld művelésűgyi minister a terme­őszövet kezet i csoport részére működési engedélyt adott. TOVÁBB TART AZ ENYHE XDÖ Várható időjárás: Változó fe1- hőzet. többhelyen, elsősorban dé len é? nyugaton eső Mérsékelt, helyenként é'énk délkeleti-déli szél, az enyheség tovább [art. Szeretnél egy ereméiiyí? Vegyél hát egy A TÍTO-BANDA GAZTETTEI Újabb részietek a Jugoszláviába történő titkos fegyverszállításokról ■Mint ismeretes, nyilvánosságra kerüli, hogy N yugat-N é- meiországból Ausztria nyugati megszállt övezetén keresztül nyilvánosan és titkosan fegyvereket és hadifelszerelést szál­lítónak Jugoszláviába. Most újabb részletek kerültek nyil­vánosságra e fegyverszállításokról. Mint kitudódott, a Ju­goszláviába szállított rádiótechnikai felszerelések szál Utója és közvetítője a bécsi „Dvorzsik”-üzem. A „Tagblatt am Montag” című lap jelentése szerint ugyanez az üzem iitok- ban repülőgépmotorokat is a,kart Jugoszláviába szállítani. Tekintet nélkül arra. hogy a bűnösöket leleplezték, az angol •és amerikai imperialisták jóvoltóból továbbra is szabadlá­bon maradtak és így lehetővé tették számukra azt, hogy továbbra is különböző fegyvereket szállítsanak titokban Jugoszláviába. Tiíoista vasútépítés a hadiszállítások és az ország kirablása szolgálatában Jugoszláviában 1947-ben, 1948-ban. 1949-ben és 1950- ben több vasútvonalat építettek. Ezek a vasútvonalak első­sorban a háborút és az ország kirablását szolgálják. Ilyen vasútvonal például a Lupoglav-Sztaiije vasútvonal, amelyen a Rasa-bánya minőségi szenét szállítják ki Olaszországba. A Görcse Petrov-Radusa vasútvonal a króm, a Kuesevo-Bro- diee vasútvonal a fa, a Koszovo Polyo-Gi’acsanica az ólom-: és ezüstére kiszállítására szolgál. Ugyanezt a célt szolgál­ják a többi elkészült vagy még befejezetlen vasútvonalak. Több vasútvonal az élelmiszerek kiszállítására szolgál. Az újonnan épült vagy épülő vasútvonalak harmadik fajtája az u. n. katonai vasútvonalak. Ezek „ hadianyaggyárak, repü­lőterek és hadianyagraktárak körül vannak, elsősorban Kő-: zép-Szerbiában. Ilyen vasútvonal a Ljubljana-Zagreb-Beo- grad vasútvonal, a Trieszt-Zagreb-Beograd autóut. a Samac- Szarajevo-Plocza vasútvonal. Ilyen vasútvonal a Miksics- Podgorica vasútvonal is. Plogy a rablás teljes legyen, a titoisták rákényszeritették n népet arra, hogy minden vasút­vonalat maga építsen, ingyen, kényszermunkával. Mig a titoisták sietve építenek vasútvonalakat az előbb felsorolt célok miatt, addig teljesen elhanyagolták a már meglévő vasútvonalak karbantartását. Ezeken az elhanyagolt vasút­vonalakon igen gyakoriak a sz erencséflenségek, melyek sok áldozatot követelnek. _____________________ I Vat kán Mussoliií, Hitler és Franco után Grimme! le ö t szövetséget a TitG-bandávai is V. Vidmar a ..Szocialista Jugoszláviáért“ cimü lapban a Tito-banda vatikáni kapcsola­tairól a többiközött a követke­zőket írja: — Az imperialista reakció­nak a béke, a szabadság és a demokrácia erői elleni táma­dásaiban a Vatikán mindenkor a 'legreakciósabb erőket támo­gatta. A Vatikán tevékenyen részt vett Mussolini. Hitler és Franco malomrajuttatá- sában. Érthető tehát, hogy a Vatikán örömmel kötött barátságot a Tito-bandá- val is. A Vatikán már 1949-ben Bel- grádba küldte Sigismond Piet­ro nevű ügynökét, hogy tár­gyaljon a Tito-bandával. A Vatikán másik ügynöke Cas- íidioni olasz bankár volt. Cas- tiglionin keresztül kérték meg a Vatikánt, támogassa őket az amerikai kölcsönök k:utalá«a ügyében. A Vatikán diploma ciai képviselőiéként egy ame rikai napot küldött Belgrade akinek ^oros kapcsoltai van­nak a Wall-S tree ttel. koráb­ban püspök volt Floridában, később pedig összekötőként szerepelt a római pápa és Taylor, Truman vatikáni kép­viselője között. A Vatikán a világ egyik legnagyobb monopolistája, részese Anaconda Copper Mining C. trösztnek, amely­nek o Tiío-banda ónt szál­lít. Ezenkívül részvényese a Mor­gan. Rockefeller, a Du Pont és más walístreeti monopóliu­moknak. amelyek már a jugo­szláv gazdasági életet irányít­ják. Uymódon a Vatikán és az amerikai monopóliumok rész­vényese részfvesz Jugoszlávia kifosztásában és n. jugoszláv, dolgozók kizsákmányolásában. A gyűlölt és a dolgozóktól tel­jesen elszigetelt Tito.klikk a Icgreakció- ssbb körök és » Vatikán j ugoszláviai iigyu ökségé- nek segítségével igyekszik meghosszabbítani véres uralmát. Ez a „segítség“ azonban nem menti meg Tito bandáját, ha­nem csak meggyorsítja a fa­siszta rendszer bukását Jugo­szláviában — fejezi be cikkét V. Vidmar. A Szovjetunióban járt olasz küldöttségek követelték a kulturális és gazdasági kapcsolatok elmélyítését a Szovjetunióval A Szovjetunióban járt olasz kül- [ döttségek résztvevőinek értekezle­te egyhangúlag jóváhagyta a sztá­lingrádi városi szovjethez intézett üzenetét és az értekezlet határoza­tát, amely többek között így szól: „Amikor az amerikai imperializ­mus egyre állhatatosakban nyomást gyakorol, hogy az olasz népet nem­zeti érdekeivel ellentétben katasz­trofális háborúba vonja, az olasz nép barátsággal és bizalommal te­kint a Szovjetúnióra, a világbéke bástyájára. A. Szovjetúnió a nagyhatalmak közül az elsőnek ismerte el az an­tifasiszta nemzeti kormányt és Olaszország jogát, hogy más orszá­gokkal együtt belépjen az ENSz­ye’‘ — mondja a továbbiakban a íatározat. Befejezésül az értekezlet részt- /evői felhívják az olasz kormányt^ hogy tegyen konkrét lépéseket, hogy megjavuljon Olaszország vi­szonya a Szovjeíúnióhoz és a de­mokratikus országokhoz, kulturális, gazdasági és politikai téren és a béke megerősítése érdekében­A sztálingrádi városi szovjethez intézett üzenetben többek között ez áll: „A sztálingrádi csatában önök megmentették a szabadságot és az emberi civilizációt. Ezért az egész világ hálás Önöknek, de kü~ lönösen Róma lakói, ahol ennek a civilizációnak annyi kincse van együtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom