Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-07 / 31. szám

A III. 1ipu.su termelőszövetkezeti csoport .működési szabályzata <3> A napokban ismertettük az I. (táblás) és a II. (állageiosztásu) e nn e 1 ő s z 5 y e í ! k: z c l i csoportok működési szabályait. A termelő- csoportok legfejlettebb formája a Ili. típus, ‘amelynek működési ■szabályzata éppen ezért? a leg­részletesebb. a legtöbb kérdést ölW.i fel. A III. 'tipusu :szcs-k működési szabályzatát’ két rész­letben ismer!etjük. Az alábbiakban közöljük az első részt: Bevezetőben — éppúgy, mint az I. lí. ’-ipusolc működési sza­bályzaja — a felszabadulás óta történt változásokkal, a földre­formmal, a dolgozó parasztság egyre emelkedő életszínvonalá­val foglalkozik a működési s-za bályzait, majd leszögezi, hogy az 'gazi jólét útja egyedül a szőve - kezeli, nagyüzemi gazdálkodás amelyet egyre több dolgozó pa­raszt követ. A bevezetés irá.i a működési szabályzat igy folyta'.ó- dik: 6. A tag: saját és családtagjai háztartási szükségletére a háztáji gazdálkodásban tarthat: egy tehe net egy növendékmarhát, egy ko cát szaporulatává’, öt juhoi vagy kecskét koriát an számú baromfit házsnyulat cs mehet, továbbá a család szükségbe.éhez mérten egy­két hízósertést. Ha a tagnak háztáji gazdálko­dásához igásóllatra van szüksége, azt a csoport kedvező frlté’elek mellett bocsátja a tag re-ndelke A terraclőszöiclkczcti csoport feladata’ Insratlaaiai és azok felszerelése 1. a termelőszövetkezeti cso­port feladata, hogy a művelése alá vont földekm a tervszerű és eredményes gazdálkodást közös szövetkezeti üzemben és- társas munkaszervezettel mag valósítsa. 2. a termelőszövetkezeti csoport gazdálkodási területéhez tartozik: a) Bármilyen címen a csoport kezelésébe, használatába, vagy ha­szonbérletébe adott főid; b) A háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével a tagok tulajdonában, haszonbérleté­ben, vagy bármilyen címen hasz­nálatában álló összes föld. A 1 erm elősző vetkezieti csoport gazdálkodási területe sem elide­genítés, sem haszonbérbeadás ál. tál nem csökkenthető. 3. A termelőszövetkezeti csoport tagjai a közös termelésben a mű­velésük alatt álló összes ingatlan nal vesznek részt, tekintet nélkül arra. hogy azt tulajdon címén vagy más jogcímen haázná;ják. Szőlő, gyümölcsös, vagy rizs­föld esetében az intézőbizottság a taggal ;gyetértésben, a belépés­kor állapítja meg, hogy a belé­pés folytán a csoport művelésé­lje vont szőlő, gyümölcsös', vagy rizsföld holdankin- hány kai. hold szántóval egyenlő. Égy kát. hold szőlőt, vagy gyümölcsöst négy-öt kát. hold szántófölddel, egy kát. hold rizsföldait pedig legfeljebb három kát. hold szán. tófölddel lehet egyenlőnek tekin­teni. 4. A termelőszövetkezeti csoport tagja jogosult — családtagjainak számához képest ■— V2—3/r kát. hold szántót vagy megfelelő nagy­ságú. más művelési ághoz tartozó főidet, háztáji gazdálkodás céljá­ra megtartani. Ebbe a területibe bel? kell számítani a ház körül lévő veteményeskenet, szőlőt és gyümölcsöst, valamint a be nem épitet’- házhelyet is. A házkörüli szőlőt és gyümölcsöst, ha annak területe 'a V2 bat. holdat nem haladja meg egyszeresen, — ha ezt meghaladja, vagy ha a szőlő, illetőleg gyümölcsös nsm a ház körül fekszik négy-ötszörös szor­zattal kell számítani. Akii vek a belépéskor földje nincs, annak — a csoport gaz­dálkodási területéből a lehetőség hez mérten, — háztáji gazdálko­dás céljára, legfeljebb lJ2 k't. hold használa’át lehet engedé­lyezni. Az igy engedélyezett té­ridét terheit, annak használója viseli. 5. A termelőszövetkezeti csoport tagjai a közös termelésben összes igavonó állataikkal, valamint a háztáji gazdálkodás kereteit meg­haladó haszonállataikkal vesznek részt, A^belépő tagiak a közös gaz­dálkodásba Bevitt’ földterükéhez szükséges ve’őm’igor, valamint takarmányának a bevitt állatokra c ő részét is he kell adnia a kö­zös gazdálkodásba. A tagok által fc özös gazdálkodás­ba bevitt igás és haszonállatok, továbbá a vetőmag és takarmány, valamint gazdasági felszerelés ér­tékének 15 százalékát a közös szö­vetkezeti vagyonhoz kell csatolni, az ezen felüli összegen a tehenek és az anyasertések (kocák) után egy éven belül» egyéb jószágok cs ingóságok után pedig négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kel! fizetni. Ha >a tag a Zeti csoportba tcrmelőszövel'k? való belépését Szerda, 1951, febr, 7. megelőzően igás és haszonállatait — a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mértékben — eladta, •az eladott állatok értékének 15 százalékát be keli fizetnie a kö­zös szövetkezei vagyonhoz való csatolás végett, elleikező _ eset­ben ezt az összeget az évvégi jö- v e d el'em 0 s z t ásk 0 r j ö v: d elem ré­szesedéséből le kell vonni. Közös jószágot a tag egyéni gondozására bizni nem szabad. A termelőszövetkezeti csoport tagsága zésére. Az «egyéni tulajdonban marad: gazdasági eszközök, felszerelési árgya'k, stb. közös termelésben való használatáért, a termelő­szövetkezeti csopor: az clbaszná- ódásnak (kopás. rongálódás) megfelelő térítést kötehs íizev.ii. 7. A közös termeléshez szüksé­ges össz:s beszerzés, a csoport uiajdonában lévő termények, ermékek. áruk és anyagok táró. láva, valamint a csoport termel vényeinek értékesé.ése közösen .öríénik. 8. A termelőszövetkezeti csoport tagja lehet minden 1G éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egy aránt. a családfő mellett, tehát an­nak felesége, lő évei felüli gyer­mekei és a vele cg.y háztartás ban élő más hozzátartozója is, aki a működési szabályzatot ma­gára nézve kötelezőnek isimeri «1. Felvehető a csoport tagjai kö­zé a mező., szőlő- és kertgazda­ságban, vagy állattenyésztésben különös szakképzettséggel ren­delkező személy, továbbá olyan ipari munkás, vagy egy segéd­nél, illetőleg egy ipari tanulónál 'óbb alkalmazottat nem foglal kozta’ó dolgozó kisiparos, akinek szakmai munkájára a csoport gazdálkodásában szükség van. Annak, aki a csopor.ba belép­ni szándékozik, felvételét belépé­si nyilatkozat kitöltésével kell kérnie. A tag felvételéről — az intézőbizottság javaslata a'apján — a csoportértekcslet dönt. A termelőszöve.kez-'i csoport ba nem lehet tagként felvenni k i z s ák m á 1 y 0 ló k a t, k u 1 ák oka t, spekulánsokat, üzérkedőket, sem más olyan személyeket, akik a földmüvesszövetkeze: tagjai nem lehetnék. 9. a termelőszövetkezeti cso­portból csak a belépéstől számí­tolt három év elteltével lehet kilépni. Ha a kilépett, vagy kizárt tag a termelőszövetkezeti csoporba bevitt földjének kiadását kéri, •azt a termelőszövetkezeti cso­port részére kialakított táblákon kívül kell kiadni. Ilyen esetben a föld kiadása és minden egyéb el­számolás a gazdasági év végéi törSénik. A íefiBielős&öveíS^e&eíi csoport szervezete 10. A termelőszövetkezeti cso­port szervei: a csoportértckcz ct, az intézőbizottság, az cllenörzőbi- zottgág és a fegyelmi bizottság. 11. A csopcr(érfckez'etet a tagok összessége alkotja, ez a termelő­szövetkezeti csoport legfőbb igaz­gatás] szerve, amely a jogszabá­lyok és a működési szabályzat ke­retei között a csoporiot érintő minden ügyben jogosult dönteni; igy különösen: jóváhagyja a ter­melési tervet, a bevételeket és. kiadásokat, továbbá a jövedelem- dosztást, határoz a 'tagok fe'.vé- VIc és kizárás®, valamint a ve­zetők megválasztása és leváltása felől. Határozata minden tagra egyaránt kötelező., A csoportértekezlctet az intéző- bizottság havonként legalább egy­szer összehívni köteles. A csoport­éi* ekezletet ezenfelül minden cetbe.! össze .kell hívni, amikor ezt a termelőszövetkezeti csoport gizd alkod ás árnak érdeke megki vánja, valamint akkor is, ha azt a tagok egyharmadrész?, de leg­alább öt tag, ugyszin'én, ha a járási tanács végrehajtúbizottsá- ß áriak mezőgazdasági osztálya kéri. A csopor t ér tie ke ziel re a terme­lőszövetkezeti csoport minden agját meg kell hívni. A csoport, értekezlet határozatképes, ina' azon a tagok iák legalább fele jelen van. A csoportértekezlatc' a termelőszövetkezeti csoport el­nöke vezc-ti. A csoportért e k ? z 1 c hn.! árosaiul t szótöbbséggel hozza szavazategyenlőség cselén az el nők dönt. 12. A csoportért ckezlet a terme Jösző vetkezeti csoport tagjai sorá­ból két gazdasági év tartamára in­tézőbizottságot vá’aszt. Ha a ter­mclőszövejkezeti csoport taglét­száma a húszat nem haladja meg, három in'.ézőbizo'tsági ’«a- gol, ha pedig busznál több. ö' 'intézőbizotüsági tagot kel] vá­lasztani. Az intéző bizottság határoz mindazokban az ügyekben, ame­lyek a rendjeletek, a csoportérte- kezle’. határozata, vagy e sza­bályzat szerint az intézőbizottság feladatkörébe tartoznak- Az el­nök az intézőbizottságot mindéi ké:hétben egyszer, de a szükség hez képest többször is ossz.hívni köteles; az intézőbizottság mű­ködéséről havonivén legalább egysen r beszámol a csoportérte- kezletnek. 13. Az intézőbizottság elnökét, aki egyben a termelőszövetkezeti csoport elnöke is, a csoportcrtekcz- Iet egy gazdasági év tartamára vá lasztja Az efnök az initézőbizoit- ság bevonásával egyéni felelős­séggel íráiyitja a termelőszövet­kezeti csoport gazdálkodását és képviseli *a> ‘•ernidőszövstkezeti csoportot a ha’.óságok és barma dik személyek irányában. Az elnök felelős a csoport va­gyonáért, a bevéíe ek felhasználá­sáért. Gondoskodik továbbá a hí telek rendeltetésszerű felhaszná­lásáról és a működési szabályzat betartásáról. 14. Az ellenőrző bizottság há­rom tagból áll. Tagjait két évre kell megválasztani. Az ellenörző- bizopság rendszeresen ellenőrzi a működési szabá'yzat betartását, a csoport gazdálkodási és pénzügyi tevékenységét, va'amint a ’aguk­kal való elszámolást. Az ellenőr •őbizottság évente legalább két­szer általános vizsgálatot köteles aráni és annak eredményéről jelentést kell lennie a csoportérte- '•c-de' lek. 15. A fegyelmi vétségek megá’- tapitására és g fegyemi bünteté­sek kiszabására a csoportéi" ekezb’t egy évre háromtagú fegyelmi bl­ottságot választ. 16. Ha a fenn r’őszövykeze'i •söpört művelés? alat‘ álló szán ó'erüleí » 300 kát. liolrla' eléri a csopor'bnn lévő dolgozó na- ’aszt családok száma legalább 10, a csopor1 kérheti önálló 1 er- nelőszövítkezet'é való á'alaku ’ ásániaík insedélvczósé*. (Folytatása következik.) Hsaiéit de pzéK lilt8Ko?ása sVHsat'HéaReisrszdg feitegyvenese et'en A román dolgozók tiltakozó gyű­léseken fejezik ki felháborodásukat az amerikai és angol ímperialis'ák 1 'borús készülődései és a hitleri Wehrmacht újjászervezése ellen A bukaresti Prole!ár-gvár“ gyű­lésén Elene Matusa, kerületi ta- r/cstag, élmunkás szövőnő kijelen­tette: ,,pvűlölöm ezeket o banditá- kat, mert szeretem az életet, szere- lem a munkámat és a szövőgépei­met. Az ötéves terv teljesítésének megkezdése óta 8 gépen dolgozom, i " harcolok az imperialista hóhé­rok ellen". De Ír' egyetemi tanárai tiltakoztak az ENSz amerikai parancsra hozott határozata ellen A Delhi egyetem 110 tanára és előadója február 3-án nyilatkozat­ban elítélte az ENSz közgyűlésé- sének február 1-én hozott amerikai határozatát. A nyilatkozat megálla­pítja: Kína méltán gyanakszik amiatt, hogy ellenséges csatiatok közelednek hazájához, és jogosan tesz megfelelő intézkedéseket hatá­rainak védelmére. Kína nem feled­heti el, hogy Korea többízben tá- maszDonUa volt a hódítók betörésé­nek Kínába. A nyilatkozat rámutat, hogy a Kínai Népköztársaság kész résztvenni békés tárgyalásokban, és meg akarja akadályozni a kon­fliktus kiszélesedését. világszerte támogatni akarja a békét. A „Vietnam hangja“ február 3-i rádióadásában ugyancsak élesen el­ítéli az ENSz-nek az amerikai kor­mány kényszerítő nyomására ho­zott rágalmazó jogellenes határo­zatát. A hírmagyarázat hangsú­lyozza: a világ népei átlátnak az amerikai imperialisták cselszövé­sén, amelynek célja, hogy folytat­hassák Korea elleni agresszióinkat, és uralomratörő terveiket az ENSz cégére mögé rejtsék. § tan! „«arFamessíSieit“ kivételes térvényt készítenek elő A bonni igazságügyminísz- térium kivételes törvényt ké­szít elő a remilitarizálás elleni mozgalom elnyomására. Ezt szombaton Bonnban annak a parlamenti bizottságnak tag­jai közölték, akik résztvesznek a törvény kidolgozásában. A neofasiszta német párt és a szabad demokrata párt szél­sőjobboldali szárnyának kép­viselői már a múlt évben kö­veteltek egy kivételes tör­vényt. Eisenhower látogatása után az amerikai főbiztosság, tekintettel a remilitarizálás ellen növekvő tiltakozásra, követelte a bonni lakájkor­mánytól, hogy siessen a tör­vény kidolgozásával. Az amerikai imperialisták uiabb gaztette: Kivégezték a másik három martins viliéi néger munkást is Az amerikai imperialisták újabb szörnyű gaztettet haj­tottak végre. A pénteken ki­végzett négy ártatlan martins- yLiléi néger munkás után hét­főn délben kivégezték másik három társukat is. A kivégzést Ricbmondban (Virginia ál­lam) hajtották végre. „Ázsia, Afrika és Európa népei, az amerikai négerek el­len elkövetett szörnyű bűntett­ben világosan látják, milyen eszközökhöz folyamodik a Em­mán-kormány, hogy megsem- misitse a négerek uj felszaba­dító mozgalmát és növekvő egységét a fehér dolgozókkal. Továbbra is tiltakozni fogunk a négerek elleni tömeggyilkos­ságok ellen Truman elnöknél és Virginia kormányzójánál” — jelentette ki a Polgári Jo­gok Kongresszusa, Az gyarmati laatéságok csalással és terrorral készítik elő a „választást66 az Aranypart ősi Február 5-én Aranypart (Nyugat-Afrika) angol gyar­maton törvényhozó tcstiileji választások kezdődtek. Ez az első választás a 100 éves an­gol gyarmati uralom alatt. Az angol közigazgatás minden szükséges intézkedést megtett, hogy a ,(választáson“ ne ér­jék meglepetések. így a för- vényhozótestület 84 tagja kö 7ül az afrikai választók csak 37-et választhatnak. A többi 47 helyet az ango] közigazga­tás és a törzsfőnökök által ki­jelölt személyek töltik be. Az angol gyarmati hatósá­gok a választásokon fellépő Néppárt vezetőjét . rendzava­rásra való felhívás“ cirnén máris beböríönöztették. MÉRSÉKELT SZÉL. Várható időjárás: Jobbára borul?, párás, reggel helyenként ködös idő, többhelven, főleg nyugaton és délen eső. Mérsékelt déli, délnyu­gati szél, az enyheség tovább tart. Válts nyereményhez évkönyvei az Országos Takarékpénztárnál, fiókjainál, postahivataloknál. Sorsolás félévenként Betétedet mevs^kszorozhafodt

Next

/
Oldalképek
Tartalom