Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-04 / 29. szám

I Jjahfo lépések Jugoszláviában kapitalizmus visszaállítása felé A népi demokráciákban a gép­es traktorán omások fontos té­nyezők a mezőgazdaság szocia­lista szektorának fejlesztésé- ben és a szocializmus építését szolgálják. A dolgozó tömegek nyomá­sára Jugoszláviában is létesí­tettek gép- és traktorállomá­sokat, amelyeknek szintén a szocializmus építését kellett volna szolgálni. Tito fasiszta bandájának azonban, mint az imperializmus ügynökségének; az a feladata, hogy szabotálja Jugoszláviában a szocialista építést és ennek megfelelően a gép- és traktorállomáso­kat is hamarosan a kulákok rendelkezésére bocsátották. akikre a titoisfák ellenforra­dalmai- tevékenységükben tá­maszkodnak. Még az elmúlt év szeptem­berében a titoista kormány rendelete feloszlatta a gep- és traktorállomásokat és azok gépállományát feloszlatta az úgynevezett dolgozók közös­ségei“ között, amelyeket a ti­toisták a kulákokból alakítot­tak és amelyek * kulákok meg­gazdagodását segítik elő. E kulákközösségek révén tudják a kulákok kizsámányolni a szegény- és középparasztokat. A tito-fasiszták a rendelettel a mezőgazdasági gépeket a ku­lákok kezébe adták. Ez ismét egy lépés volt Jugoszláviában a kapitalizmus visszaállításá­hoz és p falusi kizsákmányo­lok. a kulákok megerősítésé­hez. A titoisták a jugoszláv nép­gazdaságot romlásba taszítot­ták és a dolgozókra, n dolgozó Parasztokra súlyos terheket róttak ki. A dolgozókat a legkülön­bözőbb kény szeim unkák r a hajtják és ji dolgozó parasztok vevej- fékes munkájának gyümölcseit a, titoista funkcionáriusok az UDB-sek és a kulákok íabol- ják el. A titoisfák kiveszik a kenyeret Jugoszlávia népeinek a szájé1 ól és az imperialista országokba szállítják, akkor, amikor a jugoszláviai dolgozók éheznek. A kapitalizmus restaurációja megy végbe a városban, az iparban és n kereskedelemben is- Az ipar legfontosabb ágai­nak átadása a ..köztársasági“ kormányok illetékességébe, a külkereskedelem „decentrali­zációja“. az üzemeknek át­adása az úgynevezett „mun­ka-tanácsok“ és „munkásveze- főségek“ igazgatásába — mind­ezeknek a rendszabályoknak az a céljuk, hogy » titoisták megteremtsék a legmegfele­lőbb lehetőségeket a termé­szeti kincsek további fokozott elkótyavetyélésére, a dolgozó tömegek kizsákmányolására a külföldi tőke részéről ét; hogy gazdaságilag megerősítsék az uj titoista burzsoáziát. A kapitalizmus visszaállítá­sát azonban a titoisták min­denféle ostobaságokkal, „a tu­lajdon uj formáiról“, stb. szóló magasröptű frázisokkal igyekszenek elkendőzni. Ugyanígy jártak cl a közel­múltban is, hogy elfedjék a magántőke visszaállítását a be tkcre.sk ed e lemben. Ennek a titoista „újításnak“ a lényege az, hogy a fogyasz­tási cikkeket, nyersanyagokat é:s féli emlékeket gyártó ipari üzemeknél felhagynak « gyárt* Vasárnap, 1951- febr. 4. mányök állami megtervezésé­vel és azt. hogy az üzem mit gyártson, azt n titoista uj búr zsoázia. az üzem igazgatósá­gára bízzák. Ugyancsak ci fog­ja megá! lapítani, „a kereslet és kínálat elve alapján“ a gyártmányot árát. Mint látható, a Tito-fasiszták „felfedez­ték“ n kapitalista szabad rablást és a konkurenciát, amit n dolgozók túlontúl is jól megismertek már. A Tito-bandának ez a lépése az amugvis sötét nyomorba döntött lakosság újabb végze­tes kifosztásához vezet­A jugoszláv dolgozó töme­gek azonban mind a városban, mind a falun. a hős jugoszláv kommunisták vezetésével el­szántan harccdnak a háborúra készülő amerikai bérenc fa­siszták és burzsoá, kulák cin­kosaik ellen. Fordulat Bulgáriában az állattenyésztés terén Ax állattenyé8xtém igen nagy szerepet játszik a bolgár néDgaz- daságban. Biztosítja a lakosság hússzükségletét, s nyersanyaggal Iát el egyes iparágakat. 1950. nyarán és őszén gyökeres fordulat következett a bolgár falu életében. A mezőgazdasági termelő szövetkezetek ez évi termésered­mény ei bebizonyították a szegény­es középparasztság előtt a szövet­kezeti termelés fölényét a magán- gazdaságok felett- Ennek követ­keztében az ország minden részén, de elsősorban a gabonatermö vidé­keken igen sokan kérték felvételü­ket a szövetkezetekbe, illetőleg sok faluban határozták el új termelő­szövetkezetek felállítását. Nem tudnak azonban belenyu­godni ebbe a népi demokratikus hatalom ellenségei, a kulákok, akik vagy a szövetkezetekbe való befér­kőzés, vagy ellenséges propaganda útján igyekeztek akadályozni az új szövetkezetek munkáját. Táma­dásaikat ez alkalommal az állat- tenyésztés frontján intézték, A Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsa és a BKP Központi Bizottsága megvizsgálta az állat­tartással összefüggő kérdéseket és közös határozatban intézkedéseket hozott az állattartás és állatte­nyésztés kérdéseinek szabályozá­sára, a visszaélések megakadályo­zására, s egyúttal irányt mutat, a mezőgazdasági szövetkezeteírnek az állattenyésztés fellendítésére. Többek között a határozat el­rendeli, hogy az igásállatokat az egyes mezőgazdasági brigádok fel­ügyelete alá kell helyezni. A me­zőgazdasági szövetkezeteknek az állatállományuk nagyságától füg- gőleg, állattenyésztő-brigádokat kell szervezniük, amelyek a pro­duktív állattenyésztéssel fognak kizárólag foglalkozni. A szövetke­zeteknek gondoskodások kell meg­felelő istállóhelyiségek rendelke- zésrebocsátásáról, vagy építéséről, amelyek megfelelnek az állategész­ségügyi követelményeknek. A határozat részletesen foglal­kozik az állatállomány takarmány- ellátásának kérdésével is, Kötelezi a szövetkezeteket az állatállomány fenntartására, és fejlesztéséhez szükséges takarmány biztosítására. Minden egyes szövetkezetnek gon­doskodnia kell arról a felszerelés­ről, amely a takarmány előkészíté­sére, sílózásra, stb. szolgál. Ameny- nyiben a takarmány biztosítása a saját vetési területéről már nem lehetséges, úgy a határozat enge­délyezi, hogy a szövetkezetek a takarmányt szabad áron vásárolják meg. A határozat ugyancsak kötelezi az állatorvosokat, valamint az ag- ronómusokat, hogy minden tekin­tetben álljanak a szövetkezetek rendelkezésére állattenyésztési kér­désekkel kapcsolatban. A földmű­velésügyi minisztériumnak köteles­sége gondoskodni olyan irodaiam elterjesztéséről, amelyet a dolgo­zó parasztok az állattenyésztéssel kapcsolatban sikerrel felhasznál­hatnak. A szövetkezeteknek gyűlé­seket, tanfolyamokat kell rendez­niük, amelyeken megbeszélik az állattartás és tenyésztés kérdéseit és elsajátítják a legszükségesebb tudnivalókat. A kormány nagyobb hitelt folyósított a szövetkezetek­nek szecskavágók és az állatte­nyésztéshez szükséges összes többi gépek beszerzésére. A határosat kötelezi a Párt-, szakszervezeti- és ímácsszei veket a határozat végrehajtásának ellen­őrzésére és segítségnyújtásra. Amint azt az ország különböző részeiről befutó hírek bizonyítják, a bolgár parasztság megértette a határozat fontosságát és megtette az első lépéseket a rendelkezések végrehajtására. A bolgár parasztság most foko­zott éberséggel figyeli a nép ellen­ségeinek, a kulákoknak a mester­kedéseit, leleplezi őket. Remélhető így, hogy az állattartás és tenyész­tés terén mutatkozó hiányok és hi­bák kiküszöbölődnek, s a bolgár állattenyésztés gyors léptekkel ha­lad majd a Szovjetunió által ki­jelölt úton. A határozat végrehaj­tása éreztetni fogja majd hatását úgy a lakosság hús-, zsír-, stb el­látása terén, mint a szövetkezetek állati erővel végrehajtandó mun­káiban, mind pedig az állati ter- .mékeket és állati nyersanyagokat ‘feldolgozó iparágakban. A milliós kolhozok körzete A csart'akszi körzet valameny- nyi kolhoza kiváló termésered­ményeket cr: cl az elmúlt mező gazdasági évben. A „Szocializ- mus“-kolhoz hektáronként átlag­ban 40 mázsás gyapot! crmésl tyüjtölt be. Alig maradt el mö­götte a „SziáIin‘‘-'kolhaz cs a í,Vorosiliv“-ko$boz, lunalyek 3$, 1 tetve 36 és tél mázsás bsktáro i- cénli átlagos gyapottermést ér­ek cl. A körzet kolhozainak több mint a fele 5 millió rubelnél ma­gasabb jövedelemmel rendelke ik. A körzet kolhozaiban a munkaegységre járó juttatások megkétszereződtek és -cmelfeedett a kolhozok közös vagyona. A kolhozparaszl&k jómódú anyagi és kulturális életet élnek. _ Min­den egyes kolhozban van könyv­ár. Az elmúlt évb?n a körzet olhozparasztjai összesen 40 ezer különböző könyvet vásárollak. Szocialista munkaverseny a Legfelső Tanácsok februári váiasztásama k tiszteletére A szövetségi és autonom köz­társaságok Legfelső Tanácsai­nak választásait megelőző kam­pányt a dolgozó tömegek alkotó k:zd: ményezésének ha’almas fel­lendülése .jellemzi. A moszkvai villanylámpugyár egyik műszaká­nak munkásai kötelezettségeket vállaltak, hogy az OSzSzSzK Leg­felső Tanácsának választásáig február 18-ig, 10 elsőrendű rádiólámpát gyártanak az elő­irányzott mennyiségen felüt. A magniiogorszki kohászati kom binát és az uráli nehézgépgyártó üzem dolgozói azt javasolták, hogy rendezzenek versenyt a termelés minden tartalékának, valamint gépek és gépi felsze- íeléstk jobb kihasználásának ér­ti: kében. Ezt a kezdeményező»' ’el Lesen felkarolták Moszkva Dnyepropelrovszlr, Leni.ngrád y.sdánov és más városok munká­sai. ír ír "»p SZILARD A SZTÁLINI ACÉLFAL... Ford harmincezer munkást elbocsátott, Li Szin-Man kormánya gyáva! Menekül- Lecsuklanak az angolszász csápok a hősi, véres Koráé körül A Wall Street terve nyilt. Nem titkon harsog. Halá fej van a homlokán! És déli. véres határainkon a vértől mocskos Tito provokál! A nemzetközi, pimasz gonosztevők: Csang Kaj-Sek, Franco, Caldaris, Tito, s a pcstisbaktérium tenyésztők számára kész a magas bitó! SS-csordák. Hitler tábornokok raja gyű emlik. A náci-hydra eled! 8 Koreában bombaling ropog, hol nyüzsgött tarkán a szabad élet! Marsh all-segély szára2 morzsáiért hóhérok ál nak sorba nyn gáton. És szőrös kézzel számlák el a bért, mit kíván tőlük a gaz uralom! S míg odaát habzó pezsgőt isznak, és bősz, vad jazzt üvölt a lokál, ott, nyugaton nines a kínnak, s redő mélyül sok cmberkoponyán! Hiába Tito s a bomba gyáros, s a többi bérgyilkos pribék! Mert békét akar falu, tanya,, város, és bátran lép uj utján a nép. S Koreában piros em bervért fal a jenki, s gyűlölettől hévül! De szilárd a sztálini acélfal: a béketábor, rendületlenül! KOKA ENDRE Amerikai erkölcsök ISerlini csendélet NyugatrBerlinben igen gyako­riak azok az esetek, mikor ame­rikai és angol katonák a vendég­lőben megtagadják a számla ki­fizetését. Nagy veszteségeket okoznak a vendéglősöknek a „hős“ angol-amerikai katonaság éjszakai kiruccanásai. A dolog „technikája“ igen egy­szerű. Midőn az egyenruhás ven­dégek már megfelelően sokat fo gyasztottak, ettek és ittak, be­állít az angol, vagy amerikai jár­őr, és magával viszi a mu atozó- kat, akik természetesen „elfelej­tik“ kifizetni a számlát. Egy nyugat-berlini vendéglős egy másik „fogásról“ számol be; egy katona, aki jó! bevacsorázott, pénz helyett ,,zálogba““ ad néhány csomag cigarettát. Másnap reggel megjelenik az angol katonai járőr, s visszaköveteli a cigarettát, az zal az „indokolássá.“, hogy az brit tulajdon, tehát elidegenít­hetetlen. Ez a „fogás“ nincs rang­hoz kötve, ugyanitt egy angol repülőőrnagy is megismételte. Ha elolvassuk a berlini újsá­gokban hemzsegő híreket az amerikai, angol katonaság garáz­dálkodásairól, tivornyáiról, a járó-kelők bántalmazásáról, a nők inzultá’ásáról. akkor meg lehet állapítani, hogy a nyugati megszálló hatóságok erkölcsi ma­gatartása tökéletesen méitő az eléjük tűzött célokhoz. Múlandó dicsőség Az egyik new.yorki étterem bejáratánál esténként egy tarka libériába bujtatott magastermetii néger portás nyit ajtót a be- szeszelt lumpoknak. Ez Jesse Owens a csodafutó, az olimpiai játékok egykori győztese. Owens négy olimpiai arany- érmet szerzett az Egyesült Álla. moknak. Az üzletemberek or. szága azt meg is hálálta neki. Rögtön a.: olimpiai győzelme Után kénytelen volt agarakkal, versenylovakkal, sőt ausztráliai óriás kenguruval versenyt futni, hogy megélhetését biztosítsa. Karrierjének utolsó állomása: portás egy csapszékben. Az egyik new-yorki pálya­udvaron egy néger ci poliszt {tó feje fölött, a következő felirat ékeskedik: „cipőjét bt Harrison Villárd, a londoni olimpiász győztese tisztit ja“. Villiárd még Londonban, mi­dőn a 100 méteres síkfutás győz­teseként lelépett a győzelmi emelvényről, s a tömeg lelkesen ünnepelte, ezt mondotta ke. sáriién egy angol újságírónak: „itt Londonban az olimpiai já­tékok idején gyönyörű egyen­jogúságot élvezünk országunk fehér sportolóival. Erről az egyenjogúságról nyomban meg­feledkeznek, ha a néger győz­tesen visszatér hazáidba'’'. Az amerikai békevédelmi nobizoítság g Az amerikai hékevédelmi nőb< zottsáfj _ New-Yorkban '’uülést tartott, amehjen a he- ■yi békevédelmi bizottságok öbbszáz képvisel* vett részt. A m/ülés résztvevői felhí­zási intéztei:. EísenJiowerhez és határozatot fogadtak cl. yiilése amelyben tiltakozna!: Nyugat. Németország felfegyverzése ellen és követelik a koreai 'i adm űveletek meg.<• ?.:’<n!elését, 'államin t békés t organ1 -'<* ok nditását a minden országgal való barátság érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom