Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-04 / 29. szám
Bai^mvai ehtái*s felkéiJKÖIt a ízaliad Yé|> napra Baranyai János elvtárs a zalaegerszegi konfekciós üzeni dolgozója. Napi munkája után rendszeresei népnevelő munkára jár ki körzetébe és_ most külö- nősien a Szabad Nép kampány során még nagyobb lendülettel végzi felvilágosító munkáját. Vasárnap vidékre készül a népnevelő gárda, ahová beosztották Baranyai elvtársat is. Most is, miit mindig előkészíti. A népnevelő füzetek mellett a fontosabb dolgokat feljegyzi a Szabad Népből, Most, hogy falura mennek ki, még inkább foglalkozik •e. falusi dolgozók problémáival. Közelebb visz a Párthoz — Jó népnevelőmunkát végezni komoly feladat — mondja mosolyogva. — De nem nehéz, ha felkészülünk rá. Nekünk, népnevelőknek éppen az a feladatunk, hogy jó felvilágosító munkával a nehézségeket elhárrsuk. — Hogy én hogyan végzem agitációs munkámat? Mindig azt mondom cl, amit érzek. Hogy} mit jelent nekem a Szabad Nép. s hogy mennyire nélkülözhetetlen mindennapi életemben. Persze vannak akik ezt nem értik meg olyan könnyen, és bővebb magyarázatot várnak. De én erre is könnyen magyarázatot tudok adni. A Pár'ot minden becsületes dolgozó szereti. És aki lag- jclöltj'2 lehet a Pártnak, nagyon büszke erre. A Szabad Nép ol vasasa annyi* jelent, hogy közelebb kerülünk a Párthoz, mélyrehatóan megismerjük a Párt útmutatásait, eredményeit és ez nagy segi'séget nyújt a munkánkban. Minden dolgozónak Hornos, hogy a Szabad Népből tanultakat felhasználja munkájában, magatartásában. Uj embertípust nevel Rövid ideig elgondolkodik aztán igy folytatja. — Ebben az esetb:n is ránk, népnevelőkre- hárul az a feladat, hogy elősegítsük azt-, hogy Pártunk köz ponti lapjának útmutatásait kövessék a dolgozók. És még egy nagyon fontos szempont van. amit most különösen falun haszMái* pedig én ebből nem maradok ki. Ilcíidíii Kobra is azt a Két mázsát Petriventén újabb hatalmas lendüie't:-- adott a munkának a Pártkongresszusra való készülődés-. A jó felvilágosító munka nyomán egyik felajánlás <a másikat követi. Legutóbb a 'község 1 srmelőcsoporíja 30 mázsa kukoricát ajánlott fel a Kongrcsz szus tiszteletére. Ez a példamutatás magával ragadta az egyénileg dolgozó parasztokat is. így gyorsult meg a begyűjtés üteme és igy lett a felajánlót; kukorica mennyisége 70 mázsa. Yau felesleg! A í'öldművesszövet,kezet bc- gyüjtőlielye ismét forgalmassá vált. Arrafelé akadt dolga Kobra György 9 holdas középparasztnak, Megállt a szövetkezeti magtár előtt és a túlsó oldalról hosszan elnézte, amint a kukori cával teli zsákok lekerülnek a J kocsiról. Lassan • megindult hazafelé és a látottak nem hagyták nyugton. Még kétszer-háromszor vissza is fordult, aztán csak úgy halkan megjegyezte. — Hát mindenkinek van feleslege, csiak éppen nekem nincs? Gyorsabbra vette lépteit, hajtottak a gondolatok és mikor hazaért, be sem lépett a konyhába, csak úgy kívülről szólt >a feleségének. — Add már csak ide az; a karnrakulcs-ot. Utána nézek, van-e felesleg kukoricám. ICobráné tétovázva adta férjének a kulcsot és meg is jegyezte. —. Már megint min töröd a fejedet. Mi eleget tettünk a kötelességünknek. Az az egy-két mázsa, ami esetleg megmarad a következő termésig, nem rossz a háznál. — No, majd meglátjuk — jelenesbe ki határozottan a gazda. — De egy biztos, hogy az én házamban felesleges termény nem lesz. Én értem is telt annyit a Párt, mint a- Magyar Pistáért, meg a Hans Istvánért. Ha ok beadták azt a két mázsát a Kongresszus tiszteletére, az enyémből is futja. Vagy italán azt akarod mondani, hogy a mi termésünk nem volt olyan, mint azoké? Ki liál a gazda — Nem is arról van szó — szól közbe az asszony. — De hát mégis gondolkodj egy kicsit. Kobra György komoly arccal nézett a feleségére. — Épp azért c clekszek igy, mert gondolkodok. A múltban soha nem volt ilyen termésem, mint mostaná ban. Ez mind azért vau, mer! ;; Párt segítette munkánkat. Szaktanfolyamokat indított, meg :i Szabad Népen keresztül is állandóan ismertette, hogy hogyan végezzük helyesen a mező- gazdasági munkát. Míg a gazda az ajtót nyitotta, ICobráné megjegyezte. — Hát udod. a kukoricával én gazdálkodók, félre is raktam, már ami szükséges. Nekünk is van még két mázsánk, amit úgy gondoltam, hogy elteszünk. — Elteszünk, .elteszünk — mormogta maga elé bosszúsan Kobra György. — Hát persze, hogy eltesszük. Oda tesszük el, ahol a legjobb helye van. Beadjuk. Hadd erősödjék ezzel is a nép állama. A legjobb helyeit Hirtelen megfordul, mind a két kezével mutogat beszéd köz ben. — Tudod, mit adott- be eddig a 'községünk a Kongresszus isztelelére? Hetven mázsát. És z mind egy-kettő, meg három mázsákból jött össze. Há; én bből nem maradok ki. Nekem a Párt szabadságot adott, jogot adott, megbecsült dolgozója vagyok az államnak és hogy most jobb körülmények között élünk és. boldogabb jövő elé nézünk, ezt mind a Pártnak köszönhetjük. ICobráné az egyik sarokban lévő kukoricakupacra mutatott. — Itt van ez a felesleg. Úgy nézem, még felül is van két mázsán. Hiszen én is olvastam, hogy mit jelent nekünk párton kívüli dolgozóknak a Pártkongresszus. Irányt és segítséget ad további munkánkhoz. Többet nem is beszéltek. Kobra György az istállóba ment. Befogott. a felesége segített neki. A három zsák kukoricát együtt ‘■ették fel a kocsira, az asszony kinyi-otta a kaput. A férje még fordulóban visszaszólt. — Sietek ház* — gyorsabb hajtásra fogta a lovakat a földművesszövetkezi* magtára felé. SIKLÓS LÁSZLÓ Körzeti könyvtárt kap Nagykanizsa Zala megyében eddig egy körzeti könyvtár működött Zalaegerszegen. Ez az egy könyvtár nem tudta megfelelően ellátni az egész megyét, ezérf most Zalát két körzetre osztják. A második körzet székhelye természetesen Nagykanizsa lesz. Ez a legújabb elhatározás késleltette ' eddig Nagykanizsán a városi könyvtár tervezett megnyitását. Értesülésünk szerint n közeli hetekben megkapja Nagykanizsa a mintegy 20.000 kötetes körzeti könyvtárat, amely a körülbelül 2000 kötettel rendelkező városi könyvtár mellett működik maid. Az új könyvi arat a városi tanács székhazának földszinti helyiségeiben helyezik el négy teremben, s ezek mellet*- olvasóterem is lesz A körzeti és városi könyvtár megnyitását március közepére tervezik. a Az MDP Megyebizottságának vándorzászlója legjobb megyei kulturesoportnak Kultúrverseny megyei döntőjére, a Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottsága gyönyörű vándorzászlót készíttetett. amit -1 legjobb helyezést elért kultúrcsoport nyer meg. Egyébként EgeEszegen a következő dijakat ajánlották fel: Az MNDSz megyei bizottsága; egy rádiót, p pedagógus szak- szervezet: 15 kötetes könyvtár- bővítést és 300 forintot a szereplők megvendégelésére. A felajánlások egymásután érkeznek be a megyei tanács népművelési alosztályára. Megindult a verseny az utmunkások és az „Utmunkás híradók" között 5? Szabó Kálmánná, a zalaegerszegi Útfenntartó Vállalat dolgozója, az üzemi újságok szerkesztése és továbbfejlesztése céljából a Kon gresszus tiszteletére versenyre hiv- ta ki az ország valamennyi útfenntartó vállalatát A verseny címe: „Minél jobb üzemi újságot a dolgozóknak.“ A versenypontok közül kiemelkedő az a rész. mely a műszaki értelmiség mozgalmi munkába és munkaverseinvszervezésbe való bevonásával foglalkozik. Szabó elv társnő helyes felismeréssel tapint arra a hiányosságra, mely nagyon sok vállasainál mutatkozik- A műszaki értelmiség egy része a fizikai dolgozókkal szemben, még mindig az üvegbúra alatt él. A közösen szerkeszt el t üzemi újság közelebb viszi egymáshoz a dolgozókat s így problémáikat egy nevezőre hozva, eredményesebb munkával tudják vinni a békéért, az ötéves terv sikeres befejezéséért vivőit harcot. Az, üzemi újság elősegíti a fizikai dolgozók elméleti téren törté, nő fejlődéséi is. meri a következő versenypont a mnunikáslevetezők nevelése. Minél több dolgozó bevonása, hogy az üzemi újságot jó munkáslevelekkel lássák el. Versenypontként szerepel az újság szocialista iránya is. Értékelésre a budapesti Útfenntartó Válla latot kérik fel. A kihívásra máris több helyről érkezett válasz. Többek között a hódmezővásárhe’yi Útfenntartó Válla tat ezeket írja: — Megküldött versenykihivástokat örömmé; ol vastuk és azt teljes egészében magunkévá tesszük és elfogadjuk „Utmunkás Híradónk* első példányát csatoltan megküldjük.* A másik levél a kecskeméti Útfenntartó Vállalattól jöfct hasonló tartalomma]. Amint igy elnézzük a különböző helyről beérkezet* ütmünké shir, adókat, arra gondolunk, mily nehéz feladat été állítottak volna bennünket, ha minket kérnek íe] a bírálatra A „Csongrádmegyej Uj munkások Híradóján“, y címlapon művészi rajzot látunk Uf lombos fákká; és kavics-prizmákkal. Az egerszegi üzemi újság címlapján szintén ut van, autóval, útjelzővel, prizmával és kilométerköve; és egy utmunkás kővel megrakott talicskát tói rajta. A hódmezővásárhelyi újságban a vezércikket Balja Mihály vállalatvezető irta. így kezdi: — Üzemi pártszervezetünk. szakszervezetünk és az egész vállalat együttes erővel a munkaterületünkön lévő hiányosságokat akarja megszüntetni azzal, hogy útjára bocsátja az „Utmunkás Híradói*. ... És az Ufmurvkás első száma máris elindult, hogy hivatását teljesítse. A dolgozók írják ezt az újságot. Imák a Pártkongresszusról, a békéről, a munkaversenyekrö!, versenykiér Uh kelésről és a többi- Egyformán jók ezek az üzemi újságok. Nem lüljük. a budapesti Útfenntartó Vállalat melyiket tünteti ki az első dijjasl. Mindenesetre vesztes nem ’asz. Ellenkezőleg'. Az útfenntartó vállalatok valamennyi dolgozója nyer és nyertes lesz a, dolgozó nép is, mélynek tagjai ezeket az. újságokat írják és olvassák. A zalaegerszegi Tejüzemnél eddig1 Í^125 forint a megtakarítás a kongresszusi versenyben A zalaegerszegi Tejüzem, melynek dolgozói a Pártkongresszus tiszteletére értékes felajánlást tettek, a vállalt teljesítményeket ötnaponkint bírálja el. Az eddigi értékelések mutatják, hogy lemaradás egyik dolgozónál sem le3z Gyopáros Lajos vállalatvezető #, tejbegyüjtés fokozására 2 újabb községben népnevelő munkát végzett és a telkezel őket a minőségi munkára kioktatta. Az eddig megtakarított érték 481 forint. Garam völgyi István é$ Csikv Pál anyagtakarékosság és int. óra kiküszöbölésére tettek felajánlást. A teljes érték 300, az eddigi megtakarítás pedig 200 forint. Csiszár Kálmán és brigádja a tejbeadás emelése és 0.2 százalék zsírátlagra tett vállalásuknál, melynek értéke 1.500. 29-ig 620 forint megtakarítást értek el. A Kongresszus tisztel etér. vállalt takarékosságnál vállalat ezideig 3.125 forintot takarított meg. Németh László S burgonyája: múzsa iiagyjatienpuszitán a szentmar főni Radó-esalúd egykori birtokát most dolgozó parasztok művelik. Ebben nem is volna semmi különös, mert a dolgozó paraszt ezelőtt is dolgozó paraszt volt. és a Radó-család idejében is ök művelték a földel azzal a különbséggel, hogy akkor csak a munka volt az övék, míg most ők a föld gazdái. Meg is becsülik ám a földet, nem úd\> mint a régi tulajdonos, aki esők a hasznot vágta zsebre. Esténként, amikor összejönnek egy-egy családnál, elbeszélgetnek. Ilyenkor sok mindenről esik sző: beszélnek tennivalóikról, megváltozott életkörülményeikről, a Pártról, amely a föld gazdáivá tette i őket. Vitatkoznak a nemzetközi helyzetről, de legfőképpen munkájuk megjavításáról és a béke kérdéséről. Olyan ez a megbeszélés, mint egy értekezlet. Persze, ök nein igy nevezik. Ezeken az esti beszélgetéseken aztán gyakran esik szó a termény- beadásról és a termelési szerződésről is és gyakori. beszédtárgy a tszcs megalakítása, mely máris a megvalósulás felé közeledik, Mása István- éppen arról beszél, hogy miért teljesítette 216 százalékra a gabonabeadást és miért adott be több burgonyát, mini amennyit előírtak a számára. — Csak hazafias kötelességemnek tettem eleget — mondotta —. Jut és marad is. Az állami a mi államunk, és akkor végzünk jó munkát, ha az állammal szemben is teljesítjük kötelezettségünket. Németh László feleségére néz. Mosolyodnak. Eszükbe jut a burgonyabeadás. 75 kiló helyett 5 mázsát adtak be, persze nein egy tételben, hanem egyszer ennyit, másszor annyit, ahogy az alkalom éppen magával hozta. Ezen mosolyogtak most. Németh László nem tudja megállni, hogy ne beszéljen erről az esetről. — 'Amikor a földművesszövetke. zetben arról volt szó, hogy nekem is be kellene adnom 75 kiló burgonyát, azt mondtam: rendben van. Másnap be Is vittem. Igen ám, de éppen aznap olvastam a Zalában, hogy egyes gazdák ennél jóval többet adtak be. Nem akartam lemaradni. Hazamentem, s az asszonynak nem is szólva, bevittem rnég egy zsák burgonyát. A harmadik esetnél aztán észrevett az asszony. Né met hité elneveli magút és 7 éves kisfiára mutatott: — Hf van, aki megfogott téged. — A kisfiú büszkén kihúzza magút és önérzetesen elkomolyodik. Ebben a pillanatban fontos személyiségnek érzi magái. Aztán Némethné így folytatta: — Képzeljék, fut be a gyerek és tele torokkal kiáltja: „Anyu, apu már megint viszi a krumplit a földművesszövetkezetbe•“ Németh László a feleségéhez fordul: — Akkor már azt is mondd el, hogy később mi történt. A 7 éves kisfiú minden kérdező, nélkül megszólalt: — Anyut is megfogtam, mert anyu is vilii u krumplit, a földmüvcsszövetkezelbe. — Mindannyian jóízűen neveltek, —- a vege az lett —- mondja Németh László — hogy mosf már az o szonnyal közösen beszéltük meg a tennivalót és még beadtunk 2 mázsa burgonyát. — Jól tettétek mondta Kóbor Ferenc. Lássák azt, hogy Nagy falud pusztán megér teil ék a Párf szavát. Valamennyien helyeseltek. még a kisfiú is, mert érezte, neki is része van abban, hogy 5 mázsa burgonyát adtak be a földmüvcsszövetkezelbe. Vasárnap, 1951-Hr.-I, | msitok. Rákosi elv;ars október 27-i beszédében foglalkozott a középp erasztság kérdésével és hangsúlyozta,- hogy a legjobbakat isi kell venni a pártszervezetekbe. Nekünk az a feladatunk, hogy minél több olyan közép- parasztot neveljünk ki, aki méltóvá válik a Párt tagjelöit- ségre. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a községiek dolgozói közül minden középparaszt rendszeresen olvassa a Szabad Népet, tanuljon belőle és ezí hasznosítsa mindennapi munkájában. Középparasztjaink jórésze falunevein munkát végez és ebben az esetben még inkább nélkülözhetetlenné válik a Szabad Nép rendszeres olvasása. Ha megmagyarázzuk dolgozó pa. rasztjaiaknak, hogy mit jelent Párunk központi lapjának olvasása, megértik és meg is rendelik a Szabad Népet. Vasárnap vidékre megyünk. Községeink 'egnagyobb részében ellátogatunk és ha jól végeztük felvilágosító munkánkat, az eredmény nem marad ni.
