Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-28 / 49. szám

Nemei It Eároly clt íárs felszóisilsisa ííi lsái‘tkoii}*rcsszusoii: Zala megyében kémé nyesi feelyí állunk, iiiiml ent megtesz unk a béke védelmében A kongresszuson felszólalt Né­meth Károly elvtárs, a Zala me­gye; Pártbizottság ágit. prop. tit­kára, aki a többi között az al.íb biakat mondotta: '— Pártunk helyes politikája nyomán Zala megye dolgozó népe kö­veti Tártunkat. Tevékenyen réSztvesz Pártunk és a .kormány határozatainak meg­valósításában, Megyénk dolgozói, dolgozó parasztságunk a tanács. választáson egy emberként szava­zott a Pártunk vezette Népfront­ra, sőt hal-hét ezer páxtonkivüli agitátor tevékeny részese volt a mindent elsöprő választási győzel­münknek, Pártunk mellett Zala megyében is kialakult a pártonkivüli ak- tivahálózat, nuly mind eredményesebben se­gíti megoldani a Pártunk előtt álló feladatokat. Pártunk megnö­vekedett befolyásának mutatója megyénkben az is, hogy a Szabad Ncp terjesztési kampány során másfélszeresre nőtt a Szabad Nép előfizetőinek száma; 8 ezer uj Szabad' Nép előfizetőt gyűjtöt­tünk. Rákosi elvtárs 1950 október 27'i beszédéi követő három hó­napban megduplázódott a tag- és tagjelöltfelvétel megyénkben: 1400 tagot és tagjelöltet' vettünk fel. — Hiba, hogy megyénkben nem folyik elég­élesen a harc a kulákság el­len. Ennek egyik oka. az elméleti munka elhanyagolása. Pártfunkcio­náriusaink, párttagjaink, nem ta­nulmányozzák elég alaposan nagy tanítóink írásait. A pártoktatás nem foglalja el azt a helyet Párt- szervezeteink munkájában, amely joggal megilletné. Ezért van, hogy megyénkben többféle kólákról be­szélnék: „szorzószámos'’, „köz­igazgatási“, ,.jó‘‘, „rossz" kuiák- ról, vagy „tönkrement’4 kulákról. Éppen ennek a helytelen politiká­nak következménye hogy Tito- fasisztákat, provokátorokat jobban leleplezzük. Állandóan is­meri éti ük milyen szörnyű sorban él a jugoszláv dolgozó nép. Rámutatunk arra, -- mint Lete. nyéröí látjuk - , hogy a Mura túlsó partján két-három kilogram kukoricadaráért napokat állanak sorba a dolgozó parasztok, mert a Tito banditák az ősszel mind-- ösbzc 50—55 kilogram kenyérga­bonát hagytak meg a jugoszláv dolgozó parasztok számára. Ked.cs elvtársak! ígérjük Pár­tunknak. Rákosi elvtársnak: déli határainkon Zala megyében ke­ményen helytállunk minden körül­mények közölt, hogy elmondhas­suk; a béke megvédésében mindent meglettünk, ami tölünk telik. l astirnajt (telelnii Nagykanizsán: Kongresszusi beszámoló nagygyűlés Vasárnap délelőtt Nagykanizsán, fél 10 órai kezdettel nagygyű­lést rendeznek, amelyen Kiss Károly elvtárs, a Párt Közponfi Ve­zetőségének tagja ismerteti a Párt kongresszusának híftározatait, azo kát a feladatokat, amelyek dolgozó népünk előtt állanak a béke vé­delmében, a szocializmus építésében.. A beszámoló nagygyűlésen megjelenik cs felszólal Frar..ois öiloux elvtárs, a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottságának tagja. A város dolgozói nagy lelkesedóssal készülődnek az eseményre, amelyen megismerik a II. Pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatait A Kongresszusi Hét utón, növekvő lendülettel uj győze mekért A Kongresszusi Hét befeje­ződött, de a kongresszusi ver­seny növekvő lendülettel to­vább tart. Az uj lendületű munkához hatalmas erőt adott Rákosi elvtárs két beszéde. Kevés dolgozó akadt, aki. bár­milyen módon ne hallgatta voL iia meg:» vag'y ne olvasta'vol­na a Iratai más beszédeket, aki .ne a beszéd lelkesítő ismere­tében állt volna munkába, hogy tovább fokozza eddigi eredményeit, újabb győzelme­ket érjen el. Lovás2Í megközeiiíette Bózakereüyél Az a tény, hogy példáid a zalai olaj üzemekben további hatalmas tübbtermelési és megtakarítási, értékekkel nö­vekedett a kongresszusi vál­lalások teljesítése, a nem csökkenő lendületet és a nem csökkenő versenyszellemet is tükrözi. A Kongresszusi Hét közepén a bázakerettyei üzem több mint félmillió forint ér­tékű többte emeléssel és meg­takarítással előzte meg a lo­vászi, üzern'et. Az itt dolgozók azonban egy pillanatra sem csüggedtek, sőt még nagyobb lelkesedéssel Indultak roham­ra felajánlásaik minél na­gy obbméi v ü 1 ulteijesitéséérí, és ez eredményezte azt. hogy a legutóbbi jelentések szerint már — annak ellenére, hogy a kerett.vei.ek teljesítési értéke azóta is további 400 ezer fo­rinttal nőtt — -előnyükből a lovásziak mintegy félmillió forintot „ledolgoztak’1 és is ez a legfőbb alapja. De nem minden üzemünk szakszervezeti bizottságára, és vállalatvezetőségére áll ez. A naggkanizsai Ü-vegauáir és a nagykanizsai FafurÖgyár a kongresszusi verseny egész ed­digi tartania alatt igen hiá­nyosan végezte a. .jelentéskül­déseket és munkáját a Kon­gresszusi Héten sem javította meg. Ezek vállalatok a szak- szervezeti és pártszervek tájé­koztatását nem tartották szük­ségesnek, sőt az Üveggyár válbi I at vezetősége és üb-jo '— szokásához hiveu — a sajtóhoz való kapcsolatot is igen lazán kezelte, ezzel lebecsülte a gyár dolgozóinuk in unkalendületét, komoly erő feszítéseit, amelyek­kel a Kongresszus sikerét moz- d'.^Hák elő. A • Fafurógyárban leállították a versenyt Ennél még súlyosabb hibát követett el a nagykanizsai Fa- furógyár szakszervezeti bizott­sága és válla 1 a t vezetősége a kongresszus megnyitása után, Egyszerűen leszerelte a dolgo­zók kongresszusi versenylen- düleiét. és 26-án kijelentette, hogy a kongresszusi verseny megszűnt, s mint aki jól vé­gezte dolgát, a kongresszusi verseny zárójelentésének elké­szítéséhez fogott. A gyárban egy hét. alatt 13.6 százalékkal emelkedett az üzemi átlagtcl- jesités és az üzemi bizottság nem is gondolt további fejlő­dési lehetőségre, mondván: le­járt a kongresszusi verseny, ezután csak versenyezzünk „rendesen“. Mondanunk sem keik milyen veszélyes és sú­lyos hibát követett el a válla­latvezetőség, Eljárásuk azt je­lenti, hogy az elért eredmé­nyeket a további versenyben nem akarják állandósítani, csupán egy „kampány“ szüle­ményeként kezelik. Az ilyen- meggyőződés ellen vedig ösz- szes üzemeink vállalatvezető- ségeinek. szakszervezeti bizott­ságainak és várt szervezet cinek fel kell venniük a harcol. Nem szabad engedni, hogy a kon­gresszusi versenyben elért eredmények jottányit is csök­kenjenek a kongresszusi ver­seny után, sőt az a feladat, hogy a tapasztalatokat felhasz­nálva állandósítsuk a. versenyt, szüntessük meg kampány jel­legét és legyünk rajta, hogy a kongresszusi versenyből. mini egészséges táptalajból, fejlőd, ‘ön tovább, nőjjöv nagyra, és hozzon még virágzóbb eredmé­nyeket a szocialista 'munkaver­seny. A kanizsai Fafurógyár és az Üveggyár pétiig sürgő­sen javítsa ki elkövetett hibá­it, amelyek végeredményben a dolgozók, a kongresszusi verseny lebecsülését jelentik és igen veszélyesek a verseny to­vábbi sikereire. Jól megszervezte a tetuáes A MŰNK A ERŐT lenti járásunkban több kulájk került a termelőszövetkezeti csoportokba. Pár hét alatt 9 ilyen „jó" kulá- kot kellett eltávolítani a lenti já­rási termelőszövetkezetekből, A határvonalat gyakran nem a ku" Iákok és a középparasztok, ha­nem a szegény- cs a középparasz- lok között húzzák meg. A közép- parasztok egyrészét is a kukkok­hoz sorolják. Ezen a téren is ja­vult , a helyzet. Párttitkáraink egyes alapszervezeteinknél már rendszeresen foglalkoznak a kö*~ zépparaszlokkai. — A nemzetközi kérdések megmagyarázása nem foglal cl kellő helyet agitációnkban. Pedig megyénk dolgozói is lelke­sen támogatják békeharcunkat, fi­gyelemmel kisérik és magukénak érzik a Szovjetunió békeharcát, a koreai és hős kínai önkéntesek bátor szabadságharcát. Ilyen irá­nyi! tömegpropaganda előadások az clöiult hónapban mind nagyobb tömegeket mozgattak meg. Való­ságos béketüntetéssé nőttek. Sztálin elvtárs legutóbbi nyi­latkozata fclbccsü’heiellen sc- gitséget nyújtott népnevelőink Számára. Amikor a Zala megyei Szent- mihály községben a kisgyülésen Sztálin elvtárs nyilatkozatát is­mertették, az egész község dolgozó parasztsága -— 200 család 2 ezer kataszteri hold földdel — terme­lőszövetkezeti községet alakított (hosszantartó taps, lelkes éljen­zés) ■ — A nemzetközi kérdések meg­magyarázása elösegi'i, hogy az imperialisták hazai ügynökeit, a ku lakokat, és egyéb ellenséges ’cineket a határainkon ágáló ma már a kerettyei 2,468.960 forint teljesített érték után a lovászi dolgozók 2,407.054 fo­rinttal következnek és erősen fogatlkgznak. hogy a kon- • gresszus befejeztéig elérik íesívérüzemük dolgozóit • Az olaj özeinek kongresszusi versenyének ilyen hatalmas si­kere azt is bizonyítja, hogy az üzemelt pártszervezetei és szakszervezeti b izottsága i, nemkevésbbé a műszaki értel­miség is jó iiiunkát végzett a verseny szervezése, előfeltéte­leinek megteremtése terén és megfelelő rugalmassággal tudta áthidalni az útba kerü­lő nehézségeket, amelyet főleg a megnövekedett fogyasztás­sal lépést nem tartó anyagbe­szerzés hiányossága, aztán a 'munkaterület rendki vilii szét­tagoltsága okozott. Ezeken a területeken, csakúgy mint többi üzemeinknél is a kezdeti hibáktól eltekintve komolyat fejlődött a verseny nyilvános, sága, ;i felsőbb szervek jelé való jele ütés küld és munkája is. Á jelentésküídés megjavitoH munkája Üzemeink termelésének ve­zetői általában megértették, milyen komoly jelentősége vau a verseny nyilvánosságá­nak',' milyen ösztönző erő van a verseny eredményeinek tú­rt atositásábon. ■>iyiIvánosságvá­ltozásában. Általában megér­tették azt is, milyen fontos a felsőbb szervek felé való jeleu- tés küldés is. Fel ismerték azt, hogy az eredmények tovább­fejlesztéséhez, a h iáuyosságok k i k ü szöbölésé/t ez ; t j elöntések megvitatása, elbírálása során inának megfelelő segítséget nyújtani a felsőbb szervek, e amellett a verseny értékelésé­nek, állása meghatározásának I „Munkánk középpontjában az etettünk álló esztendőkben gazda­sági téren ötéves tervünk jó végrehajtása ált. . Az uj. meg­emeli öléves tervünknek egyik legnehezebben megoldható része a munka erő, 670—680 ezer uj mun­kás és alkalmazott beállítása a terme’ésbe, szervezeti munkaerő- toborzási követel meg... tervbe vesszük a nőknek az eddiginél fokozottabb bevonását a termelés­be.“ (Rákosi efvlárs beszédéből-) Páliiszegen a tanács ötéves ter­vünk: sikeres befejezése érdeké­ben a munkaerőtöborzáu’ól szé’ó minisztertanácsi határozattal kap­csolatosan részletes és pontos ter­vet dolgozott Id. — Nem egészen könnyű feladat volt, de ha becsületesen hozzá lát a tanács — különösen itt Göcsej­ben — nem is olyan ördüngős mesterség. — így beszél Bojér Is ivén tanácselnök. — Mi össze­ül lünk, aztán feltérképeztük a községei, hogy kikre számi Iha­tunk. Pontosan tudjuk, hogy a népnevelők melyik családot keres­sék fel a munkaerőtoborzás so­rán. Az urak világában koldultuk a Fisunkét Horváth • -Jáno-né éppen ebben az ügyben jött Bojér elvtárshoz, a népnevelők látogatása után. — Nálunk a régi világban ilyen­kor már vándorbotot vett kezé­be a pálfis2egi parasztember. Be­csomagolt a tarisznyába úgy egy­heti elemózsiát, aztán e1menf munkál koldulni Megalázkodni. Jól emlékszem, a mi családunk­ban is mindig a fejünk felett, le­begett az átkozott munkanélkü­liség. Folytatná még a beszélge é.s|. Szerda, 1951. febv. 28. ha időközben Veiiánd János meg a felesége be nem toppan ugyan­ebben az ügyben. — Most voltak olt nálam a nép­nevelők is. így tudtam meg, hogy munkaerő toborzás van és lehet az állami gazdaságokba jelentkez­nünk. Fiatalok vagyunk, hogyne mennénk szívesen. Azért jöttem, hogy ki ne maradjak. — így az asszony. Horváihné még' emlékszik. Vei. landék milyen szép keresettel tér­tek haza az elmúlt esztendőben •ez állami gazdaságból Veszprém­ből. Nem ülünk fel as ellenség uszításainak l Veifand János sorolja is, hegy például kukoricakapáláskor 800 ölet művelt meg a felesége, ami 200 százalékos teljesítménynek felel meg. Szép eredmény! Nyolc óra alatt 34 forint 44 fillért ke­resett. Persze az ellenség uszR a mun­kaerőtoborzás ellen üt is, hogy miért, arra Horváth Ellus adja meg a feleletet. Ö is most irta alá az állami gazdasággal a szerző­dést. — Irigyli, hogy mi becsületes keresethez jutunk. Ettől akarnak elütni bennünket. Mi egyenjogúak lettünk a férfiakkal és meg is alt­juk úgy a sarat a nagyüzemi gaz dáikodásban adódó munkánál ?s, mint ők. A munkabérünk ugyan­annyi. Ezt is a népi demokráciá­nak köszönhetjük. Nem agy., mint a fasiszta Titoéknál teszik Horváthné már messzebb iái. Arról beszél, hogy most már könnyebben megy a munka, mint fay-Fy. A Szovjetunióban kintjárt P-ulaszfÉuldöttek gazdag tapasz­talai okát szereztek és azokat át- •adlák idehaza. Segifi a szovjet nép mezőgazdaságunkat is. Újí­tások vannak az állami gazdasá­gokban. Ahogyan a legjobb szia-’ hánovistáü elküldi a Szovjetunió a mi ipari munkásaink közé. Ugyanúgy vannak a mezőgazdasá­gi munkának is hősei nálunk is. Ül dübörögnek a földeken a kombájnok is, meg más, külön­böző, újszerű gépek. Nem ugjr, mint Jugoszláviában! Egyszerre mindannyian kiván­csi tekintettel fordulnak Horváth­né felé. — Magam láttam a magyar-ju- gosyjáv határ mentén fekvő Gá­borján házáról. hogyan veze'ik le ott a túloldalon a fasiszta Ti tor k azt a mérhetetlen munkanélküli séget. Állami kényszermunkára hívják he a dolgozókat. Amikor sánco-tak ott a túlsó parton azok a rongyos, kiéhezett emberek, Ti­to pribékjei fegyverrel a vállu­kon hajtották a szerencsétleneket. Ordítoztak velük. „Tudjuk, hogy nagy nemzeti ügyről vau szá(í Alig fejezte bo a mondatot, a veszprémi állami kazdaság mun- kserőtoborzója ■arról számol be, hogy a kisgyülések után az alig párszáz lakosú göcseji faluból a nagyüzemi gépesített gazdálkodás.' ba nyolc férfi és hét női munka­erő jelentkezett, — Megértettük mi, hogy nagy nemzeti ügyről van szó, hiszen erről beszélt Rákosi Mátyás 's a Magyar Do’kozók Pártja II. kon­gresszusán: ötéves tervünk jó végrehajtásáról. Még lám, ide is jönnek a helyünkbe, megfizetik az útiköltséget a -munkahelyre. Ingyen orvosi kezelést, nyugodt, tiszta szállást, jó fizetést kapunk. Szívesen is megyünk — mondja Veila-nd János. — Ezzel válaszo­lunk a reakciónak. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom