Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

Jtrlclálc tát és dolgozóit. Azó'a Tito és bandaia megnyitotta a börtönöket a jugoszláv fasiszták előtt, likvidálta az ötéves tervet és a jugoszláv hadsereget is át­játszotta az amerikai imperialis­ták kezére. Ez annyira nyilvánva­ló, hogy Truman alig néhány hete kifejezetten, és nyíltan segélyt küldhetett a jugoszláv hadsereg, mint az amerikai imperialisták se- gedesapata részére, Jugoszláviát lcét és fél év alatt átvezették az imperialisták oldalára, oda, ahol áruló vezetői már régen állottak. Azoknak a jugoszláv hazafiad­nak, akik másfél, vagy két év- vsl ezt Höft bem hütete nekünk, ‘e lényeik alapján be kell látniok hogy igazunk volt. Emellett a lito-banda még miniig igyek­szik: elfátyolozni valódi lényét, mert nagyon jól tudja, hogv az igazság teljes kiderülésévd még (inkább mozgósítaná maga ellen a jugoszláv dolgozó nép zömét. Az amerikai imperialisták is kénytelenek szakadatlanul1 szem előtt tartani, hogy az áruló Tito-ba.ula helyzete a jugoszláv dolgozó nép ellenállása miatt ingatag. Mi tudunk erről az eO- íenállásról, tudjuk, hogy a ju­goszláv nép egyre növekvő része látja elkeseredve és felhábo­rodva vezetői nek árulását, hogy gyűlöli a nyugati imperialistá­ikat, hogy szimpátiája >ai felsza­badító Szovjetunió-vezette hatal­mas béketábor, a felszabadult Kína, Korea hős katonáinak ol­dalán van. Minden rokonszen- vünk a Tito-banda ellen harcoló jugoszláv hazafiaké, és szá­munkra nem .'kétséges, hogy ez a harc előbb, vagy utóbb, de bizton Tito és bandája megsem­misítésével. végződik. Ami. Németországot illeti, ha- izá'.nk szinte ezer esztendőn ke- |resztül célja és áldozata volt a -német hódító törekvéseknek, a „Drang nach Ostcn“-nak. Négy­száz esztendeig uralkodtak a -magyar népen a Habsburg el­nyomók. Az utolsó emberöltő alatt kétszer lökték az országot a német imperializmus vesztes (háborújába. Hitler megszállta és •kirabolta hazánkat. Ezekiitán a ,mi agyar dolgozó oép a legna­gyobb várakozással és remény- iséggel telkint-ett a német demo- •krallkus fejlődés felé, amelyre Hitler szétzúzása után megnyílt az jut. Minden magyar hazafi lelke­sen üdvözölte ia Német Demo­kratikus Köztársaság' létrejöttét iabban a reményben, hogy ez ki- Mndulópon'ja annak a fejlődés­nek, amely egész Németországot a demokrácia és '» haladás vá­gányára viszi. Annál nagyobb elégedetlenség­gel láttuk azokat oi kisér.letekeí. amelyekkel a nyugati imperialis­ták és a háborús gyújtogatok uj életre akarják kelteni N.yugat- Mámeíországban a német milí- tarizmust és fasizmust. A magyar demokrácia részéről ezért több mint egyszerű diplomáciai aktus volt, amikor a múlt év októberé­ben Prágában a Szovjetunió és a népi demokráciák képviselői­vel együtt tiltakozott a nyugati imperialisták tizeiméi ellen. Hogy ez a tiltakozás nemcsak a mi ügyünk, hanem a nyugat­németek legjobbjainak ügye is, azt mutatja az a mozgalom, amely az imperialisták aljas terveivel szemben magában Nyu- gat-Németországban keletkezett. Ismerétes, hogy Heinemann, aj bonni bábkormány belügyminisz-1 tere, tiltakozásul az imperialis-1 fák felfegyverzési .javaslatával szemben, lemondott. Ismeretes az ia harc, amelyet Niexnoeller, a lutheránus egyház egyik veze­tője folytat. A nyugatnémet mun­kásság is a Kommunista Párt vezetésével egyre élesebben száll szembe a tervvel, amely a német fasizmus feltámadásának logi­kus folvamányaképen ia dolgo­zók legelemibb életérdekeit is veszélyezteti. A nyugatnémet fasiszta hadsereg még csak ille­gálisan szervezkedik, de dr. Lehr, a. bonni bábkormány bel­ügyminisztere már egy népgyü- iésen elmondotta: ,.Nekünk nem­csak a kelet elleni védekezésre van 'szükségünk hadseregre, de a szakszervezetek túlzott bérkö­vetelései ellen is.’* Érthető, hogy ilyen viszonyok mellett Grote- Avohl elvtárs, a Német Demo- ikrajjkus Köztársaság tmimszter­Inökének ismételt fellépése, .Hellyel az egységes, demokra- :uus, békés Németország meg­teremtését javasolja az- amerikai imperialista tervekkel szemben, mély és maradandó visszhango keltett keleten és nyugaton egy­aránt a német népben. Ebben a nemzetközi helyzetben, amikor az imperialisták teljes gőzzel fegyverkeznek. amikor déli halárainkon Tito amerikai zsoldban álló bandái csörtetik Jegy véreiket, a magyar népi de- rnoki dciáncAk kötelessége, hoqg honvédségét a békeszerződésben megjelölt határok között fejlcsz- sze. Nem kell magyaráznunk, bogy ennek a honvédségnek nin­csenek egyéb feladatai mint, hogy megvédje hazánk függetlenségé1- és szabadságát. Dolgozó népünk tudja, hogy honvédsége csak azt a célt szolgálja, hoqg népi demo­kráciánk vívmányai; megvédje. Ezért olyan íépszerii fiatal hon­védségünk és ezért támogatja szivöel-léiekikel, mint békéink és biztonságunk őrét, az egész dol­gozó nép. A béke megvédéséért folyó küzdelemben felmérhetetlen je­lentősége van annak a békemoz­galomnak. melynek óién ;ai Szov­jetunió áll, melyet elszántan tá­mogatnak a népi demokráciáik és rajtuk tulmenőleg szerte a világon a dolgozó* haladó em­berek százmilliói. Ez a békemozgalom, mely az öt világrész minden haladó em­berét egy táborba fogja össze, olyan széles és hatalmas, ami­lyenhez hasonlót még nem látód a történelem. Ez a. mozgalom szóval és lettel epiezi le, nehezíti meg a há­borús gyújtogatok terveit. En­nek a mozgalomnak erejét nap- ról-napra világszerte növeli azoknak az anyáknak, feleségek. neig .gyermekeknek a tiz és százezrei, akik éppen a koreai agresszió tüzébsn, az amerikai imperialisták szörnyű emberte­lenségeinek hatása alatt ismerik fel az imperializmus igazi arcu­latát és éppen ezért a béke. az emberi haladás műveinek olda­lára lépnek át. És a világ ugyanakkor tanúja annak is, hogy a Szovjetunió minden lehetőségiét felhasznál, minden eszközt megragad, hogy megvédje a békék a i.nekivadult háborús gyújtogat ókkal szemben. Abból, ami a Nemzetek Szövet­ségében a (koreai agresszió óta történik, újra kiviláglott', hogy mennyire igaza volt Sztálin elv­társnak, Emiikor az angol-ame­rikai imperialis Iákról azt -mon­dotta: ,,Nekik nem megegyezésre és együttműködésre van szüksé­gük, hanem csupán megegyezési, és együttműködést illető szóla­mokra, hogy meghiúsítsák a meqcgyezést." Ezt éppen ezekben a hetekben tapasztalhattuk, amikor az (ame­rikai imperialisták és csatlósaik az ENSz-ben keresztülerőszaikoi- ták a Kínai Népköztársaságot megbélyegző javaslatukat, bár a javas!citál szembehelyezkedő or­szágok lakossága a földkerekség lakosságának több mint felét teszi (ki, s a megegyezést köve­telő határozatot támogató or­szágok lakosságának száma pe­dig 1 milliárd négyszázmillió. „Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete — mondotta joggal Sztá- lin elvtárs —. amelyet úgy alapí­tottak meg, mint a béke megőr­zésének bástyáját, a háború esz­közévé, az uj világháború kirob- bantásának eszközévé változik... A dolog lényegéi tekintve az Egyesük Nemzetek Szervezete most nem annyira világszerve­zet, mint az amerikaiak szolgála­tára álló szervezet, az amerikai agresszorok szükségleteinek meg­felelően működő szervezet." Az Amerikai Egyesült Államok népe eddig közvetlen 'tapaszta­latból nem ismerte 'a háború borzalmát és ezért kevésbbé ér­tékelte Európa és Ázsia dolgozó százmillióinak békevágyát és bé­keakaratát. Ma azonban itt is változik a helyzet. Az 'amerikai imperialisták koreai ikudarcai- íak hatása alatt az amerikai anyák, feleségek, nővérek, gyer­mekek fokozódó tömege áll át a béke oldalára, és egyre soka­sodnak azok a híreik, melyek az1' bizonyítják, hogy éppen a koreai agresszió következtében ugrás­szerűen nő a békemozgalom és a békekövetelés-ek magában az Egyesült Államokban is. A béke megvédéséért és az imperialista háborús gyujtogatók elleni harcban mindenütt' élen­járnak a kommunista pártok­A békemozgalom minden hive uj erőt merit Sztálin elvtárs sza. vaiból: ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek veszik kezükbe a béke megőrzésének üggél és végig kitartanak mel­lette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús usztlóknak sikerül hazugságaikkal behálóz­tok a néptömegeket, megtévesz­teni és uj világháborúba sodorni őket. Ezért a széleskörű békekam- pángnak — amely eszköz a há­ború s a háborús uszítok bűnös mesterkedéseinek leleplezésére — ma elsőrendű jelentősége van." Mi. » Magyar Dolgozók Pártja s velünk az egész magvar dol­gozó nép ígérhetjük, hogy lanka­datlanul, hűen, erőnket nem ki­méivé küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küz­deni és áldozni kell! Beszámolómnak nemzetközi helyzetről szóló részét nem fe­jezhetem be, mielőtt nem méltat­nám a Kommunista és Munkás­pártok Tájékoztató Irodájának működését. A Magyar Dolgozók Pártja büszke arra, hogy lagj-a ennek a fontos nemzetközi szer­vezetnek. mely segit koordá’ni a kommunista- és munkáspártok működését, segíti tapasztalataik kicserélését és elterjedését. Külön meg kell emlékeznem a „Tartós békéért, népi demokráciáért !’* cimü lapról, a Tájékoztató Iroda hetilapjáról, mely 'tizenhat nyel­ven, köztük magyarul is, és több mint egymillió példányban jele­nik meg. Jelentékenyen hozzá­járul a kommunista- és munkás­pártok problémáinak ismerfetésé­Sí. hez. a felmerülő hibák kijavítá­sához, a proletárnemzetköziscg eszméjének terjesztéséhez, meg­erősítéséhez és mindenekelőtt a tariós békéért folyó harc foko­zásához, az imperialista háborús gyujtogatók leleplezéséhez. összefoglalva: a nemzetközt erőviszonyok mérlege azt mu- '•aitja, hogy szakadatlanul nőnek a béke. a haladás, a szocialista építés erői és csökkennek az im- perialista háborús gyujtogatók kilátásai. Ez -azonban nem je­lenti azt, hogy csökken a háborús veszély, hogy nem kell minden erővel -tovább küzdeni ellene. De ha a háborús uszítok uj világháborút kezdenek, tapasz­ain! fogják Malenkov elvtárs megállapításainak helyességét: „Ha az imperialisták harmadik világháborúi robbantanak ki, az már nem egyes kapitalista álla­mok, hanem az egész világkapi­talizmus sírja lesz." A Magyar Népköztársaság belső helyzete Rákosi elvtárs a Magyar Népköztársaság belső helyzete jellemzőjeként népünk egysé­gét említette első helyen, amely egység nemcsak a béke kérdé­sében, hanem minden döntő kérdésben fennáll. — A. politi­kai sikerekkel jár a ló külpo­litikai munka, — hangsúlyozta Rákosi elvtárs. — Olyan nem­zetközi politikát folytattunk. amcly megszilárdította világ­szerte sokat szenvedett né­pünk tekintélyét és néhány év alatt lehetővé tette, hogy emelt fővel léphessünk a. Szovjet­unió vezette békés, haladó nemzetek nagy családjába. Rákosi elvtárs ezután rámu­tatott, hogy a dolgozó nép he­lyesli és támogatja a Párt po­litikáját. Ezt bizonyítják az 1949-,es országgyűlési válasz­tások és a tanácsválasztások eredményei. , Az egységes dolgozó nép Pártunk vezetésével megvívott harcainak folyamán vaké p p e n jött létre a népi demokrácia állama, az az állam, melynek segítségével a Szovjetunió győ­zelmének eredményeképpen és a Szovjetunióra támaszkodva a dolgozó nép n munkásosztály- vezetése alatt halad a kapita­lizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funkciójá­ra nézve proletárdiktatúra- Ennek az államnak a feladata, hogy megtörje a megdöntött és kisajátított földbirtokosok és kapitalisták ellenállását, hogy meghiúsítson minden kí­sérletet, mely tőke hatalmá­nak visszaállítására, irányul, hogy a szocializmus építésé­nek. a. gazdasági és kulturális felemelkedésnek céljaira a proletariátus köré tömörítse az egész dolgozó népet és az imperialista külső ellenséggel szemben megfelelő honvédel­met hozzon létre. Az a népi egység, melynek párját hiába keresnők törté­nelmünkben, csak azután jö­hetett létre, hogy megvertük az elnyomókat és lcizsákmá- nyolókat Ezek ,a politikai győ­zelmek tették lehetővé, hogy fokozatosan kiszorítottuk őket államunk, gazdaságunk leg­fontosabb területeiről és meg­nyithattuk az utat szocialista építésünk előtt. Gazdasági fejlődésünkről és problémáiról kongresszusunk második napirendjének kere­tén belül Gerő elvtárs fog részletesen beszámolni. Ezért itt csak röviden ismertetem a legfontosabb és legjellemzőbb adatokat és tényeket. Amikor jó két és fél évvel ezelőtt a Magyar Dolgozók Pártjának I. Kongresszusán eredményeinkről beszéltem, büszkén hivatkoztam arra. hogy gyáriparunk már csak három százalékkal termel ke­vesebbet. mint 1938-ban. Az azóta eltelt 30 hónap alatt gyáripari termelésünk az 1938-a.s évinek körülbelül a duplájára nőtt: a pontos szá­mítást megnehezíti az, hogy ma egy sor olyan iparcikket gyártunk, melyet a felszaba­dulás előtt Magyarországon nem készítettek. Szocialista iparunk termelése tavaly 35 százalékkal volt nagyobb, mint 1949_bcn. Többet fejlődött egy évben, mint a kapitalizmus idején 20 esztendő alatt. Első kongresszusunkon, mint jelen­tős sikert említettem hogy a munkások és tisztviselők szín­vonala elérte az 1938-as év 97 százalékát. Most viszont arról számolhatok be. hogy a mun­kások és alkalmazottak bér­alapja az 1950-es év folyamán több mint 3 milliárd forinttal nőtt, és a munkások átlagbére 1950 decemberében havi 59 fo­rinttal volt. magasabb mint egy év előtt. A nemzeti jöve­delem tavaly, ötéves tervünk első esztendejében 20 száza­lékkal nőtt, többel, mint Horthy idejében két évtized alatt. 1948-ban. mint nagy ered­ményt jelentettem be. hogy hároméves tervünket, melynek beruházásai meghaladják a 10 milliárd forintot, előrelátható­lag kéf év és 5 hónán alatt be fogjuk tudni fejezni. Arra- is rámutattam, hogy hároméves tervünk számait milyen kétel­kedve. sőt gúnyolódva fogadta a polgári kritika. Viszont az ötéves terv első esztendejé­ben a beruházások összege megközelítette az egész há­roméves tervét. Mi 1949-ben, mikor az ötéves tervet kidolgoztuk, azt tűztük ki célul, hogy e terv megvaló­sításával lerakjuk a, szocializ­mus alapjait, és ezzel kapcso­latban hazánk fejletlen ipari termeléssel rendelkező mező­gazdasági országból fejlett me­zőgazdasággal rendelkező ipari országgá váljék. Ennek a terv­nek megvalósítására öt év alatt 51 milliárd forintot szán­tunk beruházásokra, Az elmúlt év tapasztalatai meggyőztek bennünket arról, hogy ezek a célkitűzéseink alacsonyak és ezért uj tervet készítettünk, amely 80—83 milliárd forint beruházást igényel, 65—70 szá­zalékkal többet az eredetinél S hogy ezek a tervek reálisak, annak egyik bizonyítéka az 1950-es év, amelyben a meg­emelt tervet 109.6 százalékra teljes) tettük. Leggyorsabban fejlődött építőiparunk, amely tavaly 116 százalékkal termelt többet, mint 1949-ben. 20 szá­zalékkal nőtt meg a munka termelékenysége: ez az eredeti ötéves tervben egy évre elő­irányzón növekedésnek a dup­lája. Mindez a tény azt mu­tatja, hogy alábecsültük a szo­cialista ipar lehetőségeit, s tar­talékainkat, amelyekkel ren­delkezünk. s amelyeket most kézdünk m ozgös ii a n i. Mit jelent az uj. megemelt ötéves terv? Elsősorban azt, hogy ez az uj terv sokkal töb­bet ruház be a nehéziparba, ezenbeliil a vas, az acél, a szén és a villamosenergia termelés­be. Számszerűleg ez úgy je­lentkezik: 37—38 milliárdot kí­vánunk beruházni a nehéz­iparba, az eredeti tervnek több mint kétszeresét. 1949-ben úgy terveztük, hogy gyáriparunk 86.4 százalékkal emelkedik: az uj terv szerint a gyáripar ter­melése hozzávetőleg háromszo­rosára, mintegy 200 százalék­kal nő, s benne a nehézipar es a kne m m eg n égy s zereeő di k. A könnyűipar az eredeti terv 72.9 százaléka helyett mintegy 150 százalékkal nő. A múlt év­ben a nehézipar termelésének értéke csak 2.2 százalékkal volt nagyobb, mint a könnyű­iparé: az ötéves terv végén a nehézipar részesedése a terme­lésben 70 százalékos lesz, a könnyűiparé 30 százalék. A mezőgazdaság beruházá­sát az uj terv 40 százalékkal emeli meg. 11 milliárd forintot szán az uj terv több mezőgaz­dasági gépre, műtrágyára, épületre. A tervezett 22.800 traktor helyett 26—28 ezret kap a mezőgazdaság. Az öntözött területet nem 118 ezer hóiddal, hanem 323 ezer holddal fogjuk növelni. Mindezzel lehetővé válik a mezőgazdaság termelé­sének több mint 50 százalékos emelése. Város- és községfejlesztésre 33 százalékkal irányoz elő töb­bet a terv: 10 milliárdot, amely összegből többek között 220 ezer lakást építünk. A közle­kedés beruházásait is megfele­lően növelni kell: itt is egy- h armadául többet, 11 milliár­dot állit be az uj terv. Ezeknek a megnövekedett célkitűzéseknek megfelelően megnő a végrehajtásukhoz szükséges munkások és alkal­mazottak száma is. Eredeti öt­éves tervünk megvalósításá­hoz négyszáznyolcvanezer uj munkást és alkalmazottat tar­tottunk szükségesnek. A meg­emelt tervekhez ennél sokkal több, 600—650 ezer munkás -S alkalmazott szükséges, köztük 11 ezer uj mérnök, több mint amennyi mérnökünk ötéves tervünk kezdetén volt és 17 ezer uj technikus. Végül, de nem utolsó sor- ban: az uj terv a nemzeti jö­vedelem 63 százalékos növeke­dése helyett több mint 120 szá­zalékos növekedést ir elő. ami dolgozó népünk életszínvona­lának, kultúrájának további emelését teszi lehetővé­Tervünk megvalósításának megvannak már a legfőbb elő­feltételei. Iparunk a kisipar kivételével a szocialista állam kezében van. A közlekedés, a nagykereskedelem, a bankszer­vezet 100 százalékig szocialista 3 Kedd, 19S1. febr VI.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom