Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-24 / 46. szám
Éljen a dicső, harcéAeett, öntudatos magyar munkásosztály! „ En a Pártkongresszust, mint tszcs tag ünnepelem!“ Gyarmati József zalalövői 22 holdas középparasztnak is a Párt mutatta a helyes utat Huszonkét hold — akárhogy is vesszük — nem kis íölddarab, Különösen itt Zalalövőn, ahol igen jó termőterületek vannak. Ha úgy megadja az ember a módját, ahogy dukál a földnek, nem ritkaság hol- dankint a 18 mázsás kenyérgabonatermés. Gyarmati József 22 holdjával lépett be a ,.Vörös Zászló' III. 'típusú termelőcsoportba, így aztán hétfőn a 207 család újabb huszonhéttel szaporodott a mintaközség három termelőcsoportjában. A földterület pedig eierte az 1.350 holdat. Elég volt a rengeteg kutyagolásbóL! •— A „Kossuth'1 meg a „Rákosi'1 csoportok I. típusúak. Én a „Vörös Zászlóit választottam. Úgy gondolom — népnevelők is így magyarázták —, hogy ez fejlettebb. Mindenki tudja itt nálunk, hogyan dolgozik az öreg Gyarmati József. Egy sorban akarok lenni Lebics István komámmal, aki igen régóta magyarázza már nekem, hogy kövessem a példáját. Hetvenkét esztendős, de jó ma- gabírású parasztember Gyarma i József. Nemi ma jött rá, hogy mi a különbség a lóval való szántás meg a gépi munka, az ötletszerű gazdálkodás és a tudományos alapon történő földművelés között. 16 holdja szántó. — Éppen tegnap számítottuk a katonafiammal, hogy csak egy hold íeiszántásánál 30 kilométert kutyagolok az eke mögött. 480 kilométer gyalogút ez csak egyszeri szántást véve alapul. De micsoda fárasztó. Számítsuk csak a tarlóbuktatást, keverő, meg a mélyszántást. De hol van még a kapálás, az aratás. A boronálás sem kulya! Kitesz egy esztendőben úgy 1.500 kilométert magunk közölt, is ez a fárasztó kutyagólás. 45 esztendeje, hogy gazdálkodók. A vágyakozástól a cselekvésig — nem volt könnyű az ul Elkacagja magát az öreg: így kerültem én meg öcsém igen keserves, rögös úton másfélszer a föld- gömböt. Hozzájött az a temérdek izgalom. Hol itt, hol ott rúgtak az emberbe a mnltban az urak. Hát nekem ebből elég volt. Az öreg, amikor a csoport megalakult, vonzódott, is oda már az ősszel. Olvasott, hallott a nagyüzemi gazdálkodásról, beszélt a Szovjetúnióban járt Gerencsér György elvtárssal is. Azután jó- egynéhány tszcs-laggal. Elmondták neki, mennyivel eredményesebb közős összefogással a munka. De a vágyakozástól a cselekvésig nem jutott el akkor. Ö ment volna, de a család... Meg aztán az ellenség is... Szóval akarva, nemakarva húzta ö is a régi kuláknótát. A napokban több népnevelő is felkereste a családot. Tszcs-tagok. Köztük Lebics István, aki 15 holdjával lépett a csoportba. Elmondta, ládd-e Józsi, ismerhetsz, hogy én csak mindig oda megyek, ahol nekem is jobb — de neked is, meg az 5 holdas Gyarmati Károlynak is, aki még nincs köztünk. Beadtam a tehenemet a csoportba, Első részletként vasárnap kézhez kaptam 1.000 forintot. Aztán mégis az enyém maradt az állat. De nemcsak az az egy, hanem mind az enyém, ami a csoporté. Pesti József meg Pordán István ugyanúgy a magadnak vallja ezt az 1.300 holdat is, mint én vagy éppen te. ha úgy tetszik. Aztán ott a föld járadék. Nem eladjuk, hanem beadjuk a földet. Aranykoronánként 9 kiló búzát kapunk ajándékként. Belép az egész család Összenézett a család derűsen ezekre a szavakra. A leány veszi át a szót. — Törzskönyvezett nálunk minden állat. Két tehenünk, két lovunk van. A tehenek alatt két borjú. Nagy gonddal neveltük. A parasztember életében kevés a sorsot formáló nagy élmény. Gyarmati. József 22 holdas közép- parasztéknál most következett be. A Gyarmati család tagjai ott áll- tag az új belépők népes csoportjában, a beszélgetés után úgy félóra múlva. — Én a Pártkongresz- szust, mint íszcs-tag ünnepelem — mondta az öreg. Aláírták a belépési nyilatkozatot. Bevitték az összes állatokat. A sertéseket is. Hodászi Feri meg is jegyezte, — Az öreg Gyarmati mindig tudta, hogy mit csinál, most is biztos csuk a jobbik oldalát választotta a dolognak. Az öreg kihúzza magát, aztán csak annyit szól. — Eddig ti jöttetek hozzám, niost én is veletek megyek másokhoz. Magyarázzuk együtt, hogy mit jelent a közös. Én majd elmondom a magam példáját, hogy minél többén lépjünk a Párt által mutatott egyedüli helyes útra és mielőbb szocialista községgé lépjen elő mintaközségünk. f Juhász Imre) Eredmények és hibák a gelsei és felsőraj ki állami gazdaságok versenyében A gelsei állami gazdaság dolgozói a munkaverseny kiszélesítésével és a munkafegyelem megszilárdításával ünneplik a Párt Kon- r-<' szusát. Ezen a téren van mit i ■ vi tani a a gelsei állami gazda- ■ ':jK>k. A munka szervezetlensége és a munkaverseny elhanyagolása volt az eddigi munka kerékkötője. Most az uj normák bevezetésével, kongresszusi felajánlásuk teljesítésével megváltozott a dolgozók munkához való viszonya. Újabban megint 50 dolgozó kötött hosszúiéláratu versenyszerződést. Az állattenyésztés fejlesztésének érdekében az istállókat minden hónapban kimeszelik. A kovácsműhely és a gépszerelők is teljesítették, kongresszusi vállalásukat 1.370 forint megtakarítással. Takó Gyula munkacsapatának dolgozói párosversenyre hívták az alsóíakost állami gazdaság növénytermesztési férfi és női munkacsapatait a tavaszi és nyári munkákra a minőségi munka figyelembevételével, valamint az uj norma túlteljesítésére. A szelőmunkások vállalták, hogy az uj normát 120 százalékban teljesítik cs egy holt! sző őíerüíeten 30 helyett 35 hektoliterre emelik a termést áflagot. Ezt ugv érik el, hogy a munka- I kaf megszervezik és a szőlőben fellépő betegségeket szakszerű gondozással megelőzik. Ebben a munkában versenyre hívták az • Jsófakosi állami gazdaság dolgozóit, Hiányosságok vannak még a páríépités terén is, mert nem népszerűsítették azokat a dolgozókat, akik a termelésben vagy a népnevelőmunkában kitűntek és nem vették arra az irányt, hogy özeket. a dolgozókat felvegyék tagjelöltnek, majd pedig a párttagok sorába. A gelsei állami gazdaság üzemi pártszervezete és vezetősége hasson oda, hogy a munkaversfcnyeket állandóan értékeljék a gazdaságban, és ezt a dolgozók közt tudatosítsák. A termelésben élenjáró dolgozókat népszerűsítsék faliújságon keresztül. Tekintse fő feladatának az üzemi pártszervezet, hogy a dolgozók legjobbjaival erősítse a Pártot. A hibák kijavításával bizonyos, hogy a gelsei állami gazdaság az idei terv teljesítésében nem az utolsók, hanem az elsők közé kerül majd. A felsörajki állami gazdaság dolgozói is vállalást tették Pártunk Köngreszusára. A tehenészek vállalták, hogy 5 százalékkal emelik a tejhozamot, 25 százalékos teljesítést értek el és így vállalásukat igen jelentősen túlteljesítették. Különös figyelmet szenteltek arra, II o sszú vajúdás után végre megoldódik a nagykanizsai volt kávé- gyár sorsa. Ez az épületkomplexum, amely hosszú évtizedekkel ezelőtt ayár volt, a jellegzetes vöröstéglás falai a kávésdobozok- róJ váltak országszerte ismertté, a Morthy-fasizmus idején a népei - nyomás jelképévé, internálótáborrá alacsonyodon, most már egy évtizede kihasználatlanul állt és az idő vasfogának martalékává vált. A közeimül!ban a MÁV érintkezésbe lépett a kanizsai városi tanáccsal a volt kávégyár ügyében. A megbeszélések eredményeként a hogy amelyik állatnál emelkedik a leihozam, az megfelelő mennyiségű pótabrakot kapjon. A tavaszi vetések alá 130 holdon elszórták a műtrágyát. Ebben a munkában a dolgozók átlagteljesitéso 160 százalék volt. Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is, amelyek gátolják a verseny kifejlődését, mert a dolgozók mintegy 15—20 százaléka áll csak versenyben. A gazdaság vezetője pártiskolán van és helyettesítésével a gazdaság agronómusát bizlták meg. Annak ellenére, hogy üzenkeíten végzik az adminisztrációs munkákat, még- síncs „idejük“ ezzel foglalkozni. Mikor üzemeink munkásai a kon- greszusi versenyben minden nap nagyobb eredményt crnek el, nem lehetséges ,hogy a munkaverseny elaludjon a felsörajki állami gazdaságban. városi tanács biztosította a MÁV-ot arról, hogy a kávégyári épületeket a szükséges eljárás után átveheti. A MÁV a fütöház kocsimühelyét akarja áthelyezni, az osztálymérnökség is ideköltöznék, sőt arról is szó van, hogy lakásokat is építene a vasút. Mindehhez azonban hatalmas összegű átalakítási munkálatokra van szükség, mivel a födémek az idők folyamán teljesen tönkrementek. A MÁV pedig csak akkor hajlandó áldozni a kávégyár újjáépítésére, ha tisztázva lesz a tulajdonjog kérdése. Egy régi kérdés oldódik meg t átveszi a MÍV a veit kanizsai kávényárat Nemesrádó népnevelői megjavítják agítációs munkájukat, hogy sikerre vigyék a terménybegyíij tést Nemesrádón, ha a versenytáblát nézzük, találunk jó teljesítményeiket & "erménybegyüjtésben. Köztük van ifin Nagy Gyula 9 üo'.das középparasz’h aki ter- mé.iybeadási kötelezettségét 231 százalékra teljesítőké. Kómán Bálint 12 holdas középparaszt 180 százalékos teljesítményével tűnik ki. Hasonló szép eredményt crl el Tóth József 5 holdas kisparaszti is. Mind a hárman tanácstagok. Példamutatásuk a dolgozó parasztok cgyrészénél követésre talált. így tel.jesitette beadási Ikö- elezcílségét 223 százalékra ifjú Oláh Gyula és Nagy Géza kispa- paszt isVannak még 'többen a községbe.!, akik 100 százalékon felül teljesítették beadási kötelezettségüket. de vannak olyanok is, akik lemaradtak ia ,!erménygyüj- lés teljesítésében, a tanácstagok példát mutattak, de ugyanakkor nem fordítottak kellő gondot a népncvelőmunkára. Bár járják a községet, a Párt és_ DéFOSz nép- levelűi, de munkájuknak azért nincs meg a itóellő eredménye, mert hiányzik népnevetésűikben a meggyőző érv. Nincs eléggé tudatosítva a (községben a békéért folyó harc és hogy a terményhegy üj lés fokozásával is előbbre se- gi'jük békénk megvédését. A falu népnevelői rájöttek: mii Ilkájuknak hiányosságára és elhatározták; hogy jó agítációs munkával a 201 százalékos kenyérgabona, a 198 százalékos zab eredmények mellé a lemaradott terményeket is 100 százalékban teljesítik. Elhatároznák, hogy az 50 százalékos szénabegyüjtést 100 százalékra emelik, ezenkívül a leggyengébben álló 10 százalékos kukorica és a 25 százalékos árpa begyűjtésük ütemét is fokozzák. A népnevelőmunka megindult Nemesrádoa, hogy a Pártkongresszus napját az eddiginél jobb eredményekkel üdvözöljék. Bókaháza községben is megalakult a tszes-előkészitőbizottság Bókaháza község dolgozó pa-1 is alakították.. rasztsága elhatározta, hogy a Kongresszus tiszteletére megalakítja a tszcs-előkészitő bizottságot. A szívós és jó felvilágosító munka eredményeképpen az 5 tagból álló elökésziőbíz01tiságot már meg A bizottság most egyhangúlag elhatározta, hogy jó népnevelő- munkával a felszabadulás ünnepé, re, április 4-re, annyi családot szervez be, hogy az I. számú tszcs.t meg tudják alakítani. Qínnejpl tag.iite.ke.zletélt a [éi mtíúc.íúp&itúkluin Ma, amikor Budapesten összeülnek Pártunk legjobbjai, dolgozó népünk vezetői és megkezdődik a Párt Kongresszusa, a nagy- kanizsai járás termelőcsoportjai- naik tagjai is összegyűlnek és ünnepi tlagértekezleiek.et tartanak. Ezeken a tagérfekczletclkcn elsősorban arról tárgyalnak majd a szocialista mezőgazdaság úttörői, hogyan teljesítették kongresszusi felajánlásaikat. Jelentős esemény lesz a mai I tagértek;ezlet a Pártkongresszus előkészítése során alakult uj ier- melőcsoporlok életében. A csoport tagjai nagy érdeklődéssel és még nagyobb lelkesedéssel készülnek erre az értekezletre, amelyen előreláthatóan megkapják a működési engedélyt a földművelés ügy; minisztériumtól. Az uj termelő csoportok első tagértekezletén az előttük álló feladatokról tárgyal, nak a tagok. Követésre inéit ö Követésre new méltó az a kezdeményezés, amelyet a nagykanizsai Magasépítési Vállalat valósított meg most, a Kongresszusi Hét folyamán. Egy tábláf helyeztek e! a Vár- uton, a vállalat központi telepének kapuja mellett. Egyszerű fekete táblát, amelynek felirata: „Akikre büszke a Párt“. És a táblán azoknak a neve sorakozik egymás után, akik a kongresszusi versenyben, a Kongresszusi Hét nagyszerű vetélkedésében kimagasló teljesítményeket értek el cs akikre valóban büszke a Párt. A legjobbak nevei olvashatók a Fábián; azokéj akik legjobban megértették, hogy a Párt — minden, bogy a Párt a béke, a Párt az élet, a Párt a szabadság; azoké, akik mindezt nemcsak értik, de szivük mélyén érzik 's és ennek ez érzésüknek úgy adtak kifejezést, hogy a Pártkongresszus tisz teleiére folyó hatalmas munkaversenyben a vállal. <t dolgozói közül a legjobb eredményt érték el. Éz a tábla — az utcán van, a egteljesebb nyilvánosság előtt, ahot naponta száz és ezer dolgozó láthatja, olvashatja az élenjárók neveit, akikre büszke a Párt, s akikre büszke lehet minden doh gozó. Ezzel a Magasépítés! Vál’a tat még nyilvánosabbá tette a lton- grestfzusi mu nka verse nvt- A kezdeményezés, mint mondotok, követésre méltó és alkalma* arra, hocv a Kongresszusi Hét utón js közöl :e a kanizsai dolgozókká1. kik járnak élen a terme- ’r^ben. kik a mi büszkeségeink. azonban az, amit a nagykanizsai Üveggyárnál tapasztaltunk minap. Nyilván az éberségnek valami furcsa, egészen sajátos válfaját gyakorolták akkor, amikor a műszak ideje alatt lezárták a kaput, még jókora lakatot is raktak rá, és J mindennek tetejében a kapust is cl- Küldték valahová. Nem mondták '■ ugyan, de sejtjük az inditóokot: j bezárták a kaput, nehogy az ellenség megzavarhassa az üveggyári dolgozók kongresszusi munkaversenyét. Lehet, hogy nem ez volt az indít óok. de ha mégis ráhibáztunk volna, hát tegyük még hozzá azt is, hogy az éberséget ilyképpen r-vakorolni — nevetséges. Éberségre igenis szükség van, de ez az éberség ne csak formális legyen, mert akkor már mit sem ér az egész. Az éberség bennünk éljen, mi magunk legyünk éberek és akkor eredmény,esen harcolhatunk az ellenség ellen — lakat nélkül is. „Ott ahol a pártdemo. krácia elemi szabályait nem tartják be. ahol a ve. zetőség nem ad számot a tagságnak és a tagságnak nincs módja bírálat°l mondani fl vezetőség munkájáról. igazi pórtéléiről szó sem lehet.“ (Rákosi) Szombat. 1951. febr. 24,
