Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-24 / 46. szám

Éljen a dicső, harcéAeett, öntudatos magyar munkásosztály! „ En a Pártkongresszust, mint tszcs tag ünnepelem!“ Gyarmati József zalalövői 22 holdas középparasztnak is a Párt mutatta a helyes utat Huszonkét hold — akárhogy is vesszük — nem kis íölddarab, Kü­lönösen itt Zalalövőn, ahol igen jó termőterületek vannak. Ha úgy megadja az ember a módját, ahogy dukál a földnek, nem ritkaság hol- dankint a 18 mázsás kenyérga­bonatermés. Gyarmati József 22 holdjával lépett be a ,.Vörös Zász­ló' III. 'típusú termelőcsoportba, így aztán hétfőn a 207 család újabb huszonhéttel szaporodott a mintaközség három termelőcso­portjában. A földterület pedig ei­erte az 1.350 holdat. Elég volt a rengeteg kutyagolásbóL! •— A „Kossuth'1 meg a „Rákosi'1 csoportok I. típusúak. Én a „Vörös Zászlóit választottam. Úgy gon­dolom — népnevelők is így ma­gyarázták —, hogy ez fejlettebb. Mindenki tudja itt nálunk, hogyan dolgozik az öreg Gyarmati József. Egy sorban akarok lenni Lebics István komámmal, aki igen régóta magyarázza már nekem, hogy kö­vessem a példáját. Hetvenkét esztendős, de jó ma- gabírású parasztember Gyarma i József. Nemi ma jött rá, hogy mi a különbség a lóval való szántás meg a gépi munka, az ötletszerű gazdálkodás és a tudományos ala­pon történő földművelés között. 16 holdja szántó. — Éppen tegnap számítottuk a katonafiammal, hogy csak egy hold íeiszántásánál 30 kilométert ku­tyagolok az eke mögött. 480 kilo­méter gyalogút ez csak egyszeri szántást véve alapul. De micsoda fárasztó. Számítsuk csak a tarló­buktatást, keverő, meg a mély­szántást. De hol van még a kapá­lás, az aratás. A boronálás sem kulya! Kitesz egy esztendőben úgy 1.500 kilométert magunk közölt, is ez a fárasztó kutyagólás. 45 esz­tendeje, hogy gazdálkodók. A vágyakozástól a cselekvésig — nem volt könnyű az ul Elkacagja magát az öreg: így kerültem én meg öcsém igen keser­ves, rögös úton másfélszer a föld- gömböt. Hozzájött az a temérdek izgalom. Hol itt, hol ott rúgtak az emberbe a mnltban az urak. Hát nekem ebből elég volt. Az öreg, amikor a csoport meg­alakult, vonzódott, is oda már az ősszel. Olvasott, hallott a nagy­üzemi gazdálkodásról, beszélt a Szovjetúnióban járt Gerencsér György elvtárssal is. Azután jó- egynéhány tszcs-laggal. Elmond­ták neki, mennyivel eredményesebb közős összefogással a munka. De a vágyakozástól a cselekvésig nem jutott el akkor. Ö ment volna, de a család... Meg aztán az ellenség is... Szóval akarva, nemakarva húz­ta ö is a régi kuláknótát. A napokban több népnevelő is felkereste a családot. Tszcs-tagok. Köztük Lebics István, aki 15 hold­jával lépett a csoportba. Elmond­ta, ládd-e Józsi, ismerhetsz, hogy én csak mindig oda megyek, ahol nekem is jobb — de neked is, meg az 5 holdas Gyarmati Károlynak is, aki még nincs köztünk. Bead­tam a tehenemet a csoportba, Első részletként vasárnap kézhez kap­tam 1.000 forintot. Aztán mégis az enyém maradt az állat. De nem­csak az az egy, hanem mind az enyém, ami a csoporté. Pesti József meg Pordán István ugyanúgy a magadnak vallja ezt az 1.300 holdat is, mint én vagy éppen te. ha úgy tetszik. Aztán ott a föld járadék. Nem el­adjuk, hanem beadjuk a földet. Aranykoronánként 9 kiló búzát kapunk ajándékként. Belép az egész család Összenézett a család derűsen ezekre a szavakra. A leány veszi át a szót. — Törzskönyvezett ná­lunk minden állat. Két tehenünk, két lovunk van. A tehenek alatt két borjú. Nagy gonddal neveltük. A parasztember életében kevés a sorsot formáló nagy élmény. Gyarmati. József 22 holdas közép- parasztéknál most következett be. A Gyarmati család tagjai ott áll- tag az új belépők népes csoport­jában, a beszélgetés után úgy fél­óra múlva. — Én a Pártkongresz- szust, mint íszcs-tag ünnepelem — mondta az öreg. Aláírták a belépési nyilatkozatot. Bevitték az összes állatokat. A sertéseket is. Hodászi Feri meg is jegyezte, — Az öreg Gyarmati mindig tud­ta, hogy mit csinál, most is biz­tos csuk a jobbik oldalát válasz­totta a dolognak. Az öreg kihúzza magát, aztán csak annyit szól. — Eddig ti jöt­tetek hozzám, niost én is veletek megyek másokhoz. Magyarázzuk együtt, hogy mit jelent a közös. Én majd elmondom a magam pél­dáját, hogy minél többén lépjünk a Párt által mutatott egyedüli he­lyes útra és mielőbb szocialista községgé lépjen elő mintaközsé­günk. f Juhász Imre) Eredmények és hibák a gelsei és felsőraj ki állami gazdaságok versenyében A gelsei állami gazdaság dolgo­zói a munkaverseny kiszélesítésé­vel és a munkafegyelem megszi­lárdításával ünneplik a Párt Kon- r-<' szusát. Ezen a téren van mit i ■ vi tani a a gelsei állami gazda- ■ ':jK>k. A munka szervezetlen­sége és a munkaverseny elhanya­golása volt az eddigi munka ke­rékkötője. Most az uj normák be­vezetésével, kongresszusi felaján­lásuk teljesítésével megváltozott a dolgozók munkához való viszo­nya. Újabban megint 50 dolgozó kötött hosszúiéláratu versenyszer­ződést. Az állattenyésztés fejlesz­tésének érdekében az istállókat minden hónapban kimeszelik. A kovácsműhely és a gépszerelők is teljesítették, kongresszusi vállalá­sukat 1.370 forint megtakarítással. Takó Gyula munkacsapatának dolgozói párosversenyre hívták az alsóíakost állami gazdaság nö­vénytermesztési férfi és női mun­kacsapatait a tavaszi és nyári munkákra a minőségi munka fi­gyelembevételével, valamint az uj norma túlteljesítésére. A szelőmunkások vállalták, hogy az uj normát 120 száza­lékban teljesítik cs egy holt! sző őíerüíeten 30 helyett 35 hektoliterre emelik a termést áflagot. Ezt ugv érik el, hogy a munka- I kaf megszervezik és a szőlőben fellépő betegségeket szakszerű gondozással megelőzik. Ebben a munkában versenyre hívták az • Jsófakosi állami gazdaság dolgo­zóit, Hiányosságok vannak még a páríépités terén is, mert nem nép­szerűsítették azokat a dolgozókat, akik a termelésben vagy a nép­nevelőmunkában kitűntek és nem vették arra az irányt, hogy özeket. a dolgozókat felvegyék tagjelöltnek, majd pedig a párttagok sorába. A gelsei állami gazdaság üzemi pártszervezete és vezetősége has­son oda, hogy a munkaversfcnyeket állandóan értékeljék a gazdaságban, és ezt a dolgozók közt tudatosít­sák. A termelésben élenjáró dolgo­zókat népszerűsítsék faliújságon keresztül. Tekintse fő feladatának az üzemi pártszervezet, hogy a dolgozók legjobbjaival erősítse a Pártot. A hibák kijavításával bizo­nyos, hogy a gelsei állami gazda­ság az idei terv teljesítésében nem az utolsók, hanem az elsők közé kerül majd. A felsörajki állami gazdaság dolgozói is vállalást tették Pár­tunk Köngreszusára. A tehenészek vállalták, hogy 5 százalékkal emelik a tejho­zamot, 25 százalékos teljesí­tést értek el és így vállalásu­kat igen jelentősen túlteljesí­tették. Különös figyelmet szenteltek arra, II o sszú vajúdás után végre meg­oldódik a nagykanizsai volt kávé- gyár sorsa. Ez az épületkom­plexum, amely hosszú évtizedekkel ezelőtt ayár volt, a jellegzetes vöröstéglás falai a kávésdobozok- róJ váltak országszerte ismertté, a Morthy-fasizmus idején a népei - nyomás jelképévé, internálótáborrá alacsonyodon, most már egy évti­zede kihasználatlanul állt és az idő vasfogának martalékává vált. A közeimül!ban a MÁV érint­kezésbe lépett a kanizsai városi tanáccsal a volt kávégyár ügyében. A megbeszélések eredményeként a hogy amelyik állatnál emelkedik a leihozam, az megfelelő mennyi­ségű pótabrakot kapjon. A tavaszi vetések alá 130 holdon elszórták a műtrágyát. Ebben a munkában a dolgozók átlagteljesitéso 160 százalék volt. Az eredmények mellett azon­ban vannak hiányosságok is, ame­lyek gátolják a verseny kifejlő­dését, mert a dolgozók mintegy 15—20 százaléka áll csak verseny­ben. A gazdaság vezetője pártis­kolán van és helyettesítésével a gazdaság agronómusát bizlták meg. Annak ellenére, hogy üzenkeíten végzik az admi­nisztrációs munkákat, még- síncs „idejük“ ezzel foglal­kozni. Mikor üzemeink munkásai a kon- greszusi versenyben minden nap nagyobb eredményt crnek el, nem lehetséges ,hogy a munkaverseny elaludjon a felsörajki állami gaz­daságban. városi tanács biztosította a MÁV-ot arról, hogy a kávégyári épületeket a szükséges eljárás után átveheti. A MÁV a fütöház kocsimühelyét akarja áthelyezni, az osztálymérnökség is ideköltöz­nék, sőt arról is szó van, hogy la­kásokat is építene a vasút. Mind­ehhez azonban hatalmas összegű átalakítási munkálatokra van szük­ség, mivel a födémek az idők fo­lyamán teljesen tönkrementek. A MÁV pedig csak akkor hajlandó áldozni a kávégyár újjáépítésére, ha tisztázva lesz a tulajdonjog kérdése. Egy régi kérdés oldódik meg t átveszi a MÍV a veit kanizsai kávényárat Nemesrádó népnevelői megjavítják agítációs munkájukat, hogy sikerre vigyék a terménybegyíij tést Nemesrádón, ha a versenytáb­lát nézzük, találunk jó teljesít­ményeiket & "erménybegyüjtésben. Köztük van ifin Nagy Gyula 9 üo'.das középparasz’h aki ter- mé.iybeadási kötelezettségét 231 százalékra teljesítőké. Kómán Bá­lint 12 holdas középparaszt 180 százalékos teljesítményével tűnik ki. Hasonló szép eredményt crl el Tóth József 5 holdas kispa­raszti is. Mind a hárman tanács­tagok. Példamutatásuk a dolgozó parasztok cgyrészénél követésre talált. így tel.jesitette beadási Ikö- elezcílségét 223 százalékra ifjú Oláh Gyula és Nagy Géza kispa- paszt is­Vannak még 'többen a község­be.!, akik 100 százalékon felül teljesítették beadási kötelezettsé­güket. de vannak olyanok is, akik lemaradtak ia ,!erménygyüj- lés teljesítésében, a tanácstagok példát mutattak, de ugyanakkor nem fordítottak kellő gondot a népncvelőmunkára. Bár járják a községet, a Párt és_ DéFOSz nép- levelűi, de munkájuknak azért nincs meg a itóellő eredménye, mert hiányzik népnevetésűikben a meggyőző érv. Nincs eléggé tuda­tosítva a (községben a békéért fo­lyó harc és hogy a terményhe­gy üj lés fokozásával is előbbre se- gi'jük békénk megvédését. A falu népnevelői rájöttek: mii Ilkájuknak hiányosságára és elhatározták; hogy jó agítációs munkával a 201 százalékos kenyérgabona, a 198 százalékos zab eredmények mellé a lemaradott terményeket is 100 százalékban teljesítik. El­határoznák, hogy az 50 százalé­kos szénabegyüjtést 100 százalék­ra emelik, ezenkívül a leggyen­gébben álló 10 százalékos kuko­rica és a 25 százalékos árpa be­gyűjtésük ütemét is fokozzák. A népnevelőmunka megindult Nemesrádoa, hogy a Pártkon­gresszus napját az eddiginél jobb eredményekkel üdvözöljék. Bókaháza községben is megalakult a tszes-előkészitőbizottság Bókaháza község dolgozó pa-1 is alakították.. rasztsága elhatározta, hogy a Kon­gresszus tiszteletére megalakítja a tszcs-előkészitő bizottságot. A szívós és jó felvilágosító munka eredményeképpen az 5 tagból ál­ló elökésziőbíz01tiságot már meg A bizottság most egyhangúlag elhatározta, hogy jó népnevelő- munkával a felszabadulás ünnepé, re, április 4-re, annyi családot szervez be, hogy az I. számú tszcs.t meg tudják alakítani. Qínnejpl tag.iite.ke.zletélt a [éi mtíúc.íúp&itúkluin Ma, amikor Budapesten össze­ülnek Pártunk legjobbjai, dolgo­zó népünk vezetői és megkezdő­dik a Párt Kongresszusa, a nagy- kanizsai járás termelőcsoportjai- naik tagjai is összegyűlnek és ün­nepi tlagértekezleiek.et tartanak. Ezeken a tagérfekczletclkcn első­sorban arról tárgyalnak majd a szocialista mezőgazdaság úttörői, hogyan teljesítették kongresszu­si felajánlásaikat. Jelentős esemény lesz a mai I tagértek;ezlet a Pártkongresszus előkészítése során alakult uj ier- melőcsoporlok életében. A csoport tagjai nagy érdeklődéssel és még nagyobb lelkesedéssel készülnek erre az értekezletre, amelyen elő­reláthatóan megkapják a műkö­dési engedélyt a földművelés ügy; minisztériumtól. Az uj termelő csoportok első tagértekezletén az előttük álló feladatokról tárgyal, nak a tagok. Követésre inéit ö Követésre new méltó az a kezdeményezés, amelyet a nagykanizsai Magasépítési Válla­lat valósított meg most, a Kon­gresszusi Hét folyamán. Egy tábláf helyeztek e! a Vár- uton, a vállalat központi telepé­nek kapuja mellett. Egyszerű fe­kete táblát, amelynek felirata: „Akikre büszke a Párt“. És a táblán azoknak a neve sorakozik egymás után, akik a kongresszusi versenyben, a Kongresszusi Hét nagyszerű vetélkedésében kima­gasló teljesítményeket értek el cs akikre valóban büszke a Párt. A legjobbak nevei olvashatók a Fáb­ián; azokéj akik legjobban meg­értették, hogy a Párt — minden, bogy a Párt a béke, a Párt az élet, a Párt a szabadság; azoké, akik mindezt nemcsak értik, de szivük mélyén érzik 's és ennek ez érzésüknek úgy adtak kifeje­zést, hogy a Pártkongresszus tisz teleiére folyó hatalmas munkaver­senyben a vállal. <t dolgozói közül a legjobb eredményt érték el. Éz a tábla — az utcán van, a egteljesebb nyilvánosság előtt, ahot naponta száz és ezer dolgozó láthatja, olvashatja az élenjárók neveit, akikre büszke a Párt, s akikre büszke lehet minden doh gozó. Ezzel a Magasépítés! Vál’a tat még nyilvánosabbá tette a lton- grestfzusi mu nka verse nvt- A kezdeményezés, mint mondo­tok, követésre méltó és alkalma* arra, hocv a Kongresszusi Hét utón js közöl :e a kanizsai dolgo­zókká1. kik járnak élen a terme- ’r^ben. kik a mi büszkeségeink. azonban az, amit a nagykanizsai Üveggyárnál tapasztaltunk minap. Nyilván az éberségnek valami fur­csa, egészen sajátos válfaját gya­korolták akkor, amikor a műszak ideje alatt lezárták a kaput, még jókora lakatot is raktak rá, és J mindennek tetejében a kapust is cl- Küldték valahová. Nem mondták '■ ugyan, de sejtjük az inditóokot: j bezárták a kaput, nehogy az ellen­ség megzavarhassa az üveggyári dolgozók kongresszusi munkaverse­nyét. Lehet, hogy nem ez volt az indít óok. de ha mégis ráhibáztunk volna, hát tegyük még hozzá azt is, hogy az éberséget ilyképpen r-vakorolni — nevetséges. Éberségre igenis szükség van, de ez az éberség ne csak formális legyen, mert akkor már mit sem ér az egész. Az éberség bennünk éljen, mi magunk legyünk éberek és akkor eredmény,esen harcolha­tunk az ellenség ellen — lakat nélkül is. „Ott ahol a pártdemo. krácia elemi szabályait nem tartják be. ahol a ve. zetőség nem ad számot a tagságnak és a tagságnak nincs módja bírálat°l mon­dani fl vezetőség munká­járól. igazi pórtéléiről szó sem lehet.“ (Rákosi) Szombat. 1951. febr. 24,

Next

/
Oldalképek
Tartalom