Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-21 / 43. szám

/I. leg'fontosabb, bogy legyőzzük főként a fekete reakciót és ügynökeit, a hulákokat“ Becschelyiek véleménye a tszcs mozgalom vontatott erősödéséről ihol gyenge a pártszervezet és nem dolgozik a DISz, nem folyik jól a begyűjtés Már a korareggeli órában be­szaladt a gépkocsi Nagykanizsa felől, a hűvös reggeli' levegő pi­rosra csípte a népnevelő-: arcát. Jókedvűen, a munka lázától fűt­ve ugráltak le a kocsiról, hogy sorra látogassák a becseheivi dol­gozó parasztokat s felvilágosítsák okét a lszcs-be tömörülés élőmé­ről, a kollektiv gazdálkodás élet­revalóságáról. Aztán megérkeznek a lovászi és keretlyei üzemi nép­nevelők és a kulturgárda is. De megmozdult az ellenség. a> kleri­kális reakció összes talányaiéival. Nem nyiltán támad. Sötétben, mint a tolvaj. Ezt látni kell! Nem lehetünk ezen a téren liberálisak. Ismernünk kell a Párt paraszt- politikáját. A munkából kivették a részüket a helybeli Ilákosi tsz és Szabad­ság-tszcs népnevelői is, akik a vi­dékről jött népnevelőkéi együtt járták a házakat és konkrét, pél­dákkal mutattak rá a termelőszö­vetkezeti csoportok előtt nyíló ha­talmas lehetőségekre. A saját példájával agitál a jó népnevelő Horváth István elvtárs, tsz-tag, helyettes elnök éppen Balogh Já­nossal beszélget. Sajnos, özvegy Balogh Ferencné nincs idehaza, pedig az ő szava a döntő, mert itt ő a gazda. Fia, Balogh János tagja a DlSznek. Értelmes fiú. Tudja, mit jelent a tszcs és be Ts lepne bármely pillana'ban. — Anyámat fel kell világosítanom — mondja mosolyogva. —. Sok­szor úgy tűnik, mintha már min­den rendben volna s már indulok a. belépési nyilatkozatért, akkor aztán megint mást gondol és azt mondja: — Egy kicsit még vár-1 junk, majd meqlcdjuk. kik lépnek j be. Nála is „vizitelt“ -az egyik „aranyszáju“ farizeus. 5 hold földje van özvegy Ba­logh Ferencnének. Ha a belépés­ről beszélnek, állandóan azt haj­togatja, majd, ha látja, hogy a Szabadság-lszcs jó eredményt ér lel, akkor ő is belép, Horváth elv­it ars példaképpen hozta fel a Rákosi isz-t, amelynek munka­egysége legszebb volt a megyé­ben. úgy, hogy a 'tsz tagjai a leg­nagyobb mértékben meg vannak elégedve és eszükbe sem jut, hogy a társas gazdálkodáson kivid másra is gondel]nnak. Ki mutíissoSt példáé?... Néhány házzal arrébb Tokorcsi Mihály lakik. Jelenleg az ágyat őrzi. Nem fekvő beteg, de orvosi rendeletre egyelőre erősebb mim­ikát nem végezhet. Arca nem árul­ja el, hogy híján van az egész­ségnek. Szívesen beszélt a tszes- Irőt, de ugv mellékesen megje­gyezte: — Oda egészséges embe­rek kellenek. Ilyen magamfajta, betegeskedő emberrel mit csinál­hatnának? Ekkor lépett be .a. fia, Tokorcsi József, 29 éves . erős, egészséges fiatalember. Abból a fajtából való, aki nem retten vissza a munká­tól, de ahol dolgozik, ott meg is látszik áz eredmény. A népneve­lőknek is ez a megállapítása, mert mindjárt meg is jegyez'ék: — Az a tszcs, melynek Tokorcsi József is a tagja lesz. egész biz­tos, hogv az elsők közölt foglal helyet. Megy olt a munka és lesz munkaegység is, még pedig ki­tűnő. — így gondolta ezt Tok or. esi József is, mert ezt mondja: _Ha- mások is belépnek, mi sem ma radunk ki. — De amig szaval elhangzottak. máris érlelődök benne a gondolat. Ki mulasson példát? ilyen derék, becsületes dolgozóknak kellene példát mutat. niok. min'.' ami íven ő cs még na- :;von sokan a községben. Le kell győzni főként a fekete reakciót. Lesz eredmény ! De vannak azért példamutatók is. m'mt Balassa József 5 holdas. Balassa János és Tímár Petemé 3 holdas, Vékán József 4, Balassa Györgynó 6 és Hegyi Gábor 7 és félholdas gazdák. A legfrissebb belépő, Tamás József 5 holdas gazda mosolyogva jegyez'« meg: — Én már megértet km. mi az a ■kollektiv gazdálkodás. Persze én is hallgattam, az itteni fekete reakcióra, a kuIákokra, igy aztan sokáig csak húzódoztam. Mos! már örülök, hogy beléptem,_ de mégjobban örülnék, ha sósán követnék a példámat. Az lenne a legfontosabb, hogy a magunk közli jó nevelő munka révén le­győznénk a fekete reakciót. Yékási Józsefet a fia világosí­totta fel, aki most végzi a szak­A zalaszentgróti téglagyár a megye legnagyobb téglagyártő üzeme. Az ötéves terv még na­gyobbá fejleszti, kapacitásáig ki­bővíti. A második tervév első be­ruházásaként a gyár egy 70 ló­erős meghajtó gépet kapott1 az ed­digi negyven lóerős elavult he­lyébe és a gyártás megindulása­kor egy uj á-00-as téglaprést állí­tanak munkába. Négy gépre foővüJt a gyár kapacitása — Ezzel a beruházással üze- niüniklkben két 400-as léglaprés cs két cserépprés dolgozik majd — mondta Nagy József elvtárs, te­lepvezető, aki elmondotta azt is, hogy még ebben az évben az épí­tésügyi minisztérium ígérete sze­rint 1 millió forintos beruházás­sal úgynevezett „Keller“ szárító­berendezést építenek. Ennek a be­ruházásnak megvalósulásával a gyár az ország legnagyobb tégla gyárai sorába emlevkedik. A má­sodik tervév beruházásai között szerepel még egy modern, a ka­nizsai téglagyáréhoz hasonló tég­lavágó berendezés is, amely az eddiginél sokkal gyorsabb mun­kát eredményez majd. — Ar a tervünk, hogy a tégla- préstől lekerült téglát nem kocsi­iskolái. — a fiam csak azért jött haza — mondotta Vékási József —. hogy megmagyarázza azt, amit eddig rosszul értelmeztem. Mos! már tudom, hogy érdemes közö­sen gazdálkodni. — Belépési nyi­latkozatot kért, amit mindjárt \d is töltött. Bocskor Jánosné is a fiát vár­ja, aki tiszti iskolán van. — Majd a fiammal megbeszélem — szólt mosolyogva s látszott az arcán, szeretné, ha máris jönne a fia, hogy közösen megbeszélve meg­írják a belépési nyilatkozatot. kon, hanem futószalagon szállít­juk a szárilóba. — említi meg a aivolabbi célt Sipos János műve­zető. — így kevesebb átrakással csökkenteni tudjuk a selejtet, jobb minőségű téglát, tudunk gyártani. A terv szociális intézményekről is gondoskodik. A kulturház meg­építése után most csaknem elké­szült. már UO ezer forint beruhá­zással a fürdő is. Mészen a koutgeesszusi vállalásokkal! A dolgozók tudják, hogv a gyár hatalmas fejlődési lehetősé­gét a Párt nyújtotta nekik és most a kongresszusi előkészüle­tek során ez adóit nagy lendüle­tet a .javítási munkáik, a terme­lés megindítására való felkészí­ts munkájának. Hatalmas uj sza- badszáritó iéglaférőhelyeket épí­tettek, amely során többszáz köb­méter földet mozgatlak meg. A Pártikongresszus tiszteletére telt vállalásukat már teljesítet lék:. A csille' vágány kereszteződéseket és fordulókat saját műhelyükben készül; forditókorongokkal látták el és hozzáfogtak az uj gépház megépítéséhez. Ezekben a mun­kákban négy brigád vett részt. Fincza József, Szőcs József, So­mogyi János, Baksa József veze­Aranyod község dolgozói le­maradtak a kongresszusi ver­senyben. A kenyérgabona be­gyűjtést 42 százalékban, a ku­koricát G százalékban, szénát 11 zabot 50 és az árpát 3 szá- zaékha11 teljesitették­A lemaradásnak oka van, méenedig a község szivében, a pártszervezet működésének h i á u y o ss ág a i b a n. A pártszervezet — nem dol­gozik, Náclai Ferenc utőr, akit titkárnak javasoltak, nem fo­gadta el megtisztelő megbiza­tésével és az üzemen belüli ver­senyben egyre emelték normalcl- jesiíósi átlagukat. A ■kongresszusi hét első napján Fülöp József dol­gozó 'emelkedett ki 116 százalékos teljesítésével. ProhléniE: vágányhiány, sok tégla A termelés megindítására ké­szen áll az üzem, A dolgozók lel­kesen várják az időpontok ami­kor nekiláthatnak 1951. évi feszi- tett tervük teljesítéséhez, sőt, ahogyan Nagy elvtárs fogadko- zik, túlteljesítéséhez. Legfőbb probléma, amely a termelést hát­ráltathatja az, hogy hiányzik mintegy 1 kilométer hossza vá­gány, amelynek beépítésével lé­nyegesen megkönnyithe'nék az uj szárító-férőhelyeken a közleke­dést, szállítást, a másik pedig az, hogy több mint egy millió tégla, a mull évi gyártás egy része ha­talmas területet foglal el és úgy­szólván lehetelenné teszi az újon­nan kiégetett tégla elhelyezését. Mindkét hiányosságot ■& nagyka­nizsai Tétgbagyár Es. vezetőségének . kell megvizsgálnia és kiküszöbö- I 'éséről gondoskodnia. tását, arra hivatkozva, hogy o „egész nap kint vau és este mikor hazaér, neki már nincs kedve pártmunkát végezni,'’. A községben tehát hiányzik az irányító erő, amely a tanács­nak megadná a kellő támoga­tást. Nincsen aki az ifjúságot, is irányítaná, tanítaná. Kon­dor Lajos DISZ titkár, munka ját sehogy sem végzi el és arra hivatkozik, hogy „ő Zala szent- grófon malomi munkás, neki nincsen arra, ideje, hogy a DISZ szervezettel foglalkoz­zék." Hivatkozik aztán arra is. hogy nincs helyiség, ahol az ifjúság esténként összejöjjön, — Am ha. össze is jönnek, kéne tüzelő is, világítás is. — S ha kell még kifogás, Kondor tud még mondani. A tanácsnak pedig megvan a fe­dezete a DISz költségeire, de egyszer sem kérte a DISz. Azt szeretnék Kondorék, ha a ta­nácstagok mindent a helyükbe szállítanának és eszükbe sincs saját lábukon megállni. A DISz szervezetet a DISz járási bizottságé.i nem ellenőrzi. Ami­óta. me go fakult a szervezet, azóta e nyúlt alán feléjük sem néztek, nem adlak támogatást. A megemlített hibákból, meg­állapíthatjuk azt, hogy mi az oka ^ a terménybegyüjtés lema­radásának. Az, hogy sem a Párt, sem a DISz nem támogat­ta a tanács munkáját. A DÉFOSz szervezet segített csu­pán a Szabad Nép kampány­ban és a terménybeadással kapcsolatos népnevelő munká­ban. Ha a pártszervezet és a DISz fiatalok aktivan kiveszik részüket a munkából, akkor bi­zonyára nagyobb eredménye­ket értek volna, el eddig is. Amikor a pártszervezet gyen­ge, nem áll a község élén, nincs ami erőt adjon a nehéz­ségek leküzdésében. A pártszervezet is, meg a DISz fokozottabban kapcso­lódjanak be a népnevelő mun­kába, könnyítsék meg a ta­nácstagok munkáját. Az ötéves terv eredményeként: az ország legnagyobb téglagyárai sorába emelkedik a zalaszentgróti téglagyár Az ajándék -— sztahanovista kezemunkája Balázs elvtárs, a pártszerve­zet titkára behúzza maga után a pártiroda ajtaját, a fal mel­leit álló kis asztalhoz lép és ün­nepélyes arccal egy rendkívül egyszerű mozdulatot tesz•' be­kapcsolja d villanyt. Abban a, pillanatban finom motorzaj tör utat az ember fülébe. Moso­lyogva mutat az asztalra Ba­lázs elvtárs: — Ez a mi ajándékunk a Pártnak... A kis asztalon egy himbas.zi- vattyu dolgozik szorgalmason. Tökéletes kis jószág. Óriási ha­sonmásai kint vannak, a zalai olajmezőkön és ezer Hi er-szám­ra hozzák felszínre a. magyar töld folyékony aranyát, az ola­jat. Ahogy nézi az ember ezt a, kis szaporán mozgó masinát, a pártiroda szűk falai mintha szétnyílnának, s hely üket mint ha dombok, erdők, sík mezők foglalnák eb A motor, a. kimba- szivattvu rendületlenül dot go- j zik, de hangja hatalmas lett, a láf,u muzsika a munka, zenéjé­vé nőtt és nyomán ott buzog a fekete kincs... A ké.^el: Balázs elvtárs szava zavarja meg: — A mi sztahanovistánk ké­szítette, Dobri elvtárs, több mint egn héttel a kitűzött ha­táridő előtt­* Az ajándékot még akkor lát­tuk, amikor fent a szerszámla, katosok műhelyében kis dara­bokban volt. Az asztalon a himbaszivatíyu. részecskéi félig, vágj egészen kész álla­potban várták összeszerelésü­ket. A falon pedig ott függött egy valódi himbaszivattyu rajza; olyané, amelynek erede­tijeivel Bázakerettye és Lová­szi környékén lehet találkozni. Dobri Sándor elvtárs. a zö- m ö k termetű, cs il 1 o gó s zernü sztahanovista a műhelyben gépről-gépre járva dolgozott az alkatrészeken. Az egyiken fúrt, a másikon csiszolt., a har­madikon esztergált, ami éppé» jött. Mikor ezt a miniatűr hirnba- szivattyut csinálta, arról be­szélgettünk, hogyan lett szta­hanovista, a Vasvázas első sztahánovistája. Nehezen ta­lálja meg a szavakat és azt sem tudja, hol kezdje. De aztán lassan kialakul a kép. Kardánkeresztet mutatott, mert eredetileg ezekkel foglal­kozott. A tügörgőkct készítette. Acélnáícákból kellett egyen­ként lometélni a mintegy más­fél centis görgőket. Persze sok baj volt ezekkel, mert a vá­gásnál a végek belapultak és ezért jóidéig köszörülgetni is kellett. E^y görgő elkészítése pontosan másfél percig tartott. Ezzel a módszerrel is elérte a 154 százalékot- Óvatos volt és a Pártkongresszus tiszteletére ' 1.60 százalékot ajánlott fel. ^ Es utána gondolkodni kez­dett, hogyan lehetne gyorsab­ban elkészíteni a görgőket. Hamarosan meg is találta, a módját. Egyszerű vágógépet készített, amivel szinte pillana­tok alatt el lehet készíteni egy e«.v görgőt. Az addigi másfél perces idői félpercre rövidítet­te le. Teljesitménve pedig 230 százalék fölé emelkedett. Újí­tását elfogadták. — Hát igy értem el a szta­hanovista elmet — mondja vé­gül, mosolyogva. Most pedig örömmel, boldo­gan csinálta a kis himbaszi- vattyut. Örült, hogy éppen őrá esett a. választás; boldog volt, hogy őt érte az a megtisztel­tetés, hogv a Gépjavító V dol­gozóinak kongresszusi ajándé­kát elkészítse. Akkor még ma­ga sem gondolta, hogy ilyen hamar készen lesz vele, 20-án kellett volna átadnia és imc. 14-én már ott volt a pártiro­dán. Azt mondta, mindenképpen igyekezni fog, hiszen ezzel a munkájával égy régi vágyá­nak megvalósulását köszöni meg a Pártnak. Mindig szerette a gépeket és már gyerekkorában tudta, hop'*- a gépek jelentik majd számára az életet. Ezért akart mindenáron fémipari iskolára menni. De ez még a régi vi­lágban. volt, amikor egy mun_ kásember fiának a kívánságai, nem teljesülhettek olyan köny- nyen. Erre ő is rájött akkoi% amikor a pécsi felső fémipari iskolába kérte a felvételét. Ncrn lehetett. Most pedig minden nap mun­ka után siet haza, összeszedi a könyveit, füzeteit és máris ro­han a fémipari technikumba. A második osztályt végzi. Szorgalmasan tanul, hiszen ezzel is a kivánság teljesülését köszöni a Pártnak. És utána, ba elvégezte a fémipari tech­nikumot? — Természetesen műegye­temre. akarok menni — mondta. A múltban ez is elérhetetlen vágy volt, most egyedül rajta áll, az ő igyekezetén, hogy lesz-c belőle gépészmérnök, it A kis hinibaszivüilyu közben ott zakatol a pártirodában a kis asztalon. Zümmögésével a kongresszusi verseny sztahano­vistájának és a munka, többi vazvázasbeli hősének fonó üdvözlete száll a. Párt felé■ A himbaszivattyu, a sztahanovis­ta kezemunkája holnap, vagy holnapután utrakel és ott lesz a Pártkongresszust köszöntő dol­gozók számtalan ajándéka kö­zött. Szerda. 1951. febr. ÍS. Éljen a Magyar Dolgozók Par .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom