Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-20 / 16. szám

Példát mutatnak a kommunisták a kongresszusi vállalások teljesitéséhen Ahol példamutatóan dolgoznak a kommunisták, ott jó munkát vé­geznek a pártonkivüliek is. A zalaegerszegi {ütőház moz­donyvezetői egymással versenyezve mutatnak fel mind szebb és szebb eredményeket a Pártkongresszus tiszteletére a szénmégtakaritás te­rén. Fenk János elvtárs a múlt hónapban 6 tonna szenet takarítóit meg, de január első felében már túlszárnyalta teljes december havi eredményét, mert 15 nap alatt 9 tonna szénmegtakaritást ért el. Kövecs István múlt havi 4.5 szá­zalékos eredményét január hónap­ban 6 százalékra emelte. Még en­nél is szebb Péierfai Ferenc telje­sítménye, aki 5.5 százalékról 7.8 százalékra ugrott. Karlovics István mozdonyvezető, aki pártonkivüli, látva a kommunista mozdonyveze­tők napró’l-napra növekvő szén- mégtakaritását, igyekezett utolérni őket. — Én is azért a célért küz­dők, amiért a párttagok, hát ak­kor miért rie végezzek olyan jó munkát, mint ők — gondolta. De Kövecs István, Péierfai Ferenc és a többi kommunísfa mozdonyve­zető nemcsak a szénmégtakaritás, ha nem a népnevelés terén is jó mun­kát végeznek- Gyakran beszélget­nek Karlovics Istvánnal Lukács Ferenc, Papp József és Major 1st. ván pártonkivüli mozdonyvezetők­kel és ilyenkor elmondják, bogy Pártunk, a Magyar Dolgozók Párt­ja a béke megvédéséért harcol, s hogy Pártunkat ebbén a harcban a pártonkivüli dolgozók hatalmas tömegeinek is támogatnia kell jó munkájával, mert a békeharc mind- annyiunkért egyformán folyik. — A mi hadállásaink, a mi stra­tégiánk egészen más, mint az im­perialistáké — mondják a népne­velő mozdonyvezetők. — Hadállá­saink a munka frontján vannak, stratégiánk pedig a jobb, a több munka és az anyaggal, nekünk, mozdony- vezetőknek pedig elsősorban a szénnel való takarékoskodás, A népnevelő munkának megvan az eredménye. Major István 6.5, Lukács István 5.8, Papp József pe­dig 5.5 tonna szénmegtakaritást ért el és Karlovics István eddigi megtakarítási százalékát, ami 4.5 százalék volt, 5.2 százalékra emelte. A lakatosoknál más a helyzet. Bár itt éppen úgy áll a takarékos­ság szabálya, mint másutt, azon­ban náluk inkább az elvégzett munka a mérvadó. Például Kámán Ferenc lakatos látja a versenytáb­lán Márkus Dezső 134 százalékát. Azzal a gondolattal megy a mű­helybe, hogy ö bizony megdönti ezt a rekordot. Meg is döntötte volna, de időközben Márkus Dezső százaléka 143 százalékra emelke­dett. Kámán Ferenc elvtárs mosolyog, amikor erről a dologról beszélge­tünk vele. -— Nem volnék kommu­nista, ha irigyelném Márkus elv­társ teljesítményét — mondja és olajos arcából derülten villan elő tekintete. — Örülök, hogy szak­társaim szép eredményt érnek el. A Pártkongresszus az egész nép ünnepe. Persze, még jobban örülök majd akkor, ha a versenytáblán az én nevem áll legfelül. A legjobbak magukkal ragadják a gyengébbeket, a hátul maradókat és ezzel dolgozó népünknek, Pártunknak, a béke ügyének szolgálunk. Ezt visszük népnevelő munkánk uiján a pár­tonkivüli dolgozókhoz Népnevelő munkánk eredménye az is, hogy Jandó Pál 123, Németh István pedig 130 százalékos eredményt ért el. Mindketten pártonkivüliek• Ha a kongresszusi felajánlás óta eltelt idő munkaeredményeít néz­zük, azt látjuk, hogy a fütőház valamennyi dolgozója megértette a Kongresszus, de a felajánlás jelen­tőségét is. Erre mutat Pohl Károly teljesitménye, melyet 123 százalék­ról 140-re emelt és Kovács György, akinek százaléka csak 101 volt és most már elérte a 123 százalékot. A fütőháznál a takarékosság kérdését is épp olyan fontosnak tartják, mint például a jó teljesít­ményszázalékot. Minden szomba­ton ,,vasnap”-ot rendeznek, mely­nek az a célja, hogy minél több hulladékvasat összegyüjtsenek. A legutóbbi gyűjtés eredménye 200 kiló vas volt. A Kongresszus nap­ján kizárólag az igy megtakarított anyagból dolgoznak. „Előre a kongresszusi zászlóért!*4 Felajánlások teljesítésével harcolnak a Kongresszus sikeréért az üveggyáriak A munka '-egyre lendületes«!!}!) ütemben folyik a nagykanizsai üveggyárban, s ezt a lendületet az adja, hogy a. dolgozók — az olvasztóktól a csiszolókig — kon­gresszusi felajánlásaik teljesítésé­ért harcolnak. És még valamiért. A kongresszusi vándorzászlóért, amit a megyei, illetve a városi Pártbizottság ajánlott fel a leg­jobb üzem dolgozóinak. A gyárban — bármerre is néz az ember — úrindení-elc lelkesítő jelszavak olvashatók. Ilyenek: „Előre a kongresszusi zászlóért!“ vagy: „Éljen Pártunk Kongresz- szusa!1’ vagy: Munkánkkal har­colunk a Kongresszus sikeréért!‘‘ Az olvasztó egy pillanatra meg­ái: -a szinte kibírhatatlan hősé­get árasztó kemence mellett, me «törli verejtékező homlokát, azurn táltekint ezekre a jelmon­datokra, a drága vezér, Rákosi ■elvtárs képér: és máris ieudületesehbeii megy a munka. Ezekre néz az üvegfúvó, a pat­tintó, és a csiszoló és feladatát még nagyobb lelkesedéssel oldja meg. A kongresszus munka versenyt népszerűsítő jelszavak mellett azonban mást is olvashat az em­ber. A különböző munkahelyeken kifüggesztették azt is, hogy me­lyik brigád, melyik dolgozó mit vállalt a Pár kongresszus tiszA> Ictércv Vasas János büszkén mu­tat olvasztóbrigádjának felaján­lására: „Vállaljuk az üvegrossz további csökkentését, a nyers­anyagok több alkalommal kisebb tételében való berakását, az ol­vasztási tapasztalatok egymás kö­zötti kicseréléséi, valamint 1 ton­na szennyeződő't homoknak ol­vasztásra alkalmassá való kimo­sását és kél újítás kidolgozását.“ — Vállalásunknak megfelelünk — mondja Vasas János. — Ezzel is megháláljuk a Pártnak egyre fejlődő gyárunkat. Amott, az üvegfúvók mellett a Béke-brigád és a Péntek brigád felajánlása van kifüggesztve, hogy mindenki olvashassa.' ..A Béke-brigád válla!ja — -•/. á’.l raj­tu többek között —, hogy tervét a Pártkongresszus napjáig 2 nap­pal túlhaladja, a selejtet 2-ről 1.5 százalékra csökkenti, s egy újí­tást bead'’. És a másik: „A Pén­tek-brigád felajánlása: munkája minőségét 2 százalékkal növeli, a selejtet 3-ról 2.5 százalékra csök­kenti, két bankafuvöt betanít., egy újítási bead a Pántkongresszu­sig.‘‘ — Mi sem fogunk lemaradni — ígéri Péntek János brigádve­zető. — Brigád-felajánlásunk t&L jesitésével hozzájárulunk a gyár vállalásának teljesítéséhez, mert — az egyik feliratra mutat — mi itt valamennyien harcolunk a kongresszusi zászlóért. Egy másik falitáblán a pattin. tők'és a csiszolók felajánlása, az­tán -a csomagolok é. Az üv? ggyár valamennyi fizikai dolgozójának a felajánlását kifüggesztették, hogy mindenki lássa, ki mit vál­lalt/ S ezek mellett vannak más táblák is. Azok, amelyeken nap­ról-napra feltüntetik a üeljesit- menyeket. Ez az állandó, napon kén ti elbírálás nagyon hasznos­nak bizonyul és még hasznosabb lesz majd, a kongresszusig héten, amikor minden dolgozó kima­gasló teljesítmények elérésével ünnepli a Pártkongresszus nagy­szerű ünnepét. Ahogy közszemlére tették a fi­zikai dolgozók felajánlását, ugyanúgy kifüggesztették'-’a mű­szakiak vállalását is. Az üveg gyár műszaki brigádja azt vál­lalta — adja tudtul többek közöld —, hogy az A-kemence újjáépíté­séi befejezik és üzembei nditják a iorvbeveii janius 1 helyeit május 1-én, a Munka Ünnepén. A Kon­gresszusig teljesen berendezik az üzem laboratóriumát, amely ak­kor meg is kezdi fontos munká­ját. Nagyjelentőségű az felaján­lás is, amelyben vállalták az üveggyár szűk keresztmetszetei­nek felkutatását, és a felfedett hi­bák kiküszöböléséi. És nem sokkal távolabb még egy kifüggesztett felirat vonja magára a figyelmet hatalmas, vörös betűivel: „Üzemünk min­den dolgozója harcol a kongresz- szusi vándor zászlóért!'1. Bent az üzemben pedig ezt hirdeti a dol­gozók valamennyi felajánlása, vz elért teljesít mén vek és maguk a dolgozók. A többi üzemek dolgo­zóival együtt ők is harcolnak a kongresszusi zászlóért, a Párt Kongresszus áii aik sike réért. DlSz-szervezet alakult Fityeliázán és Baj csán Fityeháza is, Bajosa is ha­tármenti községek, javarészt délszláv nemzetiségű dolgozó parasztok lakják. A fityehézi fiata­lok 1 egon tudatosabbjaL igy Pókeez Lajos is. még az év első nap­jaiban elhatározták. hogy létrehozzák a községi DISz- szervezetet a Pártkongresszus tiszteletére. Nyomban munkához is lát­tak. Nótaszóval járták a falut és elmondták az érdeklődő fiataloknak, miről van szó. Persze, örültek ennek vala­mennyien s hamarosan lettek is annyian, hogy meg lehetett alakítani a DISz-szervezetet, 23 fityeházi fiatal jött össze az alakuló gyűlésen és egy­hangúan • Kövük Istvánt vá­lasztották meg a szervezet tit­kárává, mivel őt találták a legmegfelelőbbnek erre a tiszt­ségre.-A titkár nyomban be is jelentette: a Pártkongresszus tiszteletére további 10 taggal bővítik az ifjúság újonnan a’akult szervezetét. Hasonló volt a helyzet Baj­osán is. Ott ifjú Bányai Fe­renc, n községi tanács elnöké­nek a fia látott munkához és kitartó felvilágosító munkává’ hamarosan elérte, hogy 17 fia­tallal meg lehetett «alakítani a DlSz-szervezetet- A fiatalok őt választották mag titkárnak, s egyben elhatározták, hogy a Pártkongresszus ünnepéig megkétszerezik az uj szerve­zet fag’ét s 7. á m á t. Örömmel fogadták Zala iHi.yy. gépállomásainál: dolgozói az Országos MurtkC- * i Bizottság határozatát a mezőgazdasági és gépállomási kol­kt iv szerződések kiegészítéséről. A normarendezés a gép. 3 állomások cs az állami gazdaságok dolgozóinak kezdemé­nyezésére történt. Számos levél közüt, amely szerkesztőségünkhöz érkezeti a dolgozóktól a normarendezésiekkel ' kapcsolatosan, csak egyet említsünk meg. Németh Mária és Lakatos István, a Idényéi gépállomás írok- turistái többek között a következőket irtuk még a muh hónap elején: „-Ki is szeretnénk:, ha gépállomásunkon olyan normát állapi, tanának meg, amellyel biztosun vihetnénk előbbre a szocializmus építésének ügyét, amellyel követhetnénk a gyári munkásokat a termelésünkben elért szilárd fegyelemben és eredményben.“ , Ebből is éppen úgy, mint a dolgozók általános megnyitva'. állá­sából kitűnik, hogy a régi normát elavultnak tartják. Á gépnUo- másejüz és az állami gazdaságok dolgozói is az ipari munkások pél­dájára olyan normát kértek, amely nem akadályozza, hanem fej les:ti a munkaverseny kiszélesedését. Jobb munkára serkenti ökc a békéért folyó harcunkban, szocializmust építő munkánkban. Horváth János, a pölöskei gépállomás trakiorisla briqáduez- bye az ujoiuian bevezetett normáról a következőket mohám — örömmel fogadtuk a norma rendezést, mert tudjuk azt, hogy a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Mint brigádvez<siő számtalan'esel. ben tapasztaltam, úgy a nyár folyamán, mint az őszi munkála­toknál a nagyfokú munkalazaságok Tudom azt, hogy a munkafe. , gyedem megszilárdításával, a munka jó megszervezésével, ujf, a l céginél jobb munkamódszerekkel, az uj norma teljesíthető. jj Most a gépállomások cs állami gazdasagok kommunista dol­gosaira az a feladat vár, hogy politikai felvilágosító munkával szdárditsák meg a munkafegyelmet, szüntessék meg a munkáló- jj zasayoi. Agítációs munkájukban fegyverként használják fel Pár | lünk Kongresszusát. Számoljanak azzal, hogy az ellenség minden | eszközt felhasznál, hogy elégedetlenséget szítson a dolgozók köré- j ben. Ezeket a hangokat fojtsák cl csirájában úgy, hogy munkájuk. I ban mutassanak példát és járjanak élen az uj normák túliéijesité- I seben. Mulassanak rá azokra a lehetőségekre, amelyekkel a nor- j mák túl teljesíthetők és adják át munkamódszereiket a pántonki- I vüli dolgozóknak. Családi pótlék — és az ellenség aljas munkája A Szovjetunió, társadalom­biztosításának példájára, Pár­tunk javaslatára Népköztár­saságunk Elnöki Tanácsának rendelete a társadalombizto­sítás irányítását, a szakszerve­zetekre bízta. Ezt a rendelke­zést a dolgozók már régóta várták és örömmel fogadták. Örültek neki. mert egyre tűr­hetetlenebbé vált, hogy a tár­sadalombiztosítás a dolgozó tömegektől elszakadva, mint­egy különadó bürokratikus víz­fej uralkodjék és hibát-hibára halmozzon a társadalombizto­sítás szociális juttatásainak kifizetésénél. Ezeknek a hibáknak meg­szüntetésére határozták el az SzTK kiiízeloheíyek dectnfralizálásá* és az uj rendszer szerint min­den dolgozó lakóhelyén, vagy üzemében az SzTK kifizető­helyen kapja a családi pótlé­kot. Ott, ahol a táppénzt; egyéb segélyeket kapja, pana­szait, igényeit benyújthatja. A decentralizáció egyszerű technikai feladatnak látszott, a do’gozók tájékozódtak az újabb rendszer felől, ugv gon­dolták ez az „OTI“ ügye és az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok sem tulajdonítottak az át­szervezésnek politikai jelen­tőséget. Az ellenség, amely minden alkalmat felhasznál épitő munkánk, békeharcunk akadályozására, ezt a rést is megtalálta és fel használta, hogy -A dolgozók tudatlansá­gára alapozva bomlasztó mun­kát végezzen. E’terjesztette a hirt a nagy- kanizsai Magasépítési V. ke­vésbé öntudatos dolgozói kö­zött hogy ..megszűnik a csa­ládi pótlék“. Az ilyen hírek befolyása alá kerü't dolgozók megrohanták az SzTK kiren­deltséget és kérték hogy „ne szüntessék meg a családi pót­lékot“. Nyilvánva'ó az ellen­ség alias szándéka. Elvonni a rémhírekké’ ijesztett dolgozókat a termelő munkából, elérni azt. hogy munka közben is folyton az üzemveze tőséghez az SzTK a'központhoz szaladgáljanak ne tudjanak jó munkát végez­ni. Természetesen a dolgozók kellő felvilágosítást kaptak és már nevetnek is ijedelmü­kön. De a peida intő jel párt- szervezeteink, üzemi bizottsá­gaink felé: ott bújnak meg az ellenség, az; imperialisták bé­rencei a dolgozók sorai között a jobboldali szociáldemokraták képében és csak egy pillanatra aludjon el éberségünk, azon­nal felhasználják az alka'mat, hogy hátráltassák munkánkat. Valószínű hogy nemcsak a kanizsai Magasépítésinél főm dúlt elő ilyen eset és arra kö­telezi ez a dolgozókat, akommu Pistákat, hogy egy pillanatra sem felejtsék el az ellenség, elleni harcot, politikai munká­val előzzék meg az ellenség aknamunkáját és ne hagyjanak rést számára. Vannak még mindig dolgozók, akik még min­dig nem tudatták el kartonjaikat — a zöld borítékot — az SzTK alközponthoz, vagy kirendelt - séghez. ezáltal hátrá’tatják azt a munkát amelyen a családi pótlékot folyósítják, ezze' is az ellenség malmára hajtják a vizet. A családi pótlék fizetésének decentralizálása nagy segítsé­get nyújt a dolgozóknak ah­hoz, hogy családi pótlékjaikat az eddiginél sokkal gyorsab­ban. rendszeresen megkap­hassa. De ehhez a munkához szükség van a dolgozók hozzá­járulására is. Éppen ezért azok, akik még nem kü'dték be n zöld borítékot a, kiren­deltséghez. sürgősen juttassák el oda. Pártszervezeteink és a szakszervezeti bizottságok pe­dig ne feledkezzenek meg űr­ről, hogy a társadiFombiztted- tás átszervezése nemcsak tech­nikai. hamun komoly politika’ feledet- Ezáltal biztosítani tudjuk, hogy nem 'esz elmara­dott családi nőttek nem tesz az ellenségnek módja hogy a békefronton küzdő dolgozóink közé furakodjék és bőm'asz­tam próbáljon. 3 Szombat, 1951. jan. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom